Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-06 / 2. szám
47, évfolyam. — 2, szám. Megjelenik minden vasárnap reggel és szerdán délben. Üngvár, 1909. január b. Előfizetési feltételek: Csak uz „Uns“ lapra Egész évre . . 12 K i Negyedévre . 3 K Félévre. . . . ö K j Egyes szám . 12 f. Amerikába : Egész évre ...............15 K „Ung »ármegje Hlratalos ljapjá“-ral együtt egész évre 16 K — Félévre . . . 8 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. X-i-A-IE5 Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér Á nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatalt telefonszám 11. AZ UNOMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-ső szám. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Szomorú tanulságok. Izgalmas napja volt f. hó 4-ike Ungvár- nak. Egy kis istenítélet szállt a városra. Leégett a százezrekbe került Fehér-Hajó bérház, a melyből a nyomorúságos viszonyok közt tengődő város anyagi hasznot remélt. Leégett a Fehér-Hajó közelében levő Grosz-féle emeletes ház is. Egy napon két nagy épületünk lett az elemi csapás áldozatává, sok család pedig hajléktalanná. Ebből a szörnyű katasztrófából sokat tanulhatunk, mert hiszen az életnek a kellemet- I len oldalait teszik próbára az embert, azokból okulhat az, a ki akar és tud okulni. A Fehér-Hajó bérház a lehető leggyatrábban összetákolt épület. Nevezhető-e másnak az olyan uj épület, a melyiknek a mennyezete végig beégett? Megtörtént-e ennek az épületnek a hivatalos átvételénél a kellő elővigyázat ? Mindkét tűzesetnél általában a villanyt tartják a tűz okául. Rövidzárlatot emlegetnek. Hogy igy történt-e a szerencsétlenség, vagy nem, annak a kutatásába nem bocsátkozunk, az okot papiroson úgy sem lehet megtalálni. Hanem igen is azt a leghatározottabban követeljük, hogy a városi hatóság a lehető legsürgősebben intézkedjék arra nézve, hogy a villanyszereléshez teljesen értő egyének vizsgálják felül az összes házakban a vezetékeket. Az emberek lelkében az a tudat él és ez szájról-szájra is jár, hogy a villanytársaság megbizhatlan lakatos-legényekkel, apró- cseprő gyermekekkel szereltet s ebből származik minden veszedelem. Azt is beszélik, hogy olyan sodronyokat használnak, a milyeneket a miniszteri rendelet értelmében nem volna szabad s a sodronyokat a gerendákon vezetik, holott azokat biztonsági szempontból a falakon kellene elhelyezni. Magának a társaságnak is érdeke, hogy a felülvizsgálatot megtartassa, mert máskülönben a bizalom megrendül iránta. Ha pedig a társaság nem hajlandó a kívánságok teljesítésére, azonnal mondja fel a város a szerződést. Mást nem érdemel abban az esetben a társaság. Ha valaki a százezreket zsebre tudja vágni, az tudja a közönség érdekét is szolgálni. Ott van a tűzoltóságunk. Sokszor megvédelmeztük az alaptalan támadásoktól. Az az egy azonban bizonyos, hogy nagyobb tűzeseteknél szinte tehetetlenül áll. Az önkéntes emberek kis csapata nagyon is hiányos felszereléssel — vegyük hozzá még a vízhiányt — nem is végezhet nagy munkát. Magas létrájuk nincs, tömlőjük kevés, az a kevés is rossz. Tessék az ilyen készültséggel támadni egy olyan nagy épület tüzét, mint a milyen a Fehér- Hajó! A városnak azért legfontosabb érdeke, hogy ez a szegényes tűzoltóság állandó emberekkel és jó felszereléssel erősittessék. A szerencsétlenség legtragikusabb pillanataiban látszott, hogy