Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

2. oldal. T7 1TG­33. szám. A közigazgatási bizottság üléséből. — Augusztus 11. — Az elmúlt kedden tartotta Ung vármegye köz- igazgatási bizottsága e havi ülését gróf Török József főispán elnöklete alatt. Az ülésen előadottakból kiemeljük a következőket: Az alispán julius havi jelentése szerint tüz­eset volt Nagygeőczön, Hunkóczon, Tárnán, Ungváron. Turjapolenán, Pallón és Nagybereznán. Összes kár : 31,074. korona, melyből 11,550 korona biztosítva volt. A bereznai járásban 330 idegen telepedett meg. Egyúttal felolvastatott a sztavnai szolgabirói kirendeltség vezetőjének a vasútépítésnél alkalmazott munkásokra vonatkozó részletes jelentése. A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a le­tartóztatottak száma : 37 férfi és 14 nő. A vármegyei tiszti íőoivos jelentése szerint az általános közegészségügyi állapot elég kedvező volt; heveny, gyomor és bélhurut felnőtteknél és csecsemők­nél jelentékenyebb számmal fordult ugyan elő, de ez a halálozási számarányt nem befolyásolta kedvezőtlenül. A hevenyfertőző megbetegedések a következő számban fordultak elő : roncsoló toroklob és torokgyík 5 eset, vürheny 27 eset 6 halálozással, hasi hagy máz lő eset 1 halálozás, kanyaró 3 eset, 1 halálozás, trachoma 1 eset. Élve született 409 gyermek, meghalt 255 egyén. Orvostörvényszóki és rendőri hullabonczolások és hulla­szemlék 12 esetben eszközöltettek és pedig Lakárton, Nagyszlatinán, Szerednyén, Sztrajnyánban és Nagy­bereznán vizbefultak, Voloszánkán és Nagybereznán földomlás folytán elhalt, Őrdarmán lövés általi sebzés, Gerényben gyanús haláleset, Lehóczon mérgezés és Alsónémetiben két hirtelen elhalt egyének hulláin. Iskolák, óvodák 6 esetben, korcsmák, élelmiszerek és italok 64 esetben, vágószékek 13 esetben, gyárok, mű­helyek, fürdők 4 esetben vizsgáltattak. A gyámpénztári íorgalmi kimutatás szerint a maradvány julius hó végén 1,112,359. korona. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy julius havában egyenes adó czimen befolyt 30,154 korona. Haddij czimen befolyt 203 K, bélyeg és jogilleték : 11741 K, fogyasztási és italadó: 100,104 K, dohány­jövedékben pedig befolyt: 55223 korona. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a folyamat­ban levő építkezéseket a kir. mérnökkel megtekintette. Jelenti továbbá, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az uj állami iskolák nagyobb részéhez a tanerőket kinevezte. A törvényhatósági kir. állatorvos jelentése sze­rint a léplene szórványosan fellépett Minaj, Kereknye, Pinkócz, Sztrajnyán, Hliviscse, Csecsehó, Szobráncz, Gajdos, Sólymos, Jesztreb, Kisráth, Szűrte, Veskócz, Őrdarma, Ásvány és Téglás községekben. Ragadós száj- és körömfájás : Felsőreviscse, Jesztreb, Nagy- zalacska, Verbócz, Csicser, Gálocs, Palágy, Palágy- komorócz, Őrdarma, Konczháza és Oszemere községek­ben. A betegségek tovább terjedésének meggátlására a hatóságok az előirt óvintézkedéseket foganatosították. Tudomásul vétetett a kassai p^sta- és távirda- igazgalóság értesítése, mely szerint a kereskedelemügyi m. kir. minister Putkahelmecz község részére egy póstaügynökség felállítását engedélyezte. Ezen ügynök­ség ellenőrzés és leszámolás tekintetében az ungvári posta- és táviró hivatalhoz fog tartozni s összeköttetést a szerednye-ungvári egyfogatu kocsiküldöncz járat utján nyeri. A néhai Hegedűs István szobránczi volt igazgató tanító elleni fegyelmi eljárás beszüntetése kimondatott. Klein Hermannak Őrdarma községbe letelepülése megendetett. Ezenkívül tárgyaltattak különböző felobbezések, kivételes nősülési ügyek, adó ügyek stb. Képviselőtestületi gyűlés. Ungvár város képviselőtestülete, Ivántsy László dr. polgármester elnöklete alatt e hó 11-én közgyű­lést tartott. Felolvastatott a Fehérhajó épület felülvizsgálatáról Gerster Kálmán építésznek szakértői véleménye és a Fehérhajó építészeti bizottságának szakvéleménye, mely a Gerster féle véleményben foglaltakat részben teljesi- tendőnek, egynémelyikét ellenben, mint az épület biz­tonságát nem érintőket, mellőzni kívánja. így a pincé­ben lévő pillérek megerősítésére kijelölt pinceablakok befalazására szükség nincs, mert a pinczóben levő pillérek cementhabarcsba falaztattak s igy a biztonság megvan. Ámde megnyugtatásul kijelöli, hogy a pinceablakok je­lenlegi elrendezése meghagyassék és hogy a pincepil- lórek az 1 méteres ablakoknál 45 cm. vastagságban, a 75-ösöknél pedig J0 cm. vastagságban erősittessenek meg, válogatott téglából, portland cementtel építve. — A földszinti falerősitéseket kihagyandónak véleményezi, mert nagyobbára időközben teljesítve lettek. Lévai M. képv.-test. tag indítványozza, hogy bár a vállalkozó a fal­erősitéseket időközben vastartó gerendák behúzásával tel­jesítette, mégis ezen erősítés módja Gersteri'el közöltessék, hogy adjon arról szakvéleményt. — A főlépcső I. eme­leti pillérénél Gerster útmutatása alapjáu a vállalkozó a munkát már teljesítette. A „Monier“ szerkezetű mennyezet alkalmazását a bizottság tagjai szükségesnek nem találják, mert a vasgerendák legnagyobb részben valóban leszorittattak. — Két kéménynek áthelyezése elrendeltetett. Tüchler Sándor dr : A kiváló szakértőnek elis­mert Gerster által adott vélemény minden részletét kéri foganatosítani. Néki az építési vállalat ellen kifogása nincs, hanem az a baj, hogy a költségvetésből fontosabb részletek fölvétele kimaradt, amit az építészeti bizottság szakértői észre nem vettek. Szabó Lajos ösmerteti a bizottság álláspontját, mely azonos a Gerster-féle véleménnyel, de mert az épület biztonságba helyezésénél ez a vélemény olya­nokra is kiterjed, a mik már teljesítve vannak, részint pedig fölöslegesek, ezen meggyőződés alatt állva készí­tette a bizottság a saját véleményét s biztosítja a vá­rost arról, hogy az épület szilárdul fog állani. Ha egyes részletek a költségvetésbe fölvéve nincsenek is, ez nem az építési bizottság elnézésén múlik, mert a bizottság felügyel, hogy az építés tervszerüleg végre­hajtassuk, a részletekre kiterjeszkedni az ellenőrködő mérnök föladata. Hogj7 a „Monier“-féle mennyezet al­kalmazását elejti, okul szolgál, hogy a bizottság e nél­kül is teljesen biztosítva látja az épületet s igy fölös­legessé válik 5000 koronát erre is kiadni. Kéri a bi­zottság véleményének elfogadását. Mihalkovich József: Kéri a Gerster-féle véle­ményben foglaltakat teljesen végrehajtani. A lakások közelebbi bérbeadásánál a Il-ik emelet lakásainak legtöbbjére bérlő nem akadt. Tiltakozik