Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-17 / 16. szám

2. oldal.

TT IST ö16. szám.

és Borkereskedők Országos Szövetkezete ennek következtében elhatározta, hogy hathatós intézkedésekkel elejét vegye az olasz bor be- özönlésének. Különösen most aktuális ez a kérdés, mert Olaszországgal való kereskedelmi szerződésünk megkötése, illetőleg megújítása küszöbön áll. A szövetkezet a szerződés megújítása előtt a következő kérelmekkel járult a kormány elé:

1. Az Olaszországgal megkötendő kereskedelmi szerződésben Olaszországnak semmilyen czikknél, semmi czim alatt és semmi tormában kedvezményt ne adjon;

2. hogy a borvám-kérdésről, mint külön kérdésről ne is tárgyaljon Olaszországgal, sőt hogy a borvám-kérdést a szerződés komplexumából kikapcsolja és az autonom vámtarifa borvámtétele semminemű mérséklésébe bele ne egyezzék; és

3. hogy a kereskedelmi szerződés szakszerű megvitatása czéljából egy az érdekelt termelőkből és kereskedőkből álló szaktanács- kozmányt összehívja.

Valóban kívánatos volna, hogy e kérelmeket figyelembe vennék s igy a magyar bornak biztosítsák azt a kelendőséget, melyet megérdemel. Saját fánk alá vágjuk a fejszét, ha elősegítjük, hogy az olaszok borukkal határaink közé férkőzhessenek.

Tengeri termelés.

Miképen a búza a kalászosok között, éppen úgy a tengeri a kopárok között, az első helyet foglalja el a magyar-gazda által termelni szeretett gazdasági növények csoportjában.

Meg is érdemli ezt az előszeretetet, mert úgy a lazább, mint a kötöttebb talajokon elég jól termelhető és mint a friss trágyát igen jól megháláló növény, kitűnő előveteményt ad kalászosainknak, ha pedig minden kapálása idejében és helyesen történt, az esetben gazmentes vetést várhatunk a jövő évben utánna.

Fajra megkülömböztetünk kétfélét, u. m. : a puha magú és kemónymagu fajokat, ezen két fajnak azután számtalan fajtája van, igy a nagycsövü szamosháti, alföldi magyar, kanadai, Prair, amerikai, lófogu, mazsola, nemes székely, nemes alcsuthi, pignoletto, csin- kantino, stb. fajtákat. Azonban mindenik fajtának van egy nagy hátránya, hogy igen hamar elkorcsosodik. Alig termettek tiszta fajmagot egyszer, a második vetés után a honositott mag már korcsosodni fog, pláne, ha közeliben más tengerifajta termeltetik. Mindamellett ha tisztában vagyunk azzal, milyen tengeri fajtára van szükségünk, minden esetben a helyi viszonyok és célnak megfelelőleg tiszta, korcsosodásmentes magot vessünk, mert kevés vetőmag-szükségletünk lóvén, megérdemli a költséget a vetőmagvétel minden esetben.

A termelés körüli teendők a következőkben volnának összefoglalhatók: Ősszel a tengeri alá egy jó mély szántást végezünk, ez minden esetben elmarad- hatlan kelléke a jó tengeritermés nyerésének.

Tavasszal még a tél folyama alatt kihordott trágyát egyenlően elteregetjük és közepes mélyen alászántjuk. Április lió 15—20-ig a jól alászántott és el- boronált földbe a magot elvetjük és a kikelés után azonnal fogasolunk, ami úgyszólván egy kapálással ér fel. Amint a tengeri 10 cjm magasra nőtt, megadjuk az első kapát, 30 czentiméternól a második kapálást és egygyelést végezzük, azaz egy helyen csak 1 tő, vagy

Gyarló halandó nem léphet oda,

Kisasszony, ez az öltöző szoba.

Teréz:

Az öltöző?

Ödön:

Hát mondjuk vetkező,

Vagyha úgy tetszik, virágos mező,

Hol a zöldelő, illatos bokorba Lakik a tündér, s lepelét megoldva Kisurran néha, ki a levegőre . . .

S a merre jár, oh megrészegszik tőle A szűzi táj, szemérmes völgy, halom,

S szépséget hintve, szórva, gazdagon,

Ahol ő ól, e tüudérke, az áldott,

Mámorba fonja az egész világot. (Nevet)

Hevem biz' Isten megint elragad,

Nem kell egyéb, csak néhány pillanat,

S megejt a láz. Kegyed megbabonáz Modell kisasszony, s ha nem vagyok merész,

Hogy igy nevezzem: bűbájos Teréz . . .

