Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-31 / 31. szám
2. oldal. 31. szám. “CT 2<r Or Fiume és New-York között kéthetenkint pontosan meghatározandó rendes hajójáratot tart fenn. Szabadságában áll a társaságnak Fiúméból New- Yorkba menet Messiát, Palermói vagy Nápolyi, de ezek közül is egy útban csak két kikötőt, ezenfelül még Algirt és Gibraltárt is érinteni, de csak első és második osztályú utasok felvétele vagy kihajózása vagy áruk be- és kirakodása végett. Algír és Gibraltár kikötőkben való tartózkodás időtartama 4—4 órát meg nem haladhat. New-Yorkból Fiume felé ugyanezen kikötőkön felül még Trieszt kikötő is érinthető és ezen kikötők mindegyikében bármely osztályú utasok be- vagy ki- hajózhatók és áruk be- vagy kirakhatok. Triesztben minden hajó csak oly számban vehet fel utasokat, hogy a Fiumében behajozandó összes utasok számára elegendő hely álljon rendelkezésre. A Cunard-társaság kötelezi magát, hogy Fiume és New-York között három kettős csavaru első osztályú legalább 10.000 br. reg. tonna tartalmú és próbajáraton legalább 13 fél, 14 fél tengeri mértföld menetse- bességü gőzöst állít szolgálatba, melyeknek utasok és áruk elhelyezésére a legalkalmasabb módon kell berendezve lenniök. A Cunard társaságnak megengedik, hogy ama utasokat, akik a Fiúméból induló hajókon hely hiányában már be nem hajózhatók, Fiúméból szárazföldön Antverpenen és Liverpoolon, vagy a m. kir. belügyminiszter előzetes engedélyével más észak-nyugati kikötőn át szállíthassa Newyorkba, de ezektől a szárazföldi és tengeren való szállításért és élelmezésért együttvéve több vételdij nem szedhető, mintha Fiúméból közvetlenül hajón szállíttattak volna Newyorkba. A Fiume-Newyorki vonalra a menetárak a következőleg állapíttatnak meg: a) Azon hajókon, melyeknek átlagos menetsebessége a tengeren óránkint 15 tengeri mértföldet meg nem halad, egy 12 éven felüli egyén után I. osztályú 360 korona, II. osztály 275 korona, III. osztály 180 korona, egy 1—12 éves gyermekek után I. osztály 180 korona, II. osztály 137 korona 50 fillér, III. osztály 90 korona, felnőttek kisóretóben utazó egy éven aluli gyermekek díjmentesen szállíttatnak. b) Azon hajókon, melyeknek átlagos menetsebessége tengeren óránkint 15 tengeri mértföldet meghalad, a vételdij 12 éven felüli egyének után I. osztályon 410 korona, II. osztályon 300 korona, III. osztályon 200 korona, 1—12 éves gyermekek után I. osztály 200 korona, II. osztály 150 korona, III. osztály 100 korona és felnőttek kisóretóben utazó egy éven aluli gyermekek díjmentesen szállíttatnak. A fent megállapított vóteldijakkal szemben a társaságot a következő szolgáltatások terhelik: a) Az utasoknak két napon át ingyenes teljes ellátása Fiúméban, azoknak a hajón való elszállásolással New-Yorkig való elszállítása, élelmezése és kiszolgálása az utazás egész tartama alatt a behajózástól egész a kihajózásig, valamint podgyászának 2Ö angol köbláb terjedőimig való ingyenes elszállítása az 1. és II. és 10 angol köbláb a III. osztályú utasok számára. b) Megbetegedés esetén ingyenes orvosi kezelés, ápolás és gyógyszerekkel való ellátása. c) A kivándorlási alap javára 12 éven felüli egyének után 10 korona, 1—12 éves gyermekek után 5 korona dij levonása, mely negyedévenkint és pedig minden év január, márczius, julius és október elsején a magyar kir. állampénztárba befizetendő. d) Az észak-amerikai Egyesült-Államokban minden partra szálló nem amerikai honosságú utas után fejenkint fizetendő legfeljebb 2 dollárnyi adó (Head tar) levonása. A Cunard társaság köteles Newyork és Fiume között közlekedő hajón az Amerikából Magyarországba hazatérő vagyontalan magyar állampolgárokat évenkint legfeljebb 500-at, kik az észak-amerikai Egyesült-Államokban és Kanadában székelő osztrák és magyar konzulátus által erre kiállított utalványnyal vannak ellátva, III-ad osztályon és pedig 12 éven