Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-04-17 / 16. szám
16. szám. A Széchenyi ligeti vendéglő bérbeadására vonatkozó árlejtési feltételek tárgyalásánál *Molnár Mór dr. javasolja a feltételek közé venni, hogy tán ez és ogyébb mulatságok tartásáért a városnak nincs joga külön dijat szedni s ezért a vállalkozónak a tánczhelyiség is bérbeadandó. Berzeviczy István ellenzi azt, amennyiben ezál- alkalom adatnék, hogy ott gyári munkások is tarthatnának tánczmulatságot, s ezáltal a kert épsége veszélyeztetnék. Kívánja kimondatni, hogy a mulatságok engedélyezése a tanácsra bizassék, nehogy a kertben és épületben az ott mulatozó csőcselék kárt tehessen. Gaar Iván és Kerekes István dr. határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a mulatságok engedélyezése a tanácsra bizassék, s ezáltal egyes társadalmi osztályok a Széchenyi kertből kizárassanak, mely kert pedig nem egyes osztályok, de az egész közönség áldozatából tartatik fenn. A képviselőtestület a tánczhelyiség bérbeadását is elrendelte. Több illetőségi ügy, s községi közmunka leírás után Jovanovits János volt városi dijnoknak 100 K végkielégítés szavaztatott meg. A nyári színház ügye volt a nap'rend utolsó tárgya. Ország Jakab dr. helyettes polgármester indítványozta, hogy a nyári színház helyéül jelölje ki a képviselőtestület az immár befásitott Drugeth-teret, s efölötti“liatározat hozatalra tűzzön ki határnapot. Molnár Mór dr. ellenezte az immár befásitott Drugeth-térnek egy könnyen gyúlékony anyagból épülő színházzal való beépítését. A képviselőtestület mindazonáltal ez ügy tárgyalására május 16-ikát tűzte ki. Ezzel a napirend kilóvén merítve, Gaar Iván intézett kérdést a rendőrkapitányhoz, mikép tűri azt, hogy a csendőrség állandó szolgálatot teljesít Ungvár városában, sorra vévén a helyi piaczra árut hozó egyéneket, hogy mi a nevök, hova valók, mit hoztak, mily értékű helypénzjegyet és hol váltottak ? s ezzel nemcsak az eladókat zaklatják, de egyáltalán az ungvári helypénz- szedósi jog értékét is rontják. Berzeviczy István rendőrkapitány kijelenti, hogy a csendőrség az alispán intézkedése folytán teljesít a város területén szolgálatot. A képviselőtestület Reismann Bertalan indítványára kimondotta, hogy az alispán intézkedését nem helyesli, s megbízta a tanácsot, hogy keresse meg az alispánt intézkedésének visszavonására, ami ha meg nem történnék, úgy a belügyministerhez intézendő felterjesztés a város autonom jogainak megvédése czéljából. Ezzel a gyűlés bat és fél órakor véget ért. Őszinte mély részvéttel értesültünk Grabovszky Román ny. vármegyei főszámvevő, várm. bizottsági és városi képviseleti tagnak e hó 15-én délelőtt 10 óra- hor beállott elhunytéról Az elhunyt 1842-ben született Lengyelországban. Előéletéről csak keveset tudunk mondani, mivel erről maga Grabovszky Román keveset beszélt, azonban köztudomású, hogy igen előkelő lengyel családból származott, testvérei Micziszláv, Júlia és Matild most is Varsóban élnek. Mint fiatal technikus részt vett az 1862-iki legutolsó lengyel felkelésben, hol vitézségével, halált megvető bátorsággal és leleményességével csakhamar a kapitányi állást küzdötte ki magának. — Ezen működéséről nagyobb lengyel történelmi munkák is megemlékeznek. A forradalom leveretése után 1863-ban Ungvárra menekült, hol valódi nevét meg nem ösmertetve, Lengyel László név alatt Andrejkovics mérnök mellett segédkezett. Rá egy évre már megszerezte a budapesti akkori József műegyetemen a mérnöki oklevelet és ez időtől kezdve óriási szakismerete, páratlan becsületessége, munkássága és lelkiismeretessége a legkeresettebb mérnökévé tették nemcsak Ung, hanem a szomszédos vármegyéknek is. 1886-ban a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvénynyel kapcsolatos erdélyi tagosítások keresztülvitelével megbízott igazgatóság felszólította, hogy ő legyen a vezető mérnök, mely állás 10 ezer frt fizetésen kívül még jelentékeny tantiémekkel is volt egybekötve, de ő