Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-10 / 81. szám

4. oldal.

TT HST <381. szám.

Kimondotta a kolozsvári kongresszus pl. azt is, hogy az állami tisztviselő-egylet tagjaitól a honi iparcikkek pártolását követeli.

Nos tehát rajta, kedves tagtársak I Egyedül ' rajtunk múlik, hogy sürgős és jogos kívánalmaink a közel jövőben teljesedésbe menjenek és helyzetünk javításával a’ nagy nemzeti célt, azt a hatalmas kemény acél-oszlopot tömörülésünkkel megalkossuk.

Megyénkben közel 1000 állami tisztviselő él, a kik közül idáig csak mintegy 80 tag lépett be az állami tisztviselők ungvári körébe. Másutt valamivel kedvezőbbek a viszonyok, de még korántsem mondható kielégítőnek. Az ország 30,000 állami tisztviselőinek csak Vä-a érzi idáig az egyesülés és közös bajaink orvoslásának szükségét. 20,000 tisztviselő-társunk úgy látszik, hál’ Istennek, teljesen megelégedett és boldog!?

Negyven év azonban nagy idő. Ennyi szolgálati idő alatt a ma jó sorsban élők viszonyai is rosszabbra fordulhatnak és igy első sorban saját, másod sorban pedig a jelenleg szükebb sorsban sinylődő tagtársaik érdekében kellene sikraszállniok és a kibontott zászló alá sorakozniok a boldogoknak is.

Milyen más képe lenne a vezető férfiak föllépésének és kérelmének, ha azt nem 10,000 elégedetlen, hanem az összes 30,000 tagtárs nevében terjeszthetnék a kormány, a törvényhozás elé?

Önmaga, családtagjai és tiszttársainak eminens érdekei ellen vét az az állami tisztviselő, a ki ezen megindult, törvényes eszközökkel dolgozó és már is eredményeket elért mozgalomból a jövőben is kivonná magát, mert csakis az egyesülésben rejlik az erő !

VÁROSI ÜGYEK.

Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 12-én, dél-, után 3 órakor rendkívül közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Az ungvári ágostai hitvallású evangélikus egyházközségnek kérvénye tárgyában, melyben az építeni tervbe vett templomépitkezóshez 48 négyszögöl városi közterület ingyenes átengedését kérelmezi az első tárgyalás. 3. Az egészségügyi szolgálatban álló orvosok teendőiről és egymáshoz való viszonyukról, valamint az egészségügyi bizottságról szóló városi szabályrendelet tárgyában hozott alispáni határozat kihirdetése, s az ügy folytatólagos tárgyalása. 4. Az országos és heti vásárok megtartási módjára vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában hozott alispáni határozat kihirdetése, s az ügy folytatólagos tárgyalása. 5. A vakokat gyámolitó orsz. egyletnek kérvénye segélyezés tárgyában. 6. A legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazitására bizottság választása.

A közönség köréből.

Az ungvári ref. népiskola cimer- kérdése.

— Válasz az „Ungvári Közlöny“-nek. —

A magyar címernek a tanterembe vezető bejárat fölött való elhelyezésénél nem a külső látszat után való törekvés, nem a magyar állam jelvényével való hivalkodás, hanem pedagógiai szempont és cél volt az irányadó. Jelen esetben a közönség érdeke ellentétes a tanulókéval. Nem helyesebb-e az, — ha mindkettőnek eleget nem tehetünk, — hogy a gyermek érdekét tartsuk szem előtt.

Évre-évre uj elemek kerülnek iskolánkba. Ezek, de meg azok is, a kik folytatólag hozzám járnak, minden belépésnél nap-nap után látják igy édes magyar hazánk címerét iskolájukon, igy mintegy önkénytelen vésődik emlékökbe az iskolától el nem választott magyar címei. S azután iskolánk kül- és belélete iránt érdeklődő látogatók, vendégek nem joggal akarják-e látni belépésüknél a magyar címert ? I

Semmiképen nem helyezhetem az „Ungvári Közlöny“ nézetét az enyém felé. Egy eldugott, néptelen utcára, a hol kevés ember jár jószántából, helyezni a cimert: az „Utasitás“-sal ellenkezőt s pedagógiai tapintatlanságot követnék el.