közlekedési útvonalunk csak egy van: a Nagyhid-utcán keresztül. A mikor a Fehér-Hajó égése alkalmából ezt az egyetlen egy útvonalat elzárták, az egész közlekedésünk megakadt. Most adott igazat nekünk a szerencsétlen véletlen, hogy a városnak kötelessége még egy útvonalról gondoskodni. A kibontakozásnak meg is jelöltük már többször a módját, a mi nem lehet más, mint a Szobránci-utcából a Galagón át egy útnak, illetőleg hídnak az építése, vagy pedig — a mi a nemtörődömségnél fogva most már késői dolog, mert azt az utat beépítették — a Salz- berger-féle telken összeköttetés vagy a Kis- Ungon át a Sorház-utcával, vagy pedig a Kis-Ung partján a Kishid-utcával. Nem folytatjuk tovább. Nincs helye most a komoly pillanatokban a panasznak. Most már tetteket akarunk, de igazán tetteket s nem üres Ígéreteket. A szomorú esetek legyenek tanulságosak ! Tisztviselő-telep. — Értekezlet. — Nagyjelentőségű s közgazdasági tekintetben a tisztviselők érdekeit szolgáló ügyben jöttek össze városunk különböző jellegű tisztviselői í. hó 3-án d. u. a városháza nagytermében. A közös sors, a lakásviszonyok mintegy 80 tisztviselőt hoztak össze, hogy megbeszéljék ügyüket, miként találhatnak utat-módot tisztviselő-telep létesítésére. A népes értekezletet Kulik József posta- és távirda-tiszt nyitotta meg, a ki a mozgalomnak tulajdonképpeni megindítója. Rámutatott mindenek előtt arra a csalódásra, a mely az ungvári tisztviselői kart érte az által, hogy nem a remélt III., hanem a IV. lakbérosztályba sorozták őket. Ha Sátoraljaújhely — úgymond — a III. osztályba tudott jutni, a hol nincs olyan nagyszámú katonaság, mint nálunk, akkor mennyivel inkább megilletett volna bennünket a III. osztály. Rátért arra a körülményre, hogy a mikor hire ment, hogy a lakbért emelni fogja a kormány, a házigazdák egy része azonnal felemelte a lakásának a bérét, másik része pedig kijelentette, hogy jövőre emelni fogja. Olyan helyre kívánja a tisztviselő-telepet, a mely egészségügyi és anyagi tekintetben megfelel. Olyan férfiú kezébe óhajtja letenni az egész ügy vezetését, a ki biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a tervet meg is valósítja. Ilyen férfiúnak ismeri Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőt, a kit felkért, hogy adjon a tervezendő leiepre nézve felvilágosítást. Zugó éljenzés követte Kulik szavait, jeléül annak, hogy Hidasiban összpontosult a jelenlevők bizalma. Most Kende István kért szót, s pártfogásába vette a házigazdákat, a kik a nagy adó miatt kénytelenek a lakás árát emelni. Hidasi Sándor sűrű éljenzések közt köszönte meg a bizalmat. Szívvel, lélekkel résztvesz az előmunkálatokban. Részletesen beszélt ezután a külföldön szerzett tapasztalatairól. Több telepet tanulmányozott különösen iskolai szempontból, de maga is lakott tisztviselő-telepen. Ismerteti az u. n. szabad és zárt telepeket. Amazt nem ajánlja különösen szópitészeti szempontból. Különösen az esseni telepekről beszól lelkesen. Az értekezlet céljául kijelöli ezt a két feladatot: Határozzon az értekezlet arról, hogy nyílt, vagy zárt telepet óhajt-e és hol akarja felépíteni a telepet ? A maga részéről a hidontuli részen óhajtja a tisztviselő- telepet, ott könnyebb az építés és a város fejlődése a jövőben ott következik be. A hidoninneni részen csak mesterségesen lehet a súlypontot fenntartani. A telep helyéül három területet