Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
29. szám. TT IsT <37. oldal. £gy nyomdásztanuló felvétetik Székely és Illésnél. Közgazdaság. A gazdasági egyesület köréből. Az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a cs. és kir. közöshadsereg, valamint a honvédség terménybeli és anyagjárandósági szükségleteinek közvetlenül a termelőktől való beszerzésére, mint a mező- gazdasági termények előnyös értékesítésének alkalmára, ezután nagyobb gondot fognak fordítani s ezen ügyben a hadbiztosságokhoz körrendeletét is intézett, mely a termelőknek a hadsereg részére való szállításoknál nyilvánított sok kívánalmat valósit meg. A részletes adatok az egyesület irodájában (Ungvár, vármegye- háza) betekinthetők. Valamint értesíti az egyesület az érdekelteket, hogy a debreceni m. kir. állami méntelep parancsnoksága az egy évi takarmányszükségletre vonatkozó árlejtési hirdetményt, valamint a kassai III. honvédkerületi hadbiztosság az egy évre szükséges takarmány és anyagszükségletre vonatkozó árlejtési hirdetményt; továbbá a kassai cs. és kir. VI. hadtest hadbiztossága megkíildötte az egy évre szükséges takarmány és tüzelőanyag szükségletére vonatkozó árlejtési hirdetményét, melyet érdeklődők az egyesület irodájában megtekinthetnek. Az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, miszerint az Országos Gyümölcsé- szeti Miniszteri Biztos értesítette az egyesületet, hogy kisgazdáknak nyers állapotban nem értékesíthető gyümölcsfeleslegeik feldolgozására állami aszalók, ízfőző üstök, Győry-féle szeszpárló kazánok, ciderkészitő malmok és sajtók rendelkezésükre becsájtható. Valamint azon gazdák, kik nagyobb mennyiségű gyümölcsterméssel bírnak, termés mennyiségüket a minőség és hely megnevezésével jelentsék be az Orsz. Gyümölcsészeti Miniszteri Biztosnak, a ki a bejelentéseket kinyomatva s azt külföldre is elküldve, a magasabb áron való értékesitést elő fogja mozdítani. S arra is figyelmezteti a gyümölcstermelőket, hogy terméseiket őszszel potom áron ne vesztegessék el, mert tavasz- szal majd igen magas áron fogják tudni értékesíteni. Értesítés. A gyümölcstermelő t. közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy az 1908. év őszén s 1909. óv tavaszán, az ungvári állami faiskolából következő oltványok és egyébb termékek lesznek kaphatók, u. m. alma : Téli arany parmén, Jonathán, Parker Peppin, Beregi sóvári, körte: Hardempont téli vajkörte, Liegel téli vajkörte, Őszi bergamotte, Szőke körte, szilva: Oltott besztercei, Althán ringló, Zöld ringló, cseresznye: Nagy fekete ropogós, Dönissen sárga, meggy: Spanyol meggy, kajszibarack: Magyar legjobb, őszi barack: Magyar legjobb, Nagy Mignon, Vezerle, málna: Mammuth Cluster, Fiile Basquet, mogyoró : 8 fajtában és füzdugvány 7 fajtában. Ara az I. oszt. oltványnak 60 f, a II. osztályúnak 30 f, kajszi és őszi barack I. oszt. 40 f, II. oszt. 20 f, mogyoró 30 f, málna 10 f darabon int, fűzdugvány ezre 3 korona. Lehet azonban a magas Minisztériumhoz kedvezményes árakért folyamodni (folyamodásra 1 koronás bélyeg ragasztandó), legkésőbb december hó 1-ig, mely esetben fél, esetleg harmadrész árban is kaphatók az oltványok. — Megjegyzem, hogy újabb rendelet szerint az állami telepek csak őszi szállításra vannak feljogosítva rendeléseket elfogadni és teljesíteni, úgyszintén fel vannak jogosítva előjegyzéseket elfogadni tavaszi szállításra december hó 15-ig. December hó 15-én a felmaradt, illetve elő nem jegyzett készletet kötelesek az állami telepek a magas Minisztériumhoz bejelenteni, s ezen időtől kezdve csak a földmi velésügyi magas Minisztériumtól lehet fákat kérelmezni. Bornemissza Zoltán fatenyósztési felügyelő. Méhészmunkás tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter a gödöllői állami méhészeti gazdaságban megtartandó két éves méhészmunkás tanfolyamra hirdet pályázatot. A tanfolyam szept. 