Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-23 / 17. szám
4, oldal. “CT 1ST CHIT. szám. vasajtók, hogy csak Botond buzogánya tudná betörni. A városházánál még í’égibb épület az ág. bitv. ev. nagy templom, mely 1385—1425-ig épült. Egy tűzvész óta a „fekete templom“ nevet viseli. A gót építő stil egyik remeke e templom, hatalmas orgonája sok nézőt vonz. Álltam a Czenk tetején Árpád apánk szobránál A négy nap alatt, melyet Brassóban töltöttünk, megfordultam Sepsis zentgyörgyön, egy csendes kis vidéki városban és két csángófaluban. Brassó azért felejthetetlen rám nézve, mert annyit sohasem éljeneztem, mint ott; pedig nem választottunk képviselőt. A dolog úgy történt, hogy az ottani tüzoltó- egyesület zászlót szenteltetett. A szászok minduntalan „Heil“ kiáltással üdvözölték a papok és szónokok szavait. A sok-sok „Heil-t“ akartuk elnyomni az éljenekkel. A kongresszus bezárása után külön vonat vitt át bennünket a csodaszép tömösi szoroson Sinaiába, Romániának e gyönyörű nyaralótelepére. Brassó közelében, a derestyei állomás mellett sörgyár van; ennek a tulajdonosa megsöröztette a külön vonat utasait. Igaz, hogy rekkenő hőség volt, de az is igaz, hogy olyan sörpusztitást még nem láttam, végül tán az a legigazabb, hogy a tulajdonos többé nem tesz próbát óriási hőségben egy nagy vonat utasainak megsöröztetésével, kivált ha azok az utasok tűzoltók. Sinajáról mit mondjak ? Földi paradicsom. Hegyoldalon terül el a tündérmesékbe beillő szép nyaralótelep, melynek alapja az 1865-ben alapittatott kolostor. Sinaia csak akkor jutott nevezetességre, a mikor Károly román király a Peles nevű kastélyt építtette, a melyben a nyarat költői lelkületű nejével, az irói világban ismert Carmen Sylvával tölti. Az ételek és italok ára már nem paradicsomi. Egy kávé 1 K 30 f., egy üveg sör 1 K 20 fillér. * * * Ugyanebben az esztendőben, tehát 1899-beu, a harmadik szélső vármegyébe, Krassó-Szörénybe kerültem. Istentől gazdagon megáldott megye, gyomra tele kincsesei, felülete pedig természeti szépségekkel. Legszebb pontjai : az oravicza-aninai hegyi vasút, Her- kulesfürdő, Orsóvá és az Alduna. Legérdekesebb helye pedig Resiczabánya, egy kis külön világ Magyarország területén. Erről nem szólok e felolvasás keretében, mert egy-egy pillanatnyi kép nagyon homályos színben mutatná be. Krassó-Szörényben a magyarság kevés. Van néhány tiszta magyar telepes község; rajtuk kívül a gócz- pontokon : Lúgoson, Karánsebesen, Oraviczabányán, Resiczabányán és Orsován él bizonyos százalékban magyarság, a kiknek erős küzdelmet kell kifejteni a nemzetiségi törekvésekkel szemben. A talaj is izzik a szenvedélyektől. Az oravicza-aninai hegyi vaspálya a világhírű semeringi vasúttal vetélkedik. A pálya hossza csak 34 km., mégis csaknem 10 millió koronába került, mert óriási akadályokkal kellett megküzdeni az építésnél. A nehézségekről halvány fogalmat nyerhetünk az alábbi adatokból. Az egész vonalon van 10 viadukt 843 m. hosszúságban, 14 alagút 2084 m. hosszúságban, 9946 m. hosszú töltés, 21.171 m. hosszú bevágás. Amint a 4. számú alagútból kiérünk, valóban csoda- szerű látványban gyönyörködhetünk, hogyha a következő alagút nyílásába nézünk. Semmi képzelődésre nincs szükségünk, mégis az alagút szájában egy szép Mária szobrot látunk ölében a Jézussal. A mozgó tünemény csak néhány pillanatig látszik. A felséges jelenség úgy magyarázható, hogy a görbülő alagutban a fénysugarak az említett szobor alakjában verődnek össze. Egyik állomás előtt nem áll meg a vonat a lejtős pályán, hanem az állomás közelében levő alagutban. Egyszerre éles fütyülés hallatszik, a kalauz kürtői s a vonat megáll. Aki nem tudja az okot, az bizony hajlandó valami szerencsétlenségre gondolni. Mondják, hogy egy angol hölgy ezen alagutban a különböző jeladások miatt annyira megijedt, hogy elájult. Az alagútból a vonat visszamegy az állomáshoz a vízszintesen készített sugáron. Lassan kibontakozik a csendes vidék erdői közül s beérünk Aninára, a zajos munka hazájába. Herkulesíürdő hazánk b egyik elsőrangú fürdője. A természeti szépségekben bővelkedő és minden kényelemmel ellátott fürdőtelep csakugyan megérdemli a megnézést. Herkulesfürdő ma már világfürdő, a hová még Amerikából is jönnek vendégek. Herkulesfürdőt már a rómaiak is ismerték. Rendkívüli módon azonban csak akkor haladt, a mikor 1817-ben Ferencz király és neje, majd meg a mikor 1852-ben Ferencz József király látogatták meg. Gyönyörű paloták, kitünően berendezett fürdők emelkedtek gyorsan egymásután úgy annyira, hogy a ki ma belép a Cserna gyönyörű völgyébe, egy kis tündérországot talál maga előtt. Orsóvá történelmi nevezetességű hely. Ott vett búcsút Kossuth Lalos a szabadságharcz után, ott önté utoljára hazai népére fájó lelkének könnyeit. Orsóvá már a rómaiak idejében ismeretes volt Tierna néven. A népvándorlás idejében rövidebb-hosszabb ideig tanyát ütöttek ott különböző népek, mig végre a honfoglaló magyarok kezébe került. Orsóvá sok viszontagságon ment át. 1522—1688-ig a török uralkodott fölötte, ezután pedig hol a magyaré, hol pedig a töröké volt. Az érdekes múltú városnak a jelene is érdekes, mert rendkívüli nagy forgalmú lett; de jövője is lesz, a mit biztosit az a körülmény, hogy három ország határán fekszik. Különös érdekessége a korona-kápolna virágos kertben, hosszú jegenye-ahle végén azon a helyen, a hol a szabadságharcz után elásott koronát 1853. szept. 8-án megtalálták. A ki Orsován megfordul, az megnézi Ada-Kaleh szigetét is, amely igen kedves panorámául szolgál a hatalmas Duna közepén. A sziget 1750 m. hosszú s 4—500 m. széles. Egy kis Törökország lakosaival, ennek szokásaival, vallásával. Semleges terület, hazánk szállta meg. A törökök házaiból csak a tetőt lehet látni, mert a keskeny, sikátorszerü utczák két oldalán magas deszkakerítések fedik el a házakat a kiváncsi idegen elől. Orsováról egy nagy társasággal átmentem Romániának Turó-Szerevin városába. Mig hajónk a kikötőbe érkezett, gyönyörködve néztük a díszes várost. A lyceum tanárai fogadtak bennünket, a felsőbb osztályos tanulók pedig a Rákóczi-induló hangjai mellett szuronyos fegyverrel a vállukon diszfelvonulást rendeztek A menetelés és a fegyelem azt bizonyította, hogy a diákok kész katonák. A tiszteletünkre adott banketten a román részről elhangzott beszédekből a következőket megjegyeztem: A legnagyobb elismeréssel szólották a magyarok hazafiasságáról, melyet magukra nézve követendő példának fognak tekinteni. „A román tanárok mindig arra törekedtek, hogy hazaszeretetre neveljék az ifjúságot és erre a példát a magyaroktól vették.“ „Az efféle látogatás, mint a mostani, a jó barátság fentartására többet ér, mint mindenféle diplomáciai fejtörés.