Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-21 / 25. szám

2. oldal. T7 1ST <3­25. szám. lesz, ezenkívül kapnak öt évenként 200 korona korpótlékot, mely 4 ízben ismétlődhet és mert a megélhetés feltételei nem mindenütt azono­sak, a magángyakorlat utján megszerezhető jövedelmek kiegyenlítése céljából kaphat a körorvos 1200 koronáig terjedhető helyi pót­lékot ; ott, hol a községi (kör) orvosnak e törvény életbeléptekor élvezett rendes fizetése az 1600 koronát meghaladja, a meghaladó fizetési többletet mint nyugdíjba beszámítható személyi pótlékot, mindaddig élvezi, mig jelen­legi állásában megmarad. íme látjuk, hogy a megélhetés feltételei az orvos számára vidéken is biztosítva leend és ha javadalmazása még e2időszerint is nem oly jó lesz, mint az állatorvosoké, még is meg lehetnek ezzel is elégedve, mert a fenti javadalmazáson kívül természetben lakást vagy megfelelő lakásbért, természetben fuvart vagy megfelelő fuvarváltságot is kapnak a közsé­gektől, és a mi szintén igen fontos, most már a községi (kör) orvosok is nyugdíj képesek lesznek. Az a szerény orvos, ki nem hírnevet és vagyont akar szerezni, hanem hazáját híven szolgálni óhajtja, most már bátran ki mehet: az ország legszegényebb, legelhagyatottabb, tehát orvosi segélyre a legjobban reáutalt vi­dékére, mert szerény, de tisztességes megél­hetése biztosítva van. De ez csak a kezdet, a fejlődés ezután jön, lehet hogy jönni log olyan korszak, mi­dőn az egészségügy egy másik réme: a „pri­vát praxis“ is elveszti varázshatását, mely va­rázsigének hatása alatt a járásorvos is a já­rási irnoki állással egy fizetési osztályba jut, közegészségügy nagy kárára. Most már minden község kap bábát, min­den bába fizetést kap, a községi bába évi já­randósága 500 lakoson alul 60, 1000 lakoson alul, 120 — 1500 lakoson alul 180, 1500 la­koson felül 240 koronánál kevesebb nem lehet a községekben ; mily szép és gyöngéd intéz­kedés ez, hogy az ember most már saját fa­jának fenntartására is gondol és a magyar anyáknak legmagasztosabb pillanatukban se­gélyt nyújt. Gróf Andrássy belügyminiszter ezt a törvényjavaslatot e napokban tette le a képviselőház asztalára, a képviselőház rövid pár nap alatt letárgyalta, ellenzője nem akadt, csak mindenki javítani akart rajta. Lehetséges, hogy Ungmegye ez év szep­tember havában egészségügyét már az uj tör­vény alapján újra szervezheti, és alkalma lesz a régi szervezési hibákat megszüntetni, ezért a közügynek minden igaz barátja igaz szív­vel örvend és őszinte hálával adózik a tör­vényjavaslat benyújtójának és munkatársainak. A munkásbisetositó-pénstár köréből. A napokban három nagyfontosságu rendelet bocsáttatott ki az 1907: XIX. t.-cikk végrehajtása tárgyában. Kettő a kereskedelemügyi ministeré, egyik pedig a m. kir. állami munkásbiztositási hivatalé. A kereskedelemügyi m. kir. minister rende­letének egyike (48323.) a pénztárak által vezetendő számadások, nyilvántartások és statisztikai ki­mutatások szabályozására vonatkozik, a másik, (48322.) pedig a baleset bejelentéseket és bal­esetvizsgálati jegyzőkönyvek kiállitási módját szabályozza. A balesetjeientésekre vonatkozólag közöl­jük, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. 84. §-a értelmé­ben minden munkaadó, a ki üzemében vagy vál­lalatában balesetbiztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottakat foglalkoztat, köteles az üzemé­ben vagy vállalatában előforduló s tudomására jutott minden balesethez azonnal orvost igénybe venni s a balesetről huszonnégy órán belül az illetékes elsőfokú rendőri hatóságnál (főszolga­bíró, rendőrkapitány) és a kerületi munkásbizto- sitó pénztárnál jelentést tenni. Súlyosabb termé­szetű baleset ezenkívül a rendőrőrszemnél, a vá­rosi rendőrkapitányságon vagy a községi elöljáró­ságnál szóbelileg, táviratilag vagy távbeszelő utján közvetlenül a baleset megtörténte után is be­jelentendő, ez előzetes jelentés azonban a mun­kaadót a balesetbejelentési lap kitöltése és bekül­dése alól nem mentesiti. 