hozhat javaslatba : Szerelem. Irta Bállá Miklós. Mig bánt a kétség, hogy engem követve Gond-e vagy mámor lesz az életed : Ne higyjél édes, addig a szivednek, Mert a szerelmet még nem ismered ! Ha azt érzed majd. hogy vak bizalommal A kárhozatba is jönnél velem : Akkor hallgass szived szavára, édes. Akkor kövess, mert ez a szerelem ! Visszaemlékezések. — Szórakozás a kaszárnyában. — Irta Kovássy Elemér. Hálótermünk tágas, világos, kényelmes volt. A második emeleten feküdt. Ablakai az Üllői-ut felé nyíltak. Két végében voltak az aszfalt-alapú mosdók, vörösmárvány, jászolszerű, mély vályúkkal, melyeken vízelvezető lyukak valának, felülről pedig réz csapokon jött tetszósszerinti mennyiségben a viz. Eleinte kora reggel, hidegben didergések között mosdottunk, később megszoktuk a hideget, egészségesek voltunk, mégcsak a nátha sem bántott bennünket. Hát még gyakorlatok után ? Ekkor esett igazándiba jól a hideg viz. Volt vig ujjongás, lárma, majd felvetettük a mosdót. Délután és estenként, a mikor már kiadták a napi-parancsot, a fiuknak egy része bement a városba szórakozni, nehány ott maradt sakkozott (kártya soha sem járta), egyik-másik levelet irt, egy csoport adomát hallgatott. 20—25 pedig összeült, s járta a nótázás. Ezek a dalok voltak divatban : Édes anyám ha bejön, Édes anyám ha bejön Budapestre, Ludovika ablakán, Ludovika ablakán Nézzen be : Ott lát engem piros honvéd Ruhába, Göndör hajam rövidre, Göndör hajam rövidre Van levágva. . Rám se nézett, mikor én őt megláttam, Hej pedig, hogy rám tekintsen de vártam, Megfogadtam én se nézek reája, Mégis, mégis, majd meghalok utána. Márványkőből, márványkőből, Van a Tisza feneke, Gyenge vagy még, gyenge vagy még Rózsám a szerelemre. Gyengeséged nem annyira sajnálom, Szép vagy babám, jó vagy babám, Hogy kell tőled megválnom ? Buda Vendel szakaszvezető (budai sváb fiú) ger- manizált bennünket. Ettől tanultam az egyetlen német dalt, a mit tudok. Öt év alatt a gimnáziumi rendszer mellett egy verset sem tudtam elsajátítani, s ime egy egyszerű sváblegóny egy délután németté varázsolt át. Nótámnak első versét ide írom úgy, a hogy a fülemben maradt: Ik bin ájn muzsikánt! (Kar csodálkozva:) Er ist ájn muzsikánt. lk kumm fon svabelánd, Kar: Er kummt fon svábelánd, Ik kann spilen ! Kar: Er kann spilen. Auf ájne gájge I Kar: Auf ájne gajge ! (vezérénekes a hegedüjátékot utánozva:) Filláj, filláj, filláj drom Filláj drom Filláj, filláj, filláj drom Filláj drom. (No ugye szép?) Volt még több versszaka is, melyeknek vége fütty, trombita, dobszó utánzása vala. Hát ilyen derék dolgot tanultam én németül! Hanem érdekes volt aztán az, a mikor Bácsik Sándor (végzett jogász) alföldi fiú, szép tenor hangján elkezdte dalolni Arany János költeményeit. Az alföld istenáldotta magyar népe a költő nevét nem is tudja, de csodaszép versei belevésődtek a leikébe, a szivébe, s maga készített dallamot hozzá és dalolja öreg, ifjú, leány, asszony. íme az igazi lángész hatalma, a keresetlen szivhezszóló egyszerűségben. De nemcsak Arany versei vannak megörökítve az alföldi népnél, hanem nagy kortársáé: Petőfi Sándoré is; ezeket épp úgy dalolják, mint egykori barátja és komája „Toldi“ Írójáét. Ha meg Asbóth Miska (most főerdész) elővette a flótáját, mesterien játszott rajta, mi pedig gyönyörködve hallgattuk elábrándozva az édes melódiák mellett. Lapunk mai száma 4 oldal.