a polgármes­ternek azon föltevése ellen, mintha ennek oka az volna, hogy egyesek a közönség körében azt hireltók, hogy az épületben lakni veszélyes lesz. Komjáthy Gábor: A közönség megnyugtatására ajánlja, hogy a szakértő bizottság véleménye egészben közöltessék Gersterrel, hogy az ebben foglaltakra is nyilatkozzék. Ha őt aztán meggyőznék a felhozottak, az esetben megadja a választ s akkor a nyughatatlan- ságnak éle el lesz véve. A közgyűlés 14 szavazattal 13 ellenében elfogadja az építési bizottság szakértőinek véleményét. A Fehérhajó épület lakásaira folytatólag meg­tartott árverés eredményéhez képest: egy földszinti lakás Wasserman Károlynak 550 K, az I. emeleti 6. sz. 500 koronára becsült lakást Beer Vilmosnak 350 koronáért; a II. emeleten az 5. sz. 700 koronára be­csült lakás 600 K. bérért Schwarcz F.-nek, az 3. sz. 550 K.-ra becsült lakás Valkovics Márknak 300 koroná­ért bérbeadattak. A még ki nem bérelt lakásoknak sza­bad kézből bérbeadására a polgármester megbizatott. A képyiselőtestület Eger város indítványára felira­tot intéz a közoktatásügyi miniszterhez, hogy az óvó- és tankötelesek évenkénti összeírásával járó kiadásokat a miniszter tárcája terhére viselje. Vosinszky István dr. ezredorvos kéri, hogy az általa kezelt Balf-fóle kénesfürdőben a város 500 K- évi jövedelmet biztositó alapítványt tegyen egy beteg gyógykezelésére. A kérelem alap hiánya miatt nem tel- jesittetett. Az 1903. évi költségvetés tárgyalásakor Mihal­kovich József képviselőtestületi tag javaslatba hozta, hogy más városok példájára, az ingatlanok eladásánál Ungvár város is a vételár után mérsékelt illetéket szed­jen. A pénzügyi bizottság ebben a közönség újabb megterheltetósét látja s annak elfogadását nem javasolja. Az ügyhöz a képviselőtestület még a jogügyi bizottság véleményét is kikéri. Annaszta György kéri a honvédlaktanya mellett egy kis tér bérbeadását. Mivel kitűnt, hogy ezen terület mentén még egyéb foglalás is történt, Fincieky Mi­hály javaslatára az erre vonatkozó ügyiratok összesze- dendők s a tiszti ügyésznek tanulmányozás és vélemé­nyezés végett kiadandók.. A honvédlaktanya tetőzetének fedéséhez 45 ezer zsindely szállításával ezrenkint 14 K. 50 fill, árban Sachter Adolf vállalkozó megbizatott. A többi épüle­tekre szükségelt 100.000 drb. fed anyag szállítására a főerdőhivatal megkerestetett. Iskoláztatási társulatok. A népoktatás úgy általános emberi, mint különösen nemzeti szempontból első rendii kötelességeket ró az arra hivatott és kötelezett faktorokra. Miután minden nemzet eminens érdeke, hogy a népoktatás nemzeti szempontok által legyen vezérelve, kétségtelenül első sorban az állam kötelessége gondoskodni arról, hogy a haza leendő polgárai kivétel nélkül részesüljenek a tudomány és hazafias nevelés áldásaiban. De épen azért., mert a népoktatás annyira fontos nemzeti érdek, nemcsak az államnak, hanem minden hazafias érzésű embernek, társulatuak és felekezetuek erkölcsi kölelessége a népoktatás fejlesztésére és fel­virágoztatására legjobb tehetsége szerint törekedni. A törvény kimondotta a kényszer-iskoláztatást Elismerjük, hogy a törvény nemes intentiókból hozatott; de mi azt tartanók kifogástalan rendelkezésnek, mely ha kimondja a kényszer-iskoláztatást, meg