Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

29. szám.

t T 2sT Gr

3. oldal.

határozható és az mindenképen történelmi nevezetességű helye Ungvárnak. E telken nemcsak a serdülő gyermek, ifjú, hanem a hires követ és alispán is gyakran tartózkodott, mert ez a ház a hozzá tartozó földekkel, szőllőkkel együtt haláláig tulajdona volt, s legidősebb fiának Istvánnak hagyta. Péter, a ki valami módon jogtalanul belé- ült, nem testvére, hanem unokaöcscse volt Istvánnak; tudniilik a költő bátyjának Ferencnek a fia volt. Nőtestvérei pedig, a kikről tiltakozása szól, Borbála és Éva, a költő leányai voltak, a kik Ungban éltek s ott haltak meg.

Ez az ón igazságom, a mihez mondhatom igen hosszú és fáradságos kutatások után jutottam. Ezt hirdetem, vallom, nem állhatok el tőle . . .

Iskolai értesítők ismertetése.

II.

3. Az ungvári m. kir. áll. polgári leányiskola értesitője az 1907—8. iskolai évről. IV. évfolyam. Szerkesztette: Deák Gyula, igazgató.

A 77 oldalra terjedő értesítőnek első közleménye Deák Gy. igazgatónak 1907. évi okt. hó 6-án, a vértanuk napján, a dobóruszkai kirándulás alkalmából tartott beszéde. Ezt követi: „Tájékoztató a polg. leányiskoláról“ irt közlemény, melyben az intézeti igazgató közli a polg. leányiskolába való felvételre vonatkozó tudnivalókat, a nyilvános és magántanulók vizsgálatairól szóló szabályzatot és a felvétoli meg a tanterv- kiilönbözeti vizsgálat rövid tananyagát.

Az igazgatói jelentés részletesen foglalkozik még az intézet fejlesztésével, a személyi ügyekkel, közli a beiratás idejét és feltételeit, valamint a tanévkezdetét; lelkes hangon emlékezik meg Hidasi Sándor, vármegyénk érdemes tanfelügyelőjének az intézet felállítása és fejlesztése érdekében kifejtett ügybuzgalmáról, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Hidasi S. kir. tanfelügyelőnek megyénkben páratlan ambícióval eltöltött 10 évét jegyzőkönyvében megörökítse; röviden szól Volenszky Gyula miniszteri iskolalátogatónak, valamint a kir. tanfelügyelőnek az intézetben tett látogatásáról, a gondnokságról, a testület értekezleteiről és évi működósésől.

A tantestület nagy gondot fordított a tanulók vallásos és hazafias irányú nevelésére. A tanév folyamán összesen 5 iskolai ünnepélyt tartottak. A tantestület a növendékek látókörének szélesbitése végett szünetek alkalmával összesen bárom kirándulást rendezett. Tandíjmentességben 64 növendék részesült. Az elengedett tandijak összege 680 korona. Az intézet bútorzata, felszerelése és könyvtára óvről-évre gyarapodik. Említésre méltó a vall. és közokt. minisztériumnak 900 koronás adománya, melyet a női kézimunka-tanfolyam bútor- és egyéb felszerelésére engedélyezett.

A II—IV. oszt. növendékei a rendes tantárgyakon kívül a francia nyelvet, mint rendkívüli tantárgyat is tanulták.

A tanári-testület a hitoktatókkal együtt 14 tagból

állott.

A tantestület tagjai társadalmi és irodalmi téren is buzgólkodtak. Jelentékeny társadalmi és irodalmi tevékenységet fejtett ki az intézet agilis igazgatója Deák Gyula.

Ezután következnek a tanulókat illető rendtartási szabályok.

Az intézet négy polg. isk. osztályból és a női- kézimunka-tanfolyam I. osztályából állott.

Komolyan, hűségesen nézett arra az uniformisba bujtatott, őszinte nagy gyerekre ... És aggódva rebegte:

— Do a katonai pályád ?

— Eh, lárifári 1 Nem kell már. Múlt év óta gyűlölöm enyém kardot ! Gyűlölöm ezt a két csillagokat itt! Szeretnék letépni 1 . . . Jut eszedbe : milyen betegen ... Itt lelkemben betegen jöttem vissza onnan ... az Olmützből.

— Emlékszem. Jaj, hogy aggódtam! Mi történt? Csakugyan kitagadott atyád ?

— Atyám ? Kitagadott? Ó, megfojt a nagy szégyen 1 Azt mondja, hogy nem vagyok a fial . . .

Megtagadott?