“ A bu- csuzásnál a vasúti állomáson megjelent a prefektus is. Gyönyörű táj az Al-Dana. A természet legváltozatosabb alkotásai mutatkoznak lépten-nyomon, lég- bemeredő sziklák, hatalmas víztömeg, az emberi észleleményessége rendkívüli szép összhaugzatban olvadnak össze. Buziásnál szálltam hajóra. Karonini faluig is nagyon lekötötte figyelmemet a vidék, hanem az igazi fenséges képek csak ezután következnek. Karonini faluval szemben a Duna közepéből emelkedik ki körülbelül hat m. magasságban a Babakáj szikla, melyhez a nép képzelete regéket szőtt. Egy szerb vojvodának gyönyörű felesége volt, kit vóghetetlenül szeretett és szörnyű módon féltett még az illatos ártatlan szellőtől is. Féltékenysége rémképekkel rajzolta tele lelkét s ezeknek hatása alatt a védtelen, ártatlan nőt a sziklához vasaltatta, hol az kínosan elveszett. Egy más népmonda szerint az a rettentő sors egy török nővel, meg egy magyar daliával történt volna meg, kik egymásba szeretvén, az ifjú a leányt megszöktette, azonban a komor szirtnél utolérettek s a szép szerb nőt ért borzasztó halállal lakoltak mindketten. A Babakáj- sziklán túl összeszorul az eddigi széles folyam. A szoros bejárata mellett szerb földön állanak Galambucz várának romjai, magyar földön pedig Lászlóvár romjai tűnnek fel, régmúlt eseményeket elevenítenek fel az utasok lelkében. A Duna baloldalán a Széchenyi ut, a jobb oldalon pedig a Traján-ut maradványai látszanak. Részben sziklába vájva, részben pedig a sziklába erősített gerendákon vezetett az ut. Sok-sok érdekesség után Orsóvá, mint egy szép tündér a tenger habjából, bontakozik ki. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. * Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 26-án. szerdán, rendkívüli közgyűlést tart. * Kinevezések. Csics Sándor ungvári kir. pénzügyigazgatósági számellenőr ugyanide számvizsgálóvá, — Jovanovits Iván ugyancsak ungvári kir. pénz ügy igazgatósági száratiszt számollenőrré neveztetett ki az ungvári kir. pénzügyigazgatósághoz. * Meghivó. Az Ungvármegye területén működő „Állami Tisztviselők Vidéki Köre“ ez évi közgyűlését f. évi április hó 29-én — határozatképtelenség esetén pedig f. évi május hó 7-én — d. u 4 órakor a vármegyeház nagytermében tartja meg, melyre a Kör tagjai költség megkimélés szempontjából ezúton hivatnak meg. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Évi jelentés. 2. Az 1905. évi költségvetés megállapítása. 3. A tisztikar és az igazgató-választmány megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Kelt Ungvár, 1905. évi április hó 20-án. Az elnökség. * Ä felvidéki hagymáz-járvány. A vármegye tiszti főorvosa által kiállított kimutatás szerint április hó I-ső felében az országhatárszéli vasutépités mentén fekvő községekben és pedig: Hajasd, Csontos, Fenyvesvölgy, Ligetes és Uzsokon nemcsak a vasútépítési munkások, de az ott munkát kereső egyének, sőt a törzslakosok között is előfordultak már nemcsak hasi, de küteges hagymázesetek is. A múlt hó II. feléről maradt ugyanis ápolás alatt az egész vonalon 45 beteg. Április I. felében szaporodott a betegek száma 37 esettel, e szerint április I. felében volt kezelés alatt 82 beteg, kik közt 4 küteges hagymáz betegülés találtatott. — Ezek közül meggyógyult 7, meghalt'9, ápolás alatt