Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)
1907-07-14 / 28. szám
2. oldal. 28. szám. Mert a városi tűzoltói szervezet és a tűzrendészet javítása csak azon esetben következ- hetik be, ha megfelelő anyagi erő áll rendelkezésre. És ezen tőkét városunk társadalmának és városunknak kell összehozni . . . elsősorban. A tüzrendészeti kérdés megvitatásának eredménye tehát kedvező lehet, ha az illetékes tényezők az áldozattól nem riadnak vissza. Csak komolyan kell hozzáfogni. És az eredmény is megjön annál is inkább, mert vármegyénk főispánja a legmelegebben karolja föl e kérdés alapos megoldását, és ha a komoly cselekvés ideje elérkezik, ügyszerelete és városunk érdekei iránti őszinte rokonszenve által vezettetve, a kormány részéről való támogatás kieszközlése iránti lépések megtételét is pro- grammpontjai közé veszi! Női kézimunka-tanfolyam.* A vallás- és közoktatásügyi kormány nagyfontos- ságu, gyakorlati intézménnyel fejleszti iskolánkat. A f. évi április hó 29-én k. 17.051. sz. rendelettel ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy polgári iskolánk fölé felállítsuk a női kézimunka-tanfolyamot az 1907—8-ik iskolai év elején. A női kézimunka-tanfolyam szervezését az élet szüksége követeli. A polgári leányiskola a törvény értelmében ugyanis négy osztályú. A tapasztalat szerint pedig a négy osztály kevés, miért is mindinkább megnyilatkozott az az óhaj, hogy a polgári leányiskolák fejlesztessenek különösen gyakorlati irányú tantárgyakkal. Végre is a minisztérium 1898. évi aug. hó 4-én k. 39.920. sz. rendeletével szervezte a polgári leányiskolákkal kapcsolatos női kézimunka-tanfolyamokat, amelyekben magyar nyelvet, ékitmónyes rajzot, kereskedelmi és könyvviteli ismereteket, kézimunkát tanítanak. A 72 állami polgári leányiskola közül 18 mellett van női kézimunka-tanfolyam, a mi iskolánk tehát a 19-ik, amely ezen gyakorlati intézményt megkapta s az előjelekből ítélve, ez a tanfolyam egyike lesz a legnépesebbeknek. A női kézimunka-tanfolyam két évre terjed s az l. évfolyamba a polgári vagy felsőbb leányiskolái IV osztályt végzett növendékek vétetnek föl. Kivételesen olyan nők is felvehetők, akik a polgári leányiskola négy osztályát nem végezték el, de arravalóságukat igazolják és 20 évesnél nem idősebbek. A szülő vagy gyám kívánságára megengedhető, hogy a két évi tanfolyamot végzett növendék tovább is járhasson. A női kézimunka-tanfolyam, mint kiegészítő rész, szerves kapcsolatban van a polgári leányiskolával. Igazgatásuk és rendtartásuk közös. Tandij és egyéb fizetni való ugyanannyi, mint a polgári iskola osztályaiban, tehát évi 15 K. A növendékek évenként bizonyítványt kapnak. A kézimunka tanulásánál az I. és II. évfolyambeli növendékek két (varró- és hímző-) csoportot alkotnak és egy-egy csoport első és második évbeli növendékei együttesen vesznek részt a tanulásban. Tehát mindenkinek szabadságában áll választani, hogy a varrást vagy a hímzést tanulja-e ? Akinek tetszik: mind a két évben csak a varró-, vagy csak a himző- csoportba iratkozik be; vagy pedig első évben a varrást (vagy hímzést), a második évben a hímzést (vagy a varrást) tanulja. Évközben azonban egyik csoportból a másikba át nem léphetnek. A tantárgyakat, az anyagot és az órák számát a következőkben mutatom ki: * Az ungvári áll. polg. leányiskola 1906—907. tanévi értesítőjéből. I. évfolyam. Magyar nyelv: A magyar nemzet irodalomtörténete kezdettől fogva Tompáig. Heti 2 óra. Kereskedelmi ismeretek: Alapfogalmak (cég, ■ cégjegyzés, cégvezető, kínálat és kereslet, számla stb.) : Beadványok, szerződések, váltó. Kereskedelmi levelek. Heti 1 _ óra. Ékitmónyes rajz: Műipari rajz, bársony vasalás és égetés, selyemfestés, kapcsolatosan a női kézimunkákkal. Heti 3 óra. Női kézimunka: a) varrócsoport: a fehérnemüek szabása és varrása; a kézi- és gépvarrás különböző nemei; fehérnemüek rajzolása és kiszabása természetes nagyságban papirosból, később vászonnemüből. Varrás kézzel s később különböző rendszerű