Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-18 / 57. szám
Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben, Ungvár, 1909. július i ^ Előfizetési feltételek:-Csuk „Uug“ lapra Egész évre . . 12 K ; Negyedévre . 3 K Félévre. . . . 6 K | Egyes szám . 12 f. Amerikába: Egész évre ...............17 K „Un* vármegye Hivatalon I. ftpj ft“-iái együtt egész évre Ki K — Félévre .... 8 K Uug vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Uug“, mint „Uug vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéröl az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttép soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizete udők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-ső szám. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA, DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Milyen a termés. A földmivelésügyi minisztérium gazdasági tudósítóinak júliusi első termésbecslése a napokban került feldolgozva a nyilvánosság elé. A termésbecslést szemlélve, első pillantásra megtaláljuk benne azt, a mit bizonyosra vettünk, t. i. hogy terméskilátásaink megjavultak. Első pillantásra aránylag kielégítőbbnek látszik az eredmény, mert számbeli javulást, illetve gyarapodást láthatunk benne. Figyelmesebben szemlélve azonban azt, be kell vallanunk, hogy az eredmény még igen szomorú, mert az összes gabonafélék számbeli gyarapodása mindössze csak egy millió métermázsa. A junius második felében uralkodott időjárás kedvezőnek volt mondható, azért vettük bizonyosra a terméskilátások megjavulását. Sokan, különösen a tőzsdén vérmes reményeket fűznek az időjárásnak a vetésekre gyakorolt hatásához, és lehet, hogy újabb termésbecslési eredmény nem fogja őket kielégíteni, mert számbelileg kedvezőbb eredményt vártak. Az őszi vetéseket illetőleg, nem szabad azonban szem elől téveszteni azt, hogy az idén a búzával és rozszsal bevetett terület kerek számban félmillió kát. holddal csekélyebb, mint más normális években, a várható meny- nyiség nem növekedett oly mértékben, mint az hasonló időjárás mellett normális bevetett területtel várható lett volna. A javulás inkább a minőség szempontjából vehető figyelembe. A hivatalos termésbecslés szerint július 1-én búzából 34‘2, rozsból H‘5, árpából 14‘2, zabból 12 6 millió metermázsa termés lenne várható. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a junius 15-iki becsléshez képest, a búza 800.000, a rozs 200.000 q-val javult, mig a zab és árpa változatlan maradt. Tehát mig a kenyérmagvak némileg mégis javultak, addig a tavasziak számszerű becslési eredménye javulást egyáltalában nem tüntet fel, a tavasziak az utóbbi fél hónap alatt mintegy holt ponton nyugodtak. A becslés szövegéből kitűnik azonban, hogy a tavasziakban észlelt, lesújtó eredményt némileg ellensúlyozza az, hogy jelentékeny gyarapodás állott be a szalmás részben, a mi az idei ismét takarmányszük esztendőben mégis csak vigasztaló tudat. A most kibocsájtott termésbecslés számbeli adatait összehasonlítva a többi becslési adattal és termésbeli eredménynyel, szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy idei várható termésünk előreláthatóan messze elmarad a múlt évi átlagos termés eredményétől. Különösen elmaradnak a kenyérmagvak és ezek közt elsősorban a búza, a mely az eddig becslés szerint 7-2 millió q-val ad kisebb termést, mint volt a múlt 1908. évi terméseredmény és 6'4 millió q-val kevesebbet mint az 1900—4. évi esztendők termésátlaga. Az előző két esztendő