Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-29 / 48. szám

48. szám. 3. oldal. képest mutat, a mely a legvérmesebb reményekre jo­gosítja föl a nemzetiségi törekvéseket. A magyar faj lekötő erejének lehető fokozásán alapuló beosztással pedig olyan politikai térképet varázsolhatunk elő, a mely mindennél beszédesebben és meggyőzőbben érvel a nemzetiségi törekvések lehetetlensége és az egysé­gesítő nemzeti irányzat szükségszerűsége mellett. Bennünket közelebbről érdeklő beosztás lenne: Ung vármegye állana a mai területéből, zem- plénvárraegyei szinnai járásból és a bodrogközi járás északi 21 községéből, Szabolcs tiszai járásának északi 10 községéből. [213.300 lólekből 7y 600 magyar (89%). 7900 német, 74,500 ruthén, 49 600 tót ] Zemplén vármegye állana a mai területéőől, az Ung és Sáros vármegyékhez csatolt részek leszámítá­sával. [208.000 lélekből 148.100 magyar (69°/0), 55.600 tót (26%).] Szabolcs vármegye állana a mai területéből, leszámítva az uj Zsolt vármegyéhez csatolt nyírbátori járást és az Ung vármegyéhez kapcsolt 10 tiszai já­rási községet. (239 900 lélek.) Ugocsa vármegye Bereghez csatoltatnék Be- reg-Ugocsa vármegye néven. A Közművelődési Egyesület közgyűlése után . . . — Visszhang : „A nemzeti kultúra terjesztése“ cikkre. — Irta M&ller István. Az „Ung“ 46. számában a fenti cim alatt közölt nagyfontosságu kérdés megragadta figyelmemet, mely­ben élénk sziliekkel volt ecsetelve a közművelődésnek és vele együtt a közerkölcsiség emelésének szük­ségessége. A ki figyelemmel kiséri vármegyénk kulturmoz- gclmát és annak vezetését, az észreveszi azt a hala­dást, a melyet e téren vármegyénk kulturfőnöke és irányitója, agilis kir. tanfelügyelőnk tapintatos s min­denre kiterjeszkedő munkája által, karöltve vármegyénk lelkes, hazafias tanítói karával, eddigelé is elért. A beiskolázás, valamint a tanév egységes bezárása, a magyar nyelv terjesztése körül kifejtett tevékenysége megtermetté a maga gyümölcsét, s a vármegyénk Közművelődési Egyesületének hazafias működése ide­ális eszmeinek a gyakorlati életbe való átvitele által a magyar nyelv, mint a magyar nemzeti állam kiépítésé­nek legfőbb alapja rohamosan terjed, s hatása az egész vonalon érezhető. Leszűrt igazság, hogy valamint az erkölcsi érzel­mek kifejlesztésére maga a káté még nem elég, úgy a hazaszeretetei is szabályokba foglalva tanítani nem lehet. Ide igazi erkölcsi tartalommal telitett és a hazá­ért melegen dobogó szív kell, mely hogy az ungvár- megyei tanítói karban megvan, tanúsítja az elért ered­mény. Már hacsak ezen egy körülményre: a magyar nyelv sikeres terjedésének eredményére is reá mutatok, Közművelődési Egyesületünk céljának megfelelő ered­ményt ért el, ámde itt nem lehet megállanunk, mert a legújabb kor legértékesebb törekvése, legnemesebb célja, hogy necsak az iskolában, de minél szélesebb körben terjedjenek a tudomány, az ismeretek áldásai: minél nagyobb tömegek szabaduljanak meg az évezredes elő­ítéletektől és legyenek szerves és hasznos alkotórészei necsak a nemzettestnek, hanem az egész világ társa­dalmának. Ugyanazért Közművelődési Egyesületünknek az iskolán kívüli oktatás s ifjúsági egyesületek alakítása körüli felhívása eredményesebb munkásságot kíván és méltán, mert ezen egyesületek megtermékenyítik az összetartás, a családiasság, a barátság érzetét s egy­más bajainak fölismerése mellett kifejlesztik, erősitik a segítés kötelességének érzetét. Az iskolán kívüli oktatásnak pedig két irányban van rendkívüli fontossága. Az egyik remélhetően át­meneti jellegű, az analfabétizmus ellen való küzdelem, a mennyiben itt nem érünk rá, hogy addig várjunk, mig e jelenség a népiskola fejlődésével kapcsolatosan javul. A demokratikus haladás és a politikai jogok kiterjesztése fontossá teszik, hogy a tudás legkezdet- legosebb forrásától legtávolabb álló honfitársainkat is minél közelebb vezessük ehhez a forráshoz. Ebben a tekintetben is számíthat a társadalom reánk, tanítókra, hogy ezzel mutassuk meg a nemzetnek, hogy kiérde­meltük azon osztatlan elismerést, melyet az egész közvélemény tanúsított irányunkban a fizetésrendezés alkalmával. Másik fontos tényezője az iskolán kívüli oktatás­nak a társadalom egyre növekedő tudásvágyának ki­elégítési szükséglete. Ez a vágy nemcsak a műveltebb osztályokban mutatkozik, de osztálykülömbség nélkül a nép minden rétegében. Kielégítéséről rendszeresen, bizonyos irányítással kell gondoskodni. Történt is már a múltban erre nézve kezdeményezés még kisebb köz­ségekben is egyes népszerű előadások által, de sajnos, részben megszűnt. Ha ezen iskolán kívüli oktatás hasz­nosságát az oly körültekintően működő Közművelődési Egyesület programmjába felveszi, e tekintetben szintén bátran számíthat a leikes tanítói karra, hogy ezáltal is előbbre vigyék vármegyénk hazafias kultúráját. Es hogy a lentebb említett célok még könnyeb­ben elérhetők legyenek, nagyon becses tényezőnek tartom az oktatásnak a falusi népre való kiterjesztésére a szövetkezeteket, mert ezen szövetkezetek nem tisztán gazdasági organizmusok, hanem ezeknek éppen az a TT 3>T O' legfőbb érdemük, hogy a gazdasági érdekek előmoz­dítását a nép erkölcsi színvonalának emelésével kötik össze. A hitelképesség emelése az erkölcsi kvalitások emelésével függ össze, ennek folytán igen rokon az ő hivatásuknak magasabb felfogása azzal, és nagyon jól kapcsolódik be a szabadtanitás előmozdításába. De miután a hitelszövetkezetek mellé a földmi- velésügyi kormány rendszerint népkönyvtárakat is engedélyez, mint a legutóbb C ászlócon is történt, ugyanezért nem lehet eléggé ajánlani ezen humánus, a nép gazdasági és szellemi képzésére oly nagy fon­tosságú intézmény szervezését. Ha mint munkatársak fogunk ezen nagy kérdé­sekben összefogni, úgy vármegyék kultúrája nagy erő­vel fog előre jutni. Gróf Buttler Jánosról. — „Különös házasság”. — Exhumálás. — Alig van szépirodalmunkban munka, mely annyi érdekes reflexiót tartalmazna régi vármegyénkre vo­natkozólag, mint Mikszáth Kálmán „Különös házasság“ cimü regénye. A regény hőse gróf Buttler János, a Ludovika Akadémia megalapítója. Az iró Ung vár­megye egykori követe, Bernáth Zsigmond naplója nyo­mán beszéli el Buttler életének és házasságának tör­ténetét. Buttler pataki diák korában iskolatársa: Bernáth Zsiga szüleinél Bornócon (Tarnóc) szokta vakációját tölteni. Itt megismerkedik egy dúsgazdag nemes ember : Horváth János Piroska nevű leányával. A fiatal Buttler szívesen gondol a leányra s Piroska viszontszeretetet érez iránta. É\ ek múlnak. Éppen a húsvéti vakációt akarná Buttler és Bernáth Bornócon tölteni, gyalogszerrel in­dulnak el Patakról. Útközben Olasz-Röszkére (Olasz- Liszka) érnek, hol báró Dőry Pál szolgabiró értesül­vén érkeztükröl, meghívja az akkor már két juristát magához ebédre. A két ifjú szívesen fogadja a meg­hívást, kellemes vendégeskedésben töltik idejüket a bárónál, azonban ebéd alatt a báró Mária leánya hir­telen rosszul lesz, szédülésről panaszkodik, orvost hívnak s a leányát féltve szerető apa megtudja, hogy leánya áldott állapotban van. A társaság szétoszlik, a fiuk búcsút vesznek s tovább folytatják uljokat Bornóc felé. Bucsuzáskor azonban Dőry raegigérteti velük, hogy Patakra visszajövet meg fogják őt látogatni. Az apa kétségbeesés előtt áll. Leányának szé­gyenét alig tudja elviselni. Ekkor alkalmas tervet for­ral agyában, hogy leányát a dúsgazdag Buttlerhez akár erőszakkal is férjhez fogja adni Buttler nagykorú lett. Bornócon megkéri régi ideálja: Piroska kezét, házas­ságukhoz a leány atyja örömmel adja beleegyezését. Az eljegyzés megtörténvén, Buttler Bernáthtai vissza­indul Patakra, hogy ott utolsó jogi vizsgáját letegye és gyámja: Fáy István beleegyezését Piroskával kö­tendő házasságához megnyerje. Olasz-Röszkén gazdájuk utasítása folytán már várják őket Dőry hajdujai, kik az érkezőket felvezetik Dőry kastélyába. Megérkezik nemsokára a pap is, s Dőry bezáratja kastélyának kapuit. Döry