még 1870-ben megismerkedvén viz- niczei Cserszky Emilia jelenlegi nejével, kivel az év folyamán házasságot kötött, a békés családi otthont nem akarta egy idegen fényes állás terhével felcserélni és az ajánlatot visszautasította. — 1889. de- czember hó 19-én tartott tisztújító közgyűlésen Ung vármegye főispánja főszámvevővé nevezte ki, mely minőségében egész a várm. számvevőségnek 1903. óv január 2-én beállott államosításáig közmegelégedésre működött, mikor is lemondva, magánmérnökösködést folytatott. — Ung vármegyének törvényhatósági bizottsági, Ungvár város választott képviseleti tagja, a kaszinó választmányának, az Ungmegyei Takarékpénztár igazgatóságának is tagja volt, mely intézetek kitűzték e haláleset hírére azonnal a fekete-zászlót. Páratlan becsületessége, emberszeretete, igazságossággal párosult melegen érző szivénél fogva a társadalom összes rétegeinek egyaránt tisztelt, becsült és szeretett tagja volt. Halála érzékeny csapás a vármegye és a város társadalmára nézve és a mélyen megrendült család bánatában mi is teljes mértékben osztozunk. A temetés f. hó 17-én d. u. 4 órakor lesz, az engesztelő miseáldozatot 28-án reggel 8 órakor a róm. katli. templomban tartják. A család a haláleset alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj, apa, testvér és rokonnak Grabovszky xy 3ST <3* Román mérnök és nyugalmazott várm. főszámvevőnek. Uug vármegye törvényhatósági bizottsága tagjának a mai napon délelőtt 10 órakor, életének 62-ik, boldog házasságának 34-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Urban váratlanul történt csendes elhunytét. A megboldogult drága teteme f. hó hó 17-én délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a vár alatti sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 18-án reggel 8 órakor fog a róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Ungvárt, 1904. április 15-én. Béke lengjen hamvai felelt! Özv. Grabovszky Románná, szül. vizniczei Cserszky Emilia neje. Grabovszky Julián, Grabovszky Micziszláv, Grabovszky Matild testvérei; vizniczei Cserszky Andor, vizniczei Cserszky Olga sógor és sógornő; Dr. Hrabár Elemér veje ; Ervin, Béla, Miklós, Jolán, Berta, férj. dr. Hrabárné, Kamill, Emil gyermekei. KÜLÖNFÉLÉK. * Képviselő választás. A Dr. Rabár Endre közjegyzővé történt kineveztetése folytán megüresedett nagybereznai választó kerületben, a képviselő választásnak megejtósére a vármegye központi választmánya a kópviselőház elnökétől a felhívást már megkapta. Ennek következtében a központi választmány — a választás napjának megállapitása és a szükséges elő- intézkedések megtétele czéljából folyó hó 18-ikán, hétfőn d. e. 10 órakor ülést tart. Tudomásunk szerint a nagybereznai kerület ifj. Lónyai Sándor volt beregi főispánt kéri fel a jelöltség elfogadására. Kinevezés. Dr Rabár Endre a nagybereznai kerület orsz. képviselője Érsekújvárra közjegyzővé neveztetett ki. A nagybereznai kerületet az 1901. évi általános képviselő választások óta képviselte. A kép- viselőháznak tevékeny tagja volt s előadója az igazságügyi bizottságnak. Élénken érdeklődött vármegyénk és különösen kerületének minden közügye iránt. A hozzáfordulókat mindég készségesen, előzékenyen és a legjobb akarattal támogatta. Választó kerülete — melynek bizalmát is szeretetét teljesen megnyerte — sajnálattal látja távozását. * Áthelyezés. Máriássy Árpád, a beregszászi kir. törvényszék bírája, saját kérelmére a szolnoki törvényszékhez helyeztetett át. Máriássy Árpádnak a beregszászi törvényszék területéről való eltávozása általános sajnálatot kelt, amennyiben benne egy szép tehetségű és humánus gondolkozásu bírót ismert a közönség. •{ * A városi vízvezeték ügyében a m. kir. föld- mivelésügyi minister 37,761. sz. a. leiratot intézett az alispánhoz, melyben tudatja, hogy a in. kir. országos vizépitési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályát a létesíteni szándékolt vízvezeték tervezetének és költségvetéseinek elkészítésével megbízta, a szakértő kiszállása és a tervezet készítése teljesen díjtalan, de a lejtmérésnól alkalmazandó napi díjas, a helyszínén felmerülendő dologi kiadások és a rajzolásnál alkalmazandó napi díjas rajzoló költségei a város által lesznek fedezendők. Számos hasonló előjegyzés miatt azonban a közegészségügyi osztály folyó évben már el nem járhat. ! Halálozás. Drahus István, Tövisfalva község nemrég kinevezett rk. lelkésze, e hó 14-én, életének 26-ik évében elhunyt. Holtteste Muhkácsról Ungvárra szállíttatott, s ott e hó 16-án helyeztetett el örök nyugalomra a Kálvária temetőben. Béke hamvaira! * Felségsegély. Hriczko Sándor fancsikai gk. éneklész-tanitó 40 kor. felségsegélyfeen részesült. * Esküvő. Gönczy István psapi birtokos leányával, Gabriellával e hó 12-én tartotta esküvőjét Szőcs József állam vasúti hivatalnok. * Jótékony adomány. Sztáray Sándor gróf országgyűlési képviselő a Benetine községi tüzkáro- sultak részére egyszáz métermázsa életnemüt adományozott, mely tettéért a nemes grófnak a községi elöljáróság ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja. * Megüresedett körjegyzői állás. A tibai volt körjegyzőt a vármegye fegyeltpi választmánya f. évi január havában hivatal vesztésre, Ítélte. Ezen ítélet ellen a volt körjegyző által felülvizsgálati kérelem adatván be, a belügyminiszter azt elutasította. Ennek folytán a fegyelmi választmányi Ítélet jogerős lett s a megüresedett körjegyzői állás — mint halljuk, már legközelebb be fog töltetni. * Választások. A képviselőtestületi tagok számának az uj szervezési szabályrendelet szerint 12-vel való kiegészítése e hó 26-án fog megtörténni. Választási elnökül Komjáthy Gábort nevezte ki az alispán. A választás utáni napokban megalakul a képviselőtestület, amikor is az uj bizottságok: számonkérőszék, pénzügyi bizottság és temetői bizottság fognak megvá, lasztatui. A megalakulást rövid időre a részleges tiszt- ujitás követik, amikor a h. polgármesteri, a h. ügyészi, a tiszti alorvosi, mérnöki, állatorvosi és irodatiszti állások fognak betöltetni. * Ä vármegye központi hivatalainak ügybeosztása. A vármegyei központi uj ügybeosztást a közönség tájékoztatása végett azzal közöljük, hogy ezen ügybeosztás f. évi április hó 1-től lépett életbe. I. Alispán. 1. Elnöki ügyek. 2. Fegyelmi ügyek, 3. Laktanya ügyek, 4. Kavicsvállalati ügyek, 5. A daró- czi szeretetház ügyei, 6. Útlevél ügyek. II. Főjegyző. 1. Közgyűlési ügyek, melyek a felsorolt ügycsoportokba nem tartoznak. 2. Közig. biz. ügyek, 3. oldal. melyek a felsorolt ügycsoportokba nem tartoznak. 3. Községi ügyek. 4. Fegyelmi ügyek. 5. Vadászati ügyek (mérgezési engedélyek, hivatalos vadászatok, bérszerződések) és kihágások. 6. Robbanó anyagok elárusi- tása, raktározási engedélye és kihágások. 7. Iparügyek és telepengedélyezések. 8. A vármegyei hivatalos lap ügyei. III. Tiszti ügyész: 1. Rövid utón kiadott ügyekben vélemények adása, elintézési tervezetek készítése. 2. Szerződések. IV. Tiszti főorvos: 1. Közegészségi ügyek. V. /. Aljegyző: 1. Erdészeti bizottsági ügyek. 2. Erdei kihágási ügyek. 3. Munkásügyek és kihágások. 4. Áll. bíráló választmányi ügyek. 5. Lelencz ügyek. 6. Katonai ügyek (a kivételes nősülési ügyek kivételével) és kihágások. 7. Évi jelentések készítése. 8. Ipar- íigyi kihágások. VI. II. aljegyző: 1. Központi választmányi ügyek. 2. Igazoló választmányi ügyek. 3. Árvaszéki jegyzői teendők. 4. Bába ügyek. 5. Nyugdíj ügyek. 6. Havi és évnegyedes jelentések. VII. III. Aljegyző: 1. Építkezési ügyek és kihágások. 2. Hajózási, usztatási és tutajozási ügyek. 3. Vízjogi ügyek. 4. Kihágási ügyek (büntető törv. közegészségi, állategészségi, mest. borkészitési, tüzrendé- szeti.) 5. Vizrendőri ügyek és kihágások. 6. Toloncz számadások. 7. Vasúti ügyek. 8. Mokcsa-Pallagcsa társulati ügyek. 9. Mátyóczi lecsapoló társulati ügyek. 10. Halászati ügyek és kihágások. 11. Helypénzszedési ügyek és kihágások. VIII. IV., Aljegyző: Jelenleg megbízva a sztavnai szolgabirói kirendeltség vezetésével. IX. Szolgabiró: 1. Mező- és szőlőgazdasági ügyek és kihágások. 2. Állatgazdasági ügyek. 3. Vallási és egyházi ügyek. 4. Az ungvári közkórház administrativ ügyei. X. Levéltárnok: 1. Az anyakönyvi bejegyzésekkel közvetlen kapcsolatban álló és levéltári ügyek. 2. Anyakönyvi nyomtatványok kezelése és kiadása. 3. Vizikönyvek vezetése. 4. Politikai jogok felfüggesztését tárgyazó Ítéletek nyilvántartása. XI. Állatorvos: 1. Állategészségi ügyek. 2. Szállítási ügyek, rakodók vizsgálatai. XII. Gyakornok: 1. Cselédügyek és kihágások. 2. Úti és vámügyek és kihágások. 3. Kórházi ügyek. 4. Közmunka ügyek. 5. Illetőségi ügyek. 6. Vásárok engedélyezése. 7. Segélyezési ügyek. 8. Más ügycsoportba nem tartozó vegyes ügyek. XIII. Gyakornok: 1. Anyakönyvi ügyek. 2. Körjegyzők és segédjegyzők személyi ügyei. 3. Névváltoztatási ügyek. 4. Honossági és elbocsátási ügyek. 5. Házalási és könyöradománygyüjtési ügyek. 6. Pótadó és útadó leírási ügyek. 7. Kivételes nősülési ügyek. XIV. Számvevőség: 1. Vármegyei községi költségelőirányzatok és számadások és ezekre tett minis- téri észrevételek. 2. Utalványrendeletek, letiltások stb. 3. Pótadó és útadó leírási ügyekben vélemények adása. * A 48-iki törvények szentesítésének emlékezete. A kir. kát. főgimnázium az 1848-iki törvények szentesítésének emlékezetére a húsvéti szünet miatt f. hó 16-án ünnepélyt tartott a következő sorrenddel : 8 órakor istentisztelet a két szertartásu kát. templomokban ; 9 órakor ünnepély a tornacsarnokban a következő műsorral: 1. Hymnus zenekari kísérettel énekelte az ifj. vegyes kar. 2. Az uj nemzedékhez Rudnyánszky Gy.-tól. Szavalta : Tompos F. V. o. t. 3. A nemzeti zászló Huber K.-tól Énekelte az ifj. vegyes kar. 4. Vonós négyes Hoffmann R.-tól. Előadták Darvas 1., Csacska E., Gébé N. és Horvát R. VIII. o. t. 5. Ünnepi beszéd. Tartotta Roskovics E. főgimn. tanár. 6. Részlet Strausz J. Tavasz ez. operettjéből. Játszotta az ifj. zenekar. 7. Ferdinándhoz Vörösmarty M.-től szavalta: Tarnay A. VII. o. t. 8. Lakodalmi Kar Erkel E. Hunyady L. ez. dalművéből. Előadta az ifj. vegyes kar. 9. Induló. Játszotta az ifj. zenekar * Komjáthy Béla vármegyénkben. A nagykaposi választókerületnek országgyűlési képviselője, Komjáthy Béla, aki egyúttal az ungi ev. ref. egyházmegye gondnoka, e hó 12-ig időzött vármegyénkben. 5—7-ig .részt vett az egyházmegye tanácskozásain, minek befejeztével választói közé ment beszámolót tartani. Ahol csak megjelent, mindenütt a legnagyobb örömmel fogadták a közkedvelt képviselőt. E hó 11-én érkezett vissza Ungvárra, amikor Ungvár város közönsége pártkülönbség nélkül megjelent a tiszteletére rendezett vacsorán, mely a Korona-szálló éttermében folyt le. Az egybegyűltek nevében Novak Endre dr. üdvözölte az ünnepelt képviselőt. Hangsúlyozta beszédében, hogy pártkülönbség nélkül gyűltek össze itt tisztelői s nem a politika, de a barátság ünnepét kívánták itt megülni. Lőrinczy Jenő alispán az ünnepekre emelve poharát, kiemelte az ungiak ragaszkodását Komjáthy- hoz s lelkes szavakkal méltatta benne azt a honatyát, ki a béke megteremtésében nagy szerepet játszva megmentette a hazát az obstrukcio nagy bajaitól, mely már mindent veszélylyel fenyegetett. Komjáthy Gábor a létérti küzdelemről szólva, e nagy küzdelemben diadalra jatott férfiúról beszélt, majd hangoztatta azt, hogy az élet harczaiban a küzdelem mellett a lemondás erényének is érvényesülni kell. Ha ez nem volna — úgymond — úgy ma nem volna együtt e társaság, mert közéletünk nemes fiát, Komjáthy Bélát nem látnok magunk között. A népszerű képviselő ugyanis Kozma Gyula kir. járásbiró vendége, de ő lemondva a barátság csöndes ünnepéről, idehozta őt közénk, hogy mindannyian melegedhessünk a lángoló barátság oltáránál: hozma Gyulára emeli poharát. Ezután Vidor Marczi szavalta el atkalmi költeményét, majd Komjáthy Béla állott fel szólásra. Amaz erős elhatározással jött ide, — úgymond — hogy nem fog meg2 Grabovszky