2. A bejelentést a munkaadó megbízottja is teljesítheti, a munkaadó azonban megbízottjának a bejelentés körül való esetleges mulasztásáért felelősséggel tartozik. 3. Ha több személyt ért baleset, minden egyes sérültről külön-külön balesetbejelentést kell beküldeni. 4. A bejelentést úgy a rendőri hatóságnál, mint a kerületi munkásbiztositó pénztárnál a kibocsátott nyomtatvány felhasználásával kell megtenni olyképen, hogy a nyomtatvány mindkét példányát, illetőleg azok összes rovatait egymás­sal teljesen megegyezőleg s a valóságnak meg­felelően a legnagyobb pontossággal, olvasható írással ki kell tölteni s az egyik példányt az első­fokú rendőri hatósághoz, a másik példányt pedig a kerületi munkásbiztositó pénztárhoz kell bekül­deni. A beküldés az 1907. évi 56.811. sz. keresk. min. rendelet értelmében portomentes levélben történhetik, melynek boritékára a következő zára­dékot kell alkalmazni: „Az 1908. évi XIX. t.-c. alapján portómentes.“ A levél bori tékán ki kell fejezni azt is, hogy a feladó munkaadó, a követ­kezőképen: „N. N.-től, mint munkaadótól.“ 5. Balesetbejelentési lapok a kerületi mun­kásbiztositó pénztárnál és a községi elöljárósá­goknál díjtalanul kaphatók. 6. Az a munkaadó, ki a balesetek bejelen­tésére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy a baleset által sérülthöz, mihelyt a baleset tudomására jutott, orvost nem hivatott, kihágást követ el s az 1907. évi XIX. t.-c. 190. §-a értelmében kétszáz koronáig, ismétlődés ese­tén négyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntettetik. A harmadik rendelet a m. kir. állami munkás­biztositási hivatalé. Ő már azt csak úgy érti, amint megszokta. Idő múlásáról, öregedés üzenetéről mit sem akar hallani. Tud ő még boldog lenni, boldogitani. Most sem cse­rélné el várakozásteljes remegését, forró örömiz­galmát egy némelyik életének nyugalmáért. Egyre közeledik találkozásuk perce. Milyennek is fogja ta­lálni ? Mint is fog örülni ? Mi is lesz első, kedves szava ? Csak szépnek lássa! Mert ő csak szép és bol­dog akar lenni mindig, mindig I Ily hangulatba, ábrándba, reménybe ringatja lel­két, gyermekmód örülgetve sikerült ruhájának, mely­nek kacér diszfodrait fontoskodva igazgatja. Vérének hullámzása bíbor rózsákat rajzol orcájára, égő fényt lop szemébe, bájos elevenséget ringó alakjába és mi tagadás, kívánatos, édes igy ez a gyerekasszony. Lebo­rulhat előtte a legremekebb férfi. Megérdemli. Még­is becsülik, a kik szépségét, temperamentumát élvezik. Többet már nem pletykálhatott reája. Hagyom a sorsára. II. Véle egykorú az udvarában lakó suszterné, kinek fő gyengéje, hogy restelli ura suszter voltát. Cipésznek nevezi. így hangzatosabb. Egyébként csinos, takaros asszony. Ügyes, tiszta és dolgos, különben nem tűr­nék az urak sok gyerekeivel. De tiszta jellemben is. Észben fondorkodó, mert szörnyen jól tud szemet hunyni nagyságája gyöngéivel szemben. — Semmi közöd hozzá — disputálja le ura vád­jait, dörgő megszólását. Ott az ura 1 Nyissa ki két sze­mét. Ért is az ilyen szegény ördög úri élethez. Mit tudod te, mihez jó az az úri barátság ? Tán azt hiszed, mindegyikkel mézes csókot vált ? Bolond. Ott forgok köztük, látom, tisztes távolból beszélgetnek. Meg bolon­dulna az a szegény asszony egymagában, ha ismerő­sei meg nem vigasztalnák. — Te, te, hát olyan rosszat gondolsz arról az angyal asszonyról? A gyerekeidet ki tűri, szereti? Ki halmozza el ruhával, ki ? Ki gyógyítja ? — Épp az — ordítja becsületes felbuzdulásában az ember — ő a gyerekeimnél virraszt, ón meg az ő szégyenénél. Ő a halál vaskarmaiból mentette meg a vérem, én meg nem markolom ki hitves feleségét szeretője karjaiból. Ha tudná, ha tudná 1 Hej Marin- kóm, bűnös dolog és még bűnösebb tudat. Az is igaz, hogy elverném holtra a fehérképü, angyal-asszonyo­dat ha az enyém volna. — Csendesedj már no I Nem a mi gondunk. Mienk a házbér gondja, az iskolázás gondja. Kis lányunkat is ki kell venni a varrodából. Varrógépet kell fizetni, holmicskát készitgetni. — Látod milyen Kain vagy. Ölnél ilyenkor. És a tollat, pelyhet mind nála szereztem. Hogy tudnám egy­szerre megszerezni ? Pici gyerekkel hol tudtam volna és tudnék dolgozni ? Azért hallgassunk lelkem és néz­zük a magunk baját. Simogatva, ölelkezve kerül össze a két dolgos, hű lélek: — Te, te aranyos jószág, páratlan lélek vagy Ma­rinké 1 Te vagy az angyal, ha fekete is az okos fejed. Jóságodért megáld az Isten. Hová lennék, ha te is másra vetnéd szép szemed ? Hálás könnyek gyűlnek a szempárba. Hitvesi csókok zárnak le édes ajkat. —• Már hogy volna az máskép — erősködik bol­dog Marinké. — A lányunk kitől tanulna hűségesen szeretni, becsületesen dolgozni ? Meg oszt kinek kéne már az olyan vén? — Vén, a kinek vén — mosolyogja az ura — Nekem örökké oly fiatalnak látszol, mint mikor először láttalak buzavirágos ruhádban, danolva aratni. Ott-ott szívtad magadba a tiszta levegőt, az égi jóságodat és örök üdeségedet. Olyannak kívánom látni a lányomat. Fiamat meg oly boldognak, mint magamat tudom. Ilyen és hasonló vallomásokat csak a siető munka szakit félbe suszterek áldott életében, békés hajlékában. Csókos, dolgos az asszony, munkás, békés az ember, édesek, jámborak a gyerekek és szorgos az idő. Sietve halad előre versenyt a korral. Most csak az a nagy, közös vágy tartja fogva a lelkűk: sok finom munka akadna leányuknak, ha hazakerül. Mert hajh manapság a szegénynek is sok pénzre, meg min­denfélére van szüksége, hogy embert kaphasson gyöngymagzatjának, ki azt keze munkájából eltart­hassa. A remény ott mosolyog szivük mélyén. Náluk még azt tartják: Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Minthogy ez minden munkaadót érdekel, g mert ezt, illetve az abban foglaltakat a kerület: munkásbiztositó pénztár a munkaadók tudomá­sára hozni köteles, közérdekből helyén valónak látjuk a pénztárnak e rendelet megismertetésére vonatkozó hirdetményét teljes egészében közölni, a mint következik: 767 UNGVÁRI KERÜLETI MUNKÁSBIZTOSITÓ PÉNZTÁR Hirdetmény. A magyar kir. állami Munkásbiztositási hiva­talnak 2500/1908. számú, s az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX törvénycikk II. fejezetében előirt bejelentések és tagsági iga­zolványok szabályozása tárgyában kibocsátott ren­deleté alapján közöljük a pénztár területén lakó összes munkaadókkal a következőket: I. Jelentési kötelezettség. Minden munkaadó, ki üzemében vagy válla­latában az 1907. évi XIX. törvénycikk szerint be­tegség vagy baleset esetére biztosításra kötelezett egyént alkalmaz, köteles azt a törvény 12. §-a értelmében a munkába lépéstől (tehát nem a tanonc szegődtetési vagy a megegyezés idejétől) számított nyolc nap alatt a kerületi munkásbiz­tositó pénztárnál bejelenteni. A biztosításra köte­lezett egyének munkaviszonyában, úgyszintén az üzemben előfordult minden olyan változás is bejelentendő, melyeknek a betegség vagy baleset esetére való biztosítás keresztülvitele szempontjá­ból fontosságuk van. A bejelentéseknél követendő eljárást a kö- | vetkező rendelkezések szabályozzák: 1. A balesetbiztosítási kötelező tség alá eső egyéneket foglalkoztató üzemekre vonatkozó adatok bejelentése. a) Az üzemre vonatkozó adatok bejelentésé hez az „Üzemi bejelentő lap1- használandó. Ezt a bejelentő lapot kell használni minden olyan újon­nan létesülő üzem vagy vállalat bejelentésére, mely a törvény 3. §-a szerint balesetbiztosítási kötelettség alá eső egyéneket foglalkoztat. A bejelentést a törvény 12. §-a értelmében az üzem vagy vállalat megkezdésétől számitottt nyolc nap alatt kell megtenni a kerületi munkás­biztositó pénztárnál. Az üzemi bejelentő lapot két példányban egymással teljesen megegyezőleg a legnagyobb pontossággal kell kitölteni s a pénztárhoz be­küldeni. 2. A biztosításra kötelezett alkalmazottak bejelentése. b) A biztosításra kötelezett alkalmazottak bejelentésére a „Belépést jelentő lap“ használandó, mely szintén két, egymással teljesen megegyező példányban töltendő ki. A „Belépést jelentő lap“-ot kell használni a biztosításra kötelezett egyének munkaviszonyá­ban beállott olyan változások bejelentésére is, melyeknek a biztosítás keresztülvitele szempontjá­ból fontosságuk van (pl. az űrlap 5—6, 8—13. rovataiban megjelölt adatok változását.) c) Változás bejelentése alkalmával azonban csupán a munkaadóra és üzemre vonatkozó fej­rovatokat, továbbá az 1—3 rovatokat s végül azt a rovatot kell kitölteni, a melynek megfelelő vi­szonyok tekintetében a változás beállott. A be­jelentett alkalmazott neve után ilyen esetben „változás“ szó jegyzendő be. d) Azoknál az alkalmazottaknál, a kiknek bére vagy fizetése nem állandó, hanem a kereset a teljesített munkamennyiséghez képest rendsze­resen változik, illetőleg sűrűbb hullámzásoknak van kitéve (akkordmunkások, óradíjasok, stb.), az átlagos napibér-osztályba való besorozást a kerületi munkásbiztositó pénztár végzi. E célból a munkaadó által az alkalmazottak meghallgatá­sával s lehetőleg velük egyetértőig állapitatik meg a tényleges keresetnek megfelelő, egy mun­kanapra eső átlagos kereset, melynek alapján az átlagos napibér-osztályba való sorozás megtör­ténhetik. A járulék az igy megállapított napibér-* osztály alapján fizetendő s a táppénz is ennek megfelelőleg utalványoztatik; az alkalmazott az igy megállapított átlagos napi keresetnek megfe­lelő napibér-osztály után járó táppénznél maga­sabb táppénzt utólag nem igényelhet. 3. Az üzemek és biztosításra kötelezett tagok újból való bejelentése. e) Az 1907. évi XIX. törvénycikk végrehaj­tásával kapcsolatos átmeneti intézkedések^ megte- hetése céljából azonban az a) pontban jelzett „Üzemi bejelentő lap“-on 1908. évi julius hó I. és 15. napjai között valamennyi olyan üzem és vállalat, mely balesetbiztosításra kötelezett egyé­neket foglalkoztat, tartozik a pénztárhoz szabály­szerűen kitöltve beterjeszteni s nem csupán azok az üzemek és vállalatok, melyek a múlt 1907. évi julius hó 1. napja óta létesültek. Az üzemi beje­lentő lapok rovatait azokra az üzemekre nézve, melyek már 1907. évi julius hó 1-e előtt fennállot­tak, az 1907. évi julius hó 1-ei állapot szerint, az időközben azóta létesült üzemekre vonatkozólag pedig az üzembehelyezés időpontjának megfelelő ál­lapot szerint kell kitölteni. Ezenfölül az „Üzemi változást bejelentő lap“-on be kell jelenteni a változás időpontjának feltüntetésével mindazokat a változásokat is, amelyek 1907. évi julius hó 1-e óta, illetőleg az üzembe helyezés időpontja óta a bejelentés tényleges megtörténtéig előfordultak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents