Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-26 / 13. szám
XLIIL ÉVFOLYAM. UngTár, 1905. márczius 26. 13. SZÁM. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér 1-ső szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. VEGYES T^EST^.X^GvdlXT HETILAP. Nyilttér soronkint 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fül „Ung vármegye Hivatalos Lapjáéval együtt: Egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Bercsényi Miklós szobra. Gyúljanak ki sziveinkben az örömtüzek !.. Jelenjenek meg sziveinkben az örömkönnyek ! .. Rebegjenek halát ajkaink! .. Szobra lesz Nagy Bercsényinek, annak a Bercsényinek, aki mint vármegyénk főispánja megértette a szegény nép panaszos szavát, belelátott az elkeseredett lelkekbe, meghallotta a szivek dobbanását. S mikor mindezeket megértvén és meghallván, akkor nemes szivének sugallatát, fennkölt szellemének gondolkozását követve: csatlakozott a szabadsághőshöz, II. Rákóczi Ferenczhez, hogy a sokat sanyargatott, a múltat és jövendőt már eddig is meg- bünhődte nemzetnek kivívják a sóvárgott szabadságot. Van-e annál nagyobb ideálizmus a világon, mint amikor selyemben, bársonyban született four, akinek bőven van része a földi javakban, a szegény, földhöz ragadt embereket akarja felemelni az emberi méltóság polczára ? Van-e annál lelkesitőbb törekvés, mint a mikor a jó ügy zászlótartójává lesz valaki s ez a jó ügy az alkotmány megmentésével van szorosan összeforrva? Van-e bátrabb ember a világon annál, mint az, aki fegyverrel küzd a jogokért, s a mikor a jogok megadása helyett villogó kardok, ropogó puskák, száguldó paripák felelnek a jogot követelőnek s akkor ez megvetve a halált, Istenben bizva a „szabadságért“ tovább, tovább megy katonái élén ? Van-e annál nemesebb egyén, mint aki az önkéntes száműzetés keserű kenyerét eszi, csupán azért, mert leigázott földön még a levegőt is fojtónak találja ? Nincs ... Ha nincs nagyobb ideálizmus, lelkesitőbb törekvés, bátrabb ember, nemesebb egyén: akkor hajtsuk meg fejünket illő tisztelettel Bercsényi Miklós emlékezete előtt. Elismerés illeti meg vármegyénk közönségét, mely kezébe vette Bercsényi szobrának ügyét; s a legutóbbi közgyűlésen tekintélyes A nő kalendáriuma. Tél. {Január) Fehérruhás leányka ő, Még szunnyad vágya, szenvedélye, Ábrándok holdvilága sző Hideg rózsákat csak szivére. (Február) Mosolya bágyadt, hallgatag, Mely senkit sem melenget, — (Márczius) Mig egyszer egy hév ifjúnak Lassacskán ő is enged . . . Tavasz. (Április) Kaczagó, édes, nagy leány (Május) S szép, mint tündéri álom ! Virág neki nyíl, csalogány Neki dalol az ágon. (Junius) Szivében annyi vágy. remény, A mennyi rózsaujja — Libeg-lobog fürtös fején Menyasszony koszorúja . . . Nyár. (Julius) Kívánatos fiatal asszony, A lénye csupa szerelem, összeget szavazott meg a szoboralap javára s kilátásba helyezte későbbi támogatását is. De annyi pénzzel nem rendelkezik a vármegye, hogy abból felállíthatná a tervezett szobrot. Gyűjtéseket fog megindítani széles e hazában, hogy a gazdag a forintját, a szegény a kraj- czárját felajánlhassa Bercsényi emlékét hirdető szoborra. Személyeket, testületeket, intézeteket és iskolákat fel fog keresni az intéző bizottság, hogy tehetségükhöz képest adjanak a jóügyre. Mindegyik tényezőre lehet számítani, a honszerelem oltárára ki-ki meghozza áldozatát, de különösebben az iskolák gyűjtésére lehet számot tartani, amelyekben az anyagi kiadást szellemi tőke, a szív és lélek nemesítése jutalmazza, hogyha a tanárok és a tanítók ezt az alkalmát felhasználják Bercsényi kultuszának kialakulására. Mert sajnos, ennek a kultusznak nincs még annyi papja és annyi hívője, mint amennyinek kellene lennie. A Bercsényi-kultusz alapjához vezető módokat egyszer ezen lapok hasábjain megjelöltem. Bercsényi sírját, szobáját és szobrát mondottam a kultusz alapjainak. Sajnos, hogy a szent hamvakat meg nem szerezhettük, azok Kassának Ítéltettek oda és Kassán helyezik el azokat örök nyugalomra. Azokhoz a hamvakhoz pedig nekünk több jogunk volt, mint Kassának. A szobor ügyét egész társadalmunknak is fel kell karolni a maga egész súlyával és melegségével. Az ungvári közönség tud lelkesedni, tud mulatni, úgyszólván minden czél nélkül is. Tegyünk mulatságainkhoz czélt is: Bercsényi szobra ügyének emelését. A mulatságokat rendező egyesületek