Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-02-21 / 8. szám
XLII. ÉVFOLYAM. Cngvár, 1904, február 2Í. 8. SZÁM. Szer k esztőségr: Vármegyeház-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. Nyilttér sor önkin t 40 fillér. Előfizetési feltételek: Csak az ,,ling“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre . . .'4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill ,Ung vármegye Hivatalos Lapjá“-val együtt : Egész évre 12 kor. - Félévre.. 6 kor Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegy; Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ IJNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. »Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. A Magyar Védő-Egyesület bankja. Ébredez a lethargiába szunnyadt magyar társadalom A hangzatos frázisok, üres jelszavak helyett a tett mezejére lép. A Magyar Védő-Egyesület, ez a szép reményekkel induló vállalkozás, praktikus eszközökkel fog a munkához, — a mely hivatva van nemzetünket gazdasági önállósághoz vezetni. Tudva, hogy minden vállalkozáshoz leg- elsőbben is pénz szükséges, egy iparpártolási bank alapításán fáradozik. Az erre vonatkozó felhívásban, melyet Vas^ary Kolos Ferencz herczegprimás mint fővédő, gróf Somssich Tivadar mint ügyvezető alelnök és Löhrer Andor mint ügyvezető igazgató írtak alá, kifejti, hogy Magyarországban a társadalmi széttagoltság következtében a termelő, a gazda, az iparos, a kereskedő egymástól elkülönítve dolgozik, ezért a nemzeti termelés és a vele foglalkozó kereskedelem egymásra ható fejlesztő és támogató ereje nem érvényesül az ország javára. Ez okozza, hogy Budapest nem fejlődött és nem fejlődhet az ország kereskedelmének központjává. Hibás vasúti politikánk Bécsbe terelte a magyar kereskedelem központját, a hol a magyar specziélisan kitűnő termekek és áruk származása, jellege elvész és hasznukat az osztrák kereskedelem élvezi, külföldi kivitelét pedig ezzel biztosítja. Ugyanakkor a magyar termelő, a gyáros, iparos és kereskedő sinlődik -— és mindjobban Ausztriának árakat diktáló hatalma és kizsákmányolása alá kerül. Igazolása ennek a több mint hat év óta tartó gazdasági válságunk és ipari s kereskedelmi általános pangásunk; a népek elszegényedése, a kivándorlás terjedése; a vagyon- és személybiztonság csökkenése. Pénzügyileg is függünk Ausztriától, s hányszor támadták meg hitelünket s papírjainkat, csakhogy egészen leverjenek. E megsemmisítő szervezetlenség, ez évszázados kiskorúság ha még tovább tart, hiábavaló minden magyar szorgalom, mert a nemzeti termelés gyümölcsét Ausztria szedi le s vele nő a nemzet kiskorúsága és függése. Hiányzik az a hatalmas liga, az a nemzeti szervezet, melyben minden iparos, minden gyáros s kereskedő, a saját anyagi érdeke mellett, a közös nemzeti érdeket egyesítve érvényre emelhetné. Egyesülésben rejlik az erő ! régi megdönthetien igazság! Kövessük. E nagy nemzeti föladat megoldását tűzte maga elébe a Magyar V^edo-Egyesület, mit össze foglalva: a hazai iparpártolással érhetünk el. Ezzel a mai tespedés, a pangás és gazdasági válság megszüntetésével egy egészséges iparfejlesztést honosítunk meg, a midőn minden társadalmi tényező anyagi érdeke és előnye kielégítést nj^er a nemzeti munka és termelés jutalmazásával. Eszköze ennek: olyan hitelszervezet, melyben a mai széttagolt, a magára hagyott érdekeltség helyébe, egy egymásra utalt, kölcsönös támogatáson nyugvó, egészséges, országos áruforgalom nyer életet a nemzeti származású gyári és ipartermékekben. E czél és eredmény a vásárló-lapok — árucheque — szervezetével biztosan elérhető. A vásárló-lapokat a Magyar