Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-06-21 / 25. szám
2. oldal. T7 1ST <325. szám. lesz, ezenkívül kapnak öt évenként 200 korona korpótlékot, mely 4 ízben ismétlődhet és mert a megélhetés feltételei nem mindenütt azonosak, a magángyakorlat utján megszerezhető jövedelmek kiegyenlítése céljából kaphat a körorvos 1200 koronáig terjedhető helyi pótlékot ; ott, hol a községi (kör) orvosnak e törvény életbeléptekor élvezett rendes fizetése az 1600 koronát meghaladja, a meghaladó fizetési többletet mint nyugdíjba beszámítható személyi pótlékot, mindaddig élvezi, mig jelenlegi állásában megmarad. íme látjuk, hogy a megélhetés feltételei az orvos számára vidéken is biztosítva leend és ha javadalmazása még e2időszerint is nem oly jó lesz, mint az állatorvosoké, még is meg lehetnek ezzel is elégedve, mert a fenti javadalmazáson kívül természetben lakást vagy megfelelő lakásbért, természetben fuvart vagy megfelelő fuvarváltságot is kapnak a községektől, és a mi szintén igen fontos, most már a községi (kör) orvosok is nyugdíj képesek lesznek. Az a szerény orvos, ki nem hírnevet és vagyont akar szerezni, hanem hazáját híven szolgálni óhajtja, most már bátran ki mehet: az ország legszegényebb, legelhagyatottabb, tehát orvosi segélyre a legjobban reáutalt vidékére, mert szerény, de tisztességes megélhetése biztosítva van. De ez csak a kezdet, a fejlődés ezután jön, lehet hogy jönni log olyan korszak, midőn az egészségügy egy másik réme: a „privát praxis“ is elveszti varázshatását, mely varázsigének hatása alatt a járásorvos is a járási irnoki állással egy fizetési osztályba jut, közegészségügy nagy kárára. Most már minden község kap bábát, minden bába fizetést kap, a községi bába évi járandósága 500 lakoson alul 60, 1000 lakoson alul, 120 — 1500 lakoson alul 180, 1500 lakoson felül 240 koronánál kevesebb nem lehet a községekben ; mily szép és gyöngéd intézkedés ez, hogy az ember most már saját fajának fenntartására is gondol és a magyar anyáknak legmagasztosabb pillanatukban segélyt nyújt. Gróf Andrássy belügyminiszter ezt a törvényjavaslatot e napokban tette le a képviselőház asztalára, a képviselőház rövid pár nap alatt letárgyalta, ellenzője nem akadt, csak mindenki javítani akart rajta. Lehetséges, hogy Ungmegye ez év szeptember havában egészségügyét már az uj törvény alapján újra szervezheti, és alkalma lesz a régi szervezési hibákat megszüntetni, ezért a közügynek minden igaz barátja igaz szívvel örvend és őszinte hálával adózik a törvényjavaslat benyújtójának és munkatársainak. A munkásbisetositó-pénstár köréből. A napokban három nagyfontosságu rendelet bocsáttatott ki az 1907: XIX. t.-cikk végrehajtása tárgyában. Kettő a kereskedelemügyi ministeré, egyik pedig a m. kir. állami munkásbiztositási hivatalé. A kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletének egyike (48323.) a pénztárak által vezetendő számadások, nyilvántartások és statisztikai kimutatások szabályozására vonatkozik, a másik, (48322.) pedig a baleset bejelentéseket és balesetvizsgálati jegyzőkönyvek kiállitási módját szabályozza. A balesetjeientésekre vonatkozólag közöljük, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. 84. §-a értelmében minden munkaadó, a ki üzemében vagy vállalatában balesetbiztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottakat foglalkoztat, köteles az üzemében vagy vállalatában előforduló s tudomására jutott minden balesethez azonnal orvost igénybe venni s a balesetről huszonnégy órán belül az illetékes elsőfokú rendőri hatóságnál (főszolgabíró, rendőrkapitány) és a kerületi munkásbizto- sitó pénztárnál jelentést tenni. Súlyosabb természetű baleset ezenkívül a rendőrőrszemnél, a városi rendőrkapitányságon vagy a községi elöljáróságnál szóbelileg, táviratilag vagy távbeszelő utján közvetlenül a baleset megtörténte után is bejelentendő, ez előzetes jelentés azonban a munkaadót a balesetbejelentési lap kitöltése és beküldése alól nem mentesiti. 2. A bejelentést a munkaadó megbízottja is teljesítheti, a munkaadó azonban megbízottjának a bejelentés körül való esetleges mulasztásáért felelősséggel tartozik. 3. Ha több személyt ért baleset, minden egyes sérültről külön-külön balesetbejelentést kell beküldeni. 4. A bejelentést úgy a rendőri hatóságnál, mint a kerületi munkásbiztositó pénztárnál a kibocsátott nyomtatvány felhasználásával kell megtenni olyképen, hogy a nyomtatvány mindkét példányát, illetőleg azok összes rovatait egymással teljesen megegyezőleg s a valóságnak megfelelően a legnagyobb pontossággal, olvasható írással ki kell tölteni s az egyik példányt az elsőfokú rendőri hatósághoz, a másik példányt pedig a kerületi munkásbiztositó pénztárhoz kell beküldeni. A beküldés az 1907. évi 56.811. sz. keresk. min. rendelet értelmében portomentes levélben történhetik, melynek boritékára a következő záradékot kell alkalmazni: „Az 1908. évi XIX. t.-c. alapján portómentes.“ A levél bori tékán ki kell fejezni azt is, hogy a feladó munkaadó, a következőképen: „N. N.-től, mint munkaadótól.“ 5. Balesetbejelentési lapok a kerületi munkásbiztositó pénztárnál és a községi elöljáróságoknál díjtalanul kaphatók. 6. Az a munkaadó, ki a balesetek bejelentésére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy a baleset által sérülthöz, mihelyt a baleset tudomására jutott, orvost nem hivatott, kihágást követ el s az 1907. évi XIX. t.-c. 190. §-a értelmében kétszáz koronáig, ismétlődés esetén négyszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A harmadik rendelet a m. kir. állami munkásbiztositási hivatalé. Ő már azt csak úgy érti, amint megszokta. Idő múlásáról, öregedés üzenetéről mit sem akar hallani. Tud ő még boldog lenni, boldogitani. Most sem cserélné el várakozásteljes remegését, forró örömizgalmát egy némelyik életének nyugalmáért. Egyre közeledik találkozásuk perce. Milyennek is fogja találni ? Mint is fog örülni ? Mi is lesz első, kedves szava ? Csak szépnek lássa! Mert ő csak szép és boldog akar lenni mindig, mindig I Ily hangulatba, ábrándba, reménybe ringatja lelkét, gyermekmód örülgetve sikerült ruhájának, melynek kacér diszfodrait fontoskodva igazgatja. Vérének hullámzása bíbor rózsákat rajzol orcájára, égő fényt lop szemébe, bájos elevenséget ringó alakjába és mi tagadás, kívánatos, édes igy ez a gyerekasszony. Leborulhat előtte a legremekebb férfi. Megérdemli. Mégis becsülik, a kik szépségét, temperamentumát élvezik. Többet már nem pletykálhatott reája. Hagyom a sorsára. II. Véle egykorú az udvarában lakó suszterné, kinek fő gyengéje, hogy restelli ura suszter voltát. Cipésznek nevezi. így hangzatosabb. Egyébként csinos, takaros asszony. Ügyes, tiszta és dolgos, különben nem tűrnék az urak sok gyerekeivel. De tiszta jellemben is. Észben fondorkodó, mert szörnyen jól tud szemet hunyni nagyságája gyöngéivel szemben. — Semmi közöd hozzá — disputálja le ura vádjait, dörgő megszólását. Ott az ura 1 Nyissa ki két szemét. Ért is az ilyen szegény ördög úri élethez. Mit tudod te, mihez jó az az úri barátság ? Tán azt hiszed, mindegyikkel mézes csókot vált ? Bolond. Ott forgok köztük, látom, tisztes távolból beszélgetnek. Meg bolondulna az a szegény asszony egymagában, ha ismerősei meg nem vigasztalnák. — Te, te, hát olyan rosszat gondolsz arról az angyal asszonyról? A gyerekeidet ki tűri, szereti? Ki halmozza el ruhával, ki ? Ki gyógyítja ? — Épp az — ordítja becsületes felbuzdulásában az ember — ő a gyerekeimnél virraszt, ón meg az ő szégyenénél. Ő a halál vaskarmaiból mentette meg a vérem, én meg nem markolom ki hitves feleségét szeretője karjaiból. Ha tudná, ha tudná 1 Hej Marin- kóm, bűnös dolog és még bűnösebb tudat. Az is igaz, hogy elverném holtra a fehérképü, angyal-asszonyodat ha az enyém volna. — Csendesedj már no I Nem a mi gondunk. Mienk a házbér gondja, az iskolázás gondja. Kis lányunkat is ki kell venni a varrodából. Varrógépet kell fizetni, holmicskát készitgetni. — Látod milyen Kain vagy. Ölnél ilyenkor. És a tollat, pelyhet mind nála szereztem. Hogy tudnám egyszerre megszerezni ? Pici gyerekkel hol tudtam volna és tudnék dolgozni ? Azért hallgassunk lelkem és nézzük a magunk baját. Simogatva, ölelkezve kerül össze a két dolgos, hű lélek: — Te, te aranyos jószág, páratlan lélek vagy Marinké 1 Te vagy az angyal, ha fekete is az okos fejed. Jóságodért megáld az Isten. Hová lennék, ha te is másra vetnéd szép szemed ? Hálás könnyek gyűlnek a szempárba. Hitvesi csókok zárnak le édes ajkat. —• Már hogy volna az máskép — erősködik boldog Marinké. — A lányunk kitől tanulna hűségesen szeretni, becsületesen dolgozni ? Meg oszt kinek kéne már az olyan vén? — Vén, a kinek vén — mosolyogja az ura — Nekem örökké oly fiatalnak látszol, mint mikor először láttalak buzavirágos ruhádban, danolva aratni. Ott-ott szívtad magadba a tiszta levegőt, az égi jóságodat és örök üdeségedet. Olyannak kívánom látni a lányomat. Fiamat meg oly boldognak, mint magamat tudom. Ilyen és hasonló vallomásokat csak a siető munka szakit félbe suszterek áldott életében, békés hajlékában. Csókos, dolgos az asszony, munkás, békés az ember, édesek, jámborak a gyerekek és szorgos az idő. Sietve halad előre versenyt a korral. Most csak az a nagy, közös vágy tartja fogva a lelkűk: sok finom munka akadna leányuknak, ha hazakerül. Mert hajh manapság a szegénynek is sok pénzre, meg mindenfélére van szüksége, hogy embert kaphasson gyöngymagzatjának, ki azt keze munkájából eltarthassa. A remény ott mosolyog szivük mélyén. Náluk még azt tartják: Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Minthogy ez minden munkaadót érdekel, g mert ezt, illetve az abban foglaltakat a kerület: munkásbiztositó pénztár a munkaadók tudomására hozni köteles, közérdekből helyén valónak látjuk a pénztárnak e rendelet megismertetésére vonatkozó hirdetményét teljes egészében közölni, a mint következik: 767 UNGVÁRI KERÜLETI MUNKÁSBIZTOSITÓ PÉNZTÁR Hirdetmény. A magyar kir. állami Munkásbiztositási hivatalnak 2500/1908. számú, s az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX törvénycikk II. fejezetében előirt bejelentések és tagsági igazolványok szabályozása tárgyában kibocsátott rendeleté alapján közöljük a pénztár területén lakó összes munkaadókkal a következőket: I. Jelentési kötelezettség. Minden munkaadó, ki üzemében vagy vállalatában az 1907. évi XIX. törvénycikk szerint betegség vagy baleset esetére biztosításra kötelezett egyént alkalmaz, köteles azt a törvény 12. §-a értelmében a munkába lépéstől (tehát nem a tanonc szegődtetési vagy a megegyezés idejétől) számított nyolc nap alatt a kerületi munkásbiztositó pénztárnál bejelenteni. A biztosításra kötelezett egyének munkaviszonyában, úgyszintén az üzemben előfordult minden olyan változás is bejelentendő, melyeknek a betegség vagy baleset esetére való biztosítás keresztülvitele szempontjából fontosságuk van. A bejelentéseknél követendő eljárást a kö- | vetkező rendelkezések szabályozzák: 1. A balesetbiztosítási kötelező tség alá eső egyéneket foglalkoztató üzemekre vonatkozó adatok bejelentése. a) Az üzemre vonatkozó adatok bejelentésé hez az „Üzemi bejelentő lap1- használandó. Ezt a bejelentő lapot kell használni minden olyan újonnan létesülő üzem vagy vállalat bejelentésére, mely a törvény 3. §-a szerint balesetbiztosítási kötelettség alá eső egyéneket foglalkoztat. A bejelentést a törvény 12. §-a értelmében az üzem vagy vállalat megkezdésétől számitottt nyolc nap alatt kell megtenni a kerületi munkásbiztositó pénztárnál. Az üzemi bejelentő lapot két példányban egymással teljesen megegyezőleg a legnagyobb pontossággal kell kitölteni s a pénztárhoz beküldeni. 2. A biztosításra kötelezett alkalmazottak bejelentése. b) A biztosításra kötelezett alkalmazottak bejelentésére a „Belépést jelentő lap“ használandó, mely szintén két, egymással teljesen megegyező példányban töltendő ki. A „Belépést jelentő lap“-ot kell használni a biztosításra kötelezett egyének munkaviszonyában beállott olyan változások bejelentésére is, melyeknek a biztosítás keresztülvitele szempontjából fontosságuk van (pl. az űrlap 5—6, 8—13. rovataiban megjelölt adatok változását.) c) Változás bejelentése alkalmával azonban csupán a munkaadóra és üzemre vonatkozó fejrovatokat, továbbá az 1—3 rovatokat s végül azt a rovatot kell kitölteni, a melynek megfelelő viszonyok tekintetében a változás beállott. A bejelentett alkalmazott neve után ilyen esetben „változás“ szó jegyzendő be. d) Azoknál az alkalmazottaknál, a kiknek bére vagy fizetése nem állandó, hanem a kereset a teljesített munkamennyiséghez képest rendszeresen változik, illetőleg sűrűbb hullámzásoknak van kitéve (akkordmunkások, óradíjasok, stb.), az átlagos napibér-osztályba való besorozást a kerületi munkásbiztositó pénztár végzi. E célból a munkaadó által az alkalmazottak meghallgatásával s lehetőleg velük egyetértőig állapitatik meg a tényleges keresetnek megfelelő, egy munkanapra eső átlagos kereset, melynek alapján az átlagos napibér-osztályba való sorozás megtörténhetik. A járulék az igy megállapított napibér-* osztály alapján fizetendő s a táppénz is ennek megfelelőleg utalványoztatik; az alkalmazott az igy megállapított átlagos napi keresetnek megfelelő napibér-osztály után járó táppénznél magasabb táppénzt utólag nem igényelhet. 3. Az üzemek és biztosításra kötelezett tagok újból való bejelentése. e) Az 1907. évi XIX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatos átmeneti intézkedések^ megte- hetése céljából azonban az a) pontban jelzett „Üzemi bejelentő lap“-on 1908. évi julius hó I. és 15. napjai között valamennyi olyan üzem és vállalat, mely balesetbiztosításra kötelezett egyéneket foglalkoztat, tartozik a pénztárhoz szabályszerűen kitöltve beterjeszteni s nem csupán azok az üzemek és vállalatok, melyek a múlt 1907. évi julius hó 1. napja óta létesültek. Az üzemi bejelentő lapok rovatait azokra az üzemekre nézve, melyek már 1907. évi julius hó 1-e előtt fennállottak, az 1907. évi julius hó 1-ei állapot szerint, az időközben azóta létesült üzemekre vonatkozólag pedig az üzembehelyezés időpontjának megfelelő állapot szerint kell kitölteni. Ezenfölül az „Üzemi változást bejelentő lap“-on be kell jelenteni a változás időpontjának feltüntetésével mindazokat a változásokat is, amelyek 1907. évi julius hó 1-e óta, illetőleg az üzembe helyezés időpontja óta a bejelentés tényleges megtörténtéig előfordultak.