Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

46. évfolyam. — 31. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. augusztus 2. Hirdetések (így az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. hetilap Kiadóhivatal! telefon szám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESí’lLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tisztujitás a városnál. (te) Ungvár város tisztviselő karának 6 évi megbízatása lejár. A tisztújító közgyűlést a vármegye alispánja augusztus 26-ára hívta egybe. Alkalomszerűnek tarthatjuk tehát, ha úgy a városi adminisztráció, mint a tisztviselők minősége szempontjából a tisztujitás jelentő­ségét megvilágítjuk. Az önkormányzati testületeknek legkima­gaslóbb jogköre az, hogy az önirányzó mű­ködés végrehajtására hivatott szerveit a leg­jobb belátása szerint önmaga választja meg. Tehát olyan egyéneket biz meg a közhatóság kezelésével, akiket személyi, szellemi képes­ségüknél fogva arra a legalkalmasabbaknak tekint, akiket kiválóbb tulajdonságai folytán maga fölé helyez. A tisztviselőválasztásban rejlő kimagasló jogkör azonban nagy erkölcsi és anyagi fele­lősséget is jelent, mert az alkalmazó szerv helytelen választása vagyis alkalmatlan, érde­meden egyéneknek a közhatóság kezelésével való megbízása az önkormányzati testület tönkretételét, működésének megbénítását ered­ményezi. A választási rendszer tehát elsősorban föltételezi azt, hogy a választó kollégium hi­vatása és erkölcsi, nemkülönben anyagi felelős­sége tudatában legyen, hogy minden mel­lék céltól, egyéni érdektől eltekintve, pusztán a jól felfogott közérdek által irányított lelki­ismeret szava szerint cselekedjék. Ungvár város képviselőtestületi tagjai­nak a minősége, felfogása, hivatásának és öntudatának ereje fogja eldönteni, hogy a legközelebbi 6 esztendő alatt a város minő gazdasági, szellemi fejlődési irányt kövessen. Ha a városi képviselőtestület tagjai olyan qualitásuak, a kik tudják, ismerik nemcsak a saját magán, hanem a közérdek által megkívánt követelményeket, bizonyára tudni fogják ösz­szeegyeztetni kötelességérzésüket lelkiismere­tük szavával és csak olyan egyéneknek adnak megbízatást, a kiknek becsületessége, megbíz­hatósága, erkölcsi szilárdsága és a városi ér­dekek őszinte szeretete. erős alapot nyújt ahhoz, hogy az évtizedek óta követett helyte­len és könnyelmű kormányzási rendszer mel­lett már majdnem az anyagi tönk és csőd szélére jutott várost a gazdasági, a szellemi fejlődés útjára lesznek képesek terelni. Ha azonban a városatyák a cimborásko- dás, a különböző egyéni és magánérdekek te- kervényes utjain maradnak, és nem tudnak a kicsinyes önző légkörön felül emelkedni, va­gyis ha nem állanak hivatásuk magaslatán, — akkor csak tovább fog haladni a város a megkezdett lejtőn lefelé és akkor ne okozzák a sok bajért a megválasztottakat, hanem okoz­zák önmagukat: a választókat. Hanem hagyjuk a képleteket és mondjuk ki egyenesen az igazságot. A városi képviselőtestület ez ideig nem támasztotta azt a hatást, mintha mindig az közérdek követelte önzetlenség útját rótta volna. Ennek okát a képviselőtestület sze­mélyi elemének elhibázott kiválasztásában kell keresnünk. Sokan azt hiszik, hogy a képvise­lőtestületben való szereplésre, illetve a bevá­lasztásra elegendő képességgel bírnak akkor, ha a személyes ambíciójukat egy pár nagy kortes felkarolja. Csakhogy a személyi am­bíció nem hogy megfelelő tehetséggel vagy közérzékkel párosulna, hanem — sajnos — legtöbb esetben a személyes ambíció mögött még sokszor a magánérdek lólába is kilóg. Egyszóval meg mondjuk tartózkodás nélkül a tapasztalatokból leszűrt igazságot, hogy a város sülyedésének legfőbb okát a képviselő- testület gyengeségében, vagyis a hangos ke­vesek