Védő-Egyesület országos iparpártolási bankja adja ki vevővásárló tagjainak, tehát éppen úgy a gyárosnak, az iparosnak, a kereskedőnek, a gazdának vagy a hivatalnoknak és munkásoknak. A kötelékbe belépett gyárosok, iparosok és kereskedők, városonként, vidékenként fognak a vevő nagyközönségnek hirlapilag tudomására hozatni, s igy tudja meg égyszerre mindenki, hogy a hazai iparból mi mindent és hol kaphat. így biztosítanak egyszerre nagy forgalmat és uj vevőközönséget. A Magyar Védő-Egyesület vásárló lapjai — a vevő pénzét helyettesítve — sűrűn forognak, mivel a szokatlan magas kamat b:z- tosittatik, a mely biztonságot a tartalékalap dús fejlesztése csak fokozza. Veszteség-rizikó ez üzlet mellett nincsen — nem is lehet. E szervezettel egészséges kereskedelmi és üzleti viszonyokat létesítenek, olyant, mely a megingott bizalmat helyreállítja országszerte. A hazai iparpártolás nagy nemzeti kérdését ilyen módon egy lelkes, hazafias előnyöket szem előtt tartó, országos társadalmi szervezeten alapuló egyesület, a Magyar Védő-Egyesület az ország főbb helyein létesített központokkal vagy fiókokkal szervezi és oldja meg. hogy azokhoz mindenki a vidéken is könnyen hozzáférhessen és előnyeiben részesülhessen. E hazafias kezdeményezés a legnagyobb támogatásra és bizalomra érdemes. Hazai gyárosaink. iparosaink, kereskedőink, termelőink s a fogyasztók milliói egyesülve, nagyot alkothatnak, olyat, mitől Isten áldása el nem maradhat. E bank létesitésével szűnik meg az eddigi társadalmi széttagoltság ; ezzel lép életbe az egymásra utalt termelő, gyáros és kereskedő szívélyes bizalmas érintkezése, egymás megbecsülése, összetartása, sőt összeforradása, mi végre egy nemzeti bank alapjául is szolgálhat. Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 25-én, d. e. 10 órakor kezdődőleg tartja ez évi rendes közgyűlését a kővetkező tárgysorozattal: 1. A vármegye alispánjának jelentése a köz- igazgatás és törvényhatóság állapotáról. 2. M. kir. Belügyminister múlt évi 128129. számú leirata a vármegyei árvaszéki elnökök uti- átalánya tárgyában. 3. M. kir. Belügyminister múlt évi 127957. számú rendelete a vármegyék dologi szükségleteinek megállapítása tárgyában. 4. M. kir. Belügyminister múlt évi 115810. számú leirata az Ungvár város tulajdonát képező „Fekete Sas“ épület lebontása tárgyában. 5. A m. kir. Belügyministernek f. évi január hó 16-ikáról 116410/903. sz. a. kelt leirata a szered- nyei „Ordonáncz“-telek eladása tárgyában s ezzel kapcsolatban a vármegye alispánjának előterjesztése, melylyel a Rothstein Sáli szerednyei lakossal fenti telekre vonatkozólag kötött adásvételi szerződést elfogadás végett bemutatja. 6. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 4832. sz. leirata a Bánocz állomástól Ungvár állomásig vezetendő helyiérdekű vasút ügyében. 7. A vármegye alispánjának jelentése, melylyel bemutatja gróf Tisza István m. kir. Minister- elnöknek köszönő leiratát a hozzá és minister társaihoz intézett üdvözlő táviratért. 8. A vármegye alispánjának jelentése, melylyel jóváhagyás végett bemutatja Ungvár város szervezeti szabályrendeletét. 9. A vármegye alispánjának jelentése, melylyel bemutatja Ungvár város képviselőtestületének az Ungvárra engedélyezni kórt negyedik gyógy- tárra vonatkozó határozatát s e határozat ellen beadott felebbezést. 10. A vármegye alispánjának előterjesztése a törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak átUapunk mat száma 6 oldalra terjed, költözködési illetményeit megállapító szabályrendelet megalkotása iránt. 11. A vármegye alispánjának jelentése a Nagy- kapos község képviselőtestülete által a bérkocsi- iparról alkotott szabályrendelet jóváhagyása iránt. 