Ung, 1905. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1905-07-09 / 28. szám
XLIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1905. julius 9. 28. SZÁM. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér 1-ső szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Ny il ttér sor önkin t 40 fillér. VEGYES TAST^LMU HETILiXP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám 20 fill „Iliig vármegye Hivatalos I.apjá“-val együtt: Egész évre 12 kor. — Félévre.. 6 kor Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATAL0S KÖZLÖNYE „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Mindent, a maga idején. A városok tiszta, egészséges ivóvízzel való ellátásának kérdése ma minden előrehaladott államban a legfontosabb kérdések egyikét alkotja, mert a jó ivóviz áldása a lakosok egészségi állapotának. Ma már Magyarországnak is húsznál több városa rendelkezik kifogástalan ivóvizet szolgáltató rendszeres vízvezetékkel, mintegy 60 magyar városban pedig a vízszolgáltatás a közönség rendelkezésére álló mély artézi kutakból történik. Ungvár város nem szerepel sem a vízvezetékkel, sem az artézi kutakkal rendelkező városok között, holott a város lakosainak egyáltalán nem áll rendelkezésére sem jó, sem elegendő, könnyen hozzáférhető ivóviz. Úgy a nagy Ung, mint az Ungcsatorna vize' szennyes, bűzös, a kutak tartalma pedig legnagyobb részben nem forrás-, de talajvíz — erős mellékizzel, s épp erre való tekintettel a vízvezeték kérdése már nálunk is kisért mintegy 15 éve. Az elmúlt évben történt az első komoly lépés, mely a megvalósulás útjához vezethet, az elmúlt évben szavazott meg ugyanis a képviselőtestület 10,000 koronát azon czélból, hogy a vízvezetéki tervek és költségvetések elkészítéséhez szükséges előmunkálatok : a próbafúrások megtétessenek. Az összeg, a 10,000 korona, már több mint tél éve itt hever a város pénztárában, a próbafúrás azonban még mindig nem kezdődött, s íélő, hogy nem is fog megkezdődni ez évben. A próbafúrások eszközlésére ugyanis a Szürkület felé. — Vidor Marczi verskötete. — Beteg feleség. — Édes uram ! igy szól Beteg feleségem, Meghalok az őszig . . . — Meggyógyulsz a héten ! Fejem olyan fáradt, Szivem olyan dermedt . . . — Ölelő két karom Újra felmelenget. — Csókjaim tüzétől Meggyógyulsz te nékem ; — Csókjaid tüzétől Elhervadok, érteni. Halovány orczáját Kebelembe rejti; Csillogó kék szemét Szemembe felejti. — Édes uram ! — igy szól Beteg ieleségem, — Édes uram, lelkem, Meggyógyulok, érzem. * Már nem ömlik a vers belőlem, Elég ha néha-néha nap, Mint lelkemnek egy villanása; Toliamból méla dal fakad . . . így énekel az ifju poéta Vidor Marczi, midőn a „Forró Éjszakák“, „Egy Asszony“ verskötete után földmivelésügyi ministerium vizépitési igazgatósága vállalkozott, bejelentvén a polgármesternek, hogy a próbafúrásokat ez év nyarán megkezdi és igy az összes terveket és költség- vetéseket a tél folyamán elkészíti. Mi lehet az oka, hogy a munkálatokat még sem kezdette meg ? — erre Szeretnénk választ nyerni; hisz épp a vízépítési-igazgatóság volt az, mely a városhoz intézett múlt évi leiratában szinte sürgette az előmukálatok költségeinek megszavazását. Vagy talán megfeledkeztek Budapesten az adott Ígéretről ? Lehet, hogy igy van. De ha igy volna is, nekünk nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vízvezetékre igen nagy szükségünk van, s hogy tervekhez, költség- vetéshez csak akkor tudunk jutni, ha már bizonyosak vagyunk arról, hogy van elegendő, bőséges és jó vízmennyiségünk. A mindent a maga idején elvénél fogva szükséges tehát, hogy a város polgármestere sürgesse meg az országos vizépités igazgatóságot Ígéretének beváltására, s ha onnét azon válasz érkeznék, hogy elfoglaltságuk miatt ez évben a próbafúrásokat nem eszközölhetik, úgy haladéktalanul gondoskodni kell, hogy valamelyik megbízható magán c{ég teljesítse azokat. Halogatásnak nincs helye. Mert ha a próbafúrások ez év folyamán sem fognak megtörténni, úgy ismét egy évet vesztettünk, még egy újabb évnek elvesztése pedig — lehet — hogy a vízvezeték létesítésének eszméjét fogja hosszú időre eltemetni. Nem szabad ugyanis feledni, hogy ha a város utc\áinak követésével kapcsolatosan létesítjük a vízvezetéket, úgy az jóval kevesebb összeget vesz igénybe, mint ha a követés létesítése után öltene testet a vízvezeték eszméje. Siessünk tehát. Tegyünk, dolgozzunk, hogy előre haladhassunk. A képviselőtestület már megszavazta a 10,000 koronát, igyekezünk tehát mielőbb bizonyosságot szerezni arról, mibe is kerülne hát a vízvezeték létesítése, hogy ennek birtokában magát a létesítést vihessük keresztül. rn. Képviselőtestületi tagválasztások. A városi képviselőtestület választott tagjainak fele e hó végén megbízatását veszti. Az uj választások iránt az intézkedések megtörténtek, melyek alapján az alispán a választás határidejéül e hó l9-ét, szerdát .