terrorizmusában és épen emiatt az érté­kesebb elemeknek a visszavonulásában kell keresnünk. És mert gyenge volt a képviselő- testület, gyengék voltak az általa választott szervek is, mert ezek a szervek, ha lett volna is bennök erő, tehetség, képesség és akarat a helyes irányú működéshez, — kénytelenek voltak alkalmazkodni a képviselőtestület gyen­geségéhez illetve gyöngéihez. És mindaddig gyönge marad a város, a mig a város ügyeibe döntő befolyást gyakorolnak azok, a kik a város emlőiből jogosan vagy jogtalanul táp­lálkoznak. Azt hisszük, elérkezett már annak az ideje, hogy a józan polgárság befolyása és hatása alatt a városi képviselőtestület is észbe kapjon és a jövőben ne engedje magát befo- lyásoltatni egy néhány ember kétes értékű közszereplése által, hanem hivatása és köte­lessége tudatára ébredve, a kiválóbb elemek egyesüljenek és szervezkedjenek a város érde­keinek helyes irányba vezetésére, arra, hogy a várost erős kézzel, határozott, megbízható és előrelátó tervvel kalauzolják ki abból a szakadékból, ahonnan már csak egy lépés választ el az örvénybe hullástól. A mostani városi tisztujitás kérdését épen ezért a képviselőtestület jövőre irányuló erő­próbájának kell tekintenünk. Nem a tisztvise­lőkben beállható személyvá'iozásokat érintjük ezzel, hanem a képviselőtestületben beálló rendszerváltozást. A mostani tisztviselői kar nem rosszabb a többi rendezett tanácsú váro­sok tisztviselőinél, sőt egy pár értékes elemet is találhatunk közöttük. Ez a tisztviselői kar, a mely talán több eredményre is képes lett volna, mint a mit elért, gyenge volt, mert az alkalmazó szerv is gyenge volt. De meg vagyunk győződve, hogy ugyanezen tisztikar hivatását képes lesz teljesíteni a magasabb kritika szempontjából is, ha a képviselőtestü­letben a túlegyénileg összeállított rendszert egy egészséges, erőteljes, a kicsinyes önzésen és pajtáskodáson felülemelkedő uj irányzat váltja föl. Erkölcsi alapon álló, megközelíthe­tetlen, erélyes képviselőtestület vezetése, fel­ügyelete és ellenőrzése alatt a tisztikar is Várlak! Irta Krüzselyi Erzsiké. A míg bolyongok egymagmba: Várom mikor jösz még utamba. Halványulóban bár a képed, És én csak mégis várlak téged ! Érzem pedig, hogy kába álom, Nem is tudom, hogy mért kívánom . . . Utaink régen szerte váltak, — Miért, hogy mégis egyre várlak ? Ha egyszer talán valóra válna Szivemnek édes, régi álma: Úgy néznél-e megint szemembe ? S tudnál-e még olvasni benne ? — Mért álmodom én annyit véled ? Hiszen már többé nem remélek ! A magaménak sem kívánlak . . . — Miért, hogy mégis egyre várlak, . . . Csak egyre várlak ? . . . Az életmód és életrendre vonatkozó tanácsok. Irta s a Gyöngyössy Irodalmi Társaság 1908. április' 7-én tartott ülésén felolvasta dr. Ország Jakab. Ne méltóztassanak attól tartani, hogy valami tu­dományos attentatumnak lesznek kitéve, hiszen jól tudom, hogy a művelődéssel karöltve szórakozni is akarnak, noha abban a helyzetben sem vagyok, hogy azt ígérhessem önöknek egy komoly thómáról, mint á felolvasásom címéről latható, valami nagyon mulat­ságos dolgokat mesélhetnék, csupán arra szorítkozom, hogy mint gyakorló orvos az életmód és étrendre vo­natkozólag néhány tanácscsal szolgáljak, némi felvilá­gosítást nyújtsak azoknak, a kik e tekintetben egyik vagy másik fontos momentumot figyelmen kívül hagy­nak, hiszen az egészséges embernek eszébe sem jut az étrendre nézve direkt szakkönyvet olvasni, mikor idejét sokkal kellemesebben töltheti érdekesebb olvasmányokkal, de abban a feltevésben, ha alkalom nyílik saját jól felfogott érdekében valami hasznossal megismerkedni, talán nem fogja sajnálni az időt és a kis fáradságot azt türelmesen meghallgatni; és igy át­térek felolvasásom tárgyára. Hogy felolvasásom tárgyául épen a gyomorbeteg­ségek elleni védekezést választottam, abban leli magya­rázatát, hogy a gyomor az embernek egyik legfonto­sabb szerve, a mennyiben az általános közérzet, vala­mint a lelki hangulat nagy részben a jó gyomortól függ, a rossz gyomru ember nyomott kedélyű, ideges, barátságtalan és kerüli a társaságot, mig ellenben a jó gyomru ember vig, hangulatos, tevékenyebb és még más embernek is képes étvágyat sugerálni. Felolvasásomban röviden fel akarom ölelni mindazon körülményeket, melyek a gyomorra kártéko­nyán hathatnak, egyszersmind pedig a módozatokat a védekezésre. Sok vidéken ugyanazon néposztálynál az életmód folyton egyenlő és a szokások oly mély gyökeret ver­tek, hogy az emberek még akkor sem változtatnak rajta, ha annak hátrányait be is látják, a legoktalanabb életmódhoz oly szívóssággal ragaszkodnak, a mint azt gyakran észleljük a legcélszerütlenebb és legnevetsé­gesebb népruhaviseletnól, és igy nem csak nálunk, de másvidéken is az életmódnak oly hátrányai vannak, hogy a gyomorbajok napirenden vannak. Mindenekelőtt gyakran találkozunk az étkezési időknek helytelen beosztásával, sokan nem reggeliznek, vagy nagyon keveset esznek és inkább súlyt fektetnek az ebédre és akkor mintegy kipótolva a reggelit is, túlzásba mennek és azért mindazoktól, a kiknél a gyo­morhurutnak az alapja meg van vetve, azon panasz hallható, hogy ebédután nem jól érzik magukat, az pedig semmi más, mint hogy a gyomrukat megterhel­ték, azért szem előtt tartandó, hogy az egyes étkezési- idők közt négy órai időtartam szükséges, mely idő alatt az emésztés teljes. Brillat Javarin „L’appotit vient en mangeant“ közmondása gyenge gyomru embereknek már sok kárt okozott, mert gyomorbetegek csak akkor kezdjenek enni, ha már némi étvágy mutatkozik, de akkor sem teljes jólakásig, sőt ellenkezőleg, még akkor hagyja­nak fel az étkezéssel, mikor még szívesen ennének meg valamit, mivel akkor működik a gyomor legjob­ban. Egy teljes jólakás után a gyomor olyan, mintha hűdött volna, a gyomormozgások sokkal lassúbbak és dacára a nagymennyiségű ételeknek, csak kevés gyomorsav választatik el, tehát egy nagy része az eledeleknek emésztetlenül visszamarad, ezek gerjedósbe mennek át és azáltal sok bajt okoznak. Némely házban az eledelek egyoldalúsága az, mely szintén emésztési zavarokat hozhat létre. Általá­nosságban találkozunk ezen körülmónynyel gyakrabban faluhelyen; mint a városban, a falusiak kevés húst esznek, táplálkozásuk inkább tésztákból, burgonyából és zöldségekből áll. A tej, mely faluhelyen jó minő­ségben kapható, a falusi embernél mint tápszer nem jó hírben áll, mivel ő a tápszert a szerint bírálja meg, hogy milyen sürü és vastag; véleménye ^szerint folya­dék nem lehet olyan tápláló, a mint vastag étel és innen ered, hogy a gyermekek is vastag étellel táplálkoznak és a tejet inkább nekünk, bolond városiaknak adják el. Sok emésztési zavar onnan is keletkezik, hogy a rágás hiányos és az eledelek hirtelen, vagy gyorsan lenyeletnek, ezen rossz szokás következtében a gyo­mor kénytelen nagy mechanikai munkát végezni, de egyúttal az emésztés vegyi része, az ételek feloldása, lényegesen meg lesz nehözitve. Hogy jól, alaposan megrágott ételek a gyomor Lapunk mai száma 6 oldal. Előfizetési feltételek: Csak az ,,rng“ lapra Egész évre . . S K ; Negyedévre . 2 K Félévre.... 4 K Egyes szám . 20 f. Amerikába : Egész évre ... 10 K fiü „Ung vármegye Hivatalos I.apjá“-ral együtt egész évre 12 K Félévre ....ÜK Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként meg­jelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő Szerkesztőség: Vármegyeház-tór l-ső szám. BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.

Next

/
Thumbnails
Contents