Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

TT' ÜST <3­3. oldal. 33. szám. nagy, megrendítő családi csapások is, de ő bölcs, jó és erős maradt, igazságos és jószivü minden emberi megrendülés között. Népe szereti s az egész nagy világ tiszteli, becsüli egyaránt mint embert s mint a leg- alkotmányosabb érzésű uralkodót. Közeledő születése napja alkalmából e hónap 18-án városunk minden tem­plomában bálaadó Istentisztelet lesz. E hálaadó Isten- tiszteleken a vármegye, város és összes állami hiva­talok és a m. kir. honvédség képviselve lesznek. * Elismerés. A vallás- és közoktatásügy i mi­niszter Boros Mór állami elemi iskolai tanítónak a helybeli állami elemi iskolában volt siketnémák tan­folyama sikeres vezetéséért 500 K tiszteletdijat utalvá­nyozott. * A tanítóság köréből. Grigássy Károly po­rosztói áll. tanító, lapunk jó tollú munkatársa, a szob- ránczi áll. elemi iskola igazgatójává neveztetett ki. — Ladányi László szobránczi áll isk. tanító Alsó-Domo- nvára helyeztetett át. * Eljegyzés. Dr. Hackel Sándor ungvári gya­korlóorvos eljegyezte Reiss Katicza kisasszonyt, Reiss Károly bútorgyári tisztviselő leányát. * Esküvők. Tabajdi Kun Béla ungvári cv. ref tanító e hó 11-én kötött házasságot Siikösd István ungvári áll. tanító leányával. — Müller István csász- lóczi rk. tanító szintén e hó 11-én esküdött örök hű­séget özv. Nadobinszky Mihálynénak az ungvári rk.tem­plomban. — Zsurek Feroncz poroskói áll. tanító e hó 10-én vczolto oltárhoz Petreczky Mihály alsó-domo- nyai gk. tanító leányát, Etelkát. * Névváltoztatások. Grossmann Áron radvánczi illetőségű new-vorki lakos családi nevét belügyministeri engedélylyel „Árva“ névre, — Deutsch Imre, ungvári születésű budapesti lakos pedig vezetéknevét „Halász“-ra magyarosította. * Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye tör­vényhatósági bizottsága e hó 29-én rendkívüli köz­gyűlést tart. * Az ungvári kath. Legény-Egyesület ma vasárnap a Széchenyi-ligetben tartandó nyári mu­latságának műsora ez: 1. Náczi bohócz légbe bocsá­tása 2. A „világ öröme“ bemutatása. 3. Göre Gábor és Durbincs nótái. Előadják: Blanár Lajos és Lőrinczy Gyula. 4. Kupiék tamburicza kísérettel. Énekli: Lő­rinczy Gyula. 2. Confetti és világposta. 6. Tűzijáték. 7. Táncz virradtig. A mulatság kezdete d. u 5 órakor. Belépődíj: Személyjegy 1 korona. Családjegy 2 korona. Felülíizetősek köszönettel fogadtatnak és nyilvánosan elszámoltatnak. Léggömbök felbocsátása 6 és fél óra­kor. Tűzijáték 8 órakor este. A mulatság kezdetét mo- zsárlövósek fogják jelezni. * Ipartestületi közgyűlés. Az ungvári ipar­testület e hó 23-án, délután 3 és fél órakor a város­háza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, a tag­sági dijak emelése tárgyában. * Önkéntes tüzoltó-egyesület van alakulóban Ungváron A mozgalomról jövő számunkban adunk bővebb értesítést. * Segélyezés. Ungvár város tanácsa 100 K se­gélyt utalt ki Markovszky Sándor rendőrtanácsosnak, aki jelenleg Budapesten a tűzoltó tiszti tanfolyamot végzi. * Városi közgyűlés lesz e hó 17-én, kedden, d u. 3 órakor. * A megfenyegetett tűzoltói váltságdijkö- telesek. Ungvár város tanácsa 2438/903. szám alatt a következő felhívást bocsátotta ki: Ungvár város ta­nácsa a városi köteles tűzoltóságnak azon tagjait, a kik a szolgálat alól magukat kiváltották s a kikre a városi tanács a magváltási összeget kivetette, ezennel felhívja, hogy a kivetett megváltási adónak felét a jelen felhívás keltétől számított 8 nap alatt a városi pénztárba múl­hatatlanul fizessék be; ellenkezőleg a mulasztók ellené­ben az I-ső és II-od fokú végrehajtásu lépesek kellő szigorral fognak megejtetni, sőt netaláni ellentállás ese­tén az árverés az ellenszegülők ellenében karhatalom alkalmazásával lesz foganatosítva. Miről az érdekeltek falragaszok utján értesittetnek. Ungvárt. 1903. év aug. hó 8-án megtartott tanácsülésből. Dr. Ivántsy László, polgármester. Fekésbázy Miklós, főjegyző. * A reáliskola építése. Az un0vari íeahskola építési terveit e hét folyamán mutatták be a városi ta­nácsnak, az építés engedélyezése czóljából. A helyszíni szemle e hó 13-áu történt meg, amikor is a tanács kiküldötte ellenvetést tett az ellen, hogy az épület a Dajbócz-utczán levő gyalogjáróig kiépíttessék. így te­hát közös megegyezéssel az egész épület 30 cm.-nyíre beljebb fog építtetni, mint ahogy már az alapozásokat -— építési engedély nélkül — megkezdették. * Bizalmi férfiak a választásnál. A m. kir. közigazgatási bíróság fölmerült konkrét esetek elbirá lása alkalmával kimondotta, hogy törvényhatósági bi- zotlsági tag választásánál a bizalmi férfiak kijelölése a választásnak olyan kiegészítő része, mely reggeli 9 óra előtt érvényesen nem foganatosítható. A bizalmi férfiak a választási helyiségben ki nem jelölhetők, ha az összes megjelent választók befogadására nem elég­séges. * A ragadós száj- és körömfájás terjedése. Ung vármegye területén a ragadós száj- és körömfájás az utóbbi héten a szobránczi járás Kiszalacska és \ er- bócz községében is fellépett Ennélfogva a szobránczi járás egész területén (Szobráncz, Ubrezs) tartott orszá­gos vásárokra a hasított körrnü állatok felhajtása ismé­telve betiltatott. * Tanulmányút. Érdekes tanulmányi utazást tesz mostanában két szegedi felső kereskedelmi iskolai tanuló, Szűcs János és Csáky Imre, a kik a szünidő kezdetén gyalog indultak el Szegedről s Aradon, Kolozsváron, Nagy- és Felső-Bányán s M.-Szigeten át ut közben megmászván a hatalmas Gutin hegyet is, — c hő 7-én érkeztek Munkácsra, a hol a várat tekintették meg. 8-án aztán Ungvárra mentek ; innen Szobránczra, majd Kassára utaztak ; megtekintik az aggteleki és dobsinai barlangokat; majd Miskolczot és Budapestet látogatják meg, azután Győrbe mennek, a honnan Pécs, Kecskemét és Nagy-Kőrösön át térnek vissza Szegedre, naponkint mintegy 50 kilométer utat téve meg. * Államsegély. A íruinkács-egvházmegyei pap­ság részére az 1903. évre 134.000 korona államsegély folyósittatott. A segélyek kiosztása rövid idő alatt meg fog történi. * Állattenyésztési felügyelők országos ér­tekezlete. A Kolozsváron jövő hó elején megtartandó állatkiállitás alkalmából a földmivelési minisztérium­ban központi szolgálatra berendelt állattenyésztési felügyelők és kirendelt felügyelők, a földmivelésügyi miniszter rendeletére országos értekezletet tartanak, melyen az állattenyésztés föllendülését ezélzó több fontos kérdés kerül tárgyalásra. * Dijlövészet Szobránczon. A szobránczi gyógyfürdőben e hó 23-án fog megtartatni a 3-ik díj- lövészet, 4 díjjal és lövész jelvényekkel. Az üres golyók géppel dobatnak fel, erre történnek a lövések ; minden versenyző saját fegyvere és töltényével lőhet 10 lövés közül kinek több találása lesz, az nyeri az- I-ső dijat. Kezdete délután 2 órakor; este táncz. * Agyonlőtt milliomos. Újhelyi Lipótot, a milliomost és bezői nagybirtokost Márik János gazda­ember e hó 9-én Medgyesházán agyonlőtte, békéscsa­bai származású tót ember, de az intelligensebbek közül való. Márik pár évvel ezelőtt földet vásárolt a milliomostól, aki a vételárért pörölte és akarta lici­táltatni. A gyilkosság hírére Nagy József aradi vizs­gálóbíró és Meszlényi Antal királyi ügyész hamarosan a helyszínre utaztak s Márik János kihallgatása meg­kezdődött, még pedig páratlan eredménynyel, mert a csendőrség őrizete alatt álló gyilkost további intézke­désig szabadlábra helyezték. Újhelyi holttestét fölbon- czolták és Budapestre szállították, ahol eltemették. Az agyonlőtt emberről az egyik szegedi újság a követke­zőket Írja : Újhelyi Lipót egyike volt a legkülönösebb élet­módot folytató embereknek. A saját erejéből, vasakarata és szorgalma folytán milliókat gyűjtött. A temérdek vagyon megszerzésinél az is segítségére volt, hogy általában nem tartozott a lágyszívű emberek csoportjába és megtagadott minden olyan kérést, amely az ő vagyonát akár csak egy fillér erejéig is apasztotta Újhelyinek alig volt hatezer koronája, amikor szülővárosában : Hódmezővásárhelyen a gazdálkodást megkezdte. Azután, hogy gyarapodni kezdett a vagyonkája, mintegy harmincz év előtt nagyobb földterületet vett bérbe a Károlyi grófoktól. A bérlet miatt aztán -pert indított és végül 300 ezer koronában kiegyeztek vele a birtok tulajdonosai. Ez az összeg vetette meg alapját a mostani millióknak. A pénzből Újhelyi kisebb-nagyobb összegeket adott ki nagy kamatra, mert akkor még meg volt engedve bár­mily en magas kamat szedése. így rakosgatta egymásra a forintokat, később pedig a nagy bankókat. Amikor már Dagyobb összegekkel rendelkezett, ellátogatott az ingatlan-árverésekre s egymásután potom áron vásárolta meg a nagykiterjedésü földbirtokokat, amelyeket azután nemsokára nagy nyereséggel eladott. Néhány év előtt például a horgosi Kárász-féle birtokból nagyobb terü­letet vett meg árverésen és másnap százezer korona nyereséggel túl adott rajta. De azért több birtokot meg­tartott. így óriási földterületei vannak Csanád-, Bács- bodrog-, Ung és Sopronmegyében. Vagyona a legutóbbi években megközelítette a tízmillió forintot. Tévedés volna azonban azt hinni, mintha ez az óriási vagyon megszéditte volna Újhelyit. Ő megmaradt továbbra is a hideg, kimért szavú, a fösvénységig takarékos ember­nek, aki folyvást a vagyona gyarapításán fáradozott. Újhelyi még az ételen is takarékoskodott. Ila például az utón előfogta az éhség, a gazdag ur nem ment vendéglőbe, hanem a magával vitt vöröshagymát, túrót és barna kenyeret fogyasztotta el Érdekes, hogy Új­helyi hatalmas birtokai gondozására egyetlen egy ura­dalmi tisztet vagy jószágigazgatót sem tartott. Teljesen egyedül végezte a felügyeletet. írásbeli teendőit a leg­utolsó betűig végezte, mert senkiben sem bízott meg. Újhelyi meggyilkolásáról Bársony István „a legru- fabb bűn“ czim alatt a következőket írja a Magyar Hírlap hasábjain : Megírtuk tegnap, hogy az Alföld egyik községé­ben tegnap Újhelyi Lipót hódmezővásárhelyi dúsgazdag embert, egy szegény adósa, akinek az utolsóját is el­akarta árvereltetni: agyonlőtte. Aki meghalt, arról rendes körülmények közt csak jót illik mondani Ám rendkívüli körülmények arra késztetnek bennünket, hogy Újhelyinek az igaz lényét halála után is tárgyilagosan ismertessük. Ez az ember egyike volt a legszivtelenebb vagyon­szerzőknek, azok közül, akiknek bükében a részvétnek még egy szikrája se lobban fel, akármily kétségbeesést gyógyíthatnánk meg azzal, ha a törvényadta jogukból valamit engednének. Az ilyenfajta gazdag emberek keltik fel a nehéz sorssal küzdők millióiban a vagyonos osztály ellen a fanatikus gyűlöletet. Ezek az okai a ferde irányban terjedő sociális mozgalmaknak, amelyek éppoly kárára vannak a békés együttérzésnek, amily hasznos a köz­érdekre a józan szociálizmus. Újhelyi Lipót még a megjegyzettek között is ne­vezetesség volt. Hamis tanuzás miatt egy évi börtönre ítélték. A büntetés elől Amerikába szökött, de mint- hog3T húszezer forintnyi kaueziója bánta a szökést: visszajött s inkább leülte a rárótt börtönbüntetést, csak­hogy a pénze el ne vesszen. Önzéssel teljes életének utolsó szívtelenségéért halállal lakolt. S ime, részvét nem fordul feléje se merről sem. Ellenben a szerencsétlen, magáról megfeled­kezett adóst, aki ezelőtt jórayaló ember volt. s tettét csak végső kétségbeesésében követte el: min Jenki sajnálhatja, mert telkeden hitelezőjének a szigorát vele szemben most majd a törvény büntető szigora váltja fel. Mindent vesztett, ahelyett, hogy valamit nyert volna. Szaporodott tehát azoknak a száma, akiknek bal- végzetök a szívtelenség, minden bűnök e legrutabbja. Annyi szomorúság van a világon, az ember annyit kénytelen látni embertársai szenvedését s az élettel való keserves küzdelmét, hogy a temérdek „jaj“-nak a hallása s az elfojtott sóhajtások sejtése állandóan biztosíthatná, jóformán beolthatná szivének megkemé- uyedése ellen. Sajnálatos, hogy' nincs igy ! Hogy fásult­ság tud lenni az eredménye egyesek lelkében annak, ha nyomort látnak ; és még sem enyhíti fásultságukat, —- sőt mintha növelné, — ha a nyomorhoz egyenes közük van, mondjuk : hitelezői minőségben. Pedig régi igazság az, hogy : „ma neked, holnap nekem.“ S aki ma milliókban dúskál, holnap megös- merheti azt a szegénységet, amelynek minden remény­sége a mások irgalmas szivében van. A jog kétségkívül nagy erősség, amelynek a bástyái között szilárdan megállhat az ember. De a túlhajtott jog, a mely nem ösmeri a méltányosságot, el­veszti tiszteletünket, mert megszűnik a közjót előmoz­dító ereje ; ellenben nyílt kérdés támad nyomán abban : hogy nem tesz-e erkölcsileg több kárt, mint amennyire hasznát láthatjuk rendbiztositó kényszerítésének. Mert mit ér a jog, amely bűnösöket — mint eb­ben az esetben : gyilkost novel ? ! Az ilyen jogot csak a legrutabb bűn gyakorol­hatja, amel nek a neve: szívtelenség. * Forgalomkorlátozás az Ungvölgyi vas­úton. Az e hó 13-iki felhőszakadás okozta árvíz Dub- rinics és Kisberezna között a 357/8 sz. szelvényben megrongálta az ott fekvő vasúti hidat. A rongálás he­lyén az L, 2 , 5. és 6. sz. vegyesvonatoknál a személy-, podgyász- és postaforgalom csak átszállítással közve- tittetik, mig a 3. és 4. sz. vegyesvonatok (az Ungvár- ról déli 12 ó. 1 p , és a Nagybereznáról reggeli 9 ó. 30 p.