Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-22 / 12. szám

46. évfolyam. — 12. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. március 22. Előfizetési feltételek: Csak aa „Cng“ lapra : Egész évre ._. 8 K \ Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K j Egyes szám . 20 f, Amerikába : Egész évre ... 10 K GO ,,IJng rárniegye Hivatalos I,apjá“-val egyalt ; egész évre 19 K Félévre . . . Ö K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként meg­jelenik minden csütörtökön. Hirdetések ágy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefon szám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Támogassuk a siketnéma-intézetet! Irta Schulmann-Orbók Adolf. E hó 10-én tartotta közgyűlését a siket­némák intézetének igazgató-tanacsa. A többi tárgy között legfontosabb tételként természe­tesen az intézet anyagi helyzete szerepelt. A folyton fejlődő intézetnek a fejlődés arányá­ban több és több anyagi támogatásra lévén szüksége, az igazgató-tanácsnak arról kell gon­doskodnia, hogy ezeket az anyagiakat valami uton-módon biztosítsa. Kétségkívül nehéz fel­adat, nagyon nehéz, hisz pénz előteremtéséről szól. Honnan kerül ki az a pénz? Különböző forrásokból: Ung vármegye segélye, egyesüle­tek segélyei, gyűjtés stb. Az intézet körzetébe Ung, Ugocsa, Bereg, Zemplén és Máramaros vármegyék tartoznak. E vármegyék siketnémái nyernek itt kiképzést s e körzetből kell az in­tézet fentartásahoz szükséges pénzösszeget elő­teremteni. Minden vármegyének első sorban hazafias és emberbarati kötelessége, másod­sorban saját érdeke, hogy siketnémái az inté­zetben kiképeztessenek s a társadalomnak mint teljesen hasznavehető s önönmagukat fentar- tani képes tagjai visszaadassanak. Mindenki előtt tiszta dolog, hogy nemesebb, hasznosabb közügyet aligha pártol valaki, mint az, ki filléreit a siketnémák oktatasara áldozza. E tekintetben dicséret s a siketnémák hálája illeti Ung vármegyét, Ungvár s a megye kö­zönségét, a mely nemeslelkü támogatásával be­bizonyította, hogy átérzi e közügy nemes és szükséges voltát. Vármegyénk nemesen érző közönsége nagyon szépén áldozott a siket­némáknak. De sajnos és nagyon szomorú, hogy előb­bit nem mondhatom el az intézet körzetébe tartozó négy vármegyéről! Pedig az ő siket­némáit is felvette az intézet s felveszi ezentúl is! S a többi négy vármegye közül egyik sem gondoskodott kellően sajat siketnéma gyerme­keinek eltartásáról, pedig majd mind gazda­gabb, mint Ung. Zemplén nem akar segélyt adni; Beregből, Ugocsából és Máramarosból gyéren folyik be az adomány. E közöny oka valószínű az ügy nem ismerésében rejlik. Ha e közügy fontos volta jobban megérlelődik majd a közönség tudatában, remélem, nagyobb lelkesedéssel fog az ügy javára áldozni. Nem kérünk sokat, de soktól keveset! Azon célból, hogy a többi vármegye is nagyobb áldozatot hozzon, az igazgató-tanács fölkérte agilis és nemesszivű elnökét, gróf S\táray Gábort, hogy nevezett vármegyék fő­ispánjaival érintkezésbe lépjen az iránt, hogy őket az ügy előmozdítására megnyerje. Gróf Sztáray Gábor ezt megígérte, sőt azt is, hogy személyesen fog ebben a dologban eljárni. Hiszem, hogy e felszólításnak meg lesz a kellő eredménye; e vármegyék közönsége meg fogja érteni s átérezni e nemes ügyet, annál is in­kább, mivel a mit adnak, azt csakis saját siketnémáik eltartására s kiképzésére fordítja az intézet. Adja az ég, hogy ebbeli reményeim­ben ne csalatkozzam. Nem mulaszthatom el ez alkalommal, hogy a szegény siketnémák hálájának tolmácsolása mellett, újból felkérjem — mint az ügy mun­kása — vármegyénk és városunk nemesen érző közönségét, hogy a siKetnemak ügyet azontúl is oly szeretettel s lelkesedéssel ápolja, mint a hogy eddig tette. Vasúti összeköttetésünk fogyatékossága. (Két közlemény.) Irta Obláth Richárd. II. Áttérek a részletes javaslataimra. Budapestre naponta négy vonaton utazhatunk. Egyik sem kifogástalan, de mindkét irányban az éjjeli összeköttetés a legszégyenlelesebb, de ez is javítható meg a legkönnyebben. Ä Csapról Budapest-felé induló 423. (Ujbely Budapest között 405.) sz. vonat S.-Ujhe- lyen, bármily hihetetlennek hangozzék is, 100 percnél tovább áll, a miből 70—80 sőt 90 percről könnyen le­mondhatna, Szerencsen is elég 5 perc tartózkodás 35 perc helyett. Végül pedig a 423. sz. vegyes vonat tulajdonkép csak összekötő kapocs a 405-ös és 417-es számú személyvonatok között, azért a három vonatot egy személyvonattá lehetne egyesíteni, s a sebességét Csap-Ujhely között a többi személyvonatokéval egyenlő nagyságúra felemelni. így is meg lehetne takarítani 20 percet. Szerencstől fogva minden változatlanul maradhatna. íme a legnagyobb könnyűséggel takaríthatnánk meg 2 órát, s a vonat Ungvárt 5 óra helyett este 7 óra körül hagyná el; Munkácsról pedig (a bátyúi csat­lakozás miatt) csak másfél órával indulhatna el későb­ben, mint jelenleg. Ez igen nagy haladás! Ha még a a siankii csatlakozó vonat is ilyenkor érkeznék Ung- várra, úgy egyszeribe megnyitnék <z Ung kies völgyét városunk közönsége előtt, a mely bizonyára ki is fogja a kirándulásra csábitó alkalmat aknázni. Ezen terv megvalósításánál csak egy nehézséggel kell megküzdenünk. Ez a mezőiaborei és kassai csat­lakozás Ujhelyen. Ezt a 423-as vonatot későbbi meg­érkezésének megfelelően, ötnegyed esetleg másfél órá­val későbbre kell tenni; a mi által Budapestről nem csupán a 404. sz. gyors, de a 418. sz. személyvonat­hoz is csatlakoznék. Amúgy is késő esti időről lóvén szó, azon a vonalon ez a különben is az érkezésnél beálló késedelem csekélyebb jelentőségű, mint a fő­vonalon az indulásnál. A kassai vonat pedig ott amúgy is csak az eperjesi színházi vonathoz csatlakozik, a melynek későbbre helyezéséről már sok szó esett. Tavaly pedig hivatalosan éppenséggel azt újságol­ták, bogy az ujbely-kassai vonalon két uj vonatpárt helyeznek forgalomba. Ezek az uj vonatok állíthat­nák azután helyre a csatlakozást. Az ungvár-nagymi- hályi tervezett vasút kiépítése után még ezekre a cse­kély módosításokra sem lesz szükség. Lássuk már most, hogyan segíthetnénk a Buda­pestről felénk jövő éjjeli 406. számú személy (Ujhelyen túl 424. sz. vegyes) vonat mostoha menetrendjén. Ez a vonat 70 percig, sőt még a nagymihályi csatlakozás megérkezése után is félóráig időzik Ujhelyen. Hát legalább is ez a félóra megnyerhető, sőt ezeknek a csatlakozó vonatoknak némileg korábbra való helyezése sem ütköznék semminemű nehézségbe. A közbeiktatott 424-es számú vegyesvonat sebességének a többi sze­mélyvonatéhoz hasonlóra való fölemelése és a csapi indokolatlanul* hosszú tartózkodásnak legalább némi * Indokolatlanul, mert az ellentett irányból, a Bátyú felől jövő csatlakozást úgy is az Ungvárra fél 12-kor érkező vonat közvetíti Öt kedvest veszteni S alávetem magam Rövid három éven; A bölcs akaratnak. Azért születtek hát, Alázatos szivvel Hogy már egy se éljen? Hajlok meg előtted, Fájdalom, vad harag, Mi, miért történik ? Indulatok árja Te azt jobban érted; Marcangolja szivem, Hanem Úr Istenem, A mely olyan árva, A porba omolva Fellázadok néha, Mostan már Tehozzád Én a véges féreg, Egy kérésem volna: És kérdem magamtól: Ha hitvesem lelkét Ugyan mért is élek? A mennybe felvitted, És aztán szeretnék Legkisebb szülöttit Velük együtt lenni, Bús sírba fektetted, Feküdni odakint. Szüntesd meg már Uram A hol nem fáj semmi. Sújtoló haragod, Később rágondolok, Azzal, hogy hét nagyobb A kik megmaradtak, Gyermekem meghagyod! A titok. Irta Gyöngyösy László. Színhely egy felvidéki városba. Nevezetességei: a szép hölgyek és a szerelmes férfiak nagy száma: azután ... a többit elhallgatom, elég ennyit tudnunk. E városkában él két derék úri ember; nevezzük az egyiket Hantosy Elemérnek. Foglalkozása: ügyvéd, jellemző tulajdonsága: sasorr, fiatalabb korában büsz­kesége, de most lángvörös. Szivbéli jó barátja Sző- lősy Gida, hires orvos — a nők szemében, de a fér­jek rettegnek tőle. E két úriember barátsága közmondásos. Mindig együtt látják őket. Én csak azt találom különösnek, hogy gyakran beszélnek egymás feleségéről. Ver­sengnek abban, hogy ki tudja jobban eldicsérni a má­sik feleségét.- Boldog vagy ember ! — mondogatja Gida az orvos — feleséged királynő ! — Igaz . . . hanem a tied a kedvesség minta­képe 1 Gyermeki báj és szendeség. — Mily vállak! — kiáltott lelkesedve Gida. — Mily kedves mosolygás ! — És milyen termet! — Mily szende tiszta arc ! Nő és gyermek egy személyben. — Mily kerekded telt tagok 1 ha az engem . . . — Mily piciny száj, egy csók . . . Itt mindketten elhallgatnak. Gyanakodva mérege­tik egymást, s a következő percben boraikat dicsérik, vagy a magas politikáról vitatkoznak. Másnap azután újra kölcsönösen dicsérik egymás feleségét, hanem azért jó barátok. Szőlősy Gida felesége, a „kedves kisasszony“ (úgy hivja mindenki) egy nap boszusan kutat férje szobá­jában. Orvosi könyveit széjjel hányja, receptjeit le­szórja, kis kezével a fiókokba nyúl, s az egyikből kihúz egy illatos levélkét. Reszkető kézzel bontja föl. A levél igy szólott: „Kedves Öregem 1 Önnek igaza van. Elemér orra ijesztő. Napról- napra vörösebb, tegnap is kikacagták. Apropos, tudja-é, hogy Elemér ma délután pár napra elutazik ? Este magamra maradok, pedig már most is úgy unatkozom. Isten Önnel.“ Aláírás nincs, hanem a kis Malvin azért eltalálta, kitől jön a levél. — Ah, tehát jól sejtettem ! — börgé az asszonyka ökölbe szorítva kis kezét s kék szemében könny csillogott. Ekkor az ajtó megnyílik s belép a vörösorru Elemér. — Búcsúzni jöttem. — Tudom, hogy elutazik, hanem . . . Lapunk mai száma 8 oldal. HETILAP Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-ső szám. BÁN0CZY BÉLA DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Hópehely-sors. Irta Krüzselyi Erzsiké. Úgy eltűnődöm : Be szép is volna Kicsinyke, hulló Pehelynek lenni S ezernyi apró Testvérrel együtt Fagyos göröngyön Lágyan pihenni! S érezni aztán : Szerelmes hévvel Hogy csókol a nap Arany sugara — S aranysugáron El-visszaszállni A csillagoknak Fénylő honába! . . . Bsdeklés. Irta Kovássy Elemér. Virágzó családom Bánatom tengerét Rózsabimbós fáját Bú-özön növeli. Tépi a sorsharag, Három ősz alig múlt Nyesi.a hajtását. S már öten a sírba... Először letörte Sors ! számomra mi van Koronáját, ékét, Még könyvedben Írva ? Szivemben feldúlva Sok az egy embernek Boldogságot, békét. Istenem ! Teremtőm ! Azután bimbóit Öt vérbelit látni Tépte, tépegeti. Halotti térítőn!

Next

/
Thumbnails
Contents