hasonló időszaki termésbecsléseihez képest pedig a búza az 1907-iki becslésnél 1T millióval kedvezőtlenebb. A négy kalászos összes várható terméseredménye azonban ezen újabb becslés szerint kedvezőbb, mint volt a megelőző két esztendő ugyanezen időszakában kibocsátott becslési eredmény. A hivatalos becslés a rozsdakárról is tesz említést. Aggodalmasan említi fel továbbá a junius hó végén és julius elején bekövetkezett túlságos csapadékot, a mely sok helyen megakadályozta az aratás megkezdését és igy túl- érés folytán némi veszteséget helyez kilátásba. A becslésből általán kitűnik az, hogy az 1909-iki terméseredmény a középtermésen alul marad, ezt az elmaradást pedig az ősziek kedvezőtlen fejlődése okozta. Némi javulásra még van ugyan kilátásunk, de bármennyire is javulnak az állapotok : csakis gyenge, közepes termésre számíthatunk. Az utolsó magyar nemesi felkelés történet®. Felhívás Ung vármegye hazaűas közönségéhez. Irta Gálócsy Zoltán. Nagy fontosságú történeti mű fog legközelebb a könyvpiacon megjelenni, a mely 100 éven keresztül megcsontosodott ferde felfogást lesz hivatva megcáfolni s az 1809. évi junius 14-én Győr alatt Napoleon császárral vivott csata körülményeit a legtisztább világításba helyezni s ez által a magyar insurgensekre rossz- akaratulag és alaptalanul reányomott gyávaság bélyegét letörölni s helyette homlokaikat a vitézség és dicsőség glóriájával övezni. Napoleon császár az osztrák császár ellen folytatott hadjáratokat s győzhetetlenség hiróben álló hadseregének a birodalom rendes hadserege ellent állani nem lóvén elegendő, ősi törvények és szokások alapján a magyar nemesség személyes felkelésre lett szólitva s a nádornak, mint a magyar nemesi hadsereg törvény szerinti vezérének zászlója alá Győr mellé rendelve, hogy a rendes hadsereggel egyesülve, a franciák további előnyomulását megakadályozza s őket vissza űzze. Azonban a mindenkor tehetetlen osztrák katonai vezetés oly egyének kezébe volt letéve, kiknek a had- vezőri talentumból legkevesebb osztályrész jutott, minek következménye a nevezetes győri csata elvesztése volt. De hogy ezen körülmény nyilvánossá ne váljék, a bűnbakot az insurgonsekben kellett keresni s a buta vezérlet hibájából eredő szerencsétlenségért a magyar nomesi hadseregre kellett a gyávaság szégyenének bélyegét nyomni, a mely immáron száz év óta nolie- zedik nemzetünk szine s javának vállaira s mind ez ideig nem volt ut és mód ezen szörnyű vád alól való felmentésre. Legszomorubb, hogy még a nemzet némely rétegében is hitelre talált az aljas vád s mai napig is gúnyosan emlegetik a győri futást, moly igaz hogy futás volt, de nőm az insurgeusok futása, hanem a híres, a dicső osztrák rendes hadsereg futása, mely csakis a gyávasággal vádolt nemesi felkelők fedezése alatt menekült meg a vógpuszlulástól. A hadsereg futását a nemesi felkelők, főkópen a zempléni és ungi felkelők fedezték, a kik közbe-közbe az üldöző ellenségre visszacsapva, a francia lovasságban hatalmas pusztításokat vittek véghez. A midőn János főherceg, a király testvére, az olasz alkirály, Beauharnais Eugen elől Magyarországba visszavonult, fárasztó futásában csak akkor tudott megpihenni, midőn Körmenden a pe*ti és veszprémi insurgeusek csatlakoztak hozzá. Ezek fedezték vitéz hadserege hátát s állottak ellent a kergető francia hadsereg előcsapatának. Aratáskor. Irta Szabó Albert. Forrón süt a nap sugára, Az alföldi rónaságra, Rónaságon szerteszélylyel, Munkál a nép szenvedélylyel. Peng a kasza, meg a sarló, Ropog a fű, meg a tarló, Mosolyog a búzakéve, Piroslik a szemefénye. Itt is, ott is napok óta, Felzendül a magyar nóta, „Ha megvágod a kezedet, Ki süt nékem lágy kenyeret.