juttassanak ezután jövedelmeikből a szobor-alapra. A műkedvelők ne sajnálják a fáradságot, rendezzenek évenként néhány előadást, melyeknek egész jövedelmét adjak a szent ügy oltárára. Ha igy szervezkedünk, akkor lehetetlen, hogy Bercsényi emlékéhez méltó nagyszabású szobrot ne tudnánk állítani. Azért él. hogy rózsát szakaszszon, S gyönyört Ígér, hol megjelen. (Augusztus) Szemében perzselő sugár, Mely kárhozatba kerget — (Szeptember) De szive inkább érzi már Az anyai szerelmet . . . Ősz. (Október) A gondos, szerető anya Gyümölcsét fölnevelte. Szivével többé nincs baja, Csöndes, derült a lelke. (November) Hord őszi rózsát gyér haján Belengik régi álmák . . . (Deczember) Végtére mást se tesz, csupán Mesél az — unokáknak . . . Szamolányi Gyula. Ida szerelme. (Egy barátom irodalmi hagyatékából.) Irta : Deák Gyula. Feltekintek az égre s egyet sóhajtok, mikor kezembe veszem a tollat, hogy róla írjak . . . Igazán gyönyörű teremtések voltak a Harray nővérek; egyik szőke, másik barna, mind a kettő A szoborbizottság szervezése a jövő feladata, amikor a gyűjtésnek lesz már szemmel- látható eredménye. A szobor körüli kivitel, a leleplezés módozata, illetőleg a vele járandó ünnepségeknek rendezése a szoborbizottságra hárul. A képzőművészetekhez értő, lelkes tagokból álló szoborbizottság fontos szerepet fog betölteni a szóban forgó szobor előállítása körül. Örvendhetünk az orvendezőkkel, hogy vármegyénk lakossága leróhatja a kegyelet adóját nagy fia iránt, ki a hazaszeretetben példányképünk lehet. Az ő dicső élete, közéleti szereplése, bujdosása mind arra tanít, hogy a hazáért élni, halni, semmi áldozatoktól és szenvedésektől vissza nem riadni tartozunk. Szálljon meg bennünket Bercsényinek szelleme s legyen velünk most és mindörökké! Deák Gyula. Közös vagy önálló vámterület? Válasz Barlal Béla ur «Európai vámunió — vagy izoláczió» czimü czikkkére. Irta : Dr. Juszkovits Mór. A béke legjobb biztosítéka a haderő és bármily hasznára válnék is az emberiség fejlődésére a hatalmak haderejének leszerelése, valameddig csak egy állam van, mely békéjét katonasággal akarja fentartani, addig hadseregét egy állam sem oszlathatja fel, hacsak nem akarja kitenni magát azon veszélynek, hogy a fegyverrel rendelkező állam őt a védtelent megtámadja s tönkre tegye. Ezzel teljesen analog a vám kérdése. A fogyasztást nem is képzelt módon megkönnyítené az összes vámsorompók ledöntése; mi tehát elvben ellenségei vagyunk bármely vámsorompó felállításának, mindaddig azonban, a mig az érdekkörünkbe eső minden állam vámokkal bástyázza körül magát, mi sem nélkülözhetjük a vámsorompókat, ha csak nem akarjuk, hogy azon államok érdekeink rovására előnyöket szerezzenek. A hadsereg és vám kérdése még más tekintetben is teljesen analog. Az egyes államok versenyeznek egymással abban, hogy újabb és újabb fegyverek feltalálásával újabb és újabb terheket raknak népeikre, másrészt bármennyire is előmozdítaná a forgalom szabaddá tétele a szegény nép megélhetésének biz-tositáneines lélek! Helén, az idősb, tizennyolez éves; Ida, a fiatalabb, tizenhét. Helént tiszteltem, Idát szerettem. Oh, bárcsak most is minden úgy volna ! Kadarra helyeztek a magyar irodalom tanárának, mikor elvégeztem tanulmányaimat. Nem voltam még huszonnégy éves, nem szerettem addig soha. Amint megláttam Harray Idát, minden megváltozott. Mintha önkénytelenűl szakadt volna fel bennem az érzés : ezt fogod szeretni, ezért fogsz élni, ez boldogíthat ! Megérkezett szivemnek hajnalhasadása. Valamint a hegyek oldalain csörgedező patak vizének csak akkor van szinpompája, mikor a fényes nap ráragyog, úgy adja a szívnek az igazi zománezot a szerelem. Ida tetszett s csak ő tetszett. Meg volt zavarva nyugalmam; nem találtam örömet tanulmányaimban sem, csak ő benne. De mégis, nem vagyok hálátlan. Örültem, hogy irodalmi ismereteim következtében kalauzuk lehettem, llelén is, Ida is felkért, hogy magyarázzak nekik a magyar irodalomból s én milyen szivesen megtettem ! Mindennap ellátogattam a nővérekhez s magyaráztam Petőfit, Aranyt, Vörösmartyt: életrajzukat, műveik szépségét, hatását. Sokkal érdekesebben magyaráztam, mint más tanítványaimnak. Lelkesedést mentettem szemükből, voltaképeu az Ida szeméből. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES1 IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER.