De képzeletem messzi tájon jár,

Vezessük vissza e világba már.

Az idő sürget. Fel, hát munkára fel,

Oldja meg övét végre a modell.

A lány vonakodik, heves zokogásban tör ki és a festő csodálkozó kérdésére elmondja, hogy neki nem ez a kenyere. Sohasem volt modell; de otthon nagy a nyomorúság, özvegy anyja és testvérei éheznek. Elbukhatott volna, de nincs ereje hozzá, modell akar lenni. A festő érdeklődik, kérdezősködik családi körülményei felől és Teréz szerencsétlensége annyira meghatja, hogy megígéri, segít rajta. Arczát fogja modellirozni. Beszél a művészet szépségeiről, annak lényegéről, s a leány, ki eddig a művészetet csak külsőségei után ismerte, rajongással hallgatja az uj tanokat, melyeket mohón szív föl a leikébe. És meggyőzve és megittasodva késznek nyilatkozik modellet állani. A festő, kit a lány szépsége már előbb megigézett, a leány odaadása folytán heves szerelemre gyullad és most már ő utasítja vissza a leány ajánlatát, mert hisz most már megtalálta az ihletet, hogy nagyot és szépet alkothasson. Terézt, szerelmét keblére öleli. Vidor Marczi.

legfeljebb 2 tő tengerit hagyunk. 50—70 %, magas tengerit 3-adszor kapálunk és töltögetünk, ekkor a fattyúhajtásokat kitörjük a tövekről, mert az anyatengeri tövet igen elhúzza, elsatnyitja a mellókhajtás. Ez volna tehát a termelési eljárás. Vetőmagszükségletünk sokféle, mert kisgazdáink, akik a tengerit kapa után vetik fészekbe, 12 litert vetnek kát. holdankint; a 3—4-ik barázdába való szóráskor 20 liter ; sorosvetőgéppel 30—35 liter mag vettetik el holdankint. A maga nemében mind a három vetési mód jó, csak a tő és sortávolságokra kell ügyelnünk; jókorább érő kisebbszáru tengeri 50—60 czentiméter sor és tőtávolságra, nagy szárú és hosszabb fejlődési időt igénylő tengeri pedig 80 czentiméter tő és sortávolra vetendő.

A harmadik kapálásnál szokásos töltögetés nem elkerülhetlenül szükséges; nagyobb, bujább gyökér verésre ösztönözzük evvel ugyan a tengerit, de a terméskülönbség a töltögetett és feltöltetlen tengerinél igazán nem megállapítható. A szemmel látható előpye a töltögetésnek az, hogy a szélnek jobban ellent áll tengerink.

Sok helyen szokásban van a tengeri szakái meg- száradása után a legfelső cső felett egy tenyérnyi magasságban a szárat a czimerrel egyetemben levágni; az érést czélozzák siettetni ezen munkával; hát hiszen takarmánypótlékot ezen eljárással minden esetre nyerünk, de az érést bizony evvel a munkánkkal nem siettettük. A czimer igaz, hogy igen könnyen törik a szárról, igy ezen úgy értékesebb takarmányrószt megmentjük, azonban a munka nem lesz megtérítve a több- lettakarm ánnyal.

Ha látjuk, hogy tengerink megérett, akkor a töréshez fogunk. Nagyon háládatos munkát végezünk avval, ha a csöveket a fedő levelekből kibontva, tisztán csuha nélkül törjük le, a száron hagyva a fedőleveleket. A tiszta tengerit összehordjuk kisebb garmadákba. így a megfüllés veszélyét elkerültük és a fosztás munkáját is megtakarítottuk. A tengeri szárral pedig, melyet a lehető legmélyebben vágunk le, egy nagy mennyiségű takarmánypótlékot nyertünk, mely minden esetre többet ér a csuha nélküli tengeri szárnál. A tiszta érett tengerit külön választva a zsengéstül, száraz, szellős górébau (kasban) tartjuk morzso- lásig. Ha saját termésünkből akarunk magot szerezni jövőre, akkor a magszerzós ideje is most történjék, mert a legszebb benőtt csöveket külön rakjuk és ezeket tavasszal kézzel morzsoljuk le, de úgy, hogy minden egyes csőnek a két végét letörjük morzsolás előtt és csak a csövek közepén levő szemeket használjuk vetőmagul. A vetőmagnyerés czéljából, eltett csövek száraz, szellős helyen (legjobb felakasztva) tartandók.

Az éretlen zsengés tengeri azonnal feltakarmá- nyozandó, mert rövid állás után is penészes lesz.

A tengeri szárat a legjobban úgy értékesítjük, ha a törést követő levágás után azonnal szecskának vágva, egy verembe tapossuk és megfülledt állapotban étetjük fel szarvasmarháinkkal.

Tengerit vetünk még két más okból. Városokhoz közel vetik a tengerit, hogy mint zöld zsenge tengerit árusíthassák. Ungvárhoz közel fekvő gazdaságok igen szép nyereséggel tudnák itt 3—4 hold tengeri termésüket értékesíteni, de itt minden körülmények között paszuly és répával vetendő a tengeri, mert julius 30-án már a tengeri mint védnövény le kerül a földről és a répa meg a gyalogpaszuly jól beérik még a nyár folyamán.

Továbbá vetik a tengerit csalamálónak, tehát takarmánynak. Elég drága, de igen jó nyári és korai őszi takarmány szarvasmarha részére, jó közép kötött trágyázott talajban nagyon szép hozamot biztosit a gazdának. Jól teszi mindenki, ha a tengeri közzé czukor-czirkot, kölest, homoki borsót kever, mert ezek mind javítják és tömegesebb takarmányt adnak a tisztán vetett tengerinél.

Röviden vázoltam a tengeritermelés főbb mozzanatait, már most az a kérdés, kifizeti-é magát a tengeri termelés, vagy Ung megyében más kapas növényt cultiváljunk helyette ? Erre könnyű a felelet; ott ahol a tengeri jól diszlik, mindenesetre érdemes a termelésével foglalkozni. Hogy pedig hol diszlik jól, azt azt hiszem mindenki tudja már a maga gazdaságában. Lapályos, rónás, szelíd hajlású, dombos, meleg vidéken a tengeri megterem jól ; igy Ung megyében ha egy választó vonalat kellene huzni, úgy bátran elmondhatnánk, hogy ez a vonal Ungvár városán húzandó keresztül, mert mig Ungvár városától Csap és Kapos felé eső oldalon a tengeri igen szép terméssel hálálja meg a vele foglalkozókat, addig Ungvártól Be- rezna felé — szóval a városon felül — már tengerit vetni nem érdemes. Ung megyében határozottan a rövid tenyészidőt igénylő tengeriket vessük csak, mert ezek hálálják meg igazán a velők való fáradságot, pl. a nemes székely és alcsuthi tengeri az, ami nekünk való, mert rövid tenyészideje alatt jól beérik és nagy termést ad még nálunk is.

Aki zsengés tengerit akar piaczra termelni, az a mazsola-tengerit vesse 45—50 czentiméter sor- és tő távolra.

Csalamádénak pedig a canadai és amerikai lófogu féleségek vetendők.

Ha valaki gazdatársaim közzül nem sajnálja a fáradságot kísérletezni tengeri féleségek termelésével, az forduljon a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia maghonositó és termelő osztályához.

Onnét küldenek díjtalanul 1—1 katasztrális hold földbe való vetőmag tengeri féleségeket, akár 6—7 félét is. Ezeket egymástól jól távol vetve kisérletké- pen igen jó szolgálatot tesz úgy magának, mint gazdatársainak, mert megtudja mondani, melyik féleség szereti azt a talajt és éghajlati viszonyokat a legjobban.

Én 3 éven folytatott kísérletezés eredményeként

mondhatom, hogy a nemes székely tengeri Ung megyében a legjobban prosperál.

Még csak pár szavam van a tengeri termeléshez. Gyalog paszulynál egyebet ne tűrjünk meg a tengeri között, tök, mák, répa, napraforgó mind nem oda való dolgok és éppen a napraforgó nem, nincsen semmi, ami jobban kizsarolná földjeinket, mint épjen a kevés hasznot hajtó olaj-növény.

Kaffka Béla,

g. e. titkár.

Városi közgyűlés.

— Április 15. —

Élénk, és igen szépen látogatott rendkívüli közgyűlést tartott az elmúlt pénteken Ungvár város képviselőtestülete Ország Jakab dr. h. polgármester elnöklete alatt.

A napirend előtt elnöklő h. polgármester a részvét meleg hangján emlékezett meg arról a váratlan veszteségről, mely a képviselőtestületetjegyik köztisztelet és szeretetben állott tagjának: Grabovszky Románnak aznap bekövetkezett halálával érte. Indítványára a képviselőtestület az elhunyt halála feletti részvétét jegyzőkönyvbe iktatni s erről a gyászoló családot értesíteni rendelte.