Én tehát néztem a törvényt, annak szellemét, mélyebb' értelmét, gyermekeink s nem a közönség érdekét. Joggal tehetné bárki, az Ön által kívánt esetben azt a vádat, hogy én csak látszat kedvéért függesztem oda ki a magyar cimert.

De hát igy van az! ... a midőn a pedagógiába avatatlan elemek is intéző tényezőként akarják magokat hívatlanul érvényesíteni. Azonnal kész a más becsületébe gázolás, hazafiasságának kétségbevonása, iskolájára a magyartalanság bélyegének reá sütése.

A református iskolák hazafiságát csak avatalan, a létért való harc érzéki küzdői s nem a magasabb eszmény képviselői említik kérdőjel alatt. De hát hogyan tűnnék fel az illető a nagy közönség előtt? Hogyan mondhatná más komoly érdemek híján magáról az illető: „Én vagyok a rettenetes, én vagyok a félelmetes.“ . . . Támad kettős kereszt jelvénye alatt, tudva,

hogy az ma mindennel szemben megvéd, elég, ha puszta jelszónak használjuk a kereszt fogalmát.

Támad békés embereket, a kikről azt hiszi, hogy elég hangzatos feltűnést keltő jelszó alatt támadva meg őket, elég kicsinyek ahoz, hogy magukat kellőképen védjék, az Ön félelmetesnek feltüntetett gyanúsításával szemben.

A református iskolák szelleméhez való komoly hozzászólást szívesen veszszük, de nem handa-bandázva, nem gyermekesdit játszva. Nem pirul az arca, hogy az ón ref. kartársaim hazafiságáról Ön kérdőjel alatt mer szólani!

Nem célom az egyetlenséget szítani, a végletekig fokozni.

Vanfegy tér, igen tisztelt Támadó Ur — a komoly munka tere, de nem áhitozva mások támadása- és gya- nusitgatásából gyűjtött babérok után — ott kezet foghatunk, törekedve e nemzet minél nagyobb jóléte megvalósítására.

Engedje remélnem, hogy ezután nem egymás támadásával,hanem egymásban a komoly munkás megbecsülésével közeledünk egymáshoz, az egyenetlenségnek terét egészen elhagyva.

Ungvárt, 1909. okt. 7.

Sulyok János,

ref. tanító.

HÍREK.

Tájékoztató.

Okt. íO. A Gizella-ház jubileuma.

Az önk. Tüzoltó-Testület szinielőadása este 8 órakor a városi színházban.

Okt. IS. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor.

Nov. 4. A megyei tanitó-egyesület jubileuma d. e. 10 órakor a vár- megyeháza nagytermében,

Nov. 6. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ünnepies ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében.

Nov. SO. A Közművelődési Egyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében.

A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u.

5— 6 óráig.

A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u

6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig.

* Esküvő. A, következő értesítést vettük: Kózdi- vásárhelyi Nagy Gyula m. kir. honvédfőhadnagy és gulácsi Gulácsy Anette tudatják, hogy folyó hó 9-ón Szobráncon egybekeltek.

* Molnár Viktor levele. Kondor Emil, az Ungvári Uránia Színház intézője a megnyitó-előadás alkalmából táviratilag üdvözölte Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkárt, mint az Uránia-Egyesület ügyvezető elnökét. Molnár Viktor a következő levélben köszönte meg az üdvözlést:

Igen tisztelt Uram! Az Ungvári Uránia Színház megnyitása alkalmából hozzám intézett becses távirati üdvözletéért fogadja és tolmácsolja, kérem, mindazoknak, a kik ezen szép kulturális intézmény létesítése körül fáradoztak, hálás és meleg köszöne- temet. Kiváló tisztelettel Molnár Viktor.

