Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-18 / 57. szám

Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben, Ungvár, 1909. július i ^ Előfizetési feltételek:-Csuk „Uug“ lapra Egész évre . . 12 K ; Negyedévre . 3 K Félévre. . . . 6 K | Egyes szám . 12 f. Amerikába: Egész évre ...............17 K „Un* vármegye Hivatalon I. ftpj ft“-iái együtt egész évre Ki K — Félévre .... 8 K Uug vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként meg­jelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Uug“, mint „Uug vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéröl az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttép soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizete udők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-ső szám. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA, DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Milyen a termés. A földmivelésügyi minisztérium gazda­sági tudósítóinak júliusi első termésbecslése a napokban került feldolgozva a nyilvánosság elé. A termésbecslést szemlélve, első pillan­tásra megtaláljuk benne azt, a mit bizonyosra vettünk, t. i. hogy terméskilátásaink megja­vultak. Első pillantásra aránylag kielégítőbb­nek látszik az eredmény, mert számbeli javu­lást, illetve gyarapodást láthatunk benne. Fi­gyelmesebben szemlélve azonban azt, be kell vallanunk, hogy az eredmény még igen szo­morú, mert az összes gabonafélék számbeli gyarapodása mindössze csak egy millió méter­mázsa. A junius második felében uralkodott idő­járás kedvezőnek volt mondható, azért vettük bizonyosra a terméskilátások megjavulását. Sokan, különösen a tőzsdén vérmes reménye­ket fűznek az időjárásnak a vetésekre gyako­rolt hatásához, és lehet, hogy újabb termés­becslési eredmény nem fogja őket kielégíteni, mert számbelileg kedvezőbb eredményt vártak. Az őszi vetéseket illetőleg, nem szabad azon­ban szem elől téveszteni azt, hogy az idén a búzával és rozszsal bevetett terület kerek számban félmillió kát. holddal csekélyebb, mint más normális években, a várható meny- nyiség nem növekedett oly mértékben, mint az hasonló időjárás mellett normális bevetett területtel várható lett volna. A javulás inkább a minőség szempontjából vehető figyelembe. A hivatalos termésbecslés szerint július 1-én búzából 34‘2, rozsból H‘5, árpából 14‘2, zabból 12 6 millió metermázsa termés lenne várható. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a junius 15-iki becsléshez képest, a búza 800.000, a rozs 200.000 q-val javult, mig a zab és árpa változatlan maradt. Tehát mig a kenyér­magvak némileg mégis javultak, addig a tava­sziak számszerű becslési eredménye javulást egyáltalában nem tüntet fel, a tavasziak az utóbbi fél hónap alatt mintegy holt ponton nyugodtak. A becslés szövegéből kitűnik azon­ban, hogy a tavasziakban észlelt, lesújtó ered­ményt némileg ellensúlyozza az, hogy jelen­tékeny gyarapodás állott be a szalmás rész­ben, a mi az idei ismét takarmányszük eszten­dőben mégis csak vigasztaló tudat. A most kibocsájtott termésbecslés szám­beli adatait összehasonlítva a többi becslési adattal és termésbeli eredménynyel, szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy idei várható termésünk előreláthatóan messze elmarad a múlt évi átlagos termés eredményétől. Különö­sen elmaradnak a kenyérmagvak és ezek közt elsősorban a búza, a mely az eddig becslés szerint 7-2 millió q-val ad kisebb termést, mint volt a múlt 1908. évi terméseredmény és 6'4 millió q-val kevesebbet mint az 1900—4. évi esztendők termésátlaga. Az előző két esztendő hasonló időszaki termésbecsléseihez képest pedig a búza az 1907-iki becslésnél 1T millió­val kedvezőtlenebb. A négy kalászos összes várható terméseredménye azonban ezen újabb becslés szerint kedvezőbb, mint volt a meg­előző két esztendő ugyanezen időszakában kibocsátott becslési eredmény. A hivatalos becslés a rozsdakárról is tesz említést. Aggodalmasan említi fel továbbá a junius hó végén és julius elején bekövetkezett túlságos csapadékot, a mely sok helyen meg­akadályozta az aratás megkezdését és igy túl- érés folytán némi veszteséget helyez kilátásba. A becslésből általán kitűnik az, hogy az 1909-iki terméseredmény a középtermésen alul marad, ezt az elmaradást pedig az ősziek ked­vezőtlen fejlődése okozta. Némi javulásra még van ugyan kilátásunk, de bármennyire is javul­nak az állapotok : csakis gyenge, közepes ter­mésre számíthatunk. Az utolsó magyar nemesi felkelés történet®. Felhívás Ung vármegye hazaűas közönségéhez. Irta Gálócsy Zoltán. Nagy fontosságú történeti mű fog legközelebb a könyvpiacon megjelenni, a mely 100 éven keresztül megcsontosodott ferde felfogást lesz hivatva megcáfolni s az 1809. évi junius 14-én Győr alatt Napoleon csá­szárral vivott csata körülményeit a legtisztább világí­tásba helyezni s ez által a magyar insurgensekre rossz- akaratulag és alaptalanul reányomott gyávaság bélyegét letörölni s helyette homlokaikat a vitézség és dicsőség glóriájával övezni. Napoleon császár az osztrák császár ellen foly­tatott hadjáratokat s győzhetetlenség hiróben álló had­seregének a birodalom rendes hadserege ellent állani nem lóvén elegendő, ősi törvények és szokások alapján a magyar nemesség személyes felkelésre lett szólitva s a nádornak, mint a magyar nemesi hadsereg törvény szerinti vezérének zászlója alá Győr mellé rendelve, hogy a rendes hadsereggel egyesülve, a franciák to­vábbi előnyomulását megakadályozza s őket vissza űzze. Azonban a mindenkor tehetetlen osztrák katonai vezetés oly egyének kezébe volt letéve, kiknek a had- vezőri talentumból legkevesebb osztályrész jutott, minek következménye a nevezetes győri csata elvesztése volt. De hogy ezen körülmény nyilvánossá ne váljék, a bűnbakot az insurgonsekben kellett keresni s a buta vezérlet hibájából eredő szerencsétlenségért a magyar nomesi hadseregre kellett a gyávaság szégyenének bélyegét nyomni, a mely immáron száz év óta nolie- zedik nemzetünk szine s javának vállaira s mind ez ideig nem volt ut és mód ezen szörnyű vád alól való felmentésre. Legszomorubb, hogy még a nemzet némely rétegében is hitelre talált az aljas vád s mai napig is gúnyosan emlegetik a győri futást, moly igaz hogy futás volt, de nőm az insurgeusok futása, hanem a híres, a dicső osztrák rendes hadsereg futása, mely csakis a gyávasággal vádolt nemesi felkelők fedezése alatt menekült meg a vógpuszlulástól. A hadsereg fu­tását a nemesi felkelők, főkópen a zempléni és ungi felkelők fedezték, a kik közbe-közbe az üldöző ellen­ségre visszacsapva, a francia lovasságban hatalmas pusztításokat vittek véghez. A midőn János főherceg, a király testvére, az olasz alkirály, Beauharnais Eugen elől Magyarországba visszavonult, fárasztó futásában csak akkor tudott megpihenni, midőn Körmenden a pe*ti és veszprémi insurgeusek csatlakoztak hozzá. Ezek fedezték vitéz hadserege hátát s állottak ellent a kergető francia hadsereg előcsapatának. Aratáskor. Irta Szabó Albert. Forrón süt a nap sugára, Az alföldi rónaságra, Rónaságon szerteszélylyel, Munkál a nép szenvedélylyel. Peng a kasza, meg a sarló, Ropog a fű, meg a tarló, Mosolyog a búzakéve, Piroslik a szemefénye. Itt is, ott is napok óta, Felzendül a magyar nóta, „Ha megvágod a kezedet, Ki süt nékem lágy kenyeret.“ Ott egy kis lány reám bámul, Munka gyöngye hull arcárúi. Bokorugrós szoknya rajta, Meglátszik, hogy magyar fajta. Néz egy percig, aztán újra Markot szed s nótáját fújja : „Édes anyám is volt nékem, Keservesen tartott engem.“ Nem hever most senki veszteg, Szaporodnak a keresztek. Hálaérzés kél a szívben, Hogy áldást adott az Isten, Áldd meg Isten, áldd meg őket 1 A vidám marokszedőket, Teljék a zsák, a kamra is, Hadd jusson a szegénynek is! Úti benyomások. Irta Deák Gyula. (Hollandia vize — A hollandus tisztasága, ügyessége. — A dinasz­tikus érzés. — Az ablakok díszítése. — Hangos a magyar. — Idegen- forgalom Hollandiában. — Nincs magyar lap. — Keserű tapasztalatok.) II. Bruxelles, 1909. jul. 11. Elhagytam Hollandiát, őzt a csodálatosan érdekes országot, a hol a viz a felsegítő erő és a hol a viz a lakosság ellensége. A viz ártott a legtöbbet Hollan­diának, a mikor a testéből kiszakított egy nagy darabot, de egyszersmind a viz osztogalja a sok csatorna ké­pében a termékenyitóshoz úgyszólván a legszükségesebb dolgot. A hollandusnak bámulatosan kitartó akarata szembeszáll a Neptunus erejével és sokszor sikerrel. A tenger vizét, a moly sok helyen magasabban áll, mint a szárazföld, gátakkal szorítják vissza. Hallottam arról is, hogy a Zuider tónak egy részét vissza akarják hódítani szárazföldnek s már a viz felületén meg is tették a méréseket, hogy hová jönnek az uj községek. És a hollandusnál tapasztalt erély még meg is való­síthatja ezt a merész tervet. Hollandiának a népe jómódú, de annyira nem gazdag, mint a német. Más tekintetben sem mondható olyan értékes népnek, mint a milyen a német. Az az általánosan hitt „meseszerü" tisztaság sem található mindenhol. Amsterdamban, Zaandamban a csatornák piszkosak, a „tiszta“ hollandus bizony beszórja a ház szemetét az ablaka alatt levő csatornába. Haag, Leiden tiszták, Haarlem, Rotterdam tisztasága csakugyan „meseszerü“. Zandvoort és Scheveningen tengeri fürdők már rendeltetésüknél fogva is mintaképei a rendnek és tisztaságnak. A hollandus ügyes ember, mindenből tud pénzt csinálni, még a templomokból is. Ingyen nem muto­gatja meg az idegennek. Az amsterdami hires ref. tem­plomban, a hol a holland királyokat koronázzák, 4 frtot fizetett társaságunk; ugyanennyit vettek a haarlemi templom megnézéséért is. Az utóbbi nagyhirü orgoná­jának — 4 klaviatúrája és ötezernél több sipja van — a meghallgatása 13 forintunkba került. Ez az üzleti szellem persze nekünk uj, idegen, és bizony vissza­tetsző. Nálunk Magyarországon ingyen megnézheti akárki bármely felekezet templomát. A dinasztikus érzés igen nagy a hollandi norn- zetnól. Valósággal rajongnak a királynőért. A szép Vilhelmina arcképe úgyszólván közkézen forog, még a levelezőlapokon is megkapható. A királynőnek Amster­damban, Haagban van palotája. Az utóbbi helyen többet időzik, mint az előbbiben. Amsterdamnak évenként csak hat nap jut a királynő tartózkodásából. Jelenleg Apeldoornban nyaral a királyi család. Palotáikat pénzért lehet megnézni. Külsőleg nem sokat mutatnak a palo­ták, a mi gazdag mágnásainknak mutatósabb kasté­lyaik vannak még a vidéken is. Belül azonban nagyon sok a látnivaló. A kis trónörökösnőnek kincseket érő ajándéktárgyai a haagi palotában vannak. A lakáj, a 47. évfolyam. — 57. szám. Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents