Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-21 / 25. szám

25. szám.

TT 3ST <33. oldal.

f) A b) pontban előirt bejelentési kötelezettség elsőizben kivételesen valamennyi biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottra kiterjed.

A munkaadók tehát a pénztárnál 1908. évi julius hó 16—31. napjai között nemcsak az újonnan belépő, hanem összes alkalmazottaikat bejelenteni tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy azokat munkába lépésük alkalmával az 1907. évi junius hó 30-ig fennállott betegsegélyzőpénztár- nál vagy az 1907. évi 57.734 számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében annak idején már bejelentették, illetve most bejelentve vannak.

g) A fentebb előirt összes bejelentéseket a munkaadók a pénztárhoz postán is beküldhetik. Ebben az esetben a beküldés az 1907. évi XIX. t.-c. 204. §-a értelmében közönséges (nem ajánlott) levélben portómentesen történhetik, melynek borítékára az 1907. évi 56.811 sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet szerint a következő záradékot kell alkalmazni: „Az 1907. évi XIX. törvénycikk alapján portómentes.“ A levelek borítékán azt, hogy a feladó munkaadó, fel kell tüntetni, és pedig a következőképen: „N. N.-től, mint munkaadótól.“

4. Kilépések jelentése.

h) Biztosításra kötelezett alkalmazottaknak a munkából való kilépését a munkaadók a ,,Kilépést jelentő lapil-on kötelesek bejelenteni

A kilépés az 1907. évi XIX. t.-cikk 14. §-a értelmében a kilépéstől számított nyolc nap alatt jelentendő be.

5. Bérfizetési jegyzékkel való jelentések.

i) Az a munkaadó, a ki használ több nem állandóan alkalmazott biztosításra kötelezett egyént ént foglalkoztat, heti bérfizetési jegyzékekkel, az pedig, a ki száznál több egyént foglalkoztat, havi bérfizetési jegyzékekkel jelentheti be a törvény 13. §-a értelmében alkalmazottait, illetve az azok munkaviszonyaiban beállott s a biztosítás keresztülvitele szempontjából fontossággal biró változásokat.

Ugyancsak a bérfizetési jegyzékkel jelentheti be alkalmazottainak a munkából való kilépését is.

Jogukban áll azonban az említett munkaadóknak is a bejelentések céljaira a bérfizetési jegyzékek helyett a „Belépést jelentő lap“-ot és a „Kilépést jelentő lap“-ot ts használni.

A mennyibena bejelentések céljaira bérfizetési jegyzékek használtatnak, e jegyzékeknek mindazokat az adatokat pontosan tartalmazniok kell, a melyekre a fent említett egyéni lapok kiterjeszkednek.

A bérfizetési jegyzékekben az összes alkalmazottak olykép sorolandók fel, hogy az ugyanabban a minőségben alkalmazott egyének a fizetés vagy a bér nagysága szerint sorrendben következzenek egymás után.

A bérfizetési jegyzékek összes rovatai csupán az első férfizetési jegyzékek beküldése alkalmával töltendők ki valamenhyi alkalmazottra vonatkozólag. Ellenben a további bérfizetési jegyzékekben már korábban bejelentett alkalmazottakra nézve csak a név- és a tagsági igazolvány számára és az azt kiállító pénztár nevére vonatkozó adatok jegyzendők be, mig a többi adatok csupán az újonnan munkába lépett alkalmazottakra vonatkozólag jelentendők be.

A bérfizetési jegyzékeket ugyancsak két példányban kiállítva és a munkaadó vagy megbízottja által aláírva, legkésőbb minden következő hét, illetve a havi bérfizetési jegyzékeket minden következő hónap harmadik napjáig kell a pénztárhoz beküldeni.

Az a munkaadó, a ki több külön üzemben vagy vállalatban foglalkoztat húsznál, illetve száznál több nem állandó alkamazottat, a mennyiben a bejelentések céljaira bérfizetési jegyzéket kíván használni, minden egyes üzemének vagy vállalatának alkalmazottairól külön-külön bérfizetési jegyzéket köteles kiállítani beküldeni.

Az a munkaadó, a ki több külön üzemben vagy vállalatban foglalkoztat húsznál, illetve száznál több nem állandó alkamazottat, a mennyiben a bejelentések céljaira bérfizetési jegyzéket kíván használni, minden egyes üzemének vagy vállalatának alkalmazottairól külön-külön bérfizetési jegyzéket köteles kiállítani és beküldeni.

Azok a munkaadók, kik biztosításra kötelezett nem állandó alkalmazottaik bejelentésére a bérfizetési jegyzékeket óhajtják használni, kötelesek e szándékukat a bérfizetési jegyzék mintájának bemutatása mellett a pénztárral az első izbeni bejelentés alkalmával írásban közölni.

A munkaadók a bejelentések teljesítése körül a bézfizetési jegyzékekről az egyéni lapok használatára a kerületi munkásbiztositó pénztárnál teendő előzetes Írásbeli bejelentés és a bejelentésnek a pénztár részéről történt tudomásul vétele után térhetnek át.

6. Munkás- és bérjegyzékek vezetése.

j) Azok a munkaadók, a kik biztosítási kötelezettség alá eső üzemükben rendszerint ötnél több munkást alkalmaznak, az 1907. évi XIX. t.-c.

20. §-a értelmében minden naptári - évről külön pontos és rendes munkás- és bérjegyzékeket vezetni és e jegyzékeket három évig megőrizni tartoznak.

E jegyzékek a „Munkás- és bérjegyzékek“ cimü nyomtatványokon vezetendők oly módon,

hogy a jegyzék első izbeni használatba vétele alkalmával a jegyzékbe az összes alkalmazottak felveendők s rájok nézve az összes fejrovatok pontosan kitöltendők.

A mennyiben a munkaadóhoz uj alkalmazot- lép be, az illető a jegyzékbe folytatólag felveendő s reá nézve is e rovatok kitöltendők.

A jegyzékben minden egyes alkalmazottra nézve hetenkint bejegyzendő a kifizetett bér. Feltüntetendő továbbá a munkás- és bérjegyzék felfektetése alkalmával egy ízben az alkalmazott által élvezett természetbeni járandóság és mellékjava- dalmazás is, későbben pedig a mellékjavadalmazást és természetbeni járandóságokat csak akkor kell újból feltüntetni, ha azok tekintetében változás áll be.

Azok a munkaadók, a kik húsznál több nem állandó alkalmazottat foglalkoztatnak és alkalma- zottaikról rendes bérjegyzéket vezetnek, e külön munkás és bérjegyzék vezetésére nem kötelesek, hanem a helyett a bérfizetési jegyzékek egy-egy példányát tartoznak a törvény 20. §-a értelmében megőrizni.

II. Tagsági igazolványok.

k) A betegség esetére biztosított pénztári tagok az 1907. évi XIX. t.-c. 17. §-a értelmében tagsági igazolyányokkal láttatnak el.

A pénztár a tagsági igazolványt a munkaadónak küldi meg, a ki azt személyes felelősség terhe mellett köteles alkalmazottjának haladéktalanul kiszolgáltatni.

A tagsági igazolványt a munkaadó által beterjesztett „Belépést jelentő lap“ adatai alapján s a jelentő-lap beérkezésétől számitolt 8 nap alatt a pénztár állítja ki, illetve a ki részére ily igazolvány már kiállíttatott, az köteles igazolványát az itteni tagság igazolása végett a pénztárnál történt bejelentésekor itt bemutatni.

Az 1907. évi XIX. t.-c. 17. §-a alapján kibocsátandó kereskedelemügyi m. kir. ministeri rendeletben felsorolt vállalatok, hivatalok és munkaadók a kerületi munkásbiztositó pénztártól átveendő tagsági igazolványokat maguk töltik ki s azokkal alkalmazottaikat saját felelősségükre közvetlenül látják el.

III. Nyomtatványok.

l) A szükséges nyomtatványokkal, — a bérfizetési jegyzékek kivételével, melyeknek előállításáról maguk az illető munkaadók tartoznak gondoskodni, — a pénztár látja el a tagokat.

A tagsági igazolványokért azonban dara- bonkint 20 f. fizetendő.

IV. Büntetések.

m) A bejelentések teljesítése körül elkövetett mulasztások és szabálytalanságok, a bejelentő lapokba tudva valótlan adatok bejegyzése, stb. kihágást képeznek s az 1907. évi XIX. t.-c. 187—190. §-ai értelmében a kihágás mértékéhez képest egészen 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek.

Felhívjuk ezek után a t. munkaadókat, hogy a fent elősorolt s az 1907: XIX. t.-cikkből eredő kötelezettségeiknek a legpontosabban tegyenek eleget.

Kelt Ungvári, az Ungvári Kerületi Munkásbiztositó Pénztár igazgatóságának 1908. évi junius hó 14-én tartott üléséből.

Gaar Iván, Fried Isidor,

ig. jző. ig. elnök.

VÁRMEGYEI ÜGYEK.

Vármegyei hírek. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi junius hó 30-án rendkívüli közgyűlést, junius 27-én pedig állandó választmányi ülést tart.

VÁROSI ÜGYEK.

Közgyűlés.

— Junius 19. —

Rendkívüli közgyűlése volt a képviselőtestületnek az elmúlt pénteken.

A napirend előtt Mihalics János tette kifogás tárgyává azt a lassú munkát, a mi a Radvánci-utca burkolásánál megy. A polgármester kijelentette, hogy a Radvánci-utca burkolásával 10 nap alatt elkészülnek. Czikajló László a Varga-sor érdekében szólalt fel, kérve a polgármestert, hogy az ottani csatornameghosz- szabbitás mielőbb eszközöltessék. Megnyugtató választ kapott.

Majd a polgármester jelentette be, hogy az agyagipar-iskolának Ungv árról való elviteléről elterjedt hir alaptalan, amennyiben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az áthelyezést még csak tervbe sem vette.

A napirend során névszerinti egyhangú szavazással elhatározta a képviselőtestület, hogy a laktanya eladásából befolyt 27426 K-t a laktanyai tartozások fedezésére fordítja.

A tűzoltó alapot képező 713 K 01 f-nek továbbra is a városi pénztárban való kezelése határoztatok, amennyiben ez az összeg nem a régebben feloszlott

önkéntes tüzoltó-egyesület vagyonából maradt fenn, hanem a kötelező tűzoltóság idején befolyt bírságokból és kamataiból állott elő.

Vágner Emánuelnek egy munkás-ügyből eredő felülvizsgálati kérelmére hozott földmivelésügyi m. kir. miniszteri harmadfokú határozatban foglalt utasítás alapján kimondotta a képviselőtestület, hogy fegyelmi eljárás megindítására okot fennforogni nem lát.

A további íolyamkó'burkolás 1 K 75 f-nyi egységárban Rosenfeld Ede eddigi vállalkozónak, mint az árlejtésen legolcsóbb ajánlatot tevőnek adatott ki, mig a kapcsolási munkálatokat ugyancsak ő fogja végezni 1 K egységárban.

A vidéki hús behozatalára vonatkozó szabály- rendelet módosítása ügyében a tanács újabb javaslat- tételre utasittatott.

A m. kir. főerdőhivatal átirata folytán a kavics, homok és burkolókő-szedésének, valamint a Széchenyi- liget nagyobbitásához és a Váralja-utca rendezéséhez szükséges területek megszerzésének eljárását elrendelő képviseleti közgyűlés határozatával a községi törvény 110. §. értelmében 30 nap közbevetése mellett elrendelt első tárgyalás a képviselőtestületi tagoknak nem a kellő számban való jelenléte miatt megtartható nem volt s így a második tárgyalás határidejéül julius hó

21-ike tűzetett ki.

Vizsgálat a fogyasztási adóhivatalban. Ungvár

város fogyasztási adóhivatala ellen a m. kir. pénzügy- miniszter Vágner Emánuel panaszára a vizsgálatot elrendelte, aminek vezetését dr. Nagy Béla p. ü. fogalmazó teljesiti.

HÍREK.

Tájékoztató.

Jun. SÍ. A Kereskedelmi Csarnok mulatsága a Széchenyi-ligetben. Jun. SS. A tűzoltók nyári mulatsága a Széchenyi-ligetben.

Jun. S9. Kabaret-előadás a Széchenyi-ligetben.

A Társaskör (Kaszinó) könyvtára zárva van.

A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—'/a12 óráig (Drugeth-téri állami iskola.)

* Személyi hírek. Báró Gyula csendőrszázados, a kassai kerület törzstisztje, e héten felülvizsgálta az ungmegyei csendőrőrsöket. —'Dr. Bassa Ignác belügyminiszteri közegészségügyi felügyelő e hó 14-én Ungvárra érkezett s másnap felülvizsgálta a közkórházat. — Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő és Deák Gyula állami polgári leányiskolái igazgató három napi tartózkodásra Budapestre utaztak tegnap, hogy a köz- művelődési egyesületek kongresszusán részt vegyenek.

* Hivatalvizsgálat. Szép Géza, a beregszászi törvényszék elnöke, az elmúlt hét folyamán három napon át vizsgálta az ungvári járásbíróságot. Ez alkalommal is példás rendet talált és úgy Kozma Gyula vezető járásbiró, mint a hivatal egész személyzete előtt teljes megelégedését fejezte ki.

* Esküvő. Sztankóczy Máriát, özv. Sztankóczy Gézáné leányát, f. hó 16-án vezette oltárhoz a r. kath. templomban Cserni Emil cs. és kir. 66-ik gyalogezredbeli főhadnagy.

* A József kir. herczeg Sanatorium-Egye- SÜlet ungmegyei fiókja julius 5-én a Széchenyi kertben nagyszabású nyári mulatságot rendez.

* Pénztárvizsgálat. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal kiküldöttei: Pitze Lajos és Mihályűy Győző min. számvizsgálók e hó 19-én kezdték meg az ungvári kerületi munkásbiztositó pénztár ügy- és vagyonkezelésének megvizsgálását.

* A kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága e hó 14-én tartott ülésén az ungvári tagok gyógykezelését teljesítő orvosok évi fizetését 1200—1200 K-ban, mig dr. Herz Mór p. főorvosét 1800 K-ban állapította meg. Az orvosok választása előre láthatólag julius hóban fog megtörténni. — Tudomásul vette továbbá az igazgatóság, hogy az Országos Pénztár a segédkönyvelői állás rendszesitósót jóváhagyta. A beérkezett kérvények alapján három esetben fürdősegélyt, egy esetben pedig Budapesten való gyógykezeltetést engedélyezett.

* Geöcze Zoard az Akadémiában. Geöcze Zoard, az ungvári áll. reáliskola tanára a múlt évben nagy feltűnést keltett a felületek quadraturájáról irt munkájával. A francia Akadémia azonnal foglalkozott az értékes munkával. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azután azzal tüntette ki Geöczót, hogy a folyó tanévre szabadságolta és ösztöndíjjal kiküldte Párisba, hogy tanulmányait ott folytassa. Geöcze munkájával végre a magyar tudományos világ is kezd foglalkozni. A mi embereinket ugyanis rendesen csak akkor veszik észre itthon, ha előbb a külföld felfedezte. így járt Geöcze is. A magyar Akadémia cáak év múlva vett tudomást arról a munkáról, a mit Geöcze irt. E hó 15-én ugyanis az Akadémia III. osztályának ülésén Schlesinger Lajos levelezőtag nagy érdeklődés közt mutatta be Geöcze tanulmányát.

* Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kardos Ignác hatvani áll. polgári iskolai igazgatót az újvidéki áll. polgári fiúiskolához áthelyezte.

* Tanitónőképesitő vizsgálatok. Az ungvári gör. kath. püspöki tanitónőképző-intézetben a lefolyt héten tartattak meg a tanképesitő vizsgálatok. Vizsgálatra jelentkezett 34 tanitónőjelölt, ezek közül tiszta kitűnő oklevelet nyertek: Fenczik Vira, Bománecz Ilona, Zsigora Erzsébet és Rezy Etelka. — Az összes jelöltek a vizsgálatot sikerrel kiállották.