Majd jelenti az eluök, nogy a törvényszék visszaállítása ügyében Reismann Bertalan és társai indítványt nyújtottak be, melyben arra kérik a képviselőtestületet, hogy amennyiben a beruházási kölcsönökből nagyobb összeget czéloznak a beregszászi törvényszék uj épületére fordítani, s ebből az tűnik ki, hogy a beregszászi törvényszék területe nem kisebbittetnék, tehát Ung vármegye ismét nem kapna törvényszéket, — ragadja meg az alkalmat, s nagyobb küldöttség utján arra kérjék a bel- és igazságügy minisztereket, hogy az ungvári törvényszék még azelőtt állíttassák vissza, mielőtt a beregszászi uj épület elkészül, nehogy a nagy befektetés akadályul szolgáljon az ungvári törvényszéknek visszaállithatására.

Áz indítványhoz hozzájárultak Fényosj Vilmos dr., Hampel János és Komjáthy Gábor, kinek felszólalása különös értékkel birt, amennyiben kijelentette, hogy jól értesült helyről azt a felvilágosítást nyerte, hogy a törvényszéknek visszaállításával a minisztériumban komolyan foglalkoznak.

A képviselőtestület az indítványt elfogadta, s megkeresni határozta Ung vármegye fő- és alispánját, valamint a vármegye országgyűlési képviselőit is, hogy a miniszterekhez járuló küldöttségben résztvenni, s igy a törvényszék visszaállitási ügyét támogatni szíveskedjenek.

Bemutattatván ezután az uj virislisták névsora, abból Fiala Ferenczné és Sternlicht Cecilia kihagyattak, s helyettük Sárkány Imréné és Weinberger Zsigmond vétettek fel.

Következvén ezután a tulaj dón kép eni napirend. Annak első pontja az Ungcsatorna mentén elhelyezendő árucsarnok feletti határozathozatal volt. A szavazás megtartatván, az építés mellett 24-en, ellene 35-en, s egyáltalán nem szavaztak 6-an. A szükséges többség sem az építés mellett, sem az építés ellen tehát meg nem lévén, az ügynek ujabbi tárgyalására május hó 16-ika tűzetett ki.

A jelenlegi tűzoltó-laktanya bérlete lejárván, a telektulajdonosok csak úgy hajlandók azt továbbra bérbe adni a városnak, ha 6 éves bérleti szerződés köttetik, ha évi 700 korona bért fizet a város, s ha e bér után járó adót is a város vállalja magára. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslatához képest a feltételeket nem fogadta el, hanem hajlandónak nyilatkozott egy évre a helyiséget 700 K bérért továbbra is megtartani. Ha a tulajdonosok ezt el nem fogadják, úgy a tűzoltóság május 1-től kezdve a laktanyában fog elhelyezést nyerni.

Az anyakönyvi hivatal elhelyezésére Nehre- beczky György házában óhajtott a város lakást bérelni. A szerződés azonban oly terhes volt a városra, hogy a képviselőtestület azt el nem fogadta, de kibérelni határozta a városházával szemben levő Komlóssy házban az e czélra megfelelő lakást, évi 360 K bérért.

Dortsák Gyulának a képviselőtestületi tagságról való lemondását a képviselőtestület sajnálattal vette tudomásul.

A Fekete Sas lebontása ügyében — amennyiben a belügyminiszter az előbbi határozatot megsemmisítette — újabb határozathozatal napjául május hó 16-ika tűzetett ki.

Mocsáry Géza városi ügyésznek 4 heti szabadságidő engedélyeztetett. Szabadságának tartamára Fin- cicky Mihály választatott meg 37 szavazattal, Tüchler Sándor dr. 25 szavazata ellen.

A 20 éves kövezetvám terhére teljesítendő utcza- kövezési és csatornázási munkálatokra vonatkozólag kitűnt, hogy az pénzügyi szempontból nincs teljesen előkészítve, s igy ismét a képviselőtestület elé került, annak megállapítása végett, hogy tulajdonképen mily összegért teljesittessenek munkálatok.

Molnár Mór dr. igen különösnek találja az egész ügyet. Ő bead egy felebbezóst az aszfalt ellen, s a helyett hogy felebbezését az iratokkal együtt a vármegyéhez felterjesztenék, a tanács és a pénzügyi bizottság per sundám-bundám újabb tervekkel áll elő, csak azért, mert félnek a febbezésétől. Kemény szavakkal ítéli el ez eljárást, s különösen aposztrofálja a főjegyzőt, akinek tulajdonképen a felebbezést felterjeszteni kellett volna.

Ország Jakab h. polgármester igazolja, hogy a tanács és a pénzügyi bizottság helyesen járt el.

A képviselőtestület ezután határozatilag kimondotta hogy a kövezósi és csatornázási munkálatokat 230,000 K-ra szállítja le.