Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)
1906-07-15 / 30. szám
2. oldal. TT IST <330. szám. polgárság érdekeinek szolgálatával pótolni kell mindazt, a mi köztisztviselői állása mellől elmaradt és a fölényt csak ezzel szerezheti meg. Pózzal, lármával, a múlt dicsősége foszlányai halvány csillogtatásával imponálni már csak ideig óráig lehet. A tömegöntudat azonban fejlődik, a tömeg művelődik, gazdagszik. E fejlődés mellett a túlsúlyt megtartani csakis fejlődéssel lehet. A túlsúly, a fejlődés kérdése az élő köz- igazgatás. Élővé az az öntudatos tevékenységi kör állal is válik. És soha nem szabad felejtenünk, hogy ugyan egy hazafias, a magyarsághoz mindenkor hű nemzetiség között élünk, mégis nemzetiség az, a melynél százszorosán íontos, hogy öntudata fejlődésénél ki a vezetője, a magyar, avagy más. Mert a közigazgatás a magyarság szolgája — és kiküldött harcosa is. E kérdéssel szorosan összefügg az államosítás kérdése, a melylyel más alkalommal foglalkozunk. Iskolai értesítők ismertetése. 3. Az ungvári m. kir. áll. polgári leányiskola értesítője az 1905—6. iskolai évről. II. évfolyam. Szerkesztette: Deák Gyula igazgató. A 83 oldalra terjedő értesítőnek első közleménye Csekme Rozáliának az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulója alkalmából irt szép ünnepi beszéde. Ezt követi: „Tájékoztató a polgári leányiskoláról“ irt cikk, melyben az intézeti igazgató közli a polg. leányiskolába való felvételre vonatkozó tudnivalókat, a nyilvános és magántanulók vizsgálatairól szóló vizsgálati szabályzatot és a felvételi és tantervkülömbözeti vizsgálat tananyagát. Az igazgatói jelentés részletesen foglalkozik még a személyi ügyekkel, közli a beiratás idejét és a tanév kezdetét, meleg hangon emlékezik meg Hidasi Sándor vármegyénk kir. tanfelügyelőjének a Ferenc József-rend lovagkeresztjóvel való legfelsőbb kitüntetéséről, röviden szól Volenszky Gyula miniszteri iskolalátogatónak junius 7. és 9-ón az intézetben tett látogatásáról, a gondnokságról, az intéző-bizottságról, a látogatásokról, a tantestület értekezéseiről és működéséről. A tantestület nagy gondot fordított a növendékek vallásos és hazafias irányú nevelésére. Az intézetben összesen öt iskolai ünnepélyt tartottak a jelen tanév folyamán és pedig nov. hó 19-én Erzsébet királyné névnapja alkalmából, március 15-én, április 19-én, junius 8-án és jun. 29-én. Az intézet növendékei négy kirándulást tettek és pedig szept. 15-én a vasúti hídhoz a hid áttolatása alkalmával, okt. 1-én a nevickei várba, nov. 4-én a helybeli bútorgyárba és május 6-án Sárospatakra. A tantestület ebben az tanévben kezdte meg a francia nyelvnek, mint rendkívüli tantárgynak tanítását. Majd ismerteti a polg. iskola felügyelő hatóságait és a 12 tagból álló tanári testület névsorát, részletesen mutatja ki az elvégzett tananyagot, végül a bútorzat, felszerelés, Könyvtárak és múzeumok gyarapodásáról számol be. A tanári könyvtár 199 kötetből állott és 941 korona értéket képviselt. Az ifjúsági könyvtárban volt összesen 189 mű 269 kötetben, 464 kor. 90 fill, értékben. Az értesítőnek egyik legérdekesebb részét képezi a VIII. fejezet alatt közölt Kirándulások eimü közlemény. E közleményben Deák Gyula igazgató 10 évre szóló kirándulási tervezetet készített. rokonszenvesebb alakjává lett, a kinek bámulatos fris- sesége túlélt immár közel két századot, bájával, zeng- zetességóvel, tőről metszett magyarságával állandóan megtermékenyítve irodalmunk legjelesebb uj mestereit. A rodostói száműzetés hosszú éveinek krónikását ez a kiadás, a mely az egri lyceum könyvtárában őrzött eredeti kézirat nyomán készült, bizonyára még népszerűbbé fogja tenni. Az uj sorozat utolsó kötete a magyar népdalköltészet jeles gyűjteménye. Endrődi Sándor, a kiváló lyrikus, rendezte sajtó alá és látta el bevezető tanulmánynyal, a melyben rövid áttekintését adja nóp- dalgyüjteményeink keletkezésének is, a melyek szine- javát foglalja magában ez a nagy szakértelemmel és szeretettel összeválogatott