Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-13 / 2. szám

2. oldal.

TT" IST <32. szám.

gon táncoljanak sokat ropogósán, hogy sok ropogós bankó legyen a felvetett eszme megvalósítására.

Mindezek után magamat ismert úri hajlamaikba ajánlva vagyok

Uzsokon, 1907. január l*én.

honfiúi üdvözlettel

Reőthy Simon,

g. kath. lelkész.

Ungvár fejlődése.

Ezen cim alatt az „Ungvári Közlöny“ utolsó száma rohamos fejlődéseket hirdet oly annyira: az ember el is felejti azt, hogy Ungváron lakik, ott a hol a jelenlegi időkben — hála a fejlődésnek — csak 82% pótadót fizetünk.

A cikknek Írója előre bocsátja nagy lelkesedéssel, hogy a törvényszéki palota elhelyezéséből származó vita kiváló hasznot hozott Ungvár városának, különösen az utcák szabályozása és az építkezések körül, holott alig múlt el még három képviseleti gyűlés, a midőn a képviselet kimondta azt, hogy az utcák szabályozása vétessék le a napi rendről, mert a város szegény és ilyesmi tetemes pénzbe kerül.

Én azt hiszem, hogy ez a szellőztetés nem egyéb, mint bevezetése a tulajdonképeni ügynek, mely rá mutat arra, hogy milyen rossz is a városháza. Én pedig azt mondom : Te városháza javulj meg, ne légy rossz, mert lakóid itt hagynak és elköltöznek Domo- nya-felé a kaszárnyába, és téged eladunk, hogy legyen fedezet a jelenlegi bakák lakóházát kijavítani és két- három óv múlva ismét tudomásul venni, hogy nem jó a városháza, mert ez honvédlaktanyából alakult át, nedves, alacsony, szűk stb. Hozzá még a törvényszék is közel lesz a szomszédságában s így már csak nem járja, hogy Ungvár városának ilyeh háza legyen, építsünk tehát ujjat!

Ungváron az a divat: a mi van, az nem jó, a mi lesz, az pedig nem lesz jó, tehát ehhez hozzá is készülhetünk, terhek alatt roskadozó polgártársaim, majd fizetünk 150% pótadót.

Én nagyon csodálkozom az „Ungvári Közlöny“ szóban levő cikke fölött. Látom, hogy Írójának jó tolla van és jól tudom, hogy lelkiismerete ellentétbe jött tollával, a midőn a cikkét irta, mert feltételezem, hogy ismeri Ungvár város lakosságának helyzetét és ha ismeri, miért óhajt olyan költséges csere-berót? És tulajdonképen mi köze a városházának a törvényszékhez ? Csodálatos, hogy a cikkíró egymás mellé akarja tenni a két intézményt, holott a városháza csakis a város közepén felelhet meg céljának, mint a hogy jelenleg van is.

Én nagyon szívesen üdvözlöm az ón polgártársaimmal együtt azt a kiváló egyént, a ki azt szellőztetné a lapokban, hogy igen is kell Ungvárnak kenyér- kereseti forrás, kell Ungvárnak munkát létesíteni, valami gyárat alakítani, részvénytársaságot összehozni és aztán fordulni a kormányhoz: ime, mi tettünk, tégy te is és járulj hozzá. A kormány meg is tenné, mert kötelessége, különösen ha látná, hogy komoly akarat nyilvánul meg a tehetős vezetőkben. Ezt szeretnénk látni és hallani mi iparosok és adófizető polgárok. így írnak Magyarország több lapjai a városok helyzetéről. Meg kell újítani a munka és pénzkereset forrását, mert máskép magunkra maradunk, elmegy a nép külföldre jobb hazát keresni, pedig nagyon kívánatos volna jobb napokat is látni, hogy a kik elmentek, azok visszajöjjenek hazánk és városunk igazi fejlődésére.

Dobrovszky Józseí.

gott, Ferke világított és előre ment. Az ebédlőajtónál megállt. Holmes intett, hogy menjünk tovább.

A folyosó végén törött ablak nézett az erdő felé. Holmes oda világított a párkányra és felkiáltott. Azután többször végig járta a folyosót és a padozatot vizsgálta. Innen bement az első ajtón, mely a hálóba nyílt. A hálóból nyílt egy ajtó az ebédlőbe, azonkívül a folyosóról is be lehetett menni oda.

A hold átsütött a felhőkön és fénye a halott kísértetiesen sáppadt arcán tört meg. Önkéntelenül is megborzongtunk. Holmes figyelmesen megvizsgálta ott is a szőnyeget és azután az ablakhoz ment és kitárta.

