Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
2. oldal. U 3ST G1. szám. Addig pedig, az átlépés a reálból a gimnáziumba köny- nyebb lévén, a polg.-ból pedig majdnem lehetetlen, tehát az érdekelt szülőknek, és igy a lakosságnak nagy érdeke a reáliskola fenmaradása. Kétségtelen, hogy mint a középiskolák, úgy a polg. iskoláknak sem minden tanulója lép át ipari, kereskedelmi s más gyakorlati pályákra. Nem lép át, mert nem léphet. Nincs annyi hely sem, vagy ha hely egyáltalában van, nem megíelelo. A jó tanulók a polg. iskolából is csak a főgimnáziumba lógnak gravltalni. De milyen, mennyi és mekkora nehézségekkel kell majd né- kiek megküzdeniük. Ezt anyagilag is alig, de érdemileg, tanulmányi szempontból szinte lehetetlen megcselekedniük. (Folyt, köv,) Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága múlt évi deczember 80-án tartotta 1903. évi IV-ik rendes közgyűlését. Gróf Török József főispán melegen üdvözölte a szépszámú bizottsági tagokat s a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Megengedi a törvényhatósági bizottság, hogy kötelességemből kifolyólag rövid visszapillantást vessek az elmúlt év eseményeire kis dióhéjban összefoglalva Múlt év október havában a katonai körök azon követeléssel léptek fel, hogy a katonai létszám tetemesen felemeltessék. Az akkori egyesült ellenzék czélirá- nyosnak tartotta, méltányosnak találta, hogy eme követeléseket a magyar államra nézve előnyös feltételek szempontjából fogja megszavazni. A vita nagy hullámokat vetett és miután eredményre kilátás nem mutatkozott, az ellenzék az ob- strukcziót vette elő, hogy azon — szerintük — jogos, s talán mindnyájunk előtt jogos követelményeknek érvényt szerezzenek. Azonban mindig mérlegelendő, hogy helyes eszköz-e az obstrukczió. Szerintem nem parlamentáris, de kényszer-eszköz, mely a parlamentárismust sokszor veszélyezteti és nagyon mérlegelendő, mily vívmányokat, mily nagy áldozatok árán ér el. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy e vármegye közönsége a nemzeti követelményekkel szemben mdyen állást foglalt el. A vármegye hazafias közönsége február havi közgyűlésén a nemzeti követelmények mellett foglalt állast, de midőn később, az obstrukczió a gazdasági hitelt, kereskedelmi viszonyainkat megtámadta, állást foglalt az immár fölötte káros obstrukczió ellen, anélkül, hogy előbbi álláspontját a nemzeti követelésekre vonatkozólag megváltoztatta volna. Az obstrukczió tovább folyt s ezen esztendő előre haladt hónapjaiban már minden gondolkodó ember látta, hogy a pénzügyi és gazdasági viszonyok romlottak s nagy anyagi és erkölcsi veszélyek származtak ebből az egész országra. Eközben már két kormány bukott meg, mig gr. Tisza István miniszterelnöknek sikerűit a fejedelmet meggyőzni és a nemzeti téren engedményeket érni el és Köröer osztrák miniszterelnöknek a magyar viszonyokba való beavatkozására olyan választ adott (erős éljenzés), mi az ellenzéknek is tetszett (éljen). A 48—49-es függetlenségi párt, mérlegelve az előadottakat, az élért vívmányokat, mikre még 9—10 hó előtt gondolni sem lehetett volna, de* az ország anyagi károsodását is tekintve, az obstrukcziót beszüntette és kimondotta, hogy ezidőszerint megelégszik azzal, a mi van, de nem adja fel a további követelményeket. Tekintetes Törvényhatósági bizottság! Habár a szabadelvű párt és a 48-as párt felfogása között nagy nézeteltérések vannak, de abban a magyarok istenében bizva egyetértünk, hogy más fegyverekkel elérjük azt, amit a függetlenségi párt zászlójára tűzött s minden magyar ember kivan. Ebben adtam a lefolyt év munkás és politikai programmjának foglalatát, s azt hiszem, hogy a törvényhatósági bizottság megnyugvással tekint a múltba s .bizalommal a jövőbe és magam részéről úgy a bizottságnak, mint abban az ellenzéknek is köszönettel tartozom, hogy nyugodt magatartásuk folytán nem sodorta be a varmegye közönségét abba az áramlatba, mely a népet félrevezette és az adófizetés elmulasztásával annak anyagi kárt okozott. Azon bizalomért, a melylyel a bizottság részéről