* A Gizella-ház mai jubileumi ünnepségének sorrendje a kiadott meghívó szerint: I. Reggel 7 órakor az intézet kápolnájában szent mise az Oltáriszentség kitételével. II. Délelőtt 9 órakor a r. kath. plébánia- templomban ünnepélyes hálaadó^ istentisztelet. Evangélium után szent beszéd, mondja Antal Miklós főgimnáziumi tanár. Utána az intézet uj zászlójának megáldása és szegbeverés a következő sorrendben: 1. Benkő József apátplébános. 2. Török Hermin grófnő, zászlóanya. 3. A r. kath. papság. 4. A g. szert. kath. tanitóncképző és polg. leányiskola. 5. Az állami polg. leányiskola. 6. A „Mária“-házi r. kath. leányiskola.

7. A Drugeth-tóri áll. elemi leányiskola. 8. A Kossuth- téri áll. elemi leányiskola. 9. A r. kath. elemi fiúiskola. 10. A „Gizella“-házi r. kath. leányiskola. 11. A koszorús leányok. 12. A „Gizella“-házi Mária-önképzőkör. Nagy mise után az uj zászló elővitele mellett könnend a templomból a Gizella-házba, a kápolnában Te Deum és áldás az Oltáriszentséggel. III. Délután 5 órakor az intézet földszinti nagytermében díszelőadás.

* Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Sirokai Albert főgimnáziumi tanárt 30 évi szolgálat után egész fizetésének élvezetével nyugdíjazta.

* Közművelődési nap. F. hó 7-ike valósággal közművelődési napja volt Budapestnek. Ekkor tartotta ugyanis 25 évi jubiláris ünnepét az Országos Magyar Iskola-Egyesület. A Vigadó nagyterme egészen megtelt az ünneplő közönséggel. Képviseltették magukat a jubileumon a képviselőház, a főváros, a minisztériumok, különböző hatóságok. Megjelentek az ünnepen közel másfélszáz pestmegyei község, kilenc törvényhatóság, negyvenhét fővárosi tanintézet és ötvennégy közművelődési egyesület képviselői. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesületet Deák Gyula egyesületi titkár képviselte. A díszközgyűlés kimagasló pontja volt Rákosi Jenő elnöki megnyitója, Szundy Károly ügyvezető igazgató beszámolója és Széli Kálmán üdvözlő beszéde. Rákosi Jenő rámutatott arra, hogy huszonöt éves élet, munka, lelkesedés és a haza buzgó szolgálata üli ünnepét. Szundy Károly jelentése szerint az egyesület óvodákat alapított, népdalárdákat szervezett, iskolákat állított, egyesületeket támogatott, tanítókat

jutalmazott, hogy minél hathatósabban szolgálja a magyarosodás ügyét. Munkájának legnagyobb sikerét azok az eredmények teszik, melyeket a főváros vidékének megmagyarositása körül elért, s a melylyel szimpatikussá tette a közönség szemében is törekvését s ezek szükségességét és fontosságát átvitte az eleven köztudatba. Széli Kálmán ezzel kezdte beszédét: „Minden magyar embernek lelkében él egy alapvető gondolat, a mely nélkül a társadalom államot, egy országot nem alkothat. E gondolat a nagy nemzeti gondolat. Ez az az érzés, a mely dogmaként él míndannyiunk- ban, a mely azt mondja, ennek az országnak magyarnak kell lonni, itt a magyarságnak kell vezető, döntő és szupremáciával biró szereppel élnie, ennek az államnak magyar jelleggel kell bírnia, ennek az országnak magyarnak kell maradnia“.

A Magyar Iskolaegyesület negyedszázados jubileuma alkalmából az Országos Közművelődési Tanács értekezletre hívta össze az ország közművelődési egyesületeinek titkárait. Az értekezletet Széli Kálmán, a Közművelődési Tanács elnöke vezette és rósztvett azon 38 közművelődési egyesület titkára. Az értekezlet tárgy- sorozata a következő volt: 1. Az állami föladatot tevő egyesületi intézményeknek az állam által való átvétele. 2. Az egyesületek működési területe. 3. A közös célok.

4. Az egységes és magyar társadalom szervezése.

5. A közös érdekeket szolgáló folyóirat kiadása. Az értekezlet az egyhangú megállapodás szerint sem a fővárosi, sem a vidéki lapoknak nem adott tudósítást a határozatokról.