— És miért. Néhány ezer forint adósság miatt I Ezt kellett volna kifizetnie. Nem akarta . . . Mondtam, hogy fejbe lövöm magam . . . Azt mondta, nem bánja 1 Hát édes apám ilyen ember ? Azt felelte rá: „Nem is voltam soha 1“ És szemembe vágta, hogy vagyok egy fattyú 1 ... Én Havranek főhadnagy !

— Akkor hát ki az atyád?

Valami katonatiszt . . . Szerencsétlenül szerette őt az anyám . . . Magyar ember volt _. . . huszár, mert akkor huszárok volt Olmützben . . . Mondta apám, azaz ő, az öreg Havranek. Adósság ? Hm 1 Megint adósság? Persze, az a kutya magyar véri Könnyelmű, pazarló ! . . . Ó milyen szégyen volt I

— Akkor Havranek csak a nevét adta ?

— És fölneveltetett . . . Katonának adott . . . De nem kell már uniformis 1 Ledobom I Nem akarok uraskodni . . . Dolgozni akarok . . . Legyél enyém feleségem 1

V.

A kantinban rég más a menyecske . . . Mások a tisztek, de a pletyka még a régiből táplálkozik. Egyik változata szerint Havas (Havranek) Ottó föld- birtokos be-berándul tatai jószágáról a közeli Komáromba s a nagy fogadóba száll meg szép feleségével, ki már két fiat szült neki. Most már nem is töri az édes hazai nyelvet s olyan dühös magyar, hogy a vacsora után, élfóltájban maga mellé rendeli az Ábrincs cigányprímást s a fülébe huzatja a Kossuth-nótát.

A statisztikai kimutatások szerint az intézet négy osztályába beiratkozott 243 tanuló, a női kézimunkatanfolyam I. osztályába 30 tanuló, összes létszám 273 tanuló. Ebből kimaradt 11 tanuló. Örvendetes haladásnak tartjuk, hogy az osztályozott 262 tanuló zöme magyar ajkú volt és csak 2 tanuló volt idegen anyanyelvű.

Vallásra nézve rk. volt 73, gk. 21, ref. 37, ág, ev. 11, izr. 120 tanuló. Előmenetelre nézve volt kitűnő rendű 39, jeles rendű 97, jó 103, elégtelen 23 tanuló.

Az értesítő utolsó közleménye az 1908 - 9. iskolai évre vonatkozó értesités.

*

4. Az ungváriDrugeth- és Kossuth-téri állami elemi népiskolák XIV. értesitője az 1907—1908- tanévről. A tanítótestületek közreműködésével szerkesztették: Takács László a Drugeth-téri és Szabó József a Kossuth-téri áll. elemi népiskola igazgatója.

A) Drugeth-téri állami népiskola.

A kettős értesítő első közleménye az ungvári állami népoktatási tanintézetek elöljáróságának névsorát közli. Ezután következik a Drugeth-téri állami népiskola s az ezen körzethez tartozó állami óvodák 1907- 1908. tanévi működésére vonatkozó igazgatói jelentés. Ezen gondosan összeállított igazgatói jelentésből kiemeljük Hidasi Sándor Ung vármegye népszerű és általánosan tisztelt kir. tanfelügyelőjének vármegyénkben eltöltött 10 éves áldásos működését. A 10 éves forduló alkalmából az ungvári járás tanítósága f. évi május hó 27-én Homokon tartott köri gyűlésen lelkes ovációban részesítette szeretett vezérét. A kir. tanfelügyelő érdemeit és páratlan tevékenységét Szabó József járási elnök méltatta.

Az igazgatói jelentés ezen kívül részletesen foglalkozik a személyi ügyekkel, illetve személyi változá- | sokkal, majd a havi értekezletekre terjeszkedik ki. A havi gyűlések közül különösen kiemelendőnek tartjuk a januári közös gyűlést, melyen Keselyákné Kotyó Margit, a Kossuth-téri iskolánál működő tanítónő jAz irvaolvasás tanítás helyes módjáról“ értekezott; továbbá a februári havi gyűlést, melyen Budai István tanító szabad-előadás keretében fejtegette: Milyen módon lehetne azt a fontos célt a legjobban elérni, hogy az iskolából kikerült ifjúság a magyar nyelvben tovább gyakorolhassa magát ?

Az igazgatói jelentésnek fontos részét képezi a tanítótestület férfi-tagjainak társadalmi működéséről és állásáról szóló közlemény.

A tanítótestület valamennyi tagja kiváló gondot fordított a tanulók vallásos és hazafias érzületének ápolására.

Tandijmentességet a folyó tanévben 452 tanuló élvezett, a mi az iskolában beirt tanulóknak 75%-át teszi.

