Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-12 / 2. szám

2. oldal. TJ 1ST 3­2. szám. Sájnos azonban, hogy a meghaltak a veto-ra sem kelnek életre! * A robbanást óriási, földrengésszerű, mértföldekre elhallatszó dörej követte, mely megreszkettette a levegőt. A bánya közelében levő házak ablakai csörömpölve hullottak a földre és a bánya szájából vöröses fekete füstgomolyag csapott a magasba. A környék lakói ösztönszerűleg érezve, hogy valami iszonyú dolog történhetett, jajveszékelve rohan­tak ki a házakból, mindegyiknek a szemo a bánya bejáratára tapadt. A feltörő füst és a lángok mindent megmagyaráztak. A kétségbeesett asszonyok a bánya felé igyekeztek. Jacob-Creeken nincs ház, a mely ne vesztette volna el a család fentartóját. Kétségbeesett csapatok állták körül a balálthozó bányát. Itt is, ott is magyarul hangzott fel a fohászkodás : Istenem, mi lesz velünk !“ A csoportok között öreg, tapasztalt bányászok jártak, a kik szomorúan magyarázták, hogy a halál tökéletes munkát végzett. Egy ember sem élte túl a robbanást. A bányában a rendesnél jóval több fiatal, 15 éven aluli gyermeket alkalmaztak, ezek is mind elpusz­tultak a katasztrófa alkalmával. Köztük van a dobó- ruszkai Lakatos Fereuc is, a ki mindössze csak 14 éves. Két fiatal nő, a kik közül az egyik a tivérét, a másik a vőlegényét siratja, a bánya mellett kanyargó Yonghiogheng folyó hullámaiba vetette magát és csak aagy nehezen sikerült az utánuk ugró rendőröknek ■őket a halál torkából kimenteni. Az amerikai lapok több áldozatnak közlik arc­képét. így Magyarkelecsenyből Nagy Györgyét, a kit Jeleségével örökít meg a kép. Juhász István (Szirén­áivá) csinos megjelenésű férfi. A Szűz Mária egyletnek jegyzője volt. Kovács Sándor (Magyarmocsár) arc­képét is közli egyik újság. A közönség köréből. A hitel korlátozása. Az „Ungvári Közlöny“ f. ú. 2-ik számában az ungvári kereskedők kartelljéről egy cikk látott nap­világot, a mely nem kevés animozitással tárgyalja a I helybeli kereskedőknek a hitelezés korlátozására vo-' natkozó kölcsönös megállapodásaikat. Első sorban j biztosítjuk a cikkírót arról, hogy azok, kiknek agyá- \ ban ez az eszme megfogamzott, e téren feltétlenül i gyakorlottabb és jártasabb emberek, mint ő. Mert cikk-; iró egyszerűen átsiklik azokon a komoly indító oko-1 kon, melyek az ungvári kereskedők túlnyomó többsé­gét érett megfontolás után arra késztették, hogy a hitelezést szabályozzák és meglévő követeléseiket a legrövidebb idő alatt behajtsák. E dolog különben nem uj, mert más városok kereskedői is már hasonló irányú határozatot hoztak ez ügyben. Miután látjuk, hogy a cikkíró a kereskedők ügyeit, viszonyait illetőleg semminemű jártassággal nem bir, tehát föltétlenül kell hogy megmagyarázzuk, hogy tulajdonképen mely indokok késztették a helybeli kereskedőket e komoly és határozott lépésre. A kedvezőtlen pénzviszonyok következtében a gyárosok és nagykereskedők valóságos drákói rend­szabályokkal sújtottak bennünket és részben teljesen megvonták, részben pedig igen szűk korlátok közé szorították a hitelt. Továbbá: már a törvényhozás asztalán van az uj perrendtartásról szóló törvényjavas­lat, melynek letárgyalása és törvénnyé emelése már csak hetek kérdése. Ha tehát ezen törvény testet ölt, akkor követeléseink 50o/o behajthatatlanná fog válni, ha azokat sürgősen, tehát a jelenlegi törvény védő szárnyai alatt be nem hajtjuk. Már pedig az ungvári kereskedők az olyan luxust meg nem engedhetik ma guknak, hogy vagyonuk egy tekintélyes részét az uj törvény által be nem hajthatóvá tegyék, kizárólag azért, mert cikkíró ur helyesnek látja. A jó gazda, ha vészterhes felhőket lát közeledni, idejekorán igyekszik nyáját biztonságba helyezni, nem pedig akkor, mikor a vihar már megindult és nyáját alaposan megtizedelte. Ezt eikkiró minden tájékozatlansága mellett kell, hogy megértse. Nem felel meg a valóságnak az, mintha a keres­kedők egy része meg lett volna lepve ezen, a Keres­kedelmi Csarnok által indított mozgalom által, mert szakmánként 1—2 ember kivételével, a kereskedők 95o/o-a önként és szívesen csatlakozott mozgalmunk­hoz, a mit kezeink közt lévő, a kereskedők aláírásait tartalmazó Ívvel bizonyíthatunk, melyben az illető alá­írók közös megállapodásaink betartására kötelezik magukat. Még ki kell térnünk eikkiró azon aggályaira, hogy a közönség meg találja szokni a vásárlásnál a mérséklést, és nem fog oly adósságokba bocsátkozni, melyeknek megfizetése nehézséggel bár, de mégis csak megtörtént. Nem is volt intenciója a kereskedőknek az, hogy a vevő-közönség számítás nélkül hitelbe verje magát, hanem csak vásároljon annyit, a mennyit meg­fizetni tényleg képes is. Mert tény, hogy a meggondo­latlanul hitelbe adóit áru értékét valami uton-módon mégis csak megkapta, de ez csak azért történt, mert megvolt a lehetőség arra, hogy követeléseiket törvény utján behajthassák. De ha a fent említett uj perrend­tartás életbe lép, ez a lehetőség egyszerűen meg fog szűnni, mely körülmény magában véve is elég ok arra, hogy követeléseink behajtását szorgalmazzuk, és hogy határozatunkat a legszigorúbban végre is hajtsuk. És végül azon megjegyzésére, hogy ebből a! dologból valami sommás és váltókeresetek féle szaglik j — méltóságunk alulinak tartjuk válaszolni. Több kereskedő. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. Vármegyénk köz- igazgatási bizottsága e havi ülését 15-én d. e. 10 óra­kor tartja meg. Útlevél. Ung vármegyében az 1907-ik év folya­mán 5137 útlevelet adtak ki. VÁROSI ÜGYEK. Városi szabályrendelet. Ungvár városának a hor­dár vagy bérszolga iparról alkotott s a kereskedelem­ügyi miniszter által jóváhagyott szabályrendelete már életbe lépett. A szabályrendelet f. hó 20-ig a város­házán közszemlére van kitéve. Vége a sok mászkálásnak. A városházán végre ez év elején életbe léptették a szervezési szabályrende­letnek azt az intézkedését, hogy a különböző bizonyít­ványokért járó dijat nem keli készpénzben befizetni, hanem csak a városi pénztárban kell minden nyugta és ellennyugta adása nélkül megvenni a városi bélye­get, s azt a bizonyítványt kiállítónak átadni. Eddig a kinek hatósági bizonyítványra volt szüksége, kénytelen volt első sorban a városi számvevőnél jelentkezni, s bemondani, mily célra kívánja a hatósági bizonyítványt. A számvevő azt feljegyezte, adott a félnek egy ellen­nyugtát, s azzal a fél lement a pénztárba; ott átvették az egy vagy két koronát, s az összeget, a befizető nevét stbbi elnaplózták, s ezután kiadták a nyugtát, melynek ellenében végre kézhez vehette a kívánt bizo­nyítványt. Ez a procedura legjobb esetben igénybe vett egy órát, s emellett felesleges munkát adott a szám­vevőnek, a pénztárnak, s zaldató volt a közönségre. A férj: Akkor talán tisztelegnem kellene az! .lispánnál, meg a polgármesternél is ? A íeleség: Természetesen, ki mondta, hogy ne! menjen az alispánhoz, meg a polgármesterhez ? Sőt az alezredeshez is el fog menni. És ha már ott jár, ne j kerülje el a bankigazgatót som ; az nagyon befolyásos imber. A íérj Hát az elnök? A íeleség: A hogy tetszik. De a törvényszéki bírót különösen a lelkére kötöm. A perünk a kezé­ben van. A férj: S mi legyen Jánossal, a legjobb bará­tunkkal ? A íeleség: János nem fontos. Eleget lumpolnak úgyis együtt. Inkább siessen haza, hogy kipihenje magát. Délután engem fog elkísérni vizitekre . . . A íérj (bámulva): Maga is? A íeleség: (meggyőződéssel:) Nos igen, én is I Csak nem gondolja, hogy én itthon fogok ülni, mialatt a barátnőim végig látogatják a várost! A íérj: De hiszen az imént . . . A íeleség: Az imént azt mondtam, hogy ostoba­ság minden újévi gratuláció. Most is azt mondom. Modern ember túl van ezen. Nem is azért megyek, mintha nagyon óhajtanám a boldogságukat. De ez a nap jó arra, hogy az ember lerázzon egy csomó vizi­tet a nyakáról, — és az uzsonna miatt se csináljon nagy zavart. A íérj (némi gúnynyal:) Maga angyal! A íeleség (dühösen): Ne gúnyolódjék ! Itt állunk az újév küszöbén s a helyett, hogy hálát adna az Istennek az ilyen okos, dolgos, takarékos asszonyért, ő még gúnyolódik ! Gyönyörű ember! Más férj ilyen­kor azon törné a fejét, hogy mivel lepje meg a fele­ségét uj esztendőre . . . A íérj (gyengéden): Én is akarok magának, édes . . . A íeleség (közbevág) : Ne akarjon ! Jól tudja, hogy nekem úgy sem kell semmi ! Én gyűlölöm az újévi ajándékozást . . . Csak spóroljon minél többet . . . A íérj : Ejnye, hogy beszélhet így ? A íeleség (a lalnak íordul): Mondom, hogy semmi sem kell. Se ékszer, se kalap. Ne legyek én se kivétel ... Az az üveg parfüm, a mire holnap szük­ségem lesz, nem számít. De mivel úgy is megtakarít, vegye meg azt az autukkát, a miről a múltkor beszél­tem. A tavalyi már kifoszlott . . . csak nem mehetek rongyossal vizitbe . . . (Csend. A íeleség édesen alszik. A íérj hajnalig tűnődik, hogy mit is íelel­jen a körkérdésre.) A városi jégverem jéggel való megtöltése ügyé­ben holnap, hétfőn, délelőtt 10 órakor lesz az árlejtés a főjegyző hivatalos helyiségében. MIRE K. Tájékoztató. Jan. 15. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. Jan. 19. A Fillérbank közgyűlése d. u. 3 órakor a városháza nagytermében. Febr. 1. A Vöröskereszt-Egyesület estélye. Feb;-. 9. A ref. legényegyesület szinielőadása. A Társaskör (Kaszinó) könyviára nyitva van kedden és pénteken d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—‘/il2 óráig (Drugeth-téri állami iskola.) Tisztelettel kérjük azon előfizetőin­ket, a kik az előfizetési dijjal hátralék­ban vannak, szíveskedjenek hátralékaikat beküldeni, nehogy a lap szétküldése körül akadályok merüljenek fel. A. kiadóhivatal. A tél öröme és keserve. Megjött a tél, a folyók hátán Zajgó jégtáblák siklanak, Az orr piroslik és kékre válik Mindegyik jól nevelt ajak. Rongyában fogvacogva futkos A szegény ember valahány, A gazdag fölveszi a bundát, Melynek gallérja asztrachán. Meleg kuckót keres riadtan A szegény ember mindenütt, A gazdag ül a kandallóhoz, Melynek melege rája süt. Néhány fillérért elkaparja A szegény ember a havat, Csöngős szánján a gazdag ember Vidáman ostort pattogtat. Szegény embernek nem telik most Egy kicsi falat húsra tán, Gazdagnál a pecsenye párolg, S virág díszéig az asztalán. Szegénynél gonddal terhes ■ A bánat ezer ráu.,ba ”ou, A gazdag ember korosolyát köt S fütyülve száguld a tavon Szegény ember, hogy meg ne fagyjon Lábával üti a rögöt, A gazdag ember frakkot öltve Farsangol sok szép lány között. Mert itt a tél. És itt a farsang. A gazdag mulatni siet, Csak a szegény ember szeméből Facsar könnyüket a hideg, * Személyi hírek. Benkő József ungi főes­peres, apát-plebános és Csechticzky József tibai apát-plebános e hó 7-éu Szatmárra utaztak, hogy ott dr. Boromisza Tibor megyés püspököt az újév alkalmá­ból üdvözöljék. , * A Gyöngyösy Irodalmi Társaság fel­olvasó-ülése. Január hó 4-én a Társaság rendes havi ülést tartott. A közönség ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a vármegyeháza nagytermét. Bár a zene­számok a szereplők megbetegedése folytán elmaradtak, a tárgysorozat többi pontja érdekességével mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Igen kedves és vonzó jelenség volt Rónay Margit, ki „Az ezüst fátyol legendája“ költeményt szavalta. Szavalatáért, ügyes fellépéséért sok tapsot kapott. Felolvastak Pap János és Hidasi Sándor r. tagok. Pap János Orth főherceg életéből nyújtott élvezetteljes visszaemléke­zéseket és jellemképeket. Hidasi Sándor „A nemzet koldusa“ címen egy szabadságharcbeli történetet irt le, helyenkint magas szárnyalásu stílusával elragadva a hallgatóságot. Az esemény érdekfeszitő lebonyolítása, a honvéd naplójának közvetlen, igaz hangja az érdek­lődést mindvégig ébren tartotta. Mindkét felolvasót hosszan tapsolta a közönség. — A nyilvános ülést követő zárt ülés elhatározta, hogy a vidéken felolvasó- üléseket rendez. Deák Gyula r. tag bejelentette, hogy Darrnay Viktor és Komócsy József életéből adatokat gyűjt, mit a társaság tudomásul vett, s e költőkre vonatkozó adatok gyűjtését a Társaság feladatává teszi. Deák Gyula indítványára a vármegyei műemlékek összeírására a társaság Deák Gyula, Nemes Emil, Pap János és dr. Tahy Endre tagokból álló bizottságot küldött ki. Egyúttal a népies jellegű tárgyak gyűjté­sét is elhatározta. Mazuch Ede indítványára elhatá­TüdabatepsepK, riyrutök, számár- \^ ' || köhögés, skrofutozis, Influenza _ t? 10*01 Ífl ^ tanár t% orron által napon* «toi». - ' ™ wJ8 # Miathogy értéktelen «táncokat is Irináinak, kérjm —iniiliiiirtf j|$ m ttrigjut is a testeúfyt, ssspasä». „Roehe* eeomaffoláni. Ksptatö «rrma rraddrtre a fyógy»*«*í«*» ^ |gg kssacoi. 'itet.ikot, fiiul izadáat ----------------- . ____ a««. - Ara ttvtgeafcinl «— b»«. Wß S5*» IS*srss#a*sM-C,* Sfc«MrSse ék €5*. 8awl ÍSfájíi

Next

/
Thumbnails
Contents