* Egy iskola a magyar iparért. Az ungvári állami polgári leányiskola tantestülete a legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a tanulóknak kizárólag magyar gyártmányú taneszköz és írószer használatát engedi meg. Az intézet igazgatója azért felkérte a helybeli összes könyv- és papirkereskedőket, hogy magyar taneszközöket és Írószereket tartsanak raktáron. A Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület szózatát az intézetben több helyen kifüggesztették, a mely felsorolja a magyar gyártmányú tanszereket és megjelöli egyúttal azok ismertető jeleit.

* Kinevezés. A földmivelósügyi miniszter Deb- reczeni András uradalmi erdészjelöltet az ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz ideiglenes minőségű m. kir. erdő- mórnök-gyakornokká kinevezte.

* Nem szabad vasárnap dolgozni. A kereskedelmi miniszter körrendeletét intézett az összes törvényhatóságokhoz, a melyben utasítja őket, hogy az ipari munkások vasárnapi munkaszünetéről kiadott rendeletét a legnagyobb szigorral tartsák be.

* Népszerű tudományos előadás a földrengésről. A városunkban legközelebb felállítandó földrengésjelző obszervatórium előkészületei kapcsán sok szó esett nagyközönségünk körében a földrengésről. De a legutóbbi messzinai katasztrófa alkalmával is felszínre került e tudományos kérdés. E hó folyamán városunk közönségének alkalma lesz e tudományos kérdéssel megismerkedni. Réthly Antal orsz. meteorológiai és földmágnességi intézeti asszistens ugyanis, a ki a magyarországi földrengések tanulmányozásával, kutatásával és észlelésével van megbízva és a ki augusztus hó folyamán az ungvári földrengésjelző állomás létesítése ügyében városunkban időzött, e hó 23-án este a városi színházban vetitett képekkel kísért népszerű előadást fog tartani a földrengésről. Az előadást az Ungvári Uránia Színház rendezi olyképpen, hogy a tiszta jövedelem 50 °/o-át az Ungváron létesítendő földrengési obszervatórium céljaira engedi át. Az előadás élvezhetőségét és sikerét előre biztosíthatjuk, mert hiszen Réthly asszistenst ez oldalról már ismerjük- A múlt év február havában igen sikerült előadást tartott a Gyöngyösy Irodalmi Társaságban a hegyi obszervatóriumokról. E hó 17-én megjelenő számunkban közölni fogjuk az előadás rövid vázlatát. Bővebbet a közönség majd annak idején az Uránia Színház hirdetéseiből tudhat meg.

* Gyászhir. Pékli Györgyné szül. Láng Irén, baranyai volt áll. tanítónő, a kit a miniszter csak néhány héttel ezelőtt nyugdíjazott, f. hó 7-én életének harmincnegyedik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temotése 9-én ment véghe Baranyán. A megboldogultat férjén kivül négy kis gyermeke gyászolja.

* Az ungvári rendőrség dicsérete. Múlt számunkban röviden említettük, hogy az ungvári rendőrség elfogott egy sikkasztót. .Most a következő részletes tudósítást közölhetjük : E hó 2-án este Klein Izidor újhelyi vállalkozó panaszt tett az ottani rendőrségen, hogy egyik alkalmazottja a reábizott hatszáz korona pénzösszeggel megszökött. A pénz úgy került a munkás kezébe, hogy a pallér megbizta őt a munkások fizetésére szolgáló pénznek átvételével. A vállalkozó gyanútlanul adta át a pénzt a megbízott munkásnak azon meghagyással, hogy adja át a megbízójának, ki ezen összeggel a munkásokat fizesse ki. A pénz 600 koronát tett ki s 12 húsz koronás, 3 tiz koronás papir- s aprópénzből állott 600 korona értékben. Ez fél öt óra tájban történt. Nyolc órakor a pallér felüzent a vállalkozóhoz a pénzért s akkor derült ki, hogy a pénzt az átvevő Kotvács Sámuel kőmivesnapszáraos eltulajdonította s azzal megszökött. A rendőrség azonnal hozzálátott a tettes elfogatásához. Még az éj folyamán táviratokban értesítette a közeli városok rendőrségét, a fiumei s hamburgi kikötő városok s a főváros rendőrségét a sikkasztásról, kérve a tettes nyomozását s elfogatását. Az ungvári rendőrségé a dicsőség —