— A verem tetején egészen jól látszottak a nyomok.

Hirtelen becsapta az ablakot és leült az asztalhoz.

— Feszült csend támadt. Holmes felugrott és odafordult Seresshez.

— Befejeztem, mehetünk.

— Elhiszi most már, hogy más nem lehetett a gyilkos, mint Varanó, szólt örömmel Seress.

— A tettes, a tettes, ismótlé, mintegy tűnődve Holmes. Hát persze, megyek is vissza.

— Vissza ? kiáltottam fel csalódottan, mert eddig bíztam Holmes éles elméjében. — A főerdósz is osztozott aggodalmamban.

— Miután az urak mindent elvégeztek, jegyzé meg metsző hangon Holmes, nincs más hátra, mint visszamennünk a Pék-utczára. Fiatal barátom, fordult oda a szolgához, tegye le a gyertyát és legyen szives fűzze be a czipőmet. Ezzel cipőjét feltette egyik székre.

Ferke lehajolt és a következő percben csak egy csattan ást hallottunk.

— íme uraim, van szerencsém bemutatni önöknek Mercédesz gyilkosát, kiáltott Holmes, és a dühösen felugrott Ferkét megragadta. Ferke elkeseredetten védekezett, de kezén ott volt a kettős bilincs, a mit Holmes az előtt tett rá.

A legény körülnézett és az ajtóban meglátta

Ének a villamoslámpákról, a melyek

nem égnek.

Nem régiben egy délmagyarországi városban akadt dolgom, melynek utcáin föltűnően sok ivlámpa van. Közelebb állanak egymáshoz, mint akár a Schwar- zenberg-platzon Bécsben. Igen meglepett ez a pazar bőkezűség, de annál jobban csalódtam este, a sok ivlámpa közül alig egy kettőt gyújtottak meg. Csak természetes tehát, hogy az ismerős városatyákat megkérdeztem, miért is verték magukat ebbe a fölösleges költségbe, ha nincs szükségük az utcai világításra. A rövid, de annál bölcsebb válasz az volt, hogy ezek a lámpák az idegenek kedvéért vannak. Hadd lássák, hogy nem Mucsán járnak. De lámpáikat csupán akkor égetik, ha József főherceg, vagy legalább valami tábornok tiszteli meg városukat jelenlétével, mert máskor nem jár a tisztességes ember éjjel az utcán.

Erre a kedélyes városra kellett szerdán éjjel gondolni.

Az éjjeli vonat ugyanis szokása szerint egy órai késéssel érkezett. A zsúfolásig megtelt vonat utasainak zömét a karácsonyi szünetről hazatérő diákok alkották, a kik a várakozó kevés szánt egy pillanat alatt ellepték s igy a közönség legnagyobb része künrekedt.

Igen ám ! Csakhogy a vasúthoz vezető utón nemrég felállított ivlámpák már mind el voltak oltva s igy a szánok a köddel súlyosbított mély sötétségben csak a legnagyobb óvatossággal és csak igen lassan haladhattak, s tényleg csak egy óra múlva tértek vissza, hogy a künnvárakozókat felvegyék.

A bátrabbak ezalatt gyalog vágtak neki az útnak. De csak a bátrabbak, mert a koromsötétsógben meg sem lehetett találni a gyalogutat, mely olyan csúszós volt, hogy a megjárása a nagy sötétségben életveszélyével fenyegetett.

Felhívjuk a villamos-társaságot, mivel vonatkósés napirenden van, azért sok kalamitást kerülhetnek el, ha intézkednek, hogy a vasúti lámpák ne az óra szerint égjenek, hanem addig, a mig az utolsó vonat beérkezik. Ha a sok ivlámpa drága, izzólángokkal kellett volna az utat felszerelni, mert az is jobb, mint a teljes sötétség.

Azt az utat talán mégis csak az utasok, nem a villamos-társulat emberei számára világítják. Az utasok, illetőleg idegenek kedvéért pedig az említett délmagyarországi városka kupaktanácsa is meggyujtja az ivlámpáit.

r— r—.

VÁRMEGYEI ÜGYEK.

A közigazgatási bizottság üléséből.

— Január 11. —

Vármegyénk közigazgatási bizottsága e havi ülését gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt tartotta meg.

Az alispánnak december hóról szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy a csendőrség 178 esetben eszközölt nyomozást. — Tűzesetek voltak : Mélykút, Csap, Vaján és Jeszenő községekben. Az összes kár 4524 K, miből biztosítás folytán 4420 K térül meg. — Bevándorolt összesen 6 idegen és pedig a szobránci és a nagybereznai járás területére.

A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letartóztattak összes száma 101 íérfi és 29 nő.

A gyámpénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány december hó végén 1.207,483 K 53 f.

A vármegyei tiszti főorvos jelenti, hogy az általános közegészségi állapot december hóban általában kedvezőtlen volt. Különösen uralkodtak a légcsövi

Hauka arcát, kit a dulakodás zaja csalt oda. Kiszabadította magát és odarohant. Mielőtt megakadályozhatták volna, erős ütést mórt a leányra, úgy hogy elszédülve leesett.

— Te árultál el gyalázatos, — kiáltotta, — de ha vérpadra kerülök, te előzzél meg. Most meg urak, nem ellenkezem többé, csukjanak le, megérdemlőm, mert én lőttem meg a gazdámat.

*

Holmes ezután kérésünkre elbeszélte, hogy sikerült a bűneset szálait kibogozni.

— A főerdész ur elbeszélésében kettő tűnt fel, hogy a nyomok csupán a veremtől kifelé kezdődtek, és hogy csak puskalövést hallott. Tudom tapasztalásból, hogy a hang megítélésénél mily nagy az érzéki csalódás, igy az óraütéseket" is mindig rosszul számoljuk, az az egy lövés tehát éppen úgy lehetett kettő is. Tekintetbe véve az erdészlak és a kastély közötti távolságot, a második lövés, mely a gyilkos fegyveréből eredt, halkan hangozhatott. Miután a személyzetből csupán a kerülőnek volt fegyvere, arra gondoltam, hátha ellopta a merénylő a kerülő fegyverét, hogy igy a gyanút reá terejle. E végből utána jártam a dolognak és Nagyfalun felkestem a vizsgálati börtönben a kerülőt és keresztkórdések közé vettem, makacsul megmaradt a mellett, hogy csupán nejét akarta megijeszteni, kivel összeveszett, ezért a másnapi vadászatra töltött fegyverével kiment és egy lövést tett, azután bemenve a szobába a nejét élesztgette, a mi hosszabb időt vett igénybe. A fegyver ezalatt az előszobában maradt. Mikor visszatért, a fegyvert ott találta. Esküdözött, hogy ártatlan.

A gyilkosság rendesen bosszú műve, ezért kutattam, hogy ki lehet az uj bérlő ellensége. Magától kínálkozott az, hogy a régi bérlő, de ezek a tett színhelyétől távol laktak és valószínűleg a tettet el nem követték volna, eszközre volt szükségük, ez pedig a

hurutos bántalmak, de még kiterjedtebb mértékben a bevenyfertőző betegségek. A hevenyfertőző megbetegedések a következő számban és lefolyással fordultak elő: roncsoló toroklob és torokgyík 25 eset 7 halálozással, vörheny 190 eset 25 halálozással, hasihagymáz 20 eset 1 halálozással, kanyaró 472 eset 79 halálozással, hökhurut 53 eset 6 halálozással. Bujakór 7 esetben az ungvári közkórházba küldetett, 2 pedig házilag kezeltetik. Élve született 528 gyermek, meghalt összesen 426 egyén; születési többlet: 142. Orvostörvényszéki és rendőri hullaboncolás és hullaszemle 3 esetben, iskola és óvoda vizsgálat 28 esetben, korcsma, élelmezés és italok vizsgálata 19 esetben, vágószék vizsgálatok 15 esetben eszközöltettek. Járványos betegségek miatt a nagylázi, denglázi, turjamezői, turjasebesi, poroskői, turjaremetei és palóci iskolák és óvodák bezárattak.

A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint december havában egyenes adó címen befolyt: 303,766 K, hátralék: 664,633 K. Az 1905-ik évi december havi eredményhez viszonyítva 284,472 K-val kedvezőbb, haddij- ban befolyt: 12,023 K, hátralék: 84,611 K, bélyeg-és jogilletékben befolyt: 55,555 K, fogyasztási- és italadóban: 106,560 K, dohányjövedékben 56,317 K.

A törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy lépfe- nében elhullott Ungszennán, Nagykaposon és Sárosremetén 1 — 1 drb. szarvasmarha. Rühkórban megbetegedett Tasolyán 2 drb. ló, sercegő üszögben elhullott Ungtölgyesen 1 drb. szarvasmarha.

A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy részt vett az ungvári kir. g. kath. tanitóképezdében megtartott póttankó- pesitő vizsgálaton. Erre jelentkezett 13 jelölt, ezekből 9 letette a pótvizsgálatot, ellenben 4 újra elbukott és igy 9 oklevél adatott ki. Bajánházára Újlaki József, Tasolyára Návay Adolf oki. tanító neveztetett ki. A kereknyei, nagykaposi és záhonyi áll. iskolák mellett gazdasági ismétlő iskoláknak szervezése rendeltetett el. A turjamezői áll. iskolába járók a felvételi dij fizetése alól felmentettek. Kuzmiák Mária eddigi helyettes ung- osertószi áll. óvónő rendes óvónővé neveztetett ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Guláesy Árpád járás-orvosnak, a perecsenyi áll. iskola és óvoda körüli tevékenységéért elismerő köszönetét fejezi ki.

Az egyes ügyek elintézése közül jelentősebb a Filipp János mátyóci biró elleni fegyelmi ügy. A vármegye alispánja nevezett bírót számtalan szabálytalanság miatt állásától felfüggesztette s ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. Ezen határozat ellen Filipp János felebbezett. A közigazgatási bizottság az alispán határozatát II. fokulag jóváhagyta. — Marko vies Juda és társai dr. Nagy József szolgabiró hivatalos eljárása ellen panaszt emeltek. A közigazgatási bizottság dr. Nagy József szolgabiró igazoló jelentését és eljárását helyeslőleg tudomásul vette. — Kende Péter indítványára a közigazgatási bizottság a sómizeriák és visszaélések miatt a pénzügyminiszterhez felterjesztést intéz.

Az egyes bizottságok a következőleg alakíttattak meg : a fegyelmi választmány tagjai: Benkő József, dr. Spiczer Sándor, póttag: Tóth Lajos; az állami tisztviselők sorából rendes tagokul megválasztattak: Hidasi Sándor, Gadits György, póttag: dr. Hiersch Károly; a gyámügyi íelebbviteli küldöttségbe rendes tagokul megválasztattak : Bradács Gyula, dr. Spiczer Sándor, póttagul: Szabó Endre (Csícser), a főispán által kineveztettek: rendes tagokul: Fejér

Emánuol, Benkő József, póttagul: Hidasi Sándor: az erdészeti albizottságba megválasztatott elnökül : Lőrinczy Jenő, aleluükül: Bradács Gyula, tagul: dr. Spiczer Sándor; — a pótadó íelszólamlasi bizottságba megválasztattak : Fejér Emánuel, Bradács Gyula, Csuha István és Tóth Lajos; — az útadó íelszólam- lási bizottságba : Kende Péter, Fejér Emáuuel, Bradács Gyula, Tóth Lajos; a tanítói nyugdijválaszt- mányba: Lőrinczy Jenő, Bradács Gyula, orvosokul:

a szokásokkal üsmerős ember lehetett. Mindjárt eleinte a házi szolgára gondoltam, mert a gyilkosság utáni szokatlan felindultsága gyanús volt előttem. Hogy teljes bizonyosságra tegyek szert, házalónak öltözve, beállítottam Mannor Áron a volt bérlő lakására és miközben portékámat kínáltam, odasugtam az asszonynak :

— Azt üzeni Ferke, baj van, kint vannak a zsandárok. — Az asszony elsáppadt és kiment. Hirtelen körülnéztem és az asztalon megpillantottam egy levelet, melyen hadadi bélyegző volt. Már utána nyúltam, mikor belépett az asszony férjével és a levelet tüzbe dobta. Azután szó nélkül kilöktek.

Erre folytattam tovább az utamat és Hadadra érve, előbb az erdőkerülő lakására mentem, kihallgattam tüzetesen az aszonyt, elkértem a férje bocskorát és figyelmesen vizsgálva, belsejében egy elégett gyűjtőt találtam kevés sáros hóval odaragadva. Megvolt a második nyom.

A gyilkos a cipője fölé a kerülő bocskorát húzta fel óvatosságból. Ezután felkerestelek beneteket, megtudtam, hogy sok pénz tűnt el és akkor világos lett előttem, hogy a pénzt e közben csempészte a csőbe Ferke, hogy a kerülőt az ügyész elé kísérte. Ezzel megoldást nyert az a rejtély is, hogy az egyik cső volt kilőve, pedig mind a kettőből lőttek.. Persze felületes vizsgálat mellett, csak az egyik cső ürességét vették alapul.

A folyosó végén azután megpillantottam egy patkós csizma nyomát és mellette bocskornyomott. Az ablak alatt is csizma és bocskornyom volt vegyesen. E szerint a gyilkos tervét jól átgondolta és még ahhoz is volt ideje, hogy áldozata zsebéből kivéve a Wer- theim-szekrény kulcsát, meg is rabolja.

Hogy ezt azonban nem a felbujtók, hanem Hank a szépséges szemeiért tette, annak megítélését önökre bízom, fejezte be Holmes elégedett mosolylyal.