“ Ott egy kis lány reám bámul, Munka gyöngye hull arcárúi. Bokorugrós szoknya rajta, Meglátszik, hogy magyar fajta. Néz egy percig, aztán újra Markot szed s nótáját fújja : „Édes anyám is volt nékem, Keservesen tartott engem.“ Nem hever most senki veszteg, Szaporodnak a keresztek. Hálaérzés kél a szívben, Hogy áldást adott az Isten, Áldd meg Isten, áldd meg őket 1 A vidám marokszedőket, Teljék a zsák, a kamra is, Hadd jusson a szegénynek is! Úti benyomások. Irta Deák Gyula. (Hollandia vize — A hollandus tisztasága, ügyessége. — A dinasztikus érzés. — Az ablakok díszítése. — Hangos a magyar. — Idegen- forgalom Hollandiában. — Nincs magyar lap. — Keserű tapasztalatok.) II. Bruxelles, 1909. jul. 11. Elhagytam Hollandiát, őzt a csodálatosan érdekes országot, a hol a viz a felsegítő erő és a hol a viz a lakosság ellensége. A viz ártott a legtöbbet Hollandiának, a mikor a testéből kiszakított egy nagy darabot, de egyszersmind a viz osztogalja a sok csatorna képében a termékenyitóshoz úgyszólván a legszükségesebb dolgot. A hollandusnak bámulatosan kitartó akarata szembeszáll a Neptunus erejével és sokszor sikerrel. A tenger vizét, a moly sok helyen magasabban áll, mint a szárazföld, gátakkal szorítják vissza. Hallottam arról is, hogy a Zuider tónak egy részét vissza akarják hódítani szárazföldnek s már a viz felületén meg is tették a méréseket, hogy hová jönnek az uj községek. És a hollandusnál tapasztalt erély még meg is valósíthatja ezt a merész tervet. Hollandiának a népe jómódú, de annyira nem gazdag, mint a német. Más tekintetben sem mondható olyan értékes népnek, mint a milyen a német. Az az általánosan hitt „meseszerü" tisztaság sem található mindenhol. Amsterdamban, Zaandamban a csatornák piszkosak, a „tiszta“ hollandus bizony beszórja a ház szemetét az ablaka alatt levő csatornába. Haag, Leiden tiszták, Haarlem, Rotterdam tisztasága csakugyan „meseszerü“. Zandvoort és Scheveningen tengeri fürdők már rendeltetésüknél fogva is mintaképei a rendnek és tisztaságnak. A hollandus ügyes ember, mindenből tud pénzt csinálni, még a templomokból is. Ingyen nem mutogatja meg az idegennek. Az amsterdami hires ref. templomban, a hol a holland királyokat koronázzák, 4 frtot fizetett társaságunk; ugyanennyit vettek a haarlemi templom megnézéséért is. Az utóbbi nagyhirü orgonájának — 4 klaviatúrája és ötezernél több sipja van — a meghallgatása 13 forintunkba került. Ez az üzleti szellem persze nekünk uj, idegen, és bizony visszatetsző. Nálunk Magyarországon ingyen megnézheti akárki bármely felekezet templomát. A dinasztikus érzés igen nagy a hollandi norn- zetnól. Valósággal rajongnak a királynőért. A szép Vilhelmina arcképe úgyszólván közkézen forog, még a levelezőlapokon is megkapható. A királynőnek Amsterdamban, Haagban van palotája. Az utóbbi helyen többet időzik, mint az előbbiben. Amsterdamnak évenként csak hat nap jut a királynő tartózkodásából. Jelenleg Apeldoornban nyaral a királyi család. Palotáikat pénzért lehet megnézni. Külsőleg nem sokat mutatnak a paloták, a mi gazdag mágnásainknak mutatósabb kastélyaik vannak még a vidéken is. Belül azonban nagyon sok a látnivaló. A kis trónörökösnőnek kincseket érő ajándéktárgyai a haagi palotában vannak. A lakáj, a 47. évfolyam. — 57. szám. Lapunk mai száma 6 oldal.