űzte ki, megbízván egyúttal a választás vezetésével Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőt, aki választási jvezetőkül az I-ső (savanyuvizi) kerületbe Volosin Ágostont, a Ill-ik kerületbe Éényes Vilmos drt, és a IV-ik kerületbe Lám Sándort kérte fel, illetve nevezte ki. A választásokra vonatkozólag a polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki: 34(17—1905. ki. szám. Hirdetmény. Ungvár város polgármesteri hivatala által közzé tétetik, hogy a városi képviselőtestület választott tagjainak azon fele része, kiknek megbízatása f. hóban lejár, a képviselőtestületből törvény rendelete szerint kilép. Az ekként megüresedett képviselőtestületi helyek betöltését czélzó választásra a vármegye alispánja f. évi 4583. sz. rendeletével f. évi julius hó 19-ik napját tűzte ki. A válasziás kerületenként fog megejtetni. A választás helyiségéül az I-ső (savanyuvizi) kerületben a volt Brenner-féle vendéglő, a Il-ik (belváros) kerületben a Teleky-utczai róm. kath. iskolai helyiség, a III-ik (túlahidi első) kerületben Fekete-Sas vendéglő és a VII-ik (túlahidi 2-ik) kerületben a Központi szálloda jelöltetik ki. Válaszlandó pedig az 1. kerületben, (melyhez tartozik a Bercsényi, Hajnal, Honvéd, Drugeth, kis- és a szerelmes versek után — hidegek, nehezebbek és talán erőltetettek. Egyelőre azonban maradjunk csak még meg az első résznél. Jönnek a „Bárányfelhők“, — mert ehelyütt némi megjegyezni valót is találtunk. Nem hiába emeltük ki, hogy a „Forró éjszakák" előzték meg a „Sziirkiilet“-et és jeleztük haladásnak a tisztább érzelmeket. Még e kötet is tartalmaz: Csókok, Nyiri rózsa, Szerelem — ezek nem egészükben — de részleteikben túlzottak — buják — az azokban megénekelt érzelem tullázas és nem a költészet tiszta eszmónyült világa. És ne húzzunk kapcsolatot közlök, de a kötet végéhez fűzött Heine fordítások körölbelül hasonló zsáner példányai. Véleményünk szerint a költészet felemelt és épen ez által megtisztult, mintegy dicsőült érzelmek birodalma. Bűn, — bujaság megénekelhető, csakhogy ez vagy a költői hangulat rovására van, avagy egészen a költői benyomás megszüntetésére vezet. És a versbe szedett szavai az érzéki szenvedélynek sohasem lehetnek költőiek, végeredményben költemények. Azért van Heine, egyébként elismert költészetének is, hazájában annyi gáncsolója és ellensége, sőt sík kiváló kritikusa, akik őt oly értelemben költőnek, mint hírét szertevitték, nem is tartják. És ez aestetikai álláspont. És ilyen szempontok bele vivése és érvényesítése a költészet terén igen indokolt, sőt szükségszerű és a költészet fogalmából következő. Különben mutatóul, hogy a fentieket megérthessék, pár sort idézhetünk : S ajkad, mely vad csókjaimnak Rohamától megremeg, Add, oh add az ajkad csókra S puhabársony kebledet. S én szivedre rászorítva Kéjtől tikkadt homlokom ; Gyünyürittas ajkaimmal Lelkedet kicsókolom , , , immár harmadik könyvével lép a nyilvánosság elé Szinte kínálkozik a fejlődésre rámutatni, amit a dúsan termő poéta kötetei nyomán észlelhetünk. Anélkül, hogj párhuzamot vonnánk az egyes kiadványok közt, megállapíthatjuk általános benyomásként, hogy a legújabb versek nyugogtabbak, érzelmesebbek, tisztábbak, hangulatosabbak, viszont a verselés erőltetetebb, nehézkesebb. Tehát mig belső tartalma vonzóbb, külső technikája az előző kötetek verselési művészete mögött áll De mert a formánál mindig lényegesebb a tartalom, — a kis kötet sok szépsége, kiválósága csak Vidor Marczi fejlődő költői tehetsége mellett érvel. Mutassuk be sorjában a kedves kötetet, melynek hófehér lapjára az van rá nyomtatva: szürkület felé. A könyv külső kiállítása discrét, Ízléses. Ajánlja £ szerző a könyvet zempléni Moskovitz Ivánnak, fc első verse a „Szürkület felé“, s csak most értjük meg a kötet czimét, melynek egyébként a könyv tartalma annyira ellentmond. Telve az szerelmes, széf versekkel s a 154 oldalas mű több mint 100 oldala ilyenekkel van tele. Aki ennyit és igy érez, annak szive, lelke ilju, telve tűzzel, hévvel, szerelmi vágyódással, elért boldogsággal. Persze más hang szólt a „Forró Éjszakák “-bői! — a házas élet tiszta boldogsága újra más terekre vonza a lant keveset pihenő húrjait. Bizony Vidor Marczi nem haladt a szürkülel felé, de kifejezője, epedő lantosa annyi boldogságnak, hitvesi szeretetnek, — rajongó versei emelik fel a költő paradicsomába a nőt, — az ő beteg feleségét, halovány orczáját, csillogó kék szemét ... És annyi boldogság közepette nem csoda, ha a lant csak dalra fakad, ha röpke hangulat mámoritó szava egy-egy rövid verskénl nyomot hagy hátra az emlékezetnek — és a költészetnek. A szerelmi lyra túlnyomó, ezért más vonatkozású versei: Bercsényi búcsúja, Berezna felé, mert nem a lelket eltöltő érzelem lennkölt szülöttei, —