15-én kezdődik, melyre csupán 6 olyan egyén vétetik fel, a ki 16. életévét betöltötte, de 35. életévét túl nem haladta. A felvétel iránti bélyeges folyamodványt folyó évi aug. 15-ig a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez kell beküldeni. A folyamodványhoz csatolni kell: 1. keresztlovelet; 2. az elemi iskola négy osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványt; 3. bizonyítványt arról, hogy a folyamodó valamely mező, kert, szőlő vagy erdőgazdaságban mint segédmunkás vagy egyéb alkalmazott legalább egy évet gyakorlatilag töltött; 4. azoknak, kik szülői gondozás alatt nem állanak, kifogástalan magaviseletükről tanúskodó községi bizonyítványt, azoknak pedig, kik szülői vagy gyámi gondozás alatt állanak, a községi bizonyítványon kívül még ezek beleegyező nyilatkozatát ; 5. az ép, egészséges testalkatot igazoló orvosi és himlőoltási bizonyítványt; 6. hadköteles sorban levők részéről szükséges annak feltüntetése, hogy katonai szolgálatuk teljesítésének ideje a gazdaságban töltendő két év tartamával nem esik össze. Előnyben részesülnek azok, kik hadkötelezettségöknek már eleget tettek. A tanfolyamra felvett egyének szabad lakást, teljes ellátást, betegség esetén orvosi segélyt és gyógyszert ingyen kapnak, a szükséges könyveket, Írószereket s a gyakorlati munkához megkivántató felszereléseket, szerszámokat és eszközöket használatra szintén a gazdaságban kapják s ezenfelül minden növendék éven- kint 60 korona ruhapénzben is részesül, oly módon, hogy a szükséges ruházatról ezen összeg erejéig a gazdaság vezetője gondoskodik. | r | r a szabadalmazása vagy I mamink értékesítése előtt úgy I QIQIilSQiSf Ul\ Magyarországon, mint * bármely külföldi államban, for- CToharlolmi llioon^ szerkesztőségéhez dúljon a jjö^dUdUalllll UJodlJ BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 26. szám. 2884,1—20 Kérje a „Szabadalmi Újság“ ingyen mutatványszámát. CSARNOK. Emlékezzünk régiekről. — Ungvármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. — Közli Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) (2.) A vármegyék eleinte közgyűlést nem tartottak, később királyi rendeletre tartoztak gyűlést tartani, de ezeken csupán bíráskodás folyt s legfelebb még a királyi decretumok publikállattak. Az 1290. évi decre- tum 14. cikke szerint azomban ezen gyűléseket is még a nádor vezeti, — az ispán, alispán, de már négy „Szolgabiró“ (judex nobilium) közreműködése mellett. Feltűnő jelenség, hogy most már az Árpád-királyok korában is harmadik bírói elnevezéssel találkozunk. A „megyei bíró“ (judex megalis) elnevezés már a XII. században megszűnik. A „királyi bírák“ (judices regales) intézményét, mint fentebb láttuk, IV. Béla 1240. évben megszüntette. Ezen időtől kezdve szórványosan találkozunk a „szolgabiró (judex nobilium) elnevezéssel. Adataink nincsenek, hogy vájjon a IV-ik Béla által 1240-ben megszüntetett királyi bírák és a szolgabirák intézménye között valami rokonság léteznék és hogy a szolgabirák kezdettől fogva választott vármegyei tisztviselők voltak-e? mert csak III. Endre 1291. évi decretumának 16. cikkelye rendelkezik az iránt, hogy a megye tehetősebb előkelő nemeseinek sorából választassanak a szolgabirák, s kiknek számát egyúttal minden vármegyére nézve kivétel nélkül négyben állapította meg. Ugyancsak az 1298. évi decretum 14. cikkelye a szolgabirák mellé minden megyében szintén a nemesek sorából 8 „esküdtet“ rendelt választani, kiknek száma később Nagy Lajos idejében változó volt, az 1444. évi X. tcikk már csak 4 esküdtről rendelkezik, végre az 1514. évi IV. tcikk az esküdtek számát 12-ben határozta meg. A vármegyék autonómiájának legelső megnyilvánulása a szolgabirák és