értékes kötet. A gyűjtemény tárgykörök szerint van beosztva. (Szerelem rózsái; katona élet; pásztordaiok ; betyár nóták ; bor mellett; vidám órák; vegyes dalok; ágról-ágra; ismert szerzőktől.) A kötet végén betűrendes névjegyzéke van az összes népdaloknak. Az uj sorozatban lévő arcképek (Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Mikes Kelemen), R. Hirsch Nelli művészi rajzónját dicsérik. Az uj öt kötet a gyűjtemény eredeti programm- jához híven az 55 kötetből a magyar irodalom különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé e kilencedik sorozat keretén belül. Az uj kötetek beleillenek a maguk helyére a teljes gyűjteménybe, a mely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. Az uj sorozat kiállítása a kiadó intézet hagyományaihoz illő. Csupa dísszel ékesített kötet, úgy mint a gyűjtemény eddig megjelent többi kötete. Az 55 kötetes teljes gyűjtemény ára 220 korona, s az egész gyűjtemény, melyből immár 45 kötet megjelent, havi részletfizetésre is megrendelhető. Az értesítő befejező részét képezi a nyilvános tanulók érdemsorozata és statisztikai kimutatása. A IV osztályba beiratkozott 189 tanuló, kimaradt 10, meghalt 1 tanuló. Osztályzatot nyert 178 tanuló. Előmenetelre nézve kitűnő volt az egész intézetben 27 tanuló, jeles rendű volt 87, jó rendű 54, elégséges rendű 4, bukott 16 növendék. Az értesítőt az 1906—7. isk. évre vonatkozó értesítés zárja be. A beiratások szept. hó 1., 2., 3. és 4. napján fognak megtartatni. Javitó- vizsgálatot szept. hó 1-én d. u. lehet tenni. * 4. Az ungvári Drugeth- és Kossuth-téri állami elemi népiskolák XII. értesítője. A tanítótestületek közreműködésével szerkesztették: Takács László, a Drugeth-téri áll. elemi népiskola igazgatója és Szabó József, a Kossuth-téri áll. elemi népiskola igazgatója. A) Drugeth-téri iskola. A 87 oldalra terjedő és gondosan összeállított értesítő első lapján látható Hidasi Sándor, Ung vármegye közszeretetben álló kir. tanfelügyelőjének szépen sikerült arcképe. Ez után következik Takács László igazgatónak Hidasi Sándor, Ung vármegye kir. tanfelügyelőjének a Ferenc József-rend lovagkeresztjével való kitüntetése alkalmából irt tartalmas és rokonszenves közleménye. Ugyancsak ezen szép közlemény keretében olvasható azon lelkes üdvözlő beszéd, melyet Takács László intézeti igazgató a bokros érdemű kir. tanfelügyelőhöz intézett az ünnepélynél a tisztelgő tanítótestület nevében. Ez után az értesítő az ungvári állami népoktatási intézetek elöljáróságát közli. Az értesítő III. fejezete tisztán a Drugeth-téri állami népiskola és annak körzetéhez tartozó áll. óvodák 1905—6. tanévi működésére vonatkozó adatokat ismerteti. E közlemény keretében a Drugeth-téri áll. isk. igazgatója részletesen foglalkozik a lefolyt isk. óv fontosabb eseményeivel, melyekből különösen kiomelen- dőnek tartjuk a gazdasági irányú ismétlő iskola állapotát, a tanítás akadályait, a személyi ügyeket és a tantestületben beállott változásokat, továbbá a havi gyűléseket. Ugyancsak az igazgatói jelentésből domborodik ki a tantestület tagjainak társadalmi működése és állása, az iskolai ünnepségek és a tanulók tandíjmentessége. A tandíj elengedésénél örömmel konstatáljuk azt, hogy a népiskolai tanulók ingyen oktatása, nagyon is rohamosan közeledik a megvalósuláshoz, amennyiben a Drugeth-téri iskolánál 574 mindennapi tanuló "közül 408 szegény sorsú tanuló részesüli tandíjmentességben. Az elengedett tandíj 1032 koronát tett ki. A Drugeth-téri iskolában három könyvtár van, u. m. a tanítótestület könyvtára, az ifjúsági könyvtár és a népkönyvtár. Az ifjúsági könyvtárt csak a IV—V—VI. fiú- és leányosztályok használták. A Drugeth-téri iskola igazgatója az intézet körzetéhez tartozó három óvoda működését szintén jelen értesítőben méltatja. A tanítótestület az óraadóval, az óvónőkkel és a hitoktatókkal együtt 21 tagból állott. Ezek után a tanulók érdemsorozata következik. Beiratkozott a mindennapi és gazd. ism. iskolába 306 fiú és 318 leánytanuló, összesen: 