maradt 66. — Ezek legnagyobb része a hajasdi vállalati kórház fertőző osztályán nyertek elhelyezést. — E kórház ez időszerint 92 beteget képes befogadni. Tekintettel arra, hogy a járványos baj napról-napra terjed, még két fertőző barak-kórház építésére köteleztetett a vállalat. — Azon egyének részére, akik munkakeresés okából jönnek távoli helyekről oda, vagy pedig a felsorolt községek törzslakosai közül kórházi ápolásra lesznek vagy vannak utalva, a vármegye alispánja által egy járványkórház építésére kéretett ki a Belügyminiszter úrtól az engedély, melyben a betegek már kétszer kért járványorvos által lesznek ellátva. — Nehézséget képez, hogy a szláv nyelvet beszélő orvos nincs. — A fenyvesvölgyi és uzsoki csendőrőrsök — mivel nélklilök az óvintézkedéseket ellenőrizni nincs kinek — már tetemes megerősítést nyertek. A hajasdi és uzsoki népiskolák — minthogy e héten már az iskolás gyerekek közt is többen betegedtek meg küteges hagvmázban is, — alispáni intézkedésre bezárattak. * Kamarai tagválasztások. Május 12-én történik meg a kassai kereskedelmi és iparkamara ung- vármegyei kültagjainak választása, a mikor a kereskedők két rendes és két póttagot, az iparosok egy rendes és egy póttagot fognak választani. Úgy halljuk, hogy az iparosok jelöltjei Seidler Lipót mümalmi igazgató és Flach Jakab ipartestületi elnök, mig a kereskedőké Kardos Emil takarékpénztári igazgató, Pel- tsárszky Béla füszerkereskedő, Rothmann Lipót szesznagykereskedő és Weltmann József vaskereskedő. * Ujrafelvétel Csaplaky Lipót dr. ügyében. Dr. Csaplaky Lipót sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki bírót a kir. curia fegyelmileg hivatalvesztésre Ítélte. A megbüntetett biró ügyének ujrafelvételót kérelmezte. Ezen kérelemnek helyt adott a legfelsőbb bíróság és a terhelt biró ügyének újbóli megvizsgálása végett Dr. Körtvélyessy Dezső eperjesi kir. tszéki bírót küldte ki, aki e hó 18-áu kezdte meg Kézsmárkon a vizsgálatot. * Halálozás. Panniin Tivadar felsőszlatinai községi tanító életének 33., tanítói működésének 12. évében hosszantartó betegeskedés után f. é. április lxó 15-én elhalálozott. Temetése e hó 17-én nagyszámú közönség jelenlétében folyt le Felsőszlatinán. Béke lengjen nyugvó porai felett! * Vörös kakas. Tavaszi napfény mosolyog az üde zöld tájjal körülvett falu felett; öröm, megnyugvás mindenütt. Ünnep van; itt koszorúba fogódzva a falu fiatalsága, vig ének között mulatja el a pihenő délutánt ; ott az öregek kupaktanácsa beszéli meg a község ügyes-bajos dolgát, a biró tartja őket szóval, a múlt napokban a főszolgabírónál tartott hivatalos nap eredményét mondván el élénk gesztusokkal A templom előtti kis teret az asszonyok foglalták le, sorban ülve a templomhid karfáján — hisz ez a falu legcsendesebb része, itt lehet ám legnyugodtabban megbeszélni, hogy hagyta el Piros Pista Égő Veronkát s hogy kénysze- ritették szülei Todor Marit a gazdag Töri Péterhez, Ez volt az ünnepnapok szokott prograramja. S miközben a tavasz első verőfényes napján igy szállt a szó * szájról-szájra, a felvégen sürü füstgomoly emelkedett fel, itt-ott már egy-egy lángnyelv is felcsapott az égnek s majd futkosás, sürgés-forgás, zaj váltotta fel az ünnepi nyugalmat. A kis templom máskor békét hirdető harangja most bajra kongatott — itt a vörös kakas — itt a vörös kakas — s segítségre szólította fel a falu népét. Az imént még üde tavaszi levegő korommal, füsttel lett telve, majd mintha félne a piszkos elemet magába fogadni — lecsapja azt a kis falu házai közé, egymásután gyújtva fel házat ház után. Egy rövid félóra s a falu pusztulás tanyája lett, mint viruló májusban hideg, deres éj után a virágos kert — s a füstölgő házak között a kétségbeesés mellett egy szócska: „fűit“. Még fel-felvillant a pusztító elem, de megakadván a sor legutolsó házánál — a pusztulással vergődött maga is. Mire végsőt is lobbana, nyomán kormos falak, düledező házak, fekete kutágasok meredtek az égnek s szállott az ima, hogy: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma ............“ így történt ez f. hó 9-én Rebrén.y és Kráska községekben 73 lakóház pusztult el, 86 család lett tönkre téve s az emberi kö- nyörületre bízva. A hivatalosan eszközölt kárkimutatás szerint 193.9;0 kor. értékű vagyon pusztult el s ebből Csak 78.430 kor. térül meg biztosítás folytán. A vármegye alispánja sürgős pénzsegélyért fordult a m. kir. belügyminiszterhez s ingyen kiszolgáltatandó burgonya és tengeri vetőmagért a füldmivelésügyi miniszterhez. De míg ez a segély megérkezik, a teljesen vagyontalanul és élelem nélkül maradt lakosság nem lehet el minden segítség nélkül. Azon kérelemmel fordulunk tehát olvasóközönségünkhöz, hogy a segélyezéshez némi adománynyal hozzájárulni szíveskedjenek. A jó tett Isten és ember előtt kedves s megnyugvást hoz magunknak is. Bármi csekély adomány is enyhíteni fogja tüzkárosult embertársaink nyomorúságos helyzetét. Az adományok a nagykaposi járás főszolga- birajához küldendő. * Tehéntulajdonosok figyelmébe. Ungvár város legelőjére a marhakihajtás május hó 1-én veszi kezdetét. — Itt közöljük egyúttal, hogy a város által 500 K-ért vásárolt fajtiszta vöröstarka bika a napokban megérkezett. * Ä költözködés napja. Miután ez évben a görögkatholikusok husvétjának második napja május első napjára esik, a városi tanács május első napjára eső általános költözködést május 2-ik napjára tette át. * Felhívás. F. hó 9-én több ungvári iparos — kik a villamos erőt műhelyeikben erőátvitel utján gépjeik hajtására óhajtják berendezni — elnökletem alatt értekezletet tartott az ipartestület tanácstermében, melyen elhatároztatott, hogy egy közös kérvényt nyújtunk be a kormányhoz a szükséges elektromos motorok és megmunkáló gépek kölcsönképen való átengedése iránt, támaszkodva arra, hogy a kormány már több vidéki várost részesített ilyen konczesszióban. Felhívom azon iparostársaimat, kik fenti értekezleten nem vettek részt, de ezen mozgalmunkhoz csatlakozni kívánnak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat e hó végéig velem tudatni. Ungvárt, 1905. április 20. Flach Jakab ipartestületi elnök. * A mára marosszigeti állami tanitóképző- intézet I. osztályába a vall. és közokt. miniszternek rendelete értelmében az 1905—6-ik iskolai évre felvétetik 12 bennlakó és 18 bejáró növendék. A bennlakó növendékek az intézet internátusában mosáson kívül teljes ellátásban részesülnek ; mosásért mérsékelt dijat 1 fizetnek. A bejáró növendékek közül 7 ingyenes élel- ímezésben részesül, 2 pedig havonkint 6 korona ösztöndíjat élvez. Felvételért folyamodhatik oly éptestii növendék, aki életének 14-ik évét már betöltötte, de