mindig találkoztam, mély köszönetemet fejelve ki. egyszersmind az ülést ennek előrebocsátásával megnyitottnak nyilvánítom. (Éljenzés). Egyúttal engedje meg a törvényhatósági bizottság, hogy az ülés előtt külön javaslatot tegyek. (ismeretes, hogy József íőherczeg egyik leányát, a mi uralkodóházunknak egy tagját, Erzsébet főher- czegnőt a halál kiragadta családja köréből. Hogy a magyar nép szeretete, mely József íőherczeg családját körülveszi, kellő megnyilatkozást nyerjen, azt indítványozom, hogy a törvényhatóság Erzsébet kir. főher- czegnő elhunyta feletti mély fájdalmának és részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. (Helyeslés). Ezután az alispán évnegyedes jelentése olvastatott fel, mely a törvényhatóság és közigazgatás állapotáról részletesen beszámol. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök értesíti a törvényhatósági bizottságot uj állása elfoglalásáról s a minisztérium kinevezéséről s azon reményének ad kifejezést, hogy a vármegye közönsége az uj kormányt hazafias buzgalommal és erélylyel fogja támogatni. A közgyűlés kimondta, hogy az uj kormányt bizalommal üdvözli s biztosítja arról, hogy a nemzeti fejlődés és az ország jólétének előmozdítására irányuló törekvésében támogatni fogja. Egyszersmind az alispán megbizatott, hogy a hatáiozatot sürgönyileg hozza a miniszterelnök tudomására. Dr. Wlassics Gyula volt vallás- és közoktatás- ügyi és dr. Darányi Ignácz volt földmivelésügyi miniszter érdemeinek jegyzőkönyvi megörökitése elhatároztatott. A m. kir. belügyminiszternek leirata, mely szerint a nagybereznai szolgabirói hivatal tisztviselőinek a legutóbbi közgyűlésen megszavazott 30 százalék drágasági pótlékot tárczája terhére elvállalni nem hajlandó, továbbá azon leirata, melylyel a sztavnai szolgabirói kirendeltség vezetőjének uti-átalányát 500 koronával, irodabér-átalányát pedig 300 koronával felemelte, —-1 tudomásul vétetett. -| Az árvaszóki nyilvántartói teendők részére egy irnoki állás rendszeresítése kimondatott. A bábaügy rendezéséről a kiküldött bizottság által alkotott, illetve módosított szabályrendelottervezet elfogadtatott, ugyancsak megalkottatott továbbá a külső gazdasági cselédek szolgálati, felmondási és szegődési idejéről szóló szabályrendelet, mig a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet módosíttatott. A vármegye területén levő községek és egyéb lakott helyek idegen hangzású nevei inegmagya- rosittattak, illetve az 1898. évi IV. t.-cz. alapján átváltoztattalak. így például Zaricsóból Drugetfalva, Szlávijából Állás, Dubrinicsból Bercsény lett. Páhy Ignácz nagykaposi szolgabiró a kihágási ügyekben való önálló bíráskodási joggal felruháztatott. A közigazgatási bizottságba szavazat-lapok utján megválasztattak 1905. decz. 31-ig terjedő időre : Benkő József, Kende Péter, dr. Preusz Adolf, dr. Spitzer Sándor és Popovics Miklós. Az állandó választmányba megválasztatott néhai Herczeg Károly helyébe Tóth Lajos. Az igazoló választmányba megválasztattak az 1904. decz. 31-ig terjedő időre: Kende Zsigmond, Lám Sándor, Popovics Miklós, dr. Preusz Adolf és Romanecz Mihály. A megyei utakra kifuvarozott anyagok átvételénél működő bizottságba megválasztattak: Tamaskó Bálint, Felföldy Ödön, Szóráth János és Ajtay János. Továbbá megválasztattak a vármegyei mezőgazdasági bizottságba: Tóth Lajos, Egry Ferencz és Pio- tényi Nándor; a lótenyésztési bizottság elnökéül Kende Zsigmond, a beregszászi kir. törvényszékhez esküdt- birósági bizalmi férfiakul: Popovics Miklós, Kende Zsigmond, Szóráth János és Lám Sándor. Ungvár város szervezési szabályrendelete tanulmányozás és véleményezés végett egy bizottságnak adatott ki, mig a marhalevél-kezelésről alkotott városi szabályrendelet módosítás végett Ungvár város képviselő- testületének visszaadatott. Az ideiglenes házadó mentességben részesülő házak utáni pótadóra vonatkozólag a legutóbbi közgyűlésben hozott határozat ellen Ungvár város közönsége előterjesztéssel élt s kérte, hogy az eddigi gyakorlat szerinti pótadómentesség továbbra is érvényben