Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

4 oldal.

TT 1ST <329. szám.

5. A közszolgálat teljesítéséhez, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges egyenruha, úgyszintén a vallási szertartásokat teljesítő személyeknek hivatásuk gyakorlásában előirt ruházata.

6. a fegyveres erőhöz, csendőrséghez, valamint egyéb hatósági őrszemélyzethez tartozó egyének fegyvere, felszerelése, szerszámai, műszerei, kocsijai és lovai, a mennyiben a szolgálathoz tartoznak ;

7. tisztviselőknek, hivatalnokoknak, lelkészeknek, tanároknak és tanitóknak, közjegyzőknek, ügyvédeknek, mérnököknek, Íróknak, művészeknek és általában tudományos vagy művészi hivatáskörben működő személyeknek, valamint szülésznőknek hivatásuk gyakorlásához szükséges könyvei, iratai, mintái, műszerei, segédeszközei;

8. a gyógyszertár berendezése, munkaszerei, tartályai és gyógyszerkészlete, a mennyiben a végrehajtást szenvedőnek azokra a gyógyszertár üzemének folytatása végett szüksége van;

9. a közkórházak és közgyógyintézetek, valamint a közkórházi jelleggel felruházott magánkórházak és magángyógyintézetek felszerelései;

10. a végrehajtást szenvedőnek és háznépónek a háztartáshoz szükséges házi- és konyhabútor, edények, iőző- és evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- és fehérnemű ;

11. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének betegsége vagy testi fogyatkozása okából szükséges gyógy- és egyéb szerek és segédeszközök;

12. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének iskolai könyvei és taneszközei;

13. a kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek;

14. kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari (gyári) munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, a kik magukat kézimunkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek és állatok, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészlete százötven korona érték erejéig;

15. a végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi, tüzelő- és világitószerek, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg ;

15. annyi készpénz, a mennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakás bére egy negyed évre fedezhető ;

17. a végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehén vagy négy juh, vagy négy kecske, vagy négy sertés, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, ennek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg;

18. mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általuk házilag müveit, vagy müveltetett, de legfölebb tizenkét kataszteri holdnyi szántóföld műveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, félévre szükséges takarmány és szalma, továbbá gazdasági eszköz és trágya; vetőmag hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéséhez szükséges összeg;

19. azoknál a személyeknél, a kiknek járandóságai egészben vagy részben le nem foglalhatók, a náluk talált készpénzből olyan összeg, a mely a végrehajtás foganatosításától a járandóság legközelebbi esedékességéig terjedő időre a le nem foglalható járandóság összegének megfelel;

20. azok a vagyontárgyak, a melyeket külön törvény a végrehajtás alól kivesz.

A követkoző szakasz szerint azonban mindezeket az iparos vagy kereskedő a vételár behajtása végett lefoglalhatja.

Köteles tartásdij fejében az említett készpénz- összegek fele lefoglalható. Fontos újítás, hogy a száz koronát meg nem haladó pénzösszegek letiltásánál a végrehajtató a végrehajtást szenvedő terhére nem okozhat költséget.

A köztisztviselők mentességéről intézkedő 6-ik szakasz kimondja, hogy csak rendes fizetésének és fizetés természetével biró bármely czimen élvezett pótlékának, valamint várakozási illetékének legfölebb egyharmada és ez is csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi kétezer korona (eddig 1600 korona) foglaláson túl is érintetlenül maradjon.

a köztisztviselő lakpénzéről szóló intézkedés a tisztviselők házépítése kedvéért módosult s most igy hangzik :

A felsorolt személyek lakpénze csakis lakbér követelése fejében foglalható le. a szolgálat után járó más járandóságaik pedig egyáltalában le nem foglalható. Ha az első bekezdésben említett valamely személy lakháznak a saját részére való építése vagy megvétele végett lakpénzének lekötésével közokiratban fizetési kötelezettséget vállalt, az ebből eredő követelés behajtása végett a kötelezettnek lakpénze szintén lefoglalható.

A köztisztviselők és özvegyeik nyugdijáról szóló sok viszontagságon átment 7-ik szakaszának törvénybe vett szövege a következőleg hangzik :

A 6-ik szakasz első bekezdésében fölsorolt személyeknek nyugdija vagy kegydija, úgyszintén a nyu- galmaztatás folytán járó személyes pótdija, valarpint a lelkészek aggastváni fizetése legfölebb egyharmadrész erejéig foglalható le és ez is csak úgy, hogy a Tég- rehajtást szenvedő részére évi 1200 korona a foglaláson túl is érintetlenül maradjon.

Ha e személyek nyugdíj helyett végkielégítést, vagy ha a véderőhöz tartozó személyek katonai rangjuk elvesztésével kegydijat kapnak: ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő.

Ha a végkielégítés a beszámítható javadalmazás két évi összegében állapíttatott meg, akkor a lefoglalható rósz az egy-egy évre eső összeg után külön állapítandó meg. Ugyanez áll a nyugdíj megváltása esetében is. (1885 : XI. t.-czikk 28. és 31. szakasz.)

Az előbbi három bekezdés eseteiben a 6. szakasz harmadik és negyedik bekezdését (szolgálati előleg, nyilvános betegápolási költségek stb.-órt) megfelelően kell alkalmazni.

A nevelési járulék (1885: XI. t.-cz. 39—44. szakaszai) egyáltalán nem foglalható le. A 6-ik szakasz első bekezdésében fölsorolt személyek özvegyeinek nyugdija, végkielégítése vagy nyugdijmegváltása, úgyszintén a nevelési járulék (1885. XI. 30—41. szakasz) egyáltalán nem foglalható le.

Az uj eljárás a katonai házassági biztosíték kamatainak végrehajtása alól való mentességét az eddig 1000 korona helyet ezerkétszász koronáig terjeszti ki.

Amig eddig törvényes tartási dij fejében csak 600 korona volt mentes, a nyugdij és személyes pótdij pedig korlátlanul lefoglalható volt most az uj törvény azt mondja ki, hogy ebben az esetben a 6. és 7-ik szakaszban meghatározott mentességek feleannyira szállnak alá.

A magántisztviselőkre vonatkozólag intézkedő 11-ik szakasz a mentességet feléről kétharmadra s ezer koronáról kétezer koronára emelte fél. Ez a szakasz igy hangzik :

Állandó köz- vagy magánalkalmazásban levő, de a 6. szakaszban fel nem sorolt egyének fizetésének és bármely más czimen élvezett tényleges szolgálati járandóságának legfölebb egy harmada és ez is csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi kétezer korona a foglaláson túl is érintetlenül maradjon.

E szakasz szerint állandóan alkalmazottnak tekintendő az, a kinek járándósága sem nem napidij, sem nem oly munkabér, amelyet napszám, hétszám vagy darabszám szerint fizetnek.

Napidijaknak csak a napi öt koronát (eddig 3 korona) meghaladó része vonható végrehajtás alá.

Munkabéreknek, ha azokat napszám vagy hét- szám fizetik, csak az a része vehető végrehajtás alá, amely a napi öt koronát (eddig 3 koronát) kitevő összeget meghaladja.

Szakmánymunka (darabszám szerint meghatározott munka) után járó munkabér csak oly mértékben vonható végrehajtás alá, hogy a kereseti idő minden napjára öt korona bér a végrehajtás alól mentes legyen.

Az előbbi bekezdések szerint végrehajtás alá nem vonható összegek a végrehajtást szenvedőnek vagy családjának élelmezéséből és lakbérletóből felmerülő követelés miatt vezetett végrehajtás esetében felerészben lefoglalhatok.

A katonai legénység járandóságai végrehajtás alá nem vonhatók.

Ha a végrehajtást szenvedőnek több járandóságára vezetnek végrehajtást, az ott meghatározott mentesség őt mindegyik járandósága után külön illeti meg.

A mezei gazdáknál az árverést időbelileg korlátozza a következőleg szóló 16-ik szakasz :

Mezei gazdálkodással foglalkozó ellen vezetett végrehajtás esetében az igavonó jószág és gazdasági eszköz, amely nem esik a 2. szakasz 18. pontja alá, lefoglalható ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő a gazdálkodás folytatásához használni kívánja és az igavonó jószágot illetőleg a kellő élelmezésről is gondoskodik, azok az évnek márczius hó 15-től november hó 15-ig terjedő szakában rendelkezése alól el nem vonhatók és árverés alá nem bocsáthatók.

Ez a korlátozás nem nyer alkalmazást, ha a végrehajtás haszonbérlő ellen haszonbér behajtására irányul és a végrehajtást elrendelő bíróság kérelemre ezt a végrehajtást elrendelő végzésben vagy később külön végzésben kimondotta.

A többi uj bekezdések közül felemlítjük a következőket :

Az ingóságok árverési hirdetményében a ve'g- rehajtást szenvedő nevét nem szabad közzétenni.

Az ingatlanok árverési hirdetménye a hivatalos lapban csak egyszer teendő közzé.

Házbéradó alá eső ingatlan az árverési hirdetményben megállapított kikiáltási ár felénél, egyéb ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron az árverésen el nem adható. Ha a kikiáltási ár fokozatos leszállítása következtében a legalacsonyabb árt elérő ígéret nem tétetik, a kiküldött az árverést felfüggeszti.

Az átmeneti intézkedésről szóló utolsó szakasz kimondja, hogy a törvény kihirdetésétől számított egy éven belül kért oly kielégítési végrehajtás foganatosításánál, amely a jelen törvény kihirdetése előtt lejárt követelés behajtására irányul, a mentességre vonatkozó szakaszokat nem kell alkalmazni, ha a végrehajtás alapjául a törvény kihirdetése előtt keletkezett közokirat szolgál, vagy ha a kihirdetéstől számított har- mincz nap alatt kérik a végrehajtást, vagy pedig ugyanennyi idő alatt kérik e követelést s a járásbíróságnál bejelentik.

A törvényben nincs külön intézkedés a törvény életbeléptetésének idejére nézve s igy az Országos Törvénytárban való kihirdetést követő 15-ik napon fog életbe lépni.

VÁRMEGYEI ÜGYEK.

A közigazgatási bizottság ülése.

— Julius 14. —

A közigazgatási bizottság ülésén Bánóczy Béla vármegyei főjegyző elnökölt. Sztáray Gábor gróf főispán Mezőssy Béla államtitkárt kisérte felvidéki hivatalos útjában, Lőrinczy Jenő alispán pedig szabadságon lóvén, a közigazgatási bizottság ülésén való elnöklési joggal a belügyminiszter táviratilag Bánóczy Béla főjegyzőt hatalmazta fel. — Az ülés eléggé eleven volt, mert felszólalásokban nem volt hiány s egy pár fontos közérdekű kérdés került elintézésre. — Tóth Lajos indítványára a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy felir a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Siankitól Budapest felé menő vasúti vonalon közvetlen kocsi csatoltassék az egyes vonatokhoz. — Érdekes vita fejlődött ki azon jelentés tárgyrlásánál, melyet a fő- szolgabirák és Ungvár város rendőrkapitánya terjesztettek elő a vetőmagvak vizsgálatáról. A közigazgatási bizottság utasitotta a nevezett hatóságokat, hogy a jövőben pontosan tüntessék ki, hagy kinél és milyen eredménynyel vizsgálták meg a magvakat, mert az eddigi eredmény egyáltalán nem mondható kielégítőnek, — egyúttal a vármegyei gazdasági egyesületet is felhívja a bizottság, hogy a magánvizsgálatokat saját hatáskörében is eszközöltesse s utasittattak a főszolga- birák, hogy a népet büntetés terhe alatt szorítsák arra, hogy a termőföldön burjánzó arankákat is irtsák. — Az állategészségügy javítása érdekében is fontos határozatot hozott a bizottság azzal, hogy utasitotta a vármegyei állatorvost a lópfene elleni védőojtások kötelezővé tétele tárgyában szabályrendelettervezet kószitósóre.

*

Az ülés részletes lefolyása a következő :

Az alispáni havi jelentés szerint junius hónapban a csendőrség 409 esetben teljesített nyomozatot. Tűzeset előfordult Ungvár r. tan. város területén és Nagy- berezna községben 3—3 ízben, továbbá Unghosszumező, Antalóc, Kráska, Győröcske, Bés, Nagy kapós, Kisrát, Szűrte, Szenteske, Gézsóny, Fogas és Perecseny községekben. A tűz által okozott kár 204712 korona, ebből biztosítás címén megtérült 159150 korona, biztosítatlan kár 45562 korona. — A vármegye területén 188 külföldi illetőségű egyén telepededett le. — A vármegyei gyámpénztárban junius hő végén 1.216,433 korona 28 fillér maradvány volt.

A beregszászi kir. ügyész jelentése szerint a vármegyei járásbirósági fogházakban 70 férfi és 12 nő volt letartóztatva.

A közegészségügyi állapot általán véve kielégítő volt. Hovenvfertőző megbetegedések a következő arányban fordultak elő és pedig: roncsoló toroklob 4 esetben, gyógyult 3, meghalt 1 ; vörhenyben 10 eset közül gyógyult 3, meghalt 3; hasihagymázban 12 eset közül 2 meghalt; kanyaróban 17 eset közül gyógyult 14, meghalt 1; hökhurutban 66 eset közül meghalt 3; vérhas 1 esetben fordult elő halálozással; fültőmirigy- lobban megbetegedett 58 egyén, gyógyult 58. — Született 518 egyén, meghalt 251 egyén, tehát a természetes szaporodás junius hónapban 267 esetben. Orvosrendőri hullaszemle 5 esetben eszközöltetett. — Vizsgálva lettek iskolák 20 esetben, kocsmák 48, élelmiszerek 51, vágószékek 37, műhelyek 5 esetben. — Okleveles bábák megtelepedtek és pedig: özv. Dosztál Ferencnó Szerednyón, Fái Pálnó Pályinban, Pallai Józsefné Sislócon.

A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy meglátogatott több iskolát, részt vett a tanítóképzőkben a tanképe- sitő vizsgálatokon. A közoktatási miniszter a polgári leányiskolákra nézve új tantervét léptetett életbe f. évi szeptember 1-től.

Schenkner Antal turjaremetei áll. tanitót címzetes igazgatónak kinevezte. Lamping Fülöp nagyszelmenci, Mihalkovics János hajasdi tanitót a mezőgazdasági tanfolyamra államköltségen felvette, Takács László miniszteri iskolalátogatót ezen tiszte alól felmentette, Sváby Dezső tollnokot és Szentkereszty Tivadar nagyváradi r. kath. tanitót Ungmegyébe kir. segódtanfel- ügyelőkkó kinevezte.

Az 1907. évi 27. t.-c. alapján a miniszter 21 felekezeti tanítónak a magasabb államsegélyt engedélyezte és 9 felekezeti iskola segélykérvénye felterjesztetett. 10 felekezeti tanító ellen, mivel nem mutatnak fel kellő eredményt, eljárás kéretett; 3 ellen pedig a fegyelmi vizsgálat megindittatott. Pivovár János nyugalmazott szennai r. kath. tanítónak a közigazgatási bíróság a hitközség terhére a nyugdijhányadot megítélte, ennek kifizetése iránt a bizottság intézkedett.

A kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint az összes állami és törvényhatósági közutak kielégítő állapotban voltak. Közlekedési akadály sehol sem fordult elő. A kerületi felügyelő közbejötté mellett az összes utak be lettek utazva s ugyanakkor az 1909. és 1910. évi építkezések megállaplttattak. A nagy- bereznai ut árkeletének rendezési munkálatai is, melyek 44000 koronával lettek engedélyezve, miután azoknak végrehajtására az egységárak alapján vállalkozó nem akadt, házi kezelésben megkezdődtek. A hegyvidéki kirendeltség által a vármegye rendelkezésére bocsájtott tartalékos aratómunkásokból 200 a csontos—viharos— havasközi és 120 a turjaremetei rónafüredi utón vannak foglalkoztatva. Ezen munkások, a kik a hegyvidéki kirendeltségtől 2 korona napidijat és teljes élelmezést kapnak, nem várt eredménynyel és elég szorgalommal dolgoznak. Azokon az útvonalakon, hol a tartalékos aratómunkások dolgoznak, a műtárgyak és támfalak újbóli építése és helyreállítására a kereskedelmi miniszter 4000, a földmivelési miniszter 2000 koronát engedélyezett. Az ungvár—kapós —vajáni utón a Labore folyó felett levő hídnak a Zemplén vármegye oldalán levő alsó nyílása ismeretlen okból kigyuladt és teljesen leégett. A közlekedés ideiglenes helyreállításáról addig, mig a leégett rósz újból felépíthető lesz, Zemplén vármegye gondoskodott.

A vármegye állategészségügyi állapota általában kedvezőtlennek mondható, amennyiben számos községben szórványosan lépett föl a lépfene, Nagy- gejőc, Kisgejőc és Bacsó községekben pedig járványosán. A lépfene betegség nagyobb mérvű elterjedésének oka a hiányos hullaeltakaritásban, a cigányok garázdálkodásában, de főleg a nép azon balhiedelmó- ben leli magyarázatát, hogy a lópfene ellen védekezni