esküdtek választásánál mutatkozik, s ha ehez hozzávesszük ugyanezen decretum 32-ik cikkelyének azon rendelkezését, mely szerint „ha a nádor a megyei gyűlések megtartásában akadályozva lenne, a megye az ispán vezetése mellett tartson gyűlést, a mely gyűlés a négy szolgabiró és az esküdtek közreműködése mellett úgy a nemesek, mint a nem nemesek mindenféle peres ügyeiben egyaránt ítélkezik“ — elmondhatjuk, hogy a vármegyei autonómia alapkövének letétele utolsó Árpád-királyunk nevéhez fűződik. Az esküdtek működése eleinte csak az illető gyűlések tartamára szólott, a gyűlés befejeztével hivataluk is véget ért és csak a XVI. század közepén lesz az esküdti intézmény állandóvá. Úgy a szolgabirák mint az esküdtek kötelesek voltak a választást elfogadni s a szolgabiró azt legalább egy évig viselni 25 márka (körülbelül 100 írt) birság terhe alatt. Az 1486. évben a birság 200 írtra emeltetett. Az államkormányzat fokozatos fejlődésével karöltve halad a megye szervezetének erőteljesebb kialakulása. A megye kezd szélesebb körű működést kifejteni, a mi azonban a szó teljes értelmében auto- nómikusnak még mindig nem nevezhető. Mint tudjuk, a megyei gyűlések 1298-ig csak királyi rendelet alapján s kevés kivétellel a nádor vezetése mellett voltak tarthatók, de ezeken is csak a panaszos ügyek intézteitek. A nádor rendesen két szomszédos vármegye közönsége részére tartott együttes gyűlést. Ung és Zemplén közönsége mindig együtt gyülésezett. A nádor idővel maga nem felelhetvén már meg az összes vármegyék gyűléseinek vezetésével járó nehéz kötelességeknek, gyakoribbá kezd válni a nádor helyettesítése s néha az országbíró, de legtöbb esetben maga az illető vármegyék ispánja kap királyi megbizatást a gyűlések megtartása s vezetésére, a minek legelső példáit a XIV. század elején már megtaláljuk. Midőn pedig az ispánok megbízatása kezd állandóbb jelleget ölteni, rendes szokássá válik, hogy sem királyi, sem nádori rendeletet nem várva, az ispán a megye közönségével egyetórtőleg a szükséghez képest saját hatalmánál fogva gyűlést tart. * Vegyesházi királyaink uralma valóságos korszakot alkot a vármegyék történetében. Kezdődik a rohamos fejlődés, körvonalozottabbá válik a szervezet, kezd nagyobb aparatussal működni, minek ujabbi példája a vármegyei „jegyzői“ állás szervezésében nyilatkozik meg. Mig az Árpád-királyok alatt kevés kivétellel, a gyűléseket a nádor, — és pedig állandó szokásként két vármegye közönségének együttesen tartotta, — az ott meghozott Ítéleteket, határozatokat a nádor jegyzője szerkesztette meg. De midőn állandósul az ispánnak saját gyüléstartási joga, az írásbeli munkálatok végzése céljából szükséges volt a megfelelő közegről gondoskodni. E célból már Róbert Károly elrendelte, hogy mindenik vármegyének legyen jegyzője, a ki a gyűlés határozatait Írásba foglalja s egyúttal elrendelte, hogy az ítéleteket, határozatokat az írni tudó szolgabirókkal együtt a jegyző is mindenkor írja alá. Ung vármegye jegyzőjéről okmányilag 1364-ben van először említés téve. A király által eddig személyesen vagy megbízottja által gyakorolt „gyámjogot“ Nagy Lajos a vármegyékre ruházta át s meghagyja a megye hatóságának, fő- és alispánjának, szolgabiráinak, hogy „az özvegyeket és árvákat mindennemű peres és perenkivüli ügyeiben támogassák, őket mindenféle támadások ellen személyeikben és birtokaikban mindenki ellen megvédelmezzék, senki által megrontani, megkárosítani, megrövidíteni, meg- háboritani ne engedjék.