Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-11-08 / 45. szám
45. szám. TT isT <33. oldal. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ünnepien ülése. — November 7. — Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesületnek szakosztálya : a Gyöngyösy Irodalmi Társaság tegnap tartotta meg évi rendes ünnepie;3 ülését a vármegye- háza nagytermében. A nagy érdeklődés mellett lefolyt ülést Romá- necz Mihály elnök nyitotta meg szép, tartalmas beszéddel. Majd a külföldi tanulmányon levő dr. Nagy József jegyző helyett Deák Gyula, a Közművelődési Egyesület titkára számolt be a Társaság egy évi működésével. Foglalkozott a jelentés a felolvasó-ülésekkel, a Gyöngyösy-emléktábla leleplezési ünnepélyével, a tervbe vett vármegyei muzeum ügyével, a Nagykapo- son tartott felolvasó-üléssel, a mely az Erdélyi János emléktáblájának megkoszorúzásával az egyszerű felolvasás keretéből kiemelkedve, Erdélyit dicsőítő lelkes ünnepséggé emelődött. A felolvasásokat a következő kimutatás tünteti fel: Tagoktól: Berzeviczy István: Erdélyi János emlékezete. (1908. febr. 22. Nagykaposon.) Deák Gyula: Darmay Viktor emlékezete. (1908. ápr. 4) Duliskovich Elek: A nőkérdésről. (1907. dec 7.) Fülöp Árpád : A modern poéta. (1908. márc. 7., bemutatta dr. Nagy József r. tag.) Hidasi Sándor : A nemzet koldusa. (1908. jan 4.) Kovássy Elemér: Tűzoltóparancsnok koromból. (1907. nov. 9.) A nevickei romok között. (1908. febr. 22. Nagykaposon.) A vezető. (1908. ápr. 4.) Margócsy Aladár: Hullámsir. (1908. febr. 22. Nagykaposon, bemutatta Deák Gyula r. tag.) A ku- rucvilág költő-asszonya. (1908. márc. 7.) Mazuch Ede: A magyar nő nemzeti hivatása költőink és Íróink megvilágításában. (1908. ápr. 4.) Dr. Nagy József: Jelentés a Társaság működéséről. (1907. nov. 9.) Pap János : Mozaik-lapok egy főherceg életéből. (1908. jan. 4.) Románecz Mihály: Elnöki megnyitó. (1907. nov. 9.) Nehány szó Erdélyiről és Petőfiről. (1908. febr. 22. Nagykaposon bemutatta dr. Nagy József r. tag.) Szabó Albert: Egy próbavizsga. (1907. dec. 7.) Gróf Sztáray Gábor : Kaukázusi vadászemlékek. (1907. nov. 9.) Dr. Tüchler Sándor: Az én felolvasásom. (1908. febr. 1.) Vidor Marci: Itáliai emlékek. (1907. dec. 7.) Zivuska Jenő : Költemények. (1907. nov. 9, bemutatta dr. Nagy József r. tag.) Vendégektől : Dr. Ország Jakab : Az életmód és életrendre vonatkozó tanácsok. (1908. márc. 7.) Réthly Antal : A hegyi obszervatóriumok, különös tekintettel a Magas-Tátrában létesítendő obszervatóriumra. (1908. febr. 1.) Az ungvári felolvasó-ülések érdekességéhez hozzájárultak : Alszeghy Piroska zongorajátékkal, Or- lowszky Frigyes gordonkajátékkal, Rónay Margit szavalattal, Fenczik Vira zongorajátékkal, Megela Anna dalokkal, Zala Józsefné szavalattal, Peltsárszky József és Székely Béla hegedükettőssel, Czibur Baby szavalattal, Lányi István hegedűszólóval és Székely Sárika szavalattal. A Társaságnak 44 tagja van, a kik közül 32 Ungváron, 5 Ung vármegye más községében, 7 pedig más vármegyében lakik. A jelentés tudomásul vétele után következtek a felolvasások. Először Volos in Ágoston r. tag tartotta meg székfoglaló felolvasását „A folyékony levegő" címen. Tetszett. Utána Szabó Albert r. tag hangulatos költeményeivel ért el hatást. Dr. Reis man Árnold r. tag a tüdővész okáról, elterjedéséről, a védekezéséről olvasott fel tanulságos dolgokat. Végül dr. Zombory Dezső r. tag ült a felolvasó-asztalhoz s „Az udvarlás művészeté"-ről sok humorral megirt felolvasásával mulattatta a közönséget. Az ünnepies ülés befejezése után a tagok zárt ülése következett, a melyen megejtették a tagválasztást. Egy tag-ajánlat érkezett be. Dr. Zombory Dezső és Margócsy Aladár r. tagok ajánlották Dudinszky Istvánt. A titkos szavazás alapján Dudinszky István r. tagja lett a Társaságnak. Vele együtt 45 a tagok száma. A Társaság minden hónap első szombatján tart felolvasó-ülést. A közönség köréből. Hatósági intézkedések és a „nagyérdemű“ közönség. — Refleksziók Deutsch Mór nyiltterezése alkalmából. — Volt idő, a mikor a civilizáció mértékéül az elhasznált szappan mennyiséget tekintették. Az idők változván, ezen mérték is elavult már és nézetem szerint manapság már pontosabban lehet a civilizáció fokát megítélni azon tisztelet nagyságából, melylyel a közönség a hatóságok intézkedéseit fogadja. Ezen intézkedések, — szó sincs róla, — mindenkor az egyes polgárok szabadságát korlátozzák, egyesek érdekeit érintik, sőt sértik, a szabad akaratot gúzsba kötik éppen úgy, a mint azt minden ország törvényei is teszik. Á civilizált ember úgy az ország törvényei előtt, valamint az ezekben gyökeredző hatósági intézkedések előtt mindenkor köteles tisztelettel meg fog hajolni s annak engedelmeskedni is fog, mert jól tudja, hogy az a közügy érdekében történik s célja nem zaklatás, nem büntetés, hanem a helyzet javítása magasabb érdekek szolgálatában. Mély szomorúsággal tölt el, hogy szülővárosom, melyhez minden visszaemlékezésem elszakithatlan láncokkal és a legmelegebb érdeklődéssel köt, e tekintetben is mucsai színvonalon áll s ha Ungváron, hála Istennek, sok szappant is használnak el, de a civilizációban még nagyon hátra vagyunk. Elszomorodom, valahányszor városi tiszti orvosi működésemből kifolyólag a közönség érdekében a közönséget ellenőriznem kell s a közönség gyanakvó, ellenséges magatartása, melylyel zaklatást igyekszik a közegészségügy érdekében kifejtett vizsgálataimba belemagyarázni, mindannyiszor a legkellemetlenebbé teszi ezen ténykedést részemre. Ezen kellemetlenségekből bőven jutott a fenyegető kolera miatt tartott szigorú vizsgálatok alkalmával. Hangsúlyozom a szigorú vijsgálatokat, mert felelősségem tudatában csakis szigorúsággal lehet s szabad eljárni, ha nem akarjuk, hogy a kolera megtizedelje városunkat. Hát ezen, reggeltől estig heteken át tartott vizsgálatokért elismerést, avagy köszönetét nem vár az ember, de legalább: megértést. E helyett — mit nekiek a kolera, mikor még nincs itt — nap nap mellett azzal fogadtak, hogy: „35 éve ilyen az árnyókszék, még sem volt baj! Ez a trágya ártana? Hisz az a legegészségesebb! Ez a pocsolya veszélyes ? Hisz disznót muszáj tartani!" Tessék itt egészségügyet magyarázni! ?! Ezen meg nem értésből származik e lapok múlt számának Deutsch Mór-féle „nyilttere" is, melyben Deutsch ur bevádol engem s a rendőrkapitányt azért, hogy udvarán levő tört üvegért s forgácsért megbüntették és figyelmünkbe ajánlja a Kossuth-tér és a Füzes egy közének a piszkosságát. Mennyi elfogultság, mennyi visszamaradottság! Ha a civilizáció magasabb fokán állna városunk, akkor Deutsch is tudná, hogy polgári kötességet is mulasztott azzal, hogy e helyek piszkosságára nem hívta föl a hatóság figyelmét, éppen úgy, a mint polgári kötelességét sérti az, ki pl. egy rablást nem jelent föl azonnal. (Külömben e helyek piszkosságát még múlt hó elején magam jelentettem.) Másrészt elfogultságáról tanúskodik, midőn törött üvegekről beszél, holott a jelentés szerint udvarán: „a csatornanyilás előtt pocsolya volt, az udvar igen szemetes, sok trágya stb. az egész udvaron szerte szórva, az udvar bal hátsó sarkában sok szemét van nagy területen felhalmozva, a kamara előtt s kamrában sok szemét. Szeméfgödör készítendő." Ezen állapotot Obis rendőrrel együtt találtuk mi, felesküdt hatósági személyek, kik nem csak elfogulatlansággal, de jóakarattal nézzük a dolgokat, minek bizonyítéka, hogy oly helyen, hol a háziúr is az udvaron lakik, azt mindig kihivattam és az egészségelle- nes dolgokra figyelmeztetve őt, pár napi haladékot adtam neki a rendbe hozatalra. Ugyanezt tettem Deutsch- nál is, de senki sem lévén otthon, kénytelen voltam jelentést tenni, mert különbséget hatósági személy nem tehet, s ha Sebő Sándor befolyásos városatyát, Reisman ^ Bertalant, kihez szoros rokoni kötelék fűz, Gottlieb Ábrahámot, kinek házi orvosa