hagyassák. A közgyűlés ezen előterjesztésnek helyt adott s az 1903. évi költségelőirányzatnak ily értelemben való végrehajtását elrendelte. Az előrehaladt időre való tekintettel az elnöklő főispán d. u. 1 órakor a közgyűlést felfüggesztette s annak folytatását d. u. 3 órára tűzte ki. A délutáni közgyűlésen tárgyaltatok Ungvár város pénztárának az 1901. évről szerkesztett számadásai, melyek, tekintve, hogy azok okmányokkal fel vannak szerelve s hogy a pénztári kezelés minden tekintetben kifogástalannak találtatott, — jóváhagyattak s a városi pénztáros és ellenőr részére a felmentvény megadatott. A pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által a számadás ellen törvényesség, alakiság és közigazgatás szempontjából tett észrevételeit a közgyűlés magáévá tette s utasította az alispánt, hogy a számvevői észrevételekben foglalt nehézményeket tegye vizsgalat tár-, gyáva és a felelősségrevonás tárgyában előterjesztést tegyen. Ungvár városának az utczai járdák aszfaltburkolattal való ellátása tárgyában kötött szerződése jóváhagyatott. < Mihalkovich József felebbezóse folytán a tűzoltó őrtanya elhelyezése tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozatot a közgyűlés megsemmisítette. A nagybereznai szolgabirói hivatal tisztviselőinek drágasági pótlék iránt benyújtott újabb kérvénye folytán a m. kir. belügyminiszterhez újabb felterjesztés intézése rendeltetett el azon czélból, hogy a 30 százalékos drágasági pótlékot tárczája terhére vállalja el. Szatmár vármegye közönségének a közigazgatási tisztviselők fizetésének felemelése és sürgős országos rendezése tárgyában a m. kir. belügyminiszterhez intézett feliratát a közgyűlés hasonló szellemű felirattal pártolni rendelte. Hasonlóképen pártolja Szabolcsmegye feliratát, a községi és körjegyzők fizetésének az állami kincstár terhére való atvetele; továbbá Sopronmegye feliratát a vármegyei gazdasági egyesületek portóinen- tessóge tárgyában; Tolnavármegye feliratát a buda- pest—boszniai vasúti összeköttetés és a Duna—Száva- csatorna létesítése és a Duna Passau fölötti részének szabad hajózhatása tárgyában. Dr. Leiidvai Vilmos, Dr. Engel Bruno orvostudori és Albert Béla kir. állatorvos oklevelei kihirdettettek. Az elnöklő főispán bejelentette, hogy törvényben gyökerező jogánál fogva Heverdle Frigyes vármegyei aljegyzőt tiszteletbeli főjegyzővé, továbbá Hock József és Dr. Mocsary Miklós közigazgatási gyakornokokat, előbbit tiszteletbeli szolgabiróvá, utóbbit tiszteletbeli aljegyzővé kinevezi. A közgyűlés berekesztése előtt az elnöklő főispán köszönetét és elismerését fejezte ki a törvényhatósági bizottságnak és a tisztviselőknek odaadó buzgalmukért s nekik boldog uj esztendőt kívánt. Végül Komjáthy Gábor törvényhatósági bizottsági tag Kiemelte, hogy a mai óriási tárgysorozat simán és nyugodtan történt letárgyalása az elnök tapintatos higgadtságának és jóakaratának köszönhető, kiben oly kiváló egyéniséget tisztel, ki a vármegyének mindenkor és mindenben javát és boldogságát kívánja és mozdítja elő. A törvényhatósági bizottság tagjainak az elnöklő főispán iránt érzett tisztelet, szeretet és ragaszkodásnak ad kifejezést s ugyr neki mint nejének boldog újévet kíván. (Lelkes éljenzés.) A közgyűlés ezzel este 5 órakor véget értVógszo Tamássy József urnák. Aki haragszik, Annak nincs igaza. Az „Ung“ lap 51. számában megjelent „Néhány szó Ruttner Gyula reflexióihoz“ czimü czikket nem vehetem találó feleletnek az ugyan e lap 50-ik számában általam irt „Reflexió az igazság érdekében" czimü fel- világositó közleményre. Nem vehetem már csak azért sem, mert én e közleményben egy szóval sem emlitém Tamássy József ur nevét, mert én csak a fent hivatott, valóságnak meg nem felelő, s egész hegyvidékünk szegény lakóinak sorsát veszélyeztető közleményt czáfoltam meg, mely czáfolatra ugyan Ungmegyénkben alig volt szükség, miután —- mondjuk most már, Tamássy József uron kívül, mindenki tisztában vau azzal, hogy a megtámadt hegyvidéki akczió, — a kirendeltség, s ennek jótékony működésére igenis nagy szükség volt, és nagy szükség van! írtam azonban felvilágosításul azoknak, — hogy Tamássy ur szavaival éljek, ott fent — akiknek a mi viszonyainkról semmi tudomásuk nincsen. Magáról a hegyvidéki akczióról pedig teljesen téves felfogással bírnak stb. stb., hogy hát vegyék tudomásul, hogy Tamássy'iur tollából eredt közlemény nem tartalmaz valót, nem Ágazságot! Az olvasó közönség — hiszem, nem fogja eme«. 1czáfolatomat személyeskedésnek venni, — de ellenkezőleg, az igazságnak megfelelő jogos tiltakozó szózatuS^. amire annyi sok helytelen támadások után már egysz&F\szükség is volt. Igen tisztelt Uram ! én közleményemS^egirásakor már tisztában voltam ázzál, hogy az általaffi'^Ők'SfciÜ, támadások írója nem fog nékem a legközelebbi lapokban dicshimnuszt zengeni, de a tudatban, hogy nem személyeskedtem és nem sértettem, egy intelligens toll- forgatótól még sem várta, milyen konyha styllu-sze- mélyeskedő kíméletlen förmedvényeket! Jöjjünk csak tisztába az ügygyel! Én védelmére keltem egy vidék szegény, irás és olvasást nem tudó, nyomorral küzdő s a magyar állam kormányzói által támogatott egész vidékünk népének, kiknek jövendő boldogulhatására irányuló reményét, — ön saját személyes érdekeiből, — mert a Hitelszövetkezet és áruraktárra haragszik, bosszújának enyhítéséül feláldozni czólozza. Melyikünk tesz kütelességszerűbben ? Tegye kezét szivére, talán megtalálja rá a feleletet. Én nem ismétlem közleményemben a lapban már megirt dolgokat, de fenntartom állításaimat! És kijelentem, hogy ez ügyben önnel többet nem polemizálok, nem vagyok barátja a személyeskedésnek, czik- kenek utolsó kérdésére pedig, hogy tudom-é azt a magyar közmondást, hogy: „Bolond lyukból bolond szól fuj?" megjegyzem, hogy: ki ne tudná? hiszen ha nem tudná, olvassa el az Ung 51. számában Írott czikkét hát — ha meg sem állapítja belőle a bolond lyukat, de a bolond szélre rájöhet azonnal! Ruttner Gyula: Karácsonyfa-ünnepélyek I. A vallásosság ápolása czéljából a nagybereznai állami alsó- és felsővégi óvodában m. hó 21-én d. u. szépen sikerült karácsonyfa-ünnepély tartatott. Nagy- berezna közönségének áldozatkészsége ez idén is jelentékeny összeget hozott össze, a nagyobbrészt szegény óvodabeliek, óvodás gyermekeknek, a már megszokott, karácsonyi örömet ismét megszerzendő, Az ünnepélyen Nagyberezna intelligentiájának hölgyei és a szülők oly számban jelentek meg, hogy az amúgy is tágas helyiségek alig bírták befogadni a megjelenteket. Az ünnepélyesen feldíszített karácsonyfához a csengotytyü hivó hangja mellett a kis ártatlan csoport külsőleg is rendkívül visszatiikröztetett örömmel jelent meg A kicsinyek öröme valósággal megható képet nyújtott. A leírhatatlan gyermeki ártatlanság öröme, valóban öröm- könyeket csalt ki egyesek szemeiből. Mikor némileg magukhoz tértek a meglepetéseikből, lelkesen daloltak, énekeltek s mondogatták kis köszöntőjüket a kis Jézus, ához a karácsony örömeiről. Nem hagyhatjuk figyelmen kiviil az óvónők lelkes odaadással kifejtett fáradozásait, valamint nem hagyhatjuk köszönet nélkül a már igen sokszor igénybe vett támogatást sem, a nagybereznai mindig az iskolai ügyek iránt melegen érdeklődő közönségnek. A midőn úgy a meleg érdeklődés. miDt anyagi támogatásukat e helyen is nagyon köszönjük, az adományozott összeget is hirlapilag nyugtázzuk. Adományoztak: Strasser Sándor 40 üli., Kesztner, Fengya, Ordódy, dr. Groszmann, Spiegel, dr. Bosnyák 1—1 kor., Dudekné 40 fill, Andori S. 2 kor., Sólymos M. 00 tili., Element, Fürst B. 1 — 1 kor., Belházi 2 kor., Szomorv 30 üli., Sebesyné 1 kor., Kormosne 40 üli., Fejér F., Stocz B. 1 — 1 kor, Kaszás 2 kor., Zecsesné 1 kor., Berman 2 kor., Mittelmann M., Pap Kálmáunó 1—1 kor., Weisz és Spiegel, dr. Kiss L -né 2—2 kor., Szabóné 40 üli, Glazarovits 2 kor., Adamkovich Gizella, Both István, Adamkovits Jenő, Borbás 1—1 kor., Nehrebeczky 2 kor, Szomráky 3 kor., Pogány I., Mész Lajos, FJeischman, Melles 1 — 1 kor., Händler 20 üli., Mandula 1 kor., N. N. 40 üli. A tantestület nevében Mandula Sándor, áll. isk. igazgató.