gépeken. A felsőruha-szabás és varrás megkezdése. Heti 20 óra. b) himzőcsoport: a kézi fehórhimzés különböző nemei, u. m.: hurkolás, tömött és likacsos hímzés; ugyanezek gyakorlása kereten. Heti 20 óra. II. évfolyam. Magyar nyelv: A magyar nemzet irodalomtörténete Tompától máig. Heti 2 óra. Könyvviteli ismeretek: Egyszerű könyvvitel. Heti 1, óra. Ékítmény es rajz: Műipari rajz tervezése, faégetés, különösen használható iparművészeti tárgyak, kis plasztikai mintázás viaszban, engobe edényfestés. Heti 3 óra. Női kézimunka: a) varrócsoport: A felsőruhaszabás és varrás folytatása. Gyormekruhák és női ruhák készítése, kezdve a legegyszerűbb formákon, tovább haladva a divatképek követelményei szerint készítendő öltözékig. Mértékvétel. Szabásminták rajzolása. Kiszabás. Ruhavarrás. Divatáru munkák. Bábuöltöztetés. Heti 20 óra. b) himzőcsoport: Színes- és mühimzés. Monogrammok hímzése; stilszerü kompozíciók alkalmazása, különös tekintettel a kalotaszegi szőttes és varrottas kedveltebb darabjain, a régi urasztalkendőkön és ol- tárteritőkön alkalmazott magyar motívumokra. Csipkevarrás, horgolás, csomózás. Heti 20 óra. A szeptemberben megnyíló I. évfolyam órarendjét ugv készítem el, hogy a 20 kézimunka-óra hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 8—12-ig lesz, a többi 6 óra (magyar nyelv, ékitményes rajz és kereskedelmi ismeretek) pedig hétfőn, kedden, és csütörtökön d. u. 2—4-ig tartatik meg. Tehát a növendékek szabadok lesznek szerdán és pénteken délután, szombton egész nap, igy marad idejök egyéb dolgokra is. Azon reményemnek adok kifejezést, hogy a női kézimunka-tanfolyamba nemcsak a most végző IV-ik osztálybeli növendékek jelentékeny része iratkozik be, hanem azok közül is többen, akik vagy a múlt, vagy esetleg még az azelőtti iskolai évben fejezték be a IV-ik osztályt. Deák Gyula, igazgaót. Hangverseny. — Julius 6. — A jótékonyság jegyében özv. Lukács Jánosné kezdésére és rendezésére indult hangverseny valóságos művészi eseménnyé nőtte magát. — Két művésznő szereplése totte vonzóvá a hangversenyt: az általunk már jól ismert Sebeők Sári és az ez alkalommal bemutatott Morvay Zsuzsika 12 éves zongoraművésznő. Csak dicsérhetjük a rendezőség ügyességét, hogy ily két érdekes és értékes művészt sikerült megnyernie a közreműködésre, mert bizony ha nem lett volna ily vonzó a műsor, tekintettel a nagy nyári hőségre, nem igen gyűlt volna össze a zárt terembe oly nagy és előkelő közönség, mint a mely a hangversenyen épen a művészeti élvezet kilátásba helyezése által — megjelent. És a közönség nem bánta meg, hogy a szokatlanul a nyári szezonban “rendezett hangversenyen megjelent. Mert magas művészi élvezetben volt része. A hangversenyt egy ügyes prológ ügyes elsza- valása vezette be. A hangversenyt az ungvári szegények háza javára rendezték és Kovássy Elemér e célhoz mért tárgyú elöljáró költeményét Levy Karola interpretálta bensőséggel és nemes hévvel. A szép pro- log elhangzása után megjelent a pódiumon közönségünk érdemes kedvence: Sebeők Sári, operaénekesnő. Megjelenése és a visszontlátás öröme hosszas tapsviharra ragadta az érte általánosan lelkesedő hallgatóságot. A „La Grange“ áriát a tőle megszokott technikai és művészi készültséggel és meleg tónussal énekelte. A „Csengettyű“ áriában pedig pazar technikája, tiszta trillája, egyenletes staccatója kiválóan érvényesült s a nehéz hangköz-ugrások a legnagyobb pontossággal sikerültek, bizonyságául a művésznő nagy tehetségének, készültségének és soha nem lankadó ambíciójának. Az elismerés méltán megilleti dr. Ruszinkó Zsigmondot is, a ki simulékony, diskret s alkalmazkodó zongora- kisérletóvel a művésznő sikeréhez hozzájárult. Sebeők Sári énekszámai után nagy érdeklődés közepette lépett föl a fővárosi lapokból már ismert nevű Morvay Zsuzsika, a 12 esztendős zongoraművésznő, Rimini város filharmonikus egyesületének tiszteletbeli tagja. Liszt Ferenc „Es dur“ versenyével mutatkozott be közönségünknek. A ki ezen horribilis nehézségű darabban előforduló súlyos technikai nehézségeket ismeri, az a leányka fiatal korát tekintve egyenesen képtelenségnek vélné azt, a mi előttünk valóban megtörtént. A kis művésznő (csak a korára nézve) a lankadás legcsekélyebb jele nélkül játszotta végig a majdnem háromnegyed óráig tartó nehéz darabot kotta nélkül óriási emlékező tehetségéről téve bizonyságot és csak Tho- mán István mester arcáról leste a bekezdéseket, a ki őt egy másik zongorán kisérte. És minő tiszta, érett s kifejlett művészhez illő játék volt az! Az andante részletek csodálatos lágysággal s kellemmel hangzottak ; a dynamikai árnyalatok egyenletesek és kifejezéssel teljesek ; a benne előforduló, hosszú trilla oly egyenletes, hogy bámulatra ragad. S a darab végéhez érve nincsen játékában a fáradságnak semmi jele, sőt a végső „fortissimo“ accordok oly erővel csendülnek meg, melyhez foghatót nem is hallottunk mástól, mint egy Ro- senthaltól 1 A közönség lelkesülten tapsolt s erre a kis művésznő Liszt F. IV. rhapszodiáját játszotta el ráadásul. Ezután ismét Sebeők Sári lépett a pódiumra s a már egy alkalommal előttünk előadott áriát Mozart Varázs fuvolájából ismét elénekelte. Valamennyien örültünk ennek, mert ezen áriát a művésznő oly bravúros biztossággal és könnyedséggel énekli, hogy tőle akárhányszor meghallgatnók. Erre a hölgykarral kiegészített ungvári dalárda elénekelte Wagner R. Tannhäuser operájának ünnepi indulóját, melytől a közönség megindult. A szép és értékes zeneestély méltó befejezésekép Sebeők Sári néhány szép Tarnay-dalt énekelt, melyek a közönségre mély hatást gyakoroltak. A művészi magaslaton állő kitünően sikerült hangverseny rendezéséért köszönet illeti elsősorban is özv. Lukács Jánosnét, az agilis Paula nénit, Levy Karolát, Weltmann Józsefnét és Szabó Józsefet, a kik fáradságuk jutalmát a közönség őszinte elismerésében találhatják. A hangverseny után a közönség nagy része a Korona kerthelyiségébe vonult, a hol a megjelent Sebeők Sárit ünnepelte tisztelőinek egész serege, — a ki egész otthoniasan érezte magát az ungvárik körében. — Sebeők Sári kedden utazott el városunkból. Itt tartózkodása alatt a Levy-család vendége volt s közben a Plotényi művész-családot látogatta meg Nagylázon; megjelent a vasárnapi Tennisversenyeken és hétfőn a szobránci fürdőt látogatta meg. alá került a nagy reményekre jogosító növendék s a nagy mester éles szemei mihamar észrevették a gyönge gyermekben rejlő rendkívüli tehetséget s kifejlesztésének nehéz feladatát magára vállalta. Tudjuk, hogy a zene- akadémiai teljes három évi gyakorló, három évi előkészítő s négy évi felsőbb kiművelési tanfolyamból áll s hogy az alsóbb tanfolyamnak kitűnő sikerrel történő elvégzése, vagy pedig felvételi vizsgálat képesít a felsőbb tanfolyamra. A kis Morvay Zsuzsikát mindjárt az előkészítő tanfolyam első osztályába vették föl. Első évben folyvást betegeskedett; ennek dacára rendíthetetlen akaratereje folyvást munkára késztette s csöndes magányában a vizsgálatra úgy elkészült, hogy azt kitűnő sikerrel kiállotta. A második évben csodás szellemi ereje nagy munkát végez: a gyönge gyermek kitűnő sikerrel kiállja a vizsgálatot az előkészilő tanfolyam második osztályáról s az iránta érdeklődő műértő közönséget Mozart nagy C-moll hangversenyének hibátlan, meleg s mély felfogású előadásával lepi meg. A szép hangversenymű bemutatása az akadémia nagytermében rendezett növendék-hangversenyen történt. A nagyszámú érdeklődő közönség a vonós ötös kiséret mellett előadott zongoraverseny hangjait csodálta ugyan, de még csak nem is sejtette, hogy azok a hangok a magyar névnek oly nagy dicsőséget s a bájos kis művésznőnek a művészek élettörténetében oly páratlan kitüntetést szereznek idegenben, olasz földön! Az esemény oly érdekes, hogy azt részletesen leírni érdemesnek tartom. Az 1906-ik év júliusában Thomán István tanár Riminibe utazott üdülés végett s magával vitte a folyton betegeskedő Morvay Zsuzsikát is. A nagyratörő lányka nyugtalan szelleme nem pihent. Az üdülés óráiban sem feledkezett meg kedvelt múzsájáról s folyvást képezte magát. Nemsokára megnyílt az alkalom szép készültségének bemutatására. Rimini városának filharmonikus társasága 1906. augusztus 16-án saját pénztára s az árva-gyermekek javára hangversenyt rendezett, a melyen Thomán mester felléptette jeles növendékét Mozart C-moll hangversenyével; a zongorát a filharmonikusok teljes zenekara kisérte, (mely 120 tagból áll) s a zenekart Thomán István dirigálta. A mint felléptek a pódiumra, Thomán mester aggódott a siker miatt, tekintettel a gyermek kedvezőtlen egészségi állapotára. De már az első néhány ütenv elhangzása a feszült figyelemmel, kíváncsian s kezdetben kételkedőén várakozó olasz közönséget kibékítette s lebilincselte. A hangulat egyre vidámabb lett; a lányka érezvén, hogy előadása a finom zenei érzékkel biró, műértő olasz közönség tetszését megnyerte, egyre bátrabban s nagyobb kedvvel játszott s a hallgatóságot valóságos extázisba hozta Az előadás folyama megszakadt; a hallgatóság csak úgy özönlött a dobogóra s körülfogta a kis művésznőt. Mintegy ötezer torok hangos „evviva“ kiáltása töltötte be a levegőt s minden- telől kendők lobogtak a kis művésznő felé. A lelkes ovatio csak akkor szakadt félbe, a mikor a kis művésznő ismét zongorához ült, hogy a közönséget szép ráadással, Liszt Ferenc negyedik rhapszódiájával jutalmazza meg. A nagy Thomán mestert egészen boldoggá tette növendékének sikere s e siker nagy jelentőségét leginkább az adja meg, hogy e hangversenyen a világ elsőrangú művészei is közreműködtek, a minők Bonci, Ermete Novelli, Emma Grammatica, Bacciorotti, Abbati (a milánói akadémia igazgatója) stb. . Az olasz hírlapok, (nemcsak a Riminiben megjelenők, hanem a nápolyiak és milánóiak is) hosszú cikkekben számoltak be a közönségnek augusztus tizen- hatodika nagy művészi eseményéről s a tizenegy éves magyar művésznő arcképe a lapokban megjelent. A lapok tömegesen elkeltek s a „Villa Margareta Jolanda“ valóságos búcsújáró helye lett a lelkes olaszoknak, kik seregestül tódultak oda, hogy lássák a kis magyar művész-leányt s azt kívánták, hogy a kezeikben tartott arcképes lapot a kis művésznő aláírja! S a lelkes olasz közönség a nyújtott élvezetet páratlan módon hálálta meg. Az utcán járó-kelő emberek felismerték a homokkal játszó gyermekben a csodaművészt s köréje csoportosúlva éljenezték. Később Rimini városának filharmonikus egyesülete a tizenegy éves művésznőt és Thomán mestert tiszteletbeli tagjává választotta 1 Hogy mily nagy ezen kitüntetés, azt leginkább az a körülmény teszi érthetővé, hogy ezen egyesület csak elsőrangú művészeket választ tagjaivá. Ilyen kitüntetésben részesült egy 11 éves gyermek ! A nevezetes okmány 1907. május negyedikén kelt s szabad fordításban a következőképpen hangzik: „Morvay Zsuzsánna zongora-művésznőnek Budapest. Van szerencsém örömmel értesíteni Nagyságodat, hogy e hó másodikán megtartott egyesületi közgyűlésünkben Nagyságod ezen egyesület érdemes tagjává kineveztetett, azon általános elismerés alapján, melyet nemes, fenkölt szellemű s mély érzésű zenei előadásával a múlt nyáron a Viktor Emanuelről elnevezett színházban kiérdemelt. Kötelességem még ezen felül a legmelegebb koszönetemet s nagrabecsülésem mellett különös elismerésemet is nyilvánítani.“ Kiváló tisztelettel ... . ... Abbati elnök. Brunni Károly titkár.“ A fiatal leánykára a jól megérdemelt kitüntetés igen nagy hatással volt s a nevezetes okmány önbizalmát, munkakedvét s kitartását csak fokozta. Szeptembertől kezdve ismét tovább folytatja tanulmányait a zeneakadémián Thomán vezetése alatt s nagy előhala- dottságával az egész tanári kart annyira meglepte, hogy Mihajlovics Ödön zeneakadémiai igazgató ajánlatára mindjárt a felső kiművelődési tanfolyam első osztályába vették föl. November 28-án az akadémia nyilvános hangversenyén Liszt „Es dur verseny “-ével lepi meg a közönséget, melyet Thomán mester zongorakisérete mellett TJ 1T 3