felülieket fejenkint 50 korona, 1—12 éves gyermekeket fejenkint 25 korona díjért és felnőttek kíséretében utazó egy éven aluli gyermekeket ingyen New-Yorkból Fiúméba szállítani. A Cunard társaság kötelezi magát, hogy azon hazatérő állampolgárokat, kik a magyar kir. belügyminiszter vagy az általa megbízott hatóságtól látlamozott igazolványnyal vannak ellátva, New-Yorkból Fiúméba 150 korona vételdijórt fogja elszállítani. Ilyen igazolvány kiállításától számított három évig érvényes. A Cunard kötelezettséget vállal az iránt, hogy a fiúmé—newyorki vonalon közlekedő hajóin Fiúméból elhajózandó utasok számára szükséges élelmiszereket és anyag-készleteket Magyarországon magyar termésekből fogja beszerezni még az esetben is, ha ezeknek ára 10 százalékkal Fiúméban drágább, mint beigazol- hatólag más piaczokon. Amennyiben ezen beszerzések tekintetében valamely szállítóvállalattal szerződés létesülhet, ezen szerződés a m. kir. belügyminiszternek felmutatandó. A Cunard társaság gondoskodni tartozik, hogy a Fiume-New-Yorki vonalon közlekedő hajóin lehetőleg •egy fiumei m. kir. tengerészeti akadémiát végzett, magyarul tudó tiszt és hajóslegénység és a kiszolgálószemélyzet között is lehetőleg minél több magyarul és az utasok nyelvén beszélő egyén is legyen alkalmazva. A szerződés tartama 1904. junius hónap 4-étől kezdődőleg 10 (tiz) egymásutáni évben állapittatik meg és ezentúl változatlanul tovább tart mindaddig, mig egy évvel előzőleg a telek valamelyik fel nem mondja. . A Cunard társaság kijelenti, hogy jelen szerződésből általában és utasok szállításából származó vitás ügyekben a magyar törvényeknek és a bíróságoknak magát aláveti. A jelen szerződés szövegének és szellemének értelmezéséből netán származható vitás kérdések tekintetében a felek bármelyiknek joga van perre- lépés előtt választott bíróság döntését indítványozni. A választott bíróságban mindkét fél egy-egy tagot küld ki, kik egy harmadikat választanak elnökül. A választott bíróság Budapesten vagy Londonban ülésezik, ítéletét a felek meghallgatásától számítva 8 napon belül hozza meg és a költségek a felek közt egyenlően megosztanak. Vasúti bejárás. E hó 27-én tartatott meg az ungvár-csapi állami vasútvonalnak Il-od rangú főpályává való átalakítását megelőző közigazgatási bejárása, mely alkalommal Ung vármegye közönsége, közigazgatási bizottsága és Ungvár város közönségének képviselői azon kívánságukat terjesztették elő, hogy a zúgótelepen egy fel- és lerakodásra szolgáló kitérő létesittessék, továbbá, hogy az ungvári állomáson a tolatások az ungvár- szerednyei állami ut nagy forgalmára való tekintettel vennie. Azt hiszi, mert tudja, hogy mikor kelt a pragmatika szánkczió és hogy Deák Ferencz minő szivarokat szokott szívni — az teljesen elegendő ahhoz, hogy a napi eseményekről ezreket és ezreket tájékozhasson. És hogy minő kavarodás támad & szegény fiú agyában és lelkében a nyomdafesték szagától, azt már egy kissé bajos leírni, hanem annál inkább élénkebben bizonyítják a következmények. De hát ők erről nem tehetnek. Azt hiszik, hogyha valaki csupa passzióból fest, bicziklizik, zongorázik, párbajozik és egy topolyafára mászik, hát ép úgy lehet csupa passzióból azokat a birkatürelmű apró ólombetűket is egymás mellé sorakoztatni. A lapok vezetőségében van a hiba. Ott a jelszó: „olcsón bármit, drágán semmit.