vagyok, feltudtam jelenteni, akkor Deutschcsal szemben sem volt okom s jogom kivételt tenni. Hogy pedig ezeket a nyilvánosság előtt szükségesnek tartottam elmondani, annak nem az az oka, hogy Deutschnak választ akartam adni, sem az, hogy eljárásomat rehabilitálni akarnám, nehogy újra úgy járjak, mint a betegsegélyző-pénztár utóbbi orvosválasztásakor, a hol azzal agitált ellenem egy magát intelligensnek mondó „ur“, hogy büntettem a háziurakat, hanem egyedüli oka és célja : mementó ! A kolerabacillusok téli álmukat aluszszák Oroszországban, de jő még tavasz meleg napsugaraival, a mikor e bacillusok újra kezdik őrületes táncukat, félelmetes munkájukat! Vigyázzanak a háziurak, kocsmárosok, mészárosok s mindenki! Ne lássanak az egészségügyi vizsgálatokban zaklatást, hanem a legmelegebb barátságot! Véssék emlékezetükbe : a mi a más egészségének árt, az veszedelem lehet rám nézve is! Minden ember védje meg a maga egészségét és ne ártson a másénak! A közegészségügy előmozdítása mindnyájunk érdeke és ezen célból folytonos munkával igyekszünk a bajokat orvosolni és a járványoknak elejét venni. Ma, járvány idején, nem brutális intézkedésekkel, koldusok kiutasításával küzdünk a baj ellen; ma nem lőjjük le, mint a régi időkben, ki a vesztegzárakat átlépi; ma tanítunk és segítünk s ezért nem elismerést kérünk, csak megértésért esedezünk! Dr. Reisman Arnold, városi tiszti alorvos. VÁROSI ÜGYEK. Negyedik rendes közgyűlését tartja holnap, e hó 9-én d. u. 3 órakor a képviselőtestület. A napirendre tűzött fontosabb tárgyakat a pénzügyi és gazdasági bizottság illető javaslataival együtt a következőkben ismertetjük: Az elnöki előterjesztések során a polgár- mester beszámol a törvényszéket sürgető küldöttség útjáról. Következik ezután a kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata, melylyel kifogásolja, hogy a vármegye jóváhagyta az aszíalt-uttest és a kissebesi burkolat ügyében kötött szerződéseket, mely szerződések — szerinte — módosításokat igényeltek volna. Kijelenti, hogy a megígért 50,000 K államsegély első részletét még mindig nem utalja ki, s közli, hogy az úttestek felülvizsgálatára szakközegét ki fogja küldeni, miért is hozzá az alispán utján jelentés teendő arról, hogy elkészült-e már a kövezés. A törvényhatósági bizottságnak következő határozatai kihirdetésre kerülnek: 4. hogy a bútorgyár által a Ferenc József laktanyából megvett épületekért befizetett 27,426 K az 1908. évi városi szükségletek fedezésére forditható; 2., hogy Fekésházy Miklós városi főjegyző a vármegyei községi és körjegyzők nyugdíj-intézetéből eddigi befizetéseinek visszatérítése mellett a városi nyugdíj-intézet tagjai közé utaltatott; 3., hogy a „Fehérhajó" épitési vállalkozóival kötött egyezség jóváhagyatott; 4., hogy Mocsáry Géza és társai által a városi tisztujitás ellen beadott feleb- bezése elutasittatott; 5., hogy a Széchenyi-liget kibővítése ügyében hozott határozat jóváhagyatott, ellenben a Váralja-utca kibővítése ügyében újabb szavazás tartandó. A város tulajdonát képező csapatkörház kibővítését több ízben sürgették. Az uj építkezések és átalakítások legalább is 50,000 koronát igényeltek volna, a nélkül, hogy jövedelemszaporulat állott volna elő. A város tehát kénytelen volt kijelenteni, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a kivánt építkezéseket teljesíthesse. A kassai cs. és kir. 6. hadtestparancsnokság most átirt a városhoz, hogy nyilatkozzék aziránt, hogy hajlandó-e és mily feltételek mellett a telket és épületet a katonai kincstárnak örök áron eladni. A pénzügyi és gazdasági bizottság az épület és telkek eladását javasolja. A Fehérhajó épületen szükséges bádogosmunkák teljesítésével a pénzügyi bizottság Schwarcz Jakabot, a kőművesmunkák teljesítésével Schwarcz Kálmánt javasolja megbízni, s egyben javaslata oda is irányul, hogy a felmerülő költségek az épitési alapból fedeztessenek. A rendőrség és tűzoltóság ruházatának szállítására Beck Vilmos Pozsonyból 59 K 72 f-es, Zinner Jenő 71 K 50 f-es, Schulman Jakab pedig 73 K-ás, a lábbeli szállítására Veres Koleszár János 44 K 90 f-es, Csolinszky András 55 K-ás ajánlatot nyújtottak be. A pénzügyi bizottság a lábbeli szállításával Veres Koleszárt javasolja megbízni, a ruházat szállítására azonban javaslatot nem tehetett, mert a rendőrségnek még nem volt ideje a mintaszöveteket felülvizsgáltatni. A pénzügyi bizottság helyeslőleg javasolja tudomásul venni a tanács azon intézkedését, hogy az 1908. évi költségvetéssel kapcsolatos több rendbeli törvényhatósági bizottsági határozatot megfelebbozett. Az uj husvágási szabályzat értelmében a városi vágóhídon nagyobb építkezések, sertésvágóhíd berendezése, hütőkamarák stbbi létesítése szükséges. A pénzügyi bizottság — tekintettel arra, hogy az ez ügy- beni földmivelésügyi m. kir. ministeri rendelet a nagyközönség előtt jóformán teljesen ismeretlen, s csakis a szakközegek ismerik annak minden intézkedését, de meg azért is, mert az átalakítás és uj építkezések részletekben való teljesítése esetén könnyen felesleges munkák is végeztetnének, jelenleg az érdemleges határozat hozatalát mellőzni javasolja, de javasolja, hogy a városi mérnök küldessék ki több oly vágóhíd tanulmányozására, melyek már modern berendezésüek s a jéggyártással is kapcsolatosak, hogy igy, ha már a város kénytelen lesz nagyobb anyagi áldozatot hozni, hát legalább gazdaságos is legyen az. A Fehér Hajó épületébe rövid öt év alatt a har- mádik vizemelögépet kellett beszerezni. Ez most megérkezett, a 2000 K-nyi ára kifizetendő. A bizottság a vételárat az épitési alapból javasolja kifizetni. A Nemzeti Szalon képkiállitást óhajt a jövő év folyamán Ungvárt rendezni, s ehez helyiséget s legalább is 500 K segélyt kér. A p. ü. bizottság a kérelmet teljesíthetőnek nem találja. A mennyiben úgy a legelőterületnek házi kezelése, mint a bikatartás a városnak felesleges kiadást okoz, a bizottság javasolja a házi kezelés beszüntetését, s a területnek legelői célokra való bérbeadását. A kaposi-utcai beltelekhez tartozó, mintegy 400 négyszögöl városi tulajdont képező, s eddig vásártéri célokra szolgált területnek eladását a bizottság javasolja. A közkórházi csatorna ügyében a polgármester újabb előterjesztésére a bizottság javasolja, hogy vegye tudomásul a képviselőtestület, hogy a sürgősség folytán a csatorna a házi pénztár terhére helyreállittatott, de a felmerült költség megtérítésére a kórház utasítandó. . Az állami polgári leányiskola uj épülete valószínűleg a Dayka Gábor-utcán fog épülni, ehhez azonban néhány négyszögölnyi városi terület is szükséges lesz. A kir. tanfelügyelő tehát kéri, hogy a város már most nyilatkozzék aziránt, hogy a szükséges telket átengedni hajlandó. A bizottság a nyilatkozat kiállítását javasolja. A magyar asz falt-társulat által ez évben végzett munkálatok összesen 73,991 K 81 f költséget okoztak. Ezt a társulat azzal jelenti be, hogy a kereseti összeg után már ez év november hó 1-től 5%-os kamat fizetendő. Minthogy azonban a képviselőtestület határozatilag kimondotta, a társulat pedig elfogadta, hogy az 1908. évben készítendő munkák fizetése — kamat nélkül az 1909. évi január hó 1-én veszi kezdetét, ennek kiemelését és a társulattal való közlését javasolta a bizottság. A kizárólag a háztulajdonosok által megtérítendő folyamkőjárda eddigi épitési költségei 6459 K 17 f-t tesznek ki. A bizottság ez összeget a kövezetvámalap- ból előlegezni, s az 1909. óv folyamán a háztulajdonosoktól 4 részletben beszedni határozza. Rozgonyi József és társai a Kossuth-tér rendezését kérik. A bizottság a rendezést a tavaszi munka- programmba felvenni határozza. A rendőrség részére egyelőre 12 dolmány beszerzése darabonként 24 K-ért javasoltatik. Markovszky Sándor rendőralkapitány 400 K fizetésemelést kér. A bizottság a kérelmet teljesíthetőnek nem találja.