is ad minden módot arra, hogy ez intézkedés foganatosítható legyen. Semmiféle törvénynek sem lehet ereje valakit arra kötelezni, hogy gyermekét zord téli időben iskolába küldje, ha nem nyújt módot arra, hogy gyermekét meleg ruhával elláthassa. Nincs törvény, mely valakit arra kényszeritsen, hogy apró gyermekeitől megvonja az utolsó falat kenyeret és könyvet vegyen annak az egy, vagy több nagyobbnak, akit iskolába kell járatnia. Ilyen viszonyok között a törvény humanizmusa czélt nem ér, kényszerítő ereje megszűnik. Nem lehet többé figyelmen kívül hagyni, halogatni azon, mindinkább előtérbe nyomuló kívánalmat, sőt követelést, mely a népoktatás teljesen ingyenessé és minden tekintetben hozzáférhetővé tételére irányul Nagy örömünkre szolgálhat, hogy hazánk okta­tásügye jelenleg olyan férfiú kezében van, aki minden erejével, egész lelkesedésével kívánja szolgálni a nép­oktatást. Bölcsen cselekszik, mert ez a nemzeti erő kulcsa. Hiszen tudjuk, hogy, dr. Wlassics Gyula, köz- oktatásügyünk lelkes minisztere látja a nagy szükséget, mely útját vágja a népoktatási törvény teljes végre­hajtásának ; tudjuk, hogy e nagy szükség elenyészté- sére minden módon és eszközzel, mely rendelkezésére áll, szívesen, nagy lelki gyönyörűséggel törekszik ; de azt is tudjuk, hogy a mai pénzügyi viszonyok között, főleg pedig a mindent elnyelő moloch, a militia miatt nincs módjában a bajon gyökeresen segíteni. Pedig itt nem lehet félrendszabályokkal, az alkalom és hely kedvező, vagy kedvezőtlen voltára bízott intézkedésekkel számbavehető javulást létesitnünk. Nem szabad tétlenül szemlélnünk a statisztika elszomorító adatait, melyek az iskolai oktatás és nevelésben nem részesülő gyer­mekek nagy számát tüntetik fel. A kormány mellett a társadalomnak is meg kell mozdulnia, hogy az isko­lázatlan gyermekek nagy számát minden rendelkezésre álló eszközzel apasztani, végczélban teljesen elenyész­tem tudja. Meg kell mozdulnia a nemzeti nagy czél szempontjából, meg kell mozdulnia a saját érdekében, mert nem nézheti közönynyel, hogy a hazának oly sok polgára miként marad az ut szóién, hogy idővel a társadalmi jó rendnek és fejlődésnek legjobb eset­ben terhe, vagy akadálya legyen, nagyon sok esetben azonban veszedelmes ellenségévé fejlődjék. Hogy a czél érdekében sikerrel léphessünk fel, ismernünk kell az akadályokat, melyek az iskoláztatás útjában állanak. Leglényegesebb ezek között a szegény­ség. Magának az oknak elenyósztetéso a mai társadalmi viszonyok, vagyonmegosztás és gazdasági berendez­kedés mellett lehetetlenség, azért egyelőre az okozat erejét kellene gyöngítenünk. Azt kellene elérnünk, hogy a szülők szegénysége az iskoláztatásra minél kevesebb befolyással legyen. Örvendetes jelenség és biztató a jövőre, hogy e tekintetben maga a miniszter a kezdeményező. Évtize­dekkel ezelőtt olvastunk már „Rongyos Egyesület-“ékről, „Segítő Társulatokról, „Gyermekbarát-Egyesületek­ről, stb. melyek az iskoláztatást voltak hivatva szol­gálni ; de ezek, mint apró oázok léte és működése csak egy-egy szerencsés, kiváltságos helynek szolgáltak előnyére, holott e térnek olyan forrást kell nyitnunk, melynek üdítő vize megtermékenyít minden kietlen sivatagot. Itt a jótékonyságot kellő csatornázással be kell vezetnünk mindenüvé, ahol arra szükség van. Dr. Wlassics Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter 13449—1903. szám alatt a közelmúltban egy nagyon üdvös rendeletet bocsátott ki e tárgyban, mely sok hiányt van hivatva pótolni, sok fogyatkozást fog megszüntetni. E rendeletet, melynek intézkedéseiből tisztán kiviláglik a viszonyok alapos ismerése, szern- beötlőleg is meglátszik az ügyszeretet és humanitás, a társadalom és politikai világ minden alkotó elemével megismertetni hazafias kötelesség. A kir. tanfelügyelőkhöz fenti szám alatt intézett körrendelet oly társulatok létesítése körül kifejtendő munkásságra hívja fel a kir. tanfelügyelőket, melyek­nek czélja a szülők szegénysége folytán előállott akadá­lyok elhárítása lesz. Déli ebéddel, ruhával és tanköny­vekkel kívánja az arra szorult tanköteles gyermekeket. i ellátani. E rendelet nemcsak emberbaráti, hanem tan- ügypolitikai szempontból is rendkívül fontos, melynek szükséges és üdvös voltát csak az tudhatja igazán át­érezni és eredményeit méltóan megbecsülni aki népünk . nyomorát közvetlenül ismeri és az iskoláztatás mizériáit : tapasztalta. Kétségtelen, hogy e rendelet nyomán az egész vonalon meg fog indulni az áldásos tevékenység az állami iskolák vezetői körében. De e kérdést nem szabad csak az állami iskolák kérdésének tekinteni, mert ha , csupán annak tekintjük, azon esetben ismét hézagos , munkát végeztünk és a siker csak részleges lehet. Ezen intézkedést a felekezeti iskolákra is kell terjeszteni. L Nem mondjuk, hogy a felekezeti iskolák tekintetében is a miniszter rendelkezzék, mert az nem is mondható, de mindenesetre kívánatos, a nemes czél érdekében feltétlenül szükséges, hogy a minister jelen rendeletére a felekezeti főhatóságok figyelme felhivassék s azok hasonló intézkedés megtételére buzdittassanak. Az volna l különben a leghelyessebb intézkedés, hogy az „Iskoláztató : Társulat-“okát községenkint s lehetőleg egyértetően i szerveznék, a miniszter pedig egy pótló rendeletben i kijelentené, hogy az ilyen társulatokat az erkölcsi fi- i gyeimen kívül az állam részéről anyagi támogatásban 7 is fogja részesíteni. i Ismételjük a humánus rendelet megjelenése felett érzett örömünk kifejezését s midőn szívesen üdvözöljük 3 dr. Wlassics minisztert, kérjük, hogy a megkezdett í helyes utón haladva, tegye lehetővé azt, hogy Magyar- í országon minden tanköteles gyermek ingyen részesül- - hessen iskolai oktatásban. Tekintve az ő fáradatlan tevékenységét és lelkes ügy buzgalmát, tekintve a nép­oktatás talajából kinőtt derék tanácsosainak szakértelmét ; és önzetlen munkásságát: nyugodtan nézhetünk nép- 7 oktatásunk jövője elé, mert Dr. Wlassics vezetése alatt i csak örömteljes, csak virágzó lehet az. A szép példán felbuzdulva, tegyék meg a fele- 1 kezetek is nemes kötelességüket s akkor a magyar 1 nemzet népoktatásügye egy hatalmas lépést tesz előre, t mely hosszú idők mulasztását pótolandja. 1 F. I. KÜLÖNFÉLÉK. * A király születése napja. E hónap 18-án lesz jó öreg királyunk születése .napja. O Felsége ugyanis 1836. augusztus hónap 18-án született Becs­ben s igy most 73 éves. Sok társadalmi és politikai vihar dúlt el jóságos szive, ősz feje fölött azóta. Érték

Next

/
Thumbnails
Contents