Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)
1906-07-15 / 30. szám
44. évfolyam. — 30. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1906. julius 15. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill. Amerikába: Egész évre 10 kor. 00 fill' „TJng vármegye Hivatalos LapjátÉ-val együtt : egész évre 12 kor. — Félévre. . f> kor. Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronklnt 40 fillér. A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. H3TILAP. Kiadóhivatal telefonszáma 11. AZ UNOMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér 1-ső szám. Felelős szerkesztő: BÁNGCZY BÉLA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Közigazgatási reformok. Irta dr. Nagy József. A lefolyt nagy alkotmányküzdelem után vármegyéink reformjának kérdése nyomul előtérbe. A vihart ezúttal szerencsésen kiálltuk. Alkotmányosságunk és vármegyei önszervezetünk hajója recsegett-ropogott, félő volt, hogy elnyeli az orkán, a feneketlen hullám, avagy szirtre dobja a szenvedélyek fékevesztett zivatarja. Ellenállt. A vihar megviselte a tengerjáró hajót; most alaposan javítani kell. Most kikötőben vagyunk. Szélcsend és békességben. A szerkezeteket erősíteni. Ami fa volt, puha és törni kész, azt ki kell cserélni az acél törhetlenségével. A mi nyűg és teher volt, el kell dobni, a nehézkes elavult gépezeteket újakkal kicserélni és frissé, újjá, erőssé százszoros viharokban ellenállóvá, gyorssá és diadalmassá kell tenni, hogy a támadások viharával bátran szembe tudjon szállani, hogy büszke ereje derekán tudja ketté szelni a tajtékzó, tornyosuló undok hullámokat, hogy küzdelem dacára merészen szaladjon előre és vigye ellenállhatlanul, teljes diadalig a nemzeti öntudat és független állameszme gondolatát és töltse be a feladatot: a magyarságban minden polgárt és intézményt összeforrasztani. Most a reformok kezdetén állunk. Tervek merülnek fel minden oldalról. A kérdéssel foglalkoznunk kell. Hisz mi áll közelebb hozzánk, mint a vármegye. Van-e fontosabb nemzeti érdek, mint az államigazgatás, mely élővé a vármegyei igazgatás utján válik. Ha rossz a köz- igazgatás, nem szolgálja semmi, sem az állami, sem a nemzeti érdekeket. A vérkeringés a közigazgatás, és nincs vérkeringése az államnak, ha benne nincs élő közigazgatás, mert az csak holt, avagy lélektelen vergődés, melyből sem az államnak, sem a nemzetnek, sem a magyarságnak haszna nincsen. A lefolyt küzdelem az autonom igazgatás tömérdek hiányát tárta fel. Közjogi szempontból. Nemzeti szempontból. E hiányok közismertek. Azokkal e helyütt nem foglalkozunk. A sok reform közül csak két gondolatot ragadunk ki ezúttal. Az élő közigazgatás gondolatát és a köz- igazgatás államosításának kérdését. Élő közigazgatás. Ez nagy gondolat. Átérteni kell. És ha átél tettük, a tevékenység tág beláthatlan mezei nyilnak meg előttünk. Szivünket lelkesedés járja át, és lelki hevülettel odaadással késztet mindent tenni és végezni, ami tevékenységünk körébe vág. És oly egyszerű az átértés. Mert az élő közigazgatás: a nemzeti gondolattal vezetett igazgatás. Nem a hivatalnok betürágása, unott akta forgatása, megszokott hivataljárása, hanem a tanult, modern, államfejlesztő eszmékkel telített, nemzeti elmaradásunkat átérző és ezért fokozott tevékenységre kész, és szép, teljes törvényes hatáskörrel felhatalmazott hazafi munkálkodása. Minden ügyben érvényesíteni engedni a nemzeti gondolatot és érzelem világot. Szemünket a nagy célra: a teljes magyar államiság és függetlenség magasztos eszméjére kell irányítva