a mitsem sejtő Buttlert behívja irodájába, feltárja előtte szándékát, rövid idő múlva belép a pap kíséretében Dőry Mária menyasszonyi ruhában az iro­dába, velük jön a cselédség közül két tanú s Buttler minden ellenkezése dacára a pap Buttlert és Dőry Máriát törvényes házastársaknak jelenti ki. Az emeleti szobában egyedül várakozó Bernáth ezalatt rosszat sejtve, kimegy a folyósóra s hallván Dőry irodájában Buttlert segítségért kiabálni, be akar törni az irodába, azonban ezen szándékában az ajtó elé állított huszárok megakadályozzák. Bernáthnak sikerült az est folyamán a kastély falán átmászni és a szabadba jutni. Patakra megy, hol Fáy Istvánnak a történteket elmondta, Fáy huszárjaival Buttler kiszabadítására indul, útközben azonban Buttlerrel találkozik, ki Dőry erőszakoskodását részletesen elbeszéli. Most már minden erejükkel arra törekednek, hogy a szentszék Buttler házasságát semmisnek nyilvánítsa s hogy Piroskával Buttler egybekelhessen. Az egri szentszék azonban évek múlva veszi az ügyet tárgya­lás alá. Buttler temérdek vagyont költ perére, azonban bár a legkiválóbb jogászokra bízza perét, házasságát nem sikerül megsemmisittetnie. Hiába felebbez a fel­sőbb fórumokhoz, közbeveti összeköttetéseit, közbenjár előkelő rokonsága, mindez hiábavaló. A Ludovika Akadémia alapja javára nagy alapítványt tesz, gondol­ván, hogy a császár figyelmét ezáltal magára vonja, célját azonban ezáltal sem sikerült elérnie. Házassági pere évekig folyt, Piroska szavát mind­végig híven megtartotta, férjhez nem ment, pártában maradt. Buttler meggyülölvén a világot, elvonultan él, mig végre sorsa őt is utolérvén, szivszélhüdésben meg­halt. Holttestét dobóruszkai kastélyába szállították s temetése innen történt. Temetésén ott volt egész Ung- vár, a két Kapos és vidéke. Ott volt hű barátja: Bernáth Zsigmond, nagy rokonsága, a Majláthok, Sennyeiek, Lónyaiak, a Ludovika Akadémia növendékei, a pataki diákok. A menet hosszú sorban indult el, a koporsót elhelyezték a kriptában, aztán felforditották a cimer- pajzsot, a koronás aranysast kék mezőben ezüst put- lonynyal a mellcsontjan. Ez volt a regényíró szerint az utolsó párdányi grófnak, hót uradalom tulajdonosá­nak a története. Buttlernek a palágykomorój_Árpádkori ref. temp­lom kriptájában fekvő hamvai exhumálására és érc- koporsóba áthelyezésére az elhunyt leszármazottja: Kapán Ede pusztaszentmihályfai Iákos a hatóságtól engedélyt nyervén, a kegyeletes aktus f. hó 23-án ment végbe. A hatóság részéről Hock József szolgabiró és Szentimrcy Mihály dobóruszkai körjegyző voliak jelen, a hulla agnoszkálását pedig dr. Semayer Villibald, a Magyar Nemzeti Muzeum igazgató-őre végezte. Az egyszerű íakoporsóban fekvő halott földi maradványait a gyászdraperiákkal bevont templomban kettős ércko­porsóba helyezték át. A halott felett Ráczkövy János ref. lelkész megható imát mondott, aztán megzendült az énekkar, mire a holttestet a kriptába visszahelyezték. Gróf Buttler János halálesetére nézve a palágyi ref. egyház halotti anyakönyvében a következő bejegy­zés foglaltatik: „ 1845-ik évben; 7 sor sz. 3-a May. Méltóságos Bardányi gróf Buttler János Ur megholt D. Ruszkán, tétetett a palágyi Roformátum Templom alatii sírboltba, hol nyugodjon békességbe, megholt csuklásba, volt 73. Szolgáltak felette : Tdő Jászay Mihály esperes, Kovács Ferenc^ E. megyei főjegyző, Dereg- nyői és Eszenyi lelkész urak.“ VÁRMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. Ung vármegye folyó hó 30-án dél­előtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai: A belügyminiszter folyó évi 130.109. számú leirata Uogvár városának 1908. évi városi költ­ségvetés ügyében hozott törvényhatósági bizottsági ha­tározat ellen beadott felebbezésóre vonatkozólag. — Am. kir. honvédelmi miniszternek f. évi 104 405. számú leirata a m. kir. honvéd Ludovika-Akademia I-ső év­folyamába a gróf Buttler János-féle alapítványi helyre a vármegye közönsége által bemutatott ifjú felvétele tárgyában. —A vármegye alispánjának előterjesztése az 1908. évfolyamán részint elhalálozás, részint eltávozás folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyeknek választás utján leendő betöltése iránt. — A vár­megye alispánja bemutatja a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek folyó évi 87056. sz. leiratát a vármegyei kavics-vállalati alapból a mértékhitelesítő hivatal részére kiutalt 2400 K előleg visszatérítése, valamint az ung­vári mértékhitelesítő járandóságainak fedezésére szük­séges 920 K tárgyában. — A vármegye alispánjának elő­terjesztése a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. YIV. t. c. módosításáról rendelkező 1908. XXXVIII. t. c. életbeléptetése folytán a körorvosok javadalmazá­sának, valamint a körorvosi köröknek megállapítása, s az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele iránt. — A vármegye alispánja bemutatja Ungvár város közönsé­gének havi országos állatvásárok tarthatásának enge­délyezése iránti kérvényét. — Szabolcs vármegye közön­ségének átirata a viziberuházásokról szóló törvény- javaslat ügyében eljáró küldöttség megalakítása tárgyá­ban. — Kolozs vármegye törvényhatóságának átirata a vármegyei központi és járási számvevői intézménynek a törvényhatósághoz való visszahelyezése iránt. — Sopron vármegye közönségének átirata a Rákóczi-háznak Bor­siban leendő felépítése és a Rákóczi fejedelem szülő­házának az állam által leendő megvásárlása tárgyában. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága dec. havi ülését a dec. 8-ára eső r. kath. ünnep miatt 15-én tartja meg. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. Az e hó 24-én tartott rendkívüli köz­gyűlésen rövid egy óra alatt letárgyaltatok a napi­rendre tűzött ügyek. A képviselőtestület a pénzügyi bi­zottságnak lapunk múlt számában ismertetett javasla­tait mind magáévá tette. Itt közöljük, hogy a Váralja­utca rendezéséhez szükséges területek megvétele egy­hangúlag elhatároztatott, hogy a munkácsi állami gyer- mekmenhely ungvári telepbizottságába özv. Rácz Erasztné Jaczkovics Anna és Fincicky Ida válasz­tattak be. A kereskedő és iparostanonciskola felügyelő bizottságába a régi tagok újból beválasztattak, uj ta­gokul Kavasch Ernő építész és Volosin Ágoston kó- pezdei tanár választattak meg. E tárgynál Blanár Ödön képv. test. tag indítványára Wilcsek János volt fel. biz. elnöknek és Lévai Mór alelnöknek, hosszú, sikeres, önzetlen működésükért a képviselő- testület jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavazott. Hivatal vizsgál at. Gróf Sztáray Gábor főispán e hó 26—27-én hivaíalvizsgálatot tartott a városházán. Virilisek névjegyzéke. Az 1909. évre érvényes városi legtöbb adót fizetők néyjegyzóko: rendes tagok: Ungmegyei Takarékpénztár, Műmalom r.-társaság, Ung­vári Népbank, Ungvári buto. gyár-villany telep, Ungvári Fillérbank, Erdészeti kincstár, özv. Leblovics Lázárnó, Ungvári Kereskedelmi és Iparbank, *Bradács Gyula, “Haraszthy Gyula, *Kaminszky Géza, Veinberger Izi­dor, Ungmegyei Gazd Bank, *Kardos Emil, “Hegyi György, Rothman Lipót, *Bene Lajos, *dr. Nehrebeczky Györgv, Munkácsi egyh. alapítvány, *dr. Novák Endre, özv. Weinberger Henrikné, Vinkel Lemmel örökösök, *Lám Sándor, özv. Lónyai Ferencné, Grosz Ábrahám, *dr. Levy József, “Reisman Bertalan, *Hampel János, Róth Pinkász, Flach Jakab,- Gottlieb Ábrahám, *Sza­Ha ékszerét elvesztette ne búsuljon, 1 — ........ mert most itt az alkalom s pótolhatja igen olcsó árban.------------------------­3 U1 0 korntláirt ve^e^ most -Tudor“ és „Amazon“ amerikai műgyémáutokkal diszitett arany, ezüst és amerikai * * IwIvIUlllj Double foglalatban óraláncot, karkötőt, fülbevalót, nyakkendőtűt, Brochetüt, nyakgyöngyöt stb. — ----- ------— Saját érdekében igyekezzen a vétellel, mert ezen ritka alkalom csak rövid ideig lesz Ungvári. Egyedüli raktár Ltebovits UQalvin Cégnél 3093,1—4 Ungvár, Kazinczy-utca.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents