Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

6. oldal. 29. szám. * A III. osztályú adókivetések e hét folya­mán kezdődtek meg Ungváron Ungvár városra, az ungvári és szobránci járásra nézve. A tárgya­lások a jövő hó vége felé nyernek befejezést. * Tenniszezőink diadala. Sportszempont­ból rendkívül érdekes mérkőzés volt az a tennisz- verseny, melyet a sárospataki tennisz-társaság rendezett a herceg Windischgratz-féle kertben levő pályán. Felsőmagyarország 5 városának a a tenniszezői mérték össze erejüket. Ott voltak az újhelyi, pataki játékosok, azonkívül Kassa és Máramarossziget is képviselve volt, Ungvárról pe­dig hárman vettek részt a julius 8—12-ig tartó versenyen, u. m. Farkas Ernő, Minkus Vilmos főhadnagy és dr. Tahy Endre megyei aljegyző. A mi játékosaink 10-én indultak Sárospatakra szakadó esőben. A helyi bizottság tagjai várták az állomáson az érkezőket, a kiket a sárospataki kollégium látott vendégekül. A sárospataki tennisz- bajnokságért a küzdelem 11-én, azaz szombaton reggel vette kezdetét pompás, derült időben. Ezen egyéni versenyben 16 nevező játszott. Első játékos pár sorshúzás utján Farkas Ernő és Tóth Elek (Spatak) lett, melyben Farkas Ernő lett nyertes 6/4 és 6/3 arányban. Nagyon formás játék volt az, a mit Farkas játszott másik ellenfelével Meczner Tiborral, a kit 2 játszma nyerésével le is győzött. Érdekes volt az a játék, a mit Tahy küzdött végig Somogyi Bertalannal, a ki Sátor­aljaújhely legjobb játékosa és tennisz bajnoka volt. Az eredmény az lett, hogy Tahy 2 játékkal 1 ellen megnyerte a játszmát. Sikerrel játszott még Tahy a sárospataki Bleyer Istvánnal szemben is. A közérdeklődés azonban azon játszma felé irányult, mely Minkus Vilmos és Rik Ödön között folyt le. Rik Ödön ugyanis elsőrangú játékos nemcsak a sárospataki, hanem a fővárosi pályákon is. Az idei nemzetközi tenniszversenynek, mely Buda­S esten tartatott meg, — ő volt a rendezője. [inkus határozott fölénye megszerezte részére a diadalt, úgy, hogy két játszmával sikerült levernie a sárospatakiak nem kis boszuságára kedvenc já­tékosukat, Rik Ödönt. Rik Ödön legyőzése az ungváriaknak szabad teret engedett a döntő mér­kőzésig való jutáshoz. S ez meg is történt, mert a szombati mérkőzések után este a 16 játékos közül mind le volt verve, csupán az ungvári já­tékosok nem, a kik ilyenformán vasárnap már egymásközt küzdöttek az előnyösebb helyezésért. A vasárnapi működés eredménye az lett, hogy Tahy legyőzte Farkast és igy a döntőben Minkus és Tahy kerültek össze. Minkus a döntő küzde­lemben legyőzte Tahyt és igy az első dijat a sá­rospataki bajnoki címmel együtt Minkus Vilmos, a második dijat dr. Tahy Endre, a harmadik di­jat Farkas Ernő és Rik Ödön nyerték el. Az ungvári Tennisz-Egylet tagjainak 3 éves fenn­állása óta ez volt az első nyilvános szereplése és mint az eredmény bizonyítja, fényesen kezdték meg a nyilvános versenyeken való részvételt. De jelentős Ungvárra nézve sportszempontból ez a diadal azért is, mert nem emlékszünk arra, hogy ezideig Ungvár a sport terén ért volna el ehhez hasonló eredményt és sikert. * Felkérettünk Fismán Sámuel ungvári vállalkozó által annak közlésére, hogy írásbeli beadványt nyújtott be a polgármesterhez, melyben kéri, hogy nyújtson neki módot arra, hogy a kövezés alatt levő betonról tett kijelentését a kövezési bizottság előtt igazolhassa. * Fráter Lóránd — vőlegény. Fráter Lóránd, Fráter Zoltán ungvári határrendőrségi felügyelő rokona a volt huszárkapitány s a hires nótaköltő, a kinek bűbá­jos dalai közismertek, vőlegény lett. „Fráter Lóránd eljegyezte Plósz Jenke kisasszonyt." Ennyi mindössze a hir, a melyhez egyik fővárosi lap még az alábbi kedves s a mennyasszonyhoz irt verset közb: Még itt a nyár s az akácfa Letette már koszorúját. Nem is kérdik miért tette ? A faluban úgy is tudják, Ott suttogják lombja alatt, Fülemüle dala mellett: Mennyásszonyi koszorúnak Az az akácvirág kellett. Most kezdett a nőtás legény Legeslegszebb nótájába . . . Menj csak szép lány, mosolyogva Akáclombos falujába; Ott, a hol a magyar földön Minden fűszál jó testvére: Hü párjának virág nyílik Hej, de minden lépésére. * Figyelmeztető! Felkérem az ivtartókat, kegyeskedjenek a „Versek“ cimü müvem előfizetési felhívása tárgyában intézkedni. T. i. akár történt gyűjtés, akár nem, a „Felhivást“-t Székely és Illés urak könyvkereskedésébe Ungvárra beküldeni, miután szükséges tudnom, hány példányban nyo­massanak a „Versek“ ? A kiktől folyó hó 30-ig az ivek vissza nem érkeznének, olybá veszem, hogy a „Versek“ elküldésére nem tartanak igényt. Perecseny, 1908. évi julius hava. Kovássy Elemér. * A tisztviselők adóssága. Popovics állam­titkár hivatalában értekezletet tartottak a pénzügy­minisztérium főbb tisztviselői egy létesítendő tisztvise­lői bank alapítása tárgyában, mert sok vidéki bank felmondta a tisztviselőknek adott kölcsönét az uj végre­hajtási törvény miatt. Valószínű, hogy a tisztviselők adósságát a kormány rendezni fogja s egy tisztviselő­bankot is alapit. * Tanitók harmadik korpótléka. A vallás és közoktatásügyi miniszter folyó évi jul. 2-án 79336 szám alatt rendeletet intézett az összes vármegyei és városi közigazgatási bizottságokhoz, melyben a községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanitók és tanítónők szol­gálati idejének, az óvötödös pótlók szempontjából való beszámítását illetőleg, a törvény értelmében az 1893. év október hó 1-ét állapítja meg s igy mind­azok részére, a kik 1893. évi október 1. óta mint okleveles tanítók megszakítás nélkül működnek, a folyó évi október hó 1-én a harmadik óvötödös korpótlék válik esedékessé. A miniszter felszólítja a törvényható­sági bizottságokat, hogy sürgősen intézkedjenek aziráut, hogy az iskolafenntartók az igényjogosult tanitók har­madik korpótlékának kiszolgáltatásáról gondoskodjanak, ha pedig erre fedezetük nincs, folyamodjanak állam­segélyért, mert — úgymond — súlyt helyez arra, hogy a tanitók jogos igényeiket az esedékesség beálltával pontosan megkapják. A rendelet közli továbbá, hogy azok részéről, a kik óvötödös korpótlék címén már élveznek államsegélyt, semmiíéle okmány sem ter­jesztendő íel, csupán az iskolaszéknek az államsegélyt kérő folyamodványa, melyben az iskolaszék részéről igazolandó azon körülmény, hogy az illető korpótlókra jogosult tanító a kérelmezés idején a kérdéses iskolá­nál működik. Azonban azok részéről, a kik eddig kor­pótlékot nem élveztek, vagy ha élveztek, de azt az iskola- fenntartó fedezte, beadott kérvények az utasításban felso­rolt összes okmányokkal szabályszerűen szerelendők fel. A miniszter még felszólítja a közigazgatási bizottságokat, hogy a beérkezett kérvényeket tüzetesen bírálják el s az el­bírálás után az esedékes korpótlékok utalványozása végett azokat augusztus hó végéig terjesszék íel. E ren­delet szerint tehát mindazon tanitók, a kik arra már igényjogosultak, ha iskolaszékeik még e hó folyamán beadják a közigazgatási bizottsághoz az államsegély iránti kérvényeiket, harmadik korpótlékukat már okt 1-én megkapják. Megjegyzendő, hogy a közigazgatási bizottságok a törvény értelmében a hónap első felében tartják mindig gyűléseiket, igy az ungmegyei bizottság aug. 11-én, tehát a kiknek kérvénye nem érkezik be, azok dolga csak a szeptemberi gyűlésen kerül tárgya­lás alá. * A sárospataki főiskola internátusában gimn. tanulók és akadémiai hallgatók egyaránt évi 600 (hatszáz) K-ért kapnak teljes ellátást. Jelentkezés 1908—9-re aug. 31-ig. Az internátus szabályzatát kívá­natra megküldi s tudakozódásokra készséggel ad fel­világosítást : A sárospataki ref. főiskola igazgatósága. * Szorulnak az ügyvédek! Egyszer már rájár a rúd az ügyvédekre is, a kik miatt a boldogtalan kliensek annyi sokszor szorulnak. Most az ügyvédek szorulnak Nagybereznán. Dr. Nagy Béla pénzügyi fogalmazó ugyanis a nagybereznai hivatalokban bélyeg- szemlét tart s több évre visszamenőleg állapítja meg az akár öntudatos, akár öntudatlan bélyegcsonkitásokat. Persze az ügyvédek használják el a legtöbb bélyeget, tehát a vizsgálat folytán ők szorulnak a legjobban. * Gyógyszerészek Ungvári. A kormány által készített gyógyszerészi törvényjavaslat tervezet a gyógyszerészek érdekeit több pontban sértvén, Ung, Boreg, Ugocsa és Máramaros megyék gyógyszerészei f. évi julius 12-én Ungvári a Korona-szálló nagyter­mében gyűlést tartottak. Az elnöki széket Royko Vik­tor tiszaujlaki gyógyszerész foglalta el. A törvény- javaslat tervezetben sérelmes a gyógyszerészekre nézve azon terv, hogy az eddigi reáljogu és szeinólyjogu gyógyszertárokon kívül közjogi gyógyszertárak is fel- állithatók a városok és a 6000 lakoson felüli községek által. Hát ha ez a terv a gyógyszerészekre hátrányos is, mindenesetre nagyon előnyös a városokra nézve, melyeknek a jövedelme ezen közjogi gyógytárak által tetemesen szaporodnék s a községek háztartásában az egyensúlyt mindenesetre előnyösen befolyásolná. Ung­vár városra nézve határozott előnyt jelentene. A gyűlé­sen megjelent gyógyszerészek természetesen e terv ellen foglaltak állást, sőt Bársony Elemér indítványára kimondták, hogy a javaslatnak a közjogi gyógyszer- tárakra vonatkozó pontját nem is veszik tárgyalás alá. Ezután még több pont került megvitatás alá. A vita szakszerű és magas színvonalú volt s az egyes javas­latok olyan természetűek, hogy a kormány figyelmére méltán tarthatnak számot. — A gyűlés után közös ebédre gyűltek össze a Korona-éttermébe, s onnan délután 4 órakor kirándultak a szobránci fürdőbe. * Húsárak. Ungvár város tanácsa mint ipar­hatóság közhírré teszi, hogy a város területén a marhahús ára 1 K 12 f, a kóserhús ára 1 K 32 f, a vidéki hús 20 fillérrel olcsóbb, vagyis 92 f. A városi-tanács elrendelte, hogy a húsárjegyzék minden húskimérő üzletben kitétessók s a melyik mészáros az ellen vét, szigorúan fog büntettetni. A magunk részéről örömmel veszünk tudomást, hogy a városi-hatóság ezen intézkedésével igyek­szik gátat szabni a közönség kizsarolásának és a súlyos drágasági viszonyokkal szemben a fo­gyasztó közönségnek oltalmára siet. * Nagyberezna szépül és épül. Vármegyénk egyik városa sem olyan fejlődésképes, mint a felvidéki járás központja Nagyberezna. Különösen mióta az uj vasútvonal megnyílt, a haladás szembeötlő. Egyre- másra emelkednek az újabb és modern épületek. Az igaz, hogy ebben segítőtársul szegődött a gyakran ismétlődő tűzvész is, minek folytán a leégett épületek helyébe újak emeltetnek. A városi színezetet most hivatva lesz megadni az újonnan épülő járda is. A járda végig fog vonulni a vasúti állomástól az egész városon végig. Az építkezéshez most kezdtek hozzá s rövid idő múlva a vasútról jövők nem részesülnek, mint eddig, abban az élvezetben, hogy bokáig sárban lépkedve érjenek be a városba. * Magyarország geológiai térképe. A Ma­gyar Földtani Társulat azt a nagy feladatot tűzte maga elé, hogy elkészítteti az egész ország rész­letes geológiai térképét. Az idén vármegyénkben a következők végeznek geológiai térképezést a Földtani Társaság megbízásából: Dr. Poszwitz Tivadar osztálygeológus, Ung vármegye északi részén a petróleum-tartalmi vidékén, dr. Lázár Gábor agrogeológus a vármegye tőzegtelepein. * Rovás. A mióta a Nagyhid- és Kishid-utcák aszfaltburkolattal lettek bevonva, a só!áló közönség valóságos fővárosi korzóvá fejlesztette ki e helyet. — Fiatal lányok mosolygó arccal és komoly ábrázatu mamákkal sétálgatnak és nézik vagy leszólják egymás toaletjeit. A vidám csevegésbe azonban egy-egy kínos hang vegyül közbe. A felvidékkel ismerős ember a sötét nagybereznai járás legsötétebb faluja zsiroshaju parasztjának kenetlen szekerére gondol, a mely csiko­rog élesen, fület hasgatólag, ideget tépőleg. Vájjon mi idézi elő az ungvári korzón e kegyetlen hangokat ? Az aszfaltot öntöző hordók szekerének kenetlen kerekei. Kérjük a városi hatóságot hogy no sajnáljon egy kis kulimázt ezekre a szekerekre, illetve kerekekre. * * * A város hatósága megkönyörült a legszebb utcá­nak, a szobránci-utcának lakóin s a régi hepe-hupás kőjárda helyett mindkét oldalon aszfalttal burkolta be. A zöld fákkal szegélyezett uj járda szépíti ugyan az utcát, de magának a járdának a tisztántartására a ható­ság még ezideig figyelmet nem fordított. — Pedig az esztétikai ízlés és a csinos cipők szeretető azt követeli, hogy a marhajáró ut gyanánt is szolgáló szobránci utcai aszfalt járda hetenként lehetőleg egyszer-kótszer- háromszor megtisztittassék. * * * Maradjunk csak tovább is szobránci-utoánál és nézzünk végig egy vasárnap vagy ünnepnap délután­ját. Ajánlatos azonban, hogy a felfedező útra erős ideg­zetű és markos férfi menjen, gyönge lányok vagy asszonyok ne próbálkozzanak meg vele. A közerkölcs és közszemérem arcul ütése az, a mit a szobránci-ut és a mélyuti torkolat mellett látni kénytelen a jóizlósü ember. A csúf, trágár szavak, káromkodások, vereke­dések még csak hagyján. Történnek ott cifrább dol­gok is! No persze nem a rendőrség tudtával, mert hiszen rendőrt ott egy világért sem lehet látni. Talán csak nem félnek a katonaságtól? Mert be kell vallani, hogy a legjobban kitüntetik magukat egy ilyen ünnepi délután a helybeli hadfiak. Mindezek előrebocsájtása után javaslatunk kettős irányba terjed ki. Az egyik az, hogy vasár- és ünnepnapokon a szobránci-utca elejére a mélyuti oldal mellett egy rendőrőrszem rendeltessék ki, másfelől pedig felkérjük a helybeli illetékes katonai hatóságot, szigorúan oktatássá ki a hadfiakat, hogy a város utcáin közbotrányt okozó trágár viselkedéstől, káromkodásoktól és daloktól óvakodjanak. A mosás akár a táncz, Fáradságba nem kerül, Sohiclit szappant ha használsz, Még szived is örül. Schicht szarvasszappana csodálatos, hathatós +i ztítóerejét saiátszerü előállításán 1 k és a leg­jobb nyersanyagok le,,gondosabb kiválasztásának köszöni. Schicht szarvasszappana kíméli a kezeket és a fehérneműt! Megtakarít fáradságot és vesződséget kíméli ennélfogva az egészséget! Megtakarít pénzt, időt és munkát! Tisztasága 30.000 koronával ß " szavatoltatik. * Nyilatkozat. Az Ungvári Közlöny legutóbbi számában megemlékezve leányom szerencsétlen haláláról, úgy tünteti fel az ügyet, mintha leányo­mat édes anyja kergette volna a halálba, ügy családom tisztességének megvédése okából, mint leányom emléke iránt tartozom annak nyilvános­ságra hozatalával, hogy az U. K.-ben az öngyilkos­ság okául felhozottak szemenszedett valótlanságok, minek bizonyítására elégnek találom csak azt fel­hozni, hogy házamban egyáltalán semmiféle sötét kamara nincs, igy tehát leányom nem volt kény­telen sötét kamarában tengődni. Ezek után azt hiszem, az Ungvári Közlöny szerkesztője is vissza fogja vonni a bizonyára megtévesztés folytán közölt rágalmakat, mit ha nem tenne, kénytelen leszek a bíróság elé vinni az ügyet. Bubrik Mihály, TT osr 3-

Next

/
Thumbnails
Contents