12. A vármegye alispánjának jelentése aNagy- berezna község által építkezési czélra az orsz. központi hitelszövetkezettől felveendő 3500 korona kölcsönre vonatkozó kötelezvény jóváhagyása iránt. 13. A vármegye alispánjának jelentése a dub- rinicsi körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületei által jégverem felépítése tárgyában hozott határozatok jóváhagyása iránt. 14. A vármegye alispánjának jelentése Biró- csák Mihály ároki lakos és Kahanecz Mihály vis- kai lakos segélyezésének jóváhagyása tárgyában. 15. A vármegye alispánjának jelentése Orosz- komorócz község és Csundák Miklósné oroszko- moróczi lakos között kötött adás-vevési szerződés jóváhagyása iránt. 16. Községi költségelőirányzatok. 17 A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyei központi és az ungvári járási főszolgabírói hivatalnak — mint előfizetőknek —az Ungvár városi távbeszélő hálózatba leendő felvétele tárgyában. 18. A vármegye alispánjának előterjesztése, melylyel jóváhagyás végett bemutatja Kis-Geőcz község képviselőtestületének a vágatási biztos díjazására vonatkozó határozatát. 19. A vármegye alispánjának előterjesztése, melylyel jóváhagyás végett bemutatja Nagy-Geőcz község képviselőtestületének a vágatási biztos díjazására vonatkozó határozatát. 20. A vármegye alispánjának előterjesztése Kulin Aurél szolgabiró átköltözködósi illetményeinek megállapítása iránt. 21. A vármegye alispánjának előterjesztése Wolff Károly szerednyei lakos segélyezése tárgyában. 22. Ungvár város árvaszékének előterjesztése az Amerikában elhalt néh. Szengetovszky József halotti anyakönyvi kivonatának beszerzési költségeire szükséges összegnek a városi gyámpénztári tartalékalapból leendő kiutalása iránt. 23. Kérvénye az ungvári kir. kát. főgimnázium gyorsíró-körének az Ungvárt 1904. évi április 14-én rendezendő országos verseny czéljaira segély megszavazása iránt. 24. Esztergom vármegye közönségének múlt évi 8716. sz. átirata a 7—15 óv közöttlevő s elhagyottnak nyilvánított gyermekek után felmerülő gondozási költségeknek az állam terhére leendő átvétele tárgyában. 25. Bács-Bodrog vármegye közönségének átirata a volt vármegyei számvevőségnek a Pénz- ügyminister fenhatósága alól leendő elvonása és újból a Belügyministerium alá rendelése és a vármegyék rendelkezésére való bocsátása tárgyában. 26. Sáros vármegye közönségének átirata a vándor-czigányok ügyének országos rendezése iránt. 27. Abauj-Torna vármegye közönségének átirata a hadsereg és honvédség jelenlegi pótlova- zási eljárásának módosítása iránt. 28. Heves vármegye közönségének átirata a hadköteles kor alatt és a harmadik korosztályból kilépés előtt való nősülést tilalmazó 1889. évi VI. t.- cz. 50. §-ának törlése iránt. 29. Hont vármegye közönségének átirata az egy gyermek-rendszer elleni óvintézkedések tárgyában. 30. A vármegyei levéltárnok jelentése 1903. évi működéséről. 31. A fenti ügyeken kivül még beérkezett felebbezések, kérvények, átiratok és egyéb előfordulható ügyek. A téli tanfolyamok. Miként a termőföld, — a benumkálás s a várt eredménydús termés leszedése után átengedi magát a csendes, téli pihenésnek : úgy a földmivelő ember is, ha beállanak a téli, hosszú esték, kipiheni nyári, állandó s folytonos munkálkodásának fáradalmait. Ilyenkor — a hosszú s unalmas estéken a gazda ember is vágyódik némi szellemi szómkozás után, szeretne szellemi táplálékot szerezni a tavaszszal megkezdendő foglalkozásának gyakorlati felhasználásához. Belátta azt a földmivelésügyi Minisztérium, hogy a VEG-YES HETILAP. Megjelenik minden vasárnap.