“ Derüre-borura hurczolják az érettségit ép hogy letett fiatalembereket a redakczióba, csakhogy tele legyen a lap. Tele is van és prüszköl tőle mindenki. A közönség azonban azt tartja, hogy ő az orrát és gyomrát még más czélokra is felakarja használni és azért egyszerűen azt teszi, hogy nem olvassa a lapot. Pénzéért nem hajlandó eltűrni, hogy természet- adta jó ízlését hasábokon keresztül ütik, verik, püffö- lik és darabokra nyúzzák. Ezért van azután, hogy folyton abajgatják: a közönség ilyen, a közönség olyan, hideg, meleg, langyos, részvétlen, kegyetlen, kőszívű, mert nem őrült meg a bolondok ama lajstromába magát fölvétetni, melyet közönségesen előfizetődnek nevezni. Tessék jó lapot a közönség kezébe adni, meg fogják látni tisztelt laptulajdonosok, hogy mindenhol megvetheti a lábát egy újság. Mert ünönmagával a közönség nem fog daczolni. Mert egy jó helyi hírlapra nagyobb szüksége van, mint egy pár czipőre. De természetes, ha az a czipő agyonnyomoritja a lábát, inkább lerúgja és mezítláb jár. Van azonban a vidéki „zsurnalisztikában“ még egy speczialitás, melyet az Arizona Kickerek elől halásztak el. Azt hiszem, hogy ez a sietség fölösleges volt, mert ilyen babérokra még az arizonai sajtó sem reflektál Ugyanis azzal mulattatják egymást a hirlapiró urak és bosszantják halálra a publikumot, hogy egymás hajából óvatosan szálakat tépdesnek ki. Másutt, ha az előfordul, midőn a szenvedélyek hullámai elborítják a józan észt, ezt a műveletet egyszerre végzik és azután békében hagyják egymást. Nem úgy a vidéken. Itt csak szálanként tépdesik egymás haját és szakállát, hogy valahogy ki ne fogyjanak a szuszból. Oh, tisztelt kollegáim, ha csak egyszer megnéznék magukat ilyenkor egy tükörben, tudom, hogy nem volna kedvük hasonló mulatságokhoz. Mily csuuya, mily visszataszitó mily undorító! félretéve az ízlés utolsó porczikáját is, egymás legbelsőbb ügyeit hánytorgatják fel, melyek a nyilvánosságra abszolúte nem tartoznak, sőt az ember még magamagának is csak röstelve ád számot róla. És nem érzik azt a fojtó szagot, mely ilyen kény éririgységgel bekent polémiákból szerte árad? Mit szóljon a közönség ahhoz, hogy azok, kiknek hivatásuk mindig a legmagasabb régiókban serényen a köz javára munkálkodni, leszállanák a sáros piaczra és piszkos golyóbisokkal dobálják egymást! Elfordul és hirtelenében ítéletet és fogalmat alkot magának az egész sajtóról és képviselőiről. Mondhatom, hogy az nagyon sikerült arczkép! Hogy azután azt a véleményét, mi módon és miképen plántálja át a gyakorlatba, azt tessék megkérdezni azoktól a hirlapiróktói, kik szerencsétlenségükre kénytelenek a közönséggel közvetlenül érintkezni. Bizony nagyon csinos meséket fognak azok az urak elmondani tudni. A küzdő feleknek a felhők felé fognak kívánkozni a hajszáluk. Sok, nagyon sok gyógyítani való van a vidéki hírlapirodalmon és sajtóviszonyokon. E rövid czikk keretében nem igen lehet valamennyi eszmét papírra szegezni. Lesz még alkalom arra. Reketye BáUnt akként eszközöltessenek, hogy ez által az említett ut elzárva, illetve annak forgalma egyáltalában zavarva ne legyen. E czélból vagy egy utfelüljáró építését vagy pedig a tolatásoknak Sziirte-feló való terelését kívánják. A jelenvolt vasúti szakértők kijelentették, hogy a rakodó állomást indokoltnak nem tartják, az állami ut zavartalan forgalmát pedig akként javasolják biztosítani, hogy az amúgy is csekélyebbé váló tolatások idején a sorompók öt perczenként felvonassanak. E kérdésekben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter fog dönteni. A bejárás vezetője: Petényi Vendel m. kir. vasúti főfelügyelő az ideiglenes építési engedélyt a helyszínén élőszóval megadta. Megjegyezzük még. hogy a vasútvonalon levő összes fahidak helyett vasszerkezetű hidak fognak épülni. Az Ungon át vezető uj vashid a régi fahíd helyén épül és gyalogjáróval lesz felszerelve. A forgalom a bid építése alatt szünetelni nem fog, csupán azon az egy napon, mikor a régi fahidat elrombolják s a vasszerkezetet annak helyébe, a már előbb elkészült pillérekre rátolják. A vasúti töltéseket szélesbités által erősitik meg s a síneket nehezebbel cserélik ki úgy, hogy a vonatok 60 km. óránkinti sebességgel fognak közlekedhetni. Az ungvári uj vasúti állomás teljesen modern mintára a jelenlegi állomás fölött fog épülni s a meglevő régi épületek csak alárendelt czélokra szolgálnak. A nyiregyháza-csapi vonal bejárása is megtartatott már. Nyíregyháza és Demecser állomások kibővülnek s négy uj hadi kitérő épül a vonalon. A közönség köréből. A temetők rendezetlensége. A Kálvária-temetőben támadt tüzeset alkalmából Lukács Géza dr. hosszabb czikk keretében a következőket Írja az Ungvári Közlönyben : Hogyan gyuladhatott ki a temető, mi okozta az égést? Gyermekek csavarogtak évtizedes szokás szerint a bozótos sűrűségben s valószínűleg ezek gyújtották fel a száraz füvet, mely alig pár pillanat alatt jó darabon felperzsolödött. S nem is annyira a kis kár, mint inkább ez a körülmény az, mely megszólaltatja a közönséget is. Mert azt az ember alig tapasztalja más városban, hogy a temető minden hivatalos gondozás és íelügyelet nélkül olyan bitangra legyen hagyva, mint Ungváron. Másutt, hasonló városokban a temető körül van kerítve, a temetőre állandó őr vigyáz, másutt a temető nem lakóhelye a csavargóknak, hanem arra szolgál, hogy az ember kegyelettel fölkeresve elhalt szeretteit, kegyeletével és virágokkal áldozzon emléküknek. Nálunk a temetőt részeges csavargók lakóhelyül használják fel, bárki bármikor szabadon bejárhat, mert nincsen kerítés és nincsen felügyelet, mely az illetőt egy szentelt helyhez nem illő czéljaiban megakadályozná s innen van, hogy nálunk a temetőben nem lehet egy szebb koszorút, egy szebb virágot a sírra tenni, mert azt a következő pillanatban ismeretlen tettesek ellopják, nálunk nem lehet egy díszesebb síremléket fölállítani, mert azt mihamar bemocskolják s a temetőt tehenek, lovak, s egyéb Isten adta állatok keresztül- kasul tapossák. Ezért aztán, mig más helyen — főleg Észak-Olaszországban, vagy például Genuában az ember úgy érzi magát a temetőben, mint egy az ősök emlékezete által megszentelt helyen s a temető benne az emberiség dicső múltját újítja fel, a szép rendben elhelyezett, sokszor művésziesen kiállított síremlékek művészi harmóniájukkal a fenséges csend és nyugalom egy-egy magasztos érzetét lopják át bensőjébe, egy-egy fenséges jegenyefás Böcklin kép támad a merengő lelkében, nálunk az ember keze ökölbe szorul, látva azt a fásult czinizmust, melylyel elődeink emlékének áldozunk, de ami az ungvári temetői állapotoknál fogva nem is lehetséges, hacsak minden pillanatban nem akarjuk magunknak azt a bosszúságot megszerezni, hogy az egyik pillanatban ültetett virágainkat a másik pillanatban már ellopják és nem akarjuk magunkat annak kitenni, hogy az irtózatos rendetlenségben, amelyben egyik sir a másik mellett fekszik, saját halottunk sírja keresésében is minduntalan eltévedjünk. Kinek, mely hatóságnak az ügyköréhez tartozik a városi temető rendben tartása, se nem tudom, se kutatni nem akarom, de hogy ilyen ügykörnek lennie kell, mert a temető ügy éppen úgy hozzátartozik egy város egészségügyi és szépészeti közigazgatásához, mint akár az építési vagy más közigazgatás és hogy azok, kiknek a hatáskörébe tartoznak ezen rendészeti ügynek a lelkiismeretes ellátása, ezen kötelességüket egyáltalán nem teljesítik, az kétségtelen, mert ha nem igy volna, a bokrok között játszó gyermekek nem gyújthattak volna fel fényes nappal egy meglehetősen exponált és veszélyessé válhatott területet. Mint a városi temetői bizottság tagja kötelességemnek tartom e sorokra nehány felvilágosító kijelentést tenni. A Kálvária-, kaposi- és Bercsényi-utczai temetők rendezetlensége, elhanyagoltsága és kellő felügyelet hiánya évek óta panasz tárgyát képezvén, — az 191)3. évi városi költségvetés tárgyalása alkalmával indítványomra bizottság küldetett ki, melynek kötelességévé Siro/iit9 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen labbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden Üveg- . - —-------------------- ■— alanti czégyel legyen ellátva: --------------------------------------------------------F. Ho ff mann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,52—1G