624 tanuló. Előmenetelre nézve volt kitűnő 32, jeles 90, jó 195, elégséges 143 tanuló. Bukott 79 növendék. B) Kossuth-téri iskola. A Kossuth Lajos-téri iskola s a vele kapcsolatos gazdasági ismétlő leányiskola és áll. óvoda 1005/6. tanévi működéséről szóló igazgatói jelentés részletesen világítja meg az iskolára vonatkozó adatokat. Ezen adatokból különösen említést érdemel A gazdasági ismétlő iskola cimü közlemény, mely rámutat azon radikális körülményre, hogy a gazdasági irányú ismétlő iskola a mai viszonyok között nem képes prosperálni, a mi arra indította az iskolai gondnokságot, hogy ezen ismétlő iskola beszüntetését és helyette egy ipari ismétlő iskola felállítását kérelmezze. Az e tárgyban irt és kellően megokolt kérvény ugyancsak ezen közlemény keretében egész terjedelmében van közölve. Fontosak még az igazgatói jelentésben a személyi változások, a helyettesítések, a testületi tanácskozások, a tanév folyamán tartott iskolai ünnepélyek és a gyermek szinielőadás. A tanítói könyvtár, melyet még csak négy óve létesített a tanítótestület, 220 különféle (250 kötetben) jobbára neveléstudományi müvet foglal magában. Értéke 1145 kor. 91 fillér. Az ifjúsági könyvtár 333 kötetből (387 kötet) áll. Értéke 742 kor. 09 fillér. Az ifjúsági könyvtárt csak a három felső osztály tanulói használták. Az iutózet igazgatója külön számol be a Kossutb-tóri áll. óvoda évi működéséről. A tanítótestület a hitoktatókkal együtt 18 tagból állott. A tanítótestület társadalmi működése nincs az értesítőben feltüntetve, pedig tudtunkkal többen ilyen irányú működést is tanúsítottak. A tanulók statisztikai táblázata szerint a tanulók létszáma mind a mindennapi, mind a gazdasági ismétlő leányiskolában összesen 617 volt. Év végén osztályoztatok 551 tanuló. Ezek között előmenetelre nézve volt kitűnő 44, jeles 122, jó 174, elégséges 110 tanuló. A bukott tanulók száma 101. Vallásra nézve a beirt tanulóknak több, mint a fele izraelita vallásu volt (371 tanuló.) Anyanyelvre nézve legtöbb volt a magyar és pedig 395 tanuló. A kettős értesítőt a tanulók jutalmazása és segélyezése zárja be. A jövő iskolai évre való beiratásokat mindkét iskolában szeptember hó 1—4-ik napjáig bezárólag d. e. 8—12-ig fogják eszközölni. A tanév ünnepélyes és isteni tisztelettel egybekötött megnyitását szeptember hó 5-ón tartják. A rendes tanítás szeptember hó 6-án veszi kezdetét. Színház. Egy újabb hét, amelyen az ungvári közönség műórzékéről, áldozatkészségéről és a művészet lelkes pártolása iránti érzékéről bizonyságot tett. Mert ezt bizonyítják a zsúfolt házak. Ezt a lelkes ovátió, amely- lyel egy-egy kiválóbb alkotást, alakítást kisér. A dicséret a közönséget illeti és főleg a mi derék, kitűnő színészeinket, akik teli kedvvel, ambitióval ragyogtat- ják tehetségeiket és teszik élvezetessé az estéket és fokozzák napról-napra az elismerést, amelylyel játékaiknak adózni kényszerülünk. Szinte sajnáljuk művészeinket azokon az igénytelen deszkákon, abban a fabódéban. A keret nem illő hozzájuk. A héten uj erő Torday Erzsi mutatkozott be. Általános szimpátiát keltett. Úgy a játéka, mint éneke. Alig hagyta el a sziniiskolát, máris kiváló megjelenés. A kezdet nehézségeit legyőzni szép pályafutásnak néz elé. A többiek ismertek már nekünk. Az elismerő és dicsérő szavakat ismételnünk kellene, ha rólok írunk. A bájos, tűnd -ri Hidy minden játékával külön hóditja meg és bűvöli el a közönséget. A pesti színpadokon lesz ő még ragyogó színésznő. A többi primadonna hasonló sikereket ér. No meg a színészek. A darabok is kitünően vannak összeválogatva. Vígjáték, színmű, operette váltakoznak a műsoron. Szombaton és vasárnap a Legvitézebb huszár teljesen zsúfolt házat hozott. Sőt ta- láD még harmadszor is zsúfolt volna a szinház. Vidéki színi életben ez igen szép siker. Balláné oly ragyogó volt. Hidy nem győzött elegettáncolni. Táncolt a vastapsig. Szerepben szobalány volt, játékban és sikerben királynő. Hídvéginek kis szerepe volt, alakítása nem alkalmas, ő azért hóditó volt abban is. Sziklay, Heltay, Gáthy, a fórfiszereplők közül biztosították az előadás nagy sikerét. Gáthy ugyan az ezredes szerepét nem tudta tökéletes hűséggel és erővel adni, énekével azonban bűvölni tud. Tartalom tekintetében az előadott darabok közül A párbaj színmű külön említést érdemel. A darab komoly, színmű, kevesen játszanak benne és mégis az abban irt szavak, gondolatok átcsapják a lelkeket és mohón lessük a gyorsan folyó jeleneteket és félve várjuk, mi diadalmaskodik, az erény avagy a lelketlen és istenkáromló felvilágosodottság. A darab hétfőn került színre. Benne küzdelmet folytat le az istenfélelem, a valláserkölcs, a káplán — Gőzön Béla — szerepében, a modern de istentagadó felvilágosodottsággal; ezt az orvos — Gero Zsiga — személyesíti. A küzdelem a nő erényéért folyik. A küzdelem mozgatója egy hercegnő — Csáder Irén.— A három egyén játszik a színpadon. Játékukkal, beszédeikkel a keresztény erkölcs legtisztább igéi nyernek diadalt. Papok játszanak a színpadon és a játék nem groteszk. Profanizálva nincs semmi. S a diadal, a rokonszenv az erkölcsé, az evangéliumé. A pap úgy beszól, mint egy modern felvilágosodott ember, ki épen ezért teljesen szimpatikus. Csáder Irén remekelt a darabban. Gőzön Béla fiatal színész, de játékával, köny- nyed, biztos, művészi öntudatával máris az elsők közt foglalhat helyet. Ö nagy tehetség. Gere Zsiga e szerepét hasonlóan tökéletesen adta. Ketten uralták a színpadot. Balázsy Sándor a püspök szerepét teljesen rokonszenvesen mutatta be. A szép szinmü után a Boszorkányvár kedden majdnem az egész színi személyzetet foglalkoztatta. A sok technikai segédletet igénylő darab nem éreztette annak hiányát. A játékosok annyira lebilincseltek, hogy csak őket néztük, csak őket hallgattuk. Torday Erzsinek ebben a darabban volt első és hóditó fellépte. De játszottak ebben: Hidy, Balláné, Gáthy, Halmay, Gere, Sziklay, Heltay; természetesen a sikernek is nagynak kellett lenni. Jerikó falai kevésbé kiváló darab, unottan indul, párbeszédei hosz- szak és csak a harmadik felvonással gördül gyorsabban az esemény. A Szultán már lebilincselt. És lebilincselte a kiélt, komoly és blazirt Szelimet is a francia követ leánya Hidy Irén. Nem bocsátkozunk ismétlésekbe. Hidy primadonna, ki előtt hódolattal áll a kritika. Remek Szelim szultán volt: Balláné. Fényes játéka lekötött minden figyelmet. Szőreghy kiválóan játszott. Torday Erzsi kisebb szerepében hódított. Az első zónaelőadás pénteken volt. Szinre került a Drótostót közismert operette. Ki ne ismerné e darab meséjét. A kis turóci tót Jankó elkerül a fővárosba és ott egy derék iparosmester leányát jegyzi el. Otthon a gyermekkorban eljegyzett Zsuska is mást szeret meg és amikor Pesten egymásra ismernek, mindkettő szabadulni vágyik egymástól és azt akarja, akit szeret. Az előjátékban a Jankó eljegyzése és bu- csuzása folyik le. Balláné a tót tapasztalatlan leány félszegségét remekül játszotta. Énekeit, táncait lelkesen ujrázta a közönség. Hidy fáradt volt és azt éreztette is a közönséggel. Szeszélyes, mint egy primadonna. Apró szerepeik voltak Hídvégi és Dulichnak, Sziklay állandóan kacagtató volt. Tömérdek tapsot kapott. Szőreghy külön dicséretet érdemel. Szombaton a Bolygó görög került szinre. * Színházi műsor: Vasárnap délután félhelyárakkal „Kondoiosi szép csapiamé.“ Deréki Antal eredeti népszínműve van a műsoron, a címszerepben Hidy Irénnel —• este — ez idényben először — „János vitéz“ Kacsóh- Pongrác népszerű és nagyhatású operetteje van kitűzve, a czimszerepben Balláné Csik Irénnel; Bagót — Gáthy Kálmán; Iluskát — Hidvéghi Margit; a francia királykisasszonyt — Torday Erzsi adja. Az előadásnak különös érdekességet kölcsönöz, hogy a 3-ik kép tün- dórjelenetóben Percei Karola a debreceni „Nemzeti Színház“ balletmesternője és prima ballerinája (ki ez idő szerint rokonainál élvezi szünidejét) is résztvesz. Hétfőn, újdonság, itt először „Veér Judith rózsájaLampórth Géza kiváló poétánk rendkívül bájos