tartanunk, csak ezt nézzük folyton és lépésenkint igy haladjunk előre. Akkor minden tettünk a teljesített tisztviselői kötelezettség mellett egyúttal hazafias tett is lesz. A nemzeti célok szolgálata pedig átalakít bennünket. Kiirtja az önzést szivünkből. Az apró érdekek szolgálatát. Kiemel a szűk gondolkodás apró-cseprőségéből. Nem önmagunk érdekeit fogjuk szolgálni, nem a szűk helyi érdeket, a szomszédságot, a családi érdeket, mert ez mind nem illő és való a nagy feladatokhoz, amelyeket betöltenünk kell, de lassan a köz szolgálata mellett, az önzetlen kötelességteljesités, a hazafiul tevékenység mellett éreznünk kell lesz, hogy a köz szolgálata vezetéssé válik és elérjük az ideális állapotot, hogy a közigazgatás a nép, a nemzet helyi tömege, a vármegyei lakosságnak is vezetője és irányitója. Ekkor a polgárság az elfogadott vezetés mellett egyúttal a magyarság és nemzeti önállóság katonájává csap lel. Élő köz- igazgatás mellett a tömegek jó hazafiak, becsületes honpolgárok. És nem háramlik át a tömeg az alsóbb néposztály, a lelketlen, önző népámitók vezetése alá, nem válik sem proletárrá, sem nemzetietlenné. Eddig ez nem igy volt. Tudnunk és éreznünk kell. A közigazgatás nem vezetője, nem irányitója a polgárságnak. A polgárság más eszményeket és más vezetőket keresett. Választások alkalmával sem vezettük a népet, mert azt vezette a garas és a pálinka és a csendőr. A nép most bizalmatlan az ur iránt. Gyűlölik azt. Három bizalmasa van: a kivándorlásra csábitó, a socialista és a zsidó. Másnak nem hisz. Másban nem bizik. Ez szerencsétlenség. Ez igy nem maradhat. Ezen segíteni kell. A bizalmatlanság most még nem veszedelem. A nép még nem öntudatos. De mi, a kik kinn járunk köztök, mi látjuk, hogy nagy az átalakulás. Amerikai levegő kezd fujdogálni sok vidéken. Amerika és az amerikai pénz nyomán támadt gazdasági jólét már igényeket támasztott és öntudatot teremtett. A nép gondolkodik. És ezt a népet nemcsak a nemzeti gondolatnak, de a magyarságnak is meg kell tartani, avagy meg kell nyerni. Itt a népvezetés életkérdés a magyarság szempontjából is. Itt az elavult rendszer már nem segít, hogy a nép butasága ábal vezethető, hogy nem kell felvilágosítani, hogy elég egy szolga- biró és két csendőrszurony és rend és béke van. És ők a mi céljainkra felhasználhatók. Mi nem tettük, de Amerika tette meg, hogy a felvidéki néposztály nagy előrehaladást tett. Értelmileg és gazdaságilag. Ma változott viszonyok lettek. Régen a közigazgatási tisztviselők földbirtokosok voltak és urai is a jobbágyságnak, az általok vezetett népnek. Ma csak a tisztviselő maradt meg. És a nép vagyonra tett szert. A mai igazgatási rendszernek másnak kell lenni. És ebbe az öreg urak bele ne szóljanak. Ok a múlt benyomásaitól szabadulni úgy sem tudnak. Nem is képesek. Nem is kívánjuk, hogy lelkűket átidomitsák. A közigazgatási tisztviselő nemzeti gondolattól áthatott, önzetlen, odaadó tevékenységének, a köz szeretetével, munkálásával, a A határszélen. Dr. Novák Endrének ajánlva. Irta: Vidor Marci. Leborulok sírva e földnek ölébe, Valaha hejh itt járt Rákóczinak népe, Lábuk nyomát régen a szél bekavarta, Sok súlyos esztendő szállott a magyarra ... Leborulok sirva e földnek ölébe ; Emeld föl a lelkem Rákóczinak népe ! Ó áldott ezerszer ereje a rögnek, Szivemben az álmok magasabbra törnek, Hol a honszeretet égi fénye lángol, Iszom a dicsőség drága italából: Magyarország Anyám vérző homlokára Hull már a glória sugárkoronája. Meghasad a szivem tiszta gyönyörébe... Rákóczi földjének lágy, puha ölébe Nyugtatom fejemet, szunnyadó hű gyermek. És érzem, az álmok megelevenednek, S a völgyről, a hegyről úgy suhan elémbe Diadalmas arccal Rákóczinak népe. Nincs fegyver a vállán, skacagányos mente. Egy se párducbőrös, sisakos levente, Nem vakit, nem csillog kardja villanása, De lelkembe markol büszke pillantása: Rákóczi ha látná, mily serege támadt, Beállna mégegyszer kurucgenerálnak. Nem harcos e tábor, nem száll véres hadba, Helyette a kardot fogta öregapja, Ő már megelégszik a kasza nyelével, Műveli a földet véres verejtékkel, Kenyere sötét gond, mégis vig a képe, Esküszöm, e sereg Rákóczinak népe ! Leborulok sirva e földnek ölébe : Köszönöm, hogy itt vagy Rákóczinak népe, Amerre a sikot, a halmot bejártam, Mindenhol magyar szót és hazát találtam, Álomnál fényesebb gyönyörüszép álom : Itt vigyáz a népünk a lengyel határon. Erre, hol a véső a sziklákba vágott, Fejsze és kalapács teremtett világot, Hol a lusta földet sínekkel megrakták, Itt született, itt egy darab Magyarország, Látom: e lakatlan vadonnak ölébe, Uj életre támad Rákóczinak népe 1 Vérzivatar helyett munkás Magyarország, Hol nem a könyeket, az örömet ontják, Kenyere, kalásza, méze, Kánaánnak, Kincse, gabonája mind ölünkbe árad : Uj Magyarországnak ez a dicsősége, S te ezt megteremted Rákóczinak népe ! Uzsok, 1906. julius 8. A Magyar Remekírók uj sorozata. A Franklin-Társulat nagyszabású remekiró- gyüjteménye, az öt esztendővel ezelőtt megindított Magyar Remekírók, immár nemsokára teljes lesz. Most jelent meg a gyűjtemény kilencedik ötkötetes sorozata s igy egy év múlva befejeződik az 55 kötetre tervezett hatalmas gyűjtemény, a mely a maga nemében páratlan kincsesháza irodalmunk remek alkotásainak. Az uj sorozat Deák Ferenc válogatott munkáinak első kötetét, Petőfi Sándor összes munkáinak első és második kötetét, Mikes Kelemen törökországi leveleit és a Magyar Népdalok egykötetes gyűjteményét foglalja magában. A Deák Ferencz-kötet a haza bölcsének beszédeit tartalmazza időrendben 1829-től 1861-ig. Az első beszéd a kötetben egy védőbeszóde a 26 éves tiszti ügyésznek 1829. szeptember 10-én egy rablógyilkos mellett a halálbüntetés ellen, az utolsó beszéd a haza vezérének első felirati javaslata és indokolása 1861. máj. 13-án. Ez a kötet magában foglalja tehát a nagy államférfi pályája első nagyobb részének minden jelentősebb mozzanatát, a melyeknek egy-egy beszéde felel meg. Pályafutása második felének, a kiegyezés előkészítésének és a kiegyezési korszaknak egy későbbi, második kötet lesz a hű tükre. Ez a két kötetes Deák, a melyet Wlassics Gyula rendezett sajtó alá és látott el csaknem ötives gyönyörű élet- és jellemrajzi bevezetéssel, mintaszerű népies kiadás. Minden egyes beszéd előtt megvan a beszéd rövid előzménye, úgy, hogy az olvasó teljes tájékozottsággal élvezheti a beszédeket, s teljesen beleéli magát a múltba, a mely a beszédek fonalán mintegy megelevenedik tőle. Az uj sorozat két kötete Petőfi munkáinak java részét, a kisebb költeményeket foglalja magában betűrendes tárgymutatóval, az eredeti kiadások alapján javított pontos hű szöveggel, Badics Ferenc tartalmas bevezető tanulmányával együtt. A nagy költő egyéb munkáit további két kötet fogja beleilleszteni a gyűjteménybe. A magyar próza egyik úttörő nagy mesterének legremekebb alkotását, Mikes Kelemen Törökországi leveleit kapjuk az uj sorozat negyedik kötetében Erődi Béla magvas bevezető élet- és jellemrajzi tanulmányával és gondos jegyzeteivel. A bujdosó fejedelem leghívebb szolgája és Íródeákja, irodalmunk egyik leg-