“ Egyúttal a gyámságot a nagykorúság eléréséig, — leányoknál férjhezmenetelök idejéig rendeli gyakorolni. A vármegyei levéltárak keletkezése is valószínűleg Nagy Lajos korára esik, mert a megye akkor kezd a káptalanok és más hiteles helyekkel mindenféle okmányok kiadhatása tekintetében egyenrangú tényezővé válni; a felek jogügyleteiket már a megye hatósága előtt is köthetik, minek legelső példája egy Nógrád vármegye hatósága előtt 1343 évben megkötött egyezségben maradt fenn. Minthogy azonban ezen korban a vármegyéknek saját külön pecsétjök nem volt s a kiadmányozott okmányokat a hatósági tagok csak saját személyes pecsétjeikkel hitelesítették, — hosszú időn keresztül gyakori szokás volt a vármegye előtt kötött jogügyleteket valamely káptalan vagy Convent által is átíratni, vagy legalább külön meghitelesittetni, a mi azt mutatja, hogy azon korban még a nagy pecsét volt a bizalom központja. A megye által kiadott ily okmányok törvényes szempontból minden tekintetben teljes hitelüeknek fogadtattak el. A levéltár kezelője minden valószínűség szerint a jegyző volt. A megyei ispán helyettesének „udvarbirói“ nevezése Nagy Lajos alatt végkép megszűnik s az „alispán“ (vicecomes) cim lép helyébe. Ettől kezdve a közéletben az ispán „főispán“, az udvarbiró „alispán“ nevezet alatt emlittetik. A megye gyűlésein ezelőtt a nemességen kívül a nem nemes szabadok, várjobbágyok, telepesek szintén résztvettek s ott talán a választásokba is befolytak, habár a megyei tisztségekre megválaszthatók nem voltak. A vegyesházi királyok alatt már gyakran fordul elő, hogy a gyűlésekre csak a nemesek hivatnak meg, mig végre Zsigmond király 1435. évi decretumával a gyűlésekre kizárólagosan csak a nemesek meghívását rendelte el. Ettől fogva a nem nemeseknek a gyűlésen részvétele végkép megszűnvén, a megye teljesen exclusiv nemesi jellegű intézménynyé válik, s az eddig is használt „Universitas Nobilium“ cim most tűnik fel teljes értelmében s ezen kizárólagos nemesi jellegét 1848-ig, a demokratikus vármegye kialakulásáig megtartotta. A törvénykezés terén a megyék teljes önállósághoz jutottak az 1486. évben, midőn is Mátyás király docre- tumával a nádori vármegyei törvényszékeket, illetve a nádor által tartatni szokott megyei gyűléseket végleg beszüntetvén, a törvénykezés kizárólagos jogát és gyakorlatát magára a megyére bízta. Ettől kezdve a nádori gyűlések helyébe a rendes „megyei itélőszékek“ (sedes judiciaria nobilium), léptek s ugyanezen decretum rendelkezései szerint a megyék minden két hétben, de legalább minden hónapban kötelesek gyűlést tartani. A megyei gyűlés sok ideig azonos volt a megyei itélőszékkel, de azon korban a törvények és okmányok hosszú ideig sem nem megyei gyűlésnek, sem nem megyei itélőszóknek, — hanem csaknem kivétel nélkül „nemesi törvényszéknek“ nevezik. Ezeken a bíráskodást a nemesek és nem nemesek mindenféle peres ügyeiben a főispán, az alispán, s négy szolgabiró és az előkelőbb nemesek sorából választott 8—12 esküdt végezte, kikhez Róbert Károly idejében még a megyei jegyző járult. (Folytatása következik.) “ Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Nyilttér. hársfáivá gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. Vasúti állomás. Posta- és távirda. 2794.10-10 w 230 méter magasságban fekszik a tenger szine felett. főröőtöény: jVíájus 1.—Szeptember 30. Gyönyörű fekvés, ózondus levegő. Hársfa- és fenyőerdők. Kényelmes és olcsó ellátás. Modern bereudezók. Hidegviz-gyógyintézet. Sós és fenyő belégzőtermes, (inhalatórium.) Savanyuvizes és vasas ásványfürdők. Orvosi felügyelet alatt álló kitűnő vendéglők. Gyógyvize kitűnő hatású: tüdőbajosok, malária (mocsárláz), gége,- hörg- és tüdőhurut, máj és lépdaganatok, hólyaghurut, specifikus csontbántalmaknál. Mindenféle idegbántalmaknak, fejfájás, migraine, história, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vérbajok, köszvény, görvély, delirium trem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sápkór, havi zavaroknál. Részletesebb felvilágosítással szívesen szolgál a fürdőigazgatóság Hársfáivá, (Beregm.)