Az évzáró vizsgák tartama alatt az iskolai épület egyik tantermében a tanítótestület nőtagjai a leányok kézimunkáiból és a fiuk rajzaiból kiállítást rendeztek, melyet számos szülő és más érdeklődő nézett meg.

Az igazgatói jelentést a tanítói és iskolai könyvtár, meg a népkönyvtár gyarapodásáról szóló közlemény zárja be.

Az intézet derék igazgatója külön jelentésben foglalkozik a Drugeth-téri iskola körzetéhez tartozó óvodák 1907—1908. tanévi működésével. E jelentésből megtudjuk, hogy a körzethez tartozó Bercsényiutcai óvodát 45 leány és 66 fiú, a Drugeth-u. óvodát 39 fiú és 35 leány, a Teleky-utcai óvodát pedig 23 fiú és 41 leány látogatta, vagyis összesen 249 óvóköteles.

A Drugeth-téri intézet tanítótestülete az óraadó, az óvónők és a hitoktatókkal együtt 23 tagból áll. Legtöbb működési ideje van Bartakovics Andor tanítónak, a ki már 46 éve fárad a magyar népneveiés terén.

A statisztikai kimutatás szerint a tanév elején és folyamán beiratkozott 662 tanuló, ebből fiú tanuló 344, leány 318 tanuló. A beirt tanulók közül vallásra nézve legtöbb volt róm. kát. 265 tanuló, azután a gör. kát., számszerint 204 tanuló, az izr. tanulók száma 140. Magyar anyanyelvű volt 525 tanuló. Előmenetelre nézve az osztályozott tanulók közül kitűnő 44, jeles 106, jó 188, elégtelen 85 tanuló.

B) Kossuth-téri áll. iskola.

Az igazgatói jelentés lelkes hangon emlékszik meg Hidasi S. kir. tanfelügyelő Ung vármegyében való működésének 10 éves fordulójáról; majd rátér a tanév ünnepélyes megnyitására, továbbá az osztályok elhelyezésére, illetőleg csoportositására; ezeken kívül részletesen szól a gazdasági irányú ismétlő leányiskoláról, a tanítás akadályairól, a személyi ügyekről és helyettesítésekről ; végül kimerítően számol be a testületi tanácskozásokról, az iskolai ünnepélyekről, a tanulók vallásos és hazafias érzületének ápolásáról, meg a tanítói és ifjúsági könyvtárról.

Az igazgatói jelentés befejező része a Kossuth- téri áll. óvoda működése cimü közlemény. A Kossuth- téri áll. óvodában összesen 96 gyermek iratkozott be.

A Kossuth-téri állami népiskola tanítótestülete az óvónőkkel és a hitoktatókkal együtt 19 tagból állott. Legtöbb működése van Boros Mór tanítónak, a ki immár 37 év óta működik e pályán.

A tanítótestület társadalmi és irodalmi működése hiányzik az értesítőből, pedig tudomásunk szerint többen ilyen irányú működést is kifejtettek.

A tanulók statisztikai táblázata szerint a tanítási év elején és folyamán beiratkozott a fiúosztályokba 239, a leányosztályokba 329 tanuló; összesen 568 tanuló. E létszámból vallásra nézve volt rk. 101, gkat. 92, ref. 61, ág. ev. 3, izr. pedig 321 tanuló. Anyanyelvre nézve magyar anyanyelvű volt 313, német 214, tót 40 tanuló. Az osztályozott tanulók közül élőmén- telro nézve volt kitűnő 22, jeles 86, jó 159, elégséges 133, elégtelen 67 tauuló. Legtöbb tanuló az I. osztályban bukott.

A könnyen áttekinthető értesítőt a tanulók jutalmazása és segélyezése, illetve a jövő 1908—9. tanévre vonatkozó tudnivalók fejezi be.

A jövő tanév szept. hó I-ével veszi kezdetét, mely naptól kezdve szept. 4-ig bezárólag d. e. 8—12- ig történnek a beiratások.

Mezőssy Béla államtitkár Ungmegyebeni

Nevezetes vendége volt a lefolyt héten vármegyénknek. Mezőssy Béla földnhvelósügyi államtitkár időzött hivatalos ügyekben két napon át felvidékünkön.

Az államtitkár folyó hó 12-én az éjjeli vonattal érkezett Ungvárra Téglás Károly főerdőtaná- csos és dr. Moldoványi Sándor miniszteri fogalmazó kíséretében; velük együtt érkezett Rónay Antal miniszteri tanácsos is, ki az államtitkárt' már a csapi vasúti állomáson fogadta.

Az ungvári állomáson gróf Sztáray Gábor főispán és dr. Marton Ödön, a hegyvidéki kirendeltség vezetője várták az érkezőket. Az államtitkár Ungvári a megyeházán szállott meg, mint főispánunk vendége.

Hétfőn reggel az államtitkár és kísérői a vadaskerti megállóhelyről Perecsenybe utaztak. Csatlakoztak hozzájuk gróf Sztáray Gábor főispán, Rónay Antal miniszteri tanácsos, dr. Marton Ödön miniszteri titkár, Zachar Jakab erdőmester, valamint Tölgyes József m. kir. erdész, ókemencei erdőgondnok.

Perecsenyben kiszállva, az államtitkár elsősorban az államvasutak percsenyi talpfatelitőtele- pót tekintette meg Gellert József m. á. v. mérnök vezetése mellett, majd az egész társaság vonaton a szirovai és ujkemencei erdőrészekben folyamatban levő kiterjedt kincstári erdőüzem megtekintésére indult.

Az ebéd a szirovai hegytetőn volt, honnan azután a szemlén résztvevők délután vonaton újból Perecsenybe szállottak le. A délután egy részét az államtitkár a Bantlin-féle vegyigyár részvénytársaság perecsenyi telepének megszemlélésére használta fel Rohn Szerevin gyárigazgató és Alíöldy gyári vegyész kalauzolása mellett.

Perecsenyből az államtitkár és kísérői, kikhez Rohn Severin gyárigazgató is csatlakozott, kocsikon Bercsényifalvára hajtattak, hol Takács Miklós főerdész, erdőrendező és Sziebet István gyári üzemvezető várták az érkezőket, onnan pedig a Bantlin-féle iparvasuton folytatták útjukat Sóhátra. Itten Burdács János erdőmester és Pásztor Sándor m. kir. főerdész, a sóháti erdőgondnokság vezetője, fogadták az államtitkárt, ki velük egyetemben még a késő délutáni órákban a Bantlin-gyárnak a Fulkovölgyben levő erdőüzeme megszemlélésére szállott ki.

Másnap, kedden, megtekintette az államtitkár a Bantlin-gyárnak az Ungbükkös-felé vezető Bacsóvá nevű völgyben levő vágásait, visszajövet pedig a sóháti fűrésztelepet és az e felett levő gerebet azusztatási berendezésekkel együtt, megnézte végül a kies Lyutyanka völgynek a sztanisz- kai hídig terjedő részét, miután itt terülnek el a fentnevezett gyárnak legfelsőbb fekvésű vágásai, melyek szintén a szemle tárgyát képezték.

Ebéd után az államtitkár kíséretével együtt visszautazott Bercsényifalvára, hol a délutáni vonatra felszállva, útját Budapest felé folytatta.

Az államtitkár felvidéki utazásának főcélja az volt. hogy megismerje a kincstárnak ung- megyei erdőterületét s hogy a helyszínén betekintést nyerjen annak üzemébe. Felhasználta egyúttal az alkalmat arra is, hogy egyes folyamatban levő ügyekben a döntés meghozatala előtt a szükséges információkat a helyszínén megszerezze.

Mint értesülünk, melegen érdeklődött az államtitkár a főerdőhivatal személyzetének ügyei iránt is s nyilatkozatai az alkalmazottak sorsa iránti legnagyobb jóindulatról tettek tanúságot.

Az uj végrehajtás.

Három-négy hét múlva életbelóp az uj végrehajtási eljárás, amelyre a benne foglalt lényeges újítások miatt részint epekedve, részint szorongva várnak adósok és hitelezők. Az eredeti javaslat tudvalevőleg úgy a képviselőház bizottságában, mint a Házban, majd a főrendiházban többrendbeli módositást szenvedett, amiért is itt összefoglaljuk az uj törvénynek lényegesebb intézkedéseit.

Legfontosabb újítás a végrehajtás alól való mentességnek a kiterjesztése. Az erről szóló szakasz igy szól:

A végrehajtás alól ki vannak véve és ennélfogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével nem foglalhatók le :

1. az isteni tiszteletre és a házi ájtatosságra közvetlenül szánt tárgyak, az imakönyvek, az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a sírok és sírboltok fölszerelése, valamint a végrehajtást szenvedő vagy háznópe temetéséhez közvetlenül szükséges tárgyak;

2. a vallási ereklyék és a családi arcképek;

3. rendjelek, érdempénzek és egyéb diszjelek;

4. a köz- vagy magánhivatalhoz, intézethez vagy üzlethez tartozó pecsétnyomók, bélyegzők, irományok, feljegyzési, üzleti és egyéb könyvek, valamint a közvagy magánhivatalhoz tartozó más fölszerelések ;