-kor indulók) közlekedése az egész vonaton to­vábbi intézkedésig besziintettetik. Gyors- és teheráruk csak Dubrinics állomásig és vissza továbbittatnak ; Kis­berezna állomásra rendelt áruk, nemkülönben az ezen állomásokon Dubrinicson túlra feladott gyors- és teher­áruk fel nem vétetnek és nem továbbittatnak. Ezen forgalmi akadály előreláthatólag 7—-8 napig fog tartani. * Uj óvoda és leányinternátus. Városunk legrégibb leányiskolája, a Gizellához újonnan épített s teljesen készen álló szép palotájában már a közeli tanévben az eddiginél szélesebb keretek között való­sítja meg vallásorkölcsi alapon nyugvó, kulturális mű­ködését. Szeptember hó elején megnyílik az óvoda, hol egy irgalmas nővér vezetése mellett a zsenge kortól játszva fognak tanulni a kis nebulók. A 6 elemi leány­iskola mellett varróiskola nyílik meg, hol főleg fehér­nemű szabásban és varrásban, fehér és színes hímzés­ben nyernek oktatást a növendékek. Végül leányinter­nátus nyílik meg benlakó, elemi vagy polgári iskolát végző növendékek számára, kik kényelmesen berende­zett termekben lesznek a jó nővérek gondos felügye­lete alatt Külön tanítónő lesz alkalmazva a zongora, czimbalom, német, franczia nyelv és festés tanítására úgy a benlakó, mint a külső növendékek részére. A beiratások szeptember 1-én kezdődnek, az internátusba való felvétel iránt azonban még e hó folyamán kell az intézet főnöknőjénól jelentkezni. Bizonyára a szülőknek nagy örömére fog szolgálni ez a több rendbeli, üdvös újítás, s a jeles tanintézetnek több mint félszázados múltja elég garantiát nyújt arra, hogy a modern igé­nyeknek teljesen megfelelő uj otthonában a vallásos és hazafias nevelés továbbra is a legjobb kezekben lesz letéve. * Megnyílt a vadászidény. E hó 15-ike óta megszűnt a tilalom a nyulakra, foglyokra, sőt kupékkal is lehet már vadászni. Hangos az erdő és mező a kutyák csaholásától, a puskák dörejétől. A nyultársa- dalomban a gyászetek napirenden vannak. A közélet számos kitűnőségei máris áldozatni estek s a rokkanlak háza a koczavadászok közreműködése folytán aligha­nem szűknek fog bizonyulni. Szóval, már ezentúl a nyulgerinczczel az ékes helyesírással megirt vendéglői étlapokon itt-ott találkozni fogunk s főleg ez a körül­mény az, mely a nagyközönséget érdekli. Rossz nyelvek azt is hangoztatják, hogy a beállott nyulszezonban, a tólságig megszaporodott házi macskák soraiban némi ritkulásra van kilátás. * Felhőszakadás. E hó 13-án felhőszakadás volt a felvidékünkön, mely annyira s oly hirtelen meg- duzzasztotta az Ung vizét, hogy az ungvári vasúti hid mellett levő katonai uszodát is elsodorta. — Ublyán (Kisberezna mellett) az Ublya-patak vize az állami ta­hidat sodorta el. * A fertőző betegek szállítása. A hivatalos lap közli a körrendeletét, melyet a belügyminiszter in­tézett az ország valamennyi törvényhatóságához a fer­tőző betegeknek vasúton való szállítása dolgában. A rendelet czólja a fertőző betegségek terjedését a szállí­tás szabályozásával is megakadályozni. A kereskede­lemügyi miniszter a betegeknek a vasúton való szállí­tására a következő határozatot szolgáltatta a körrende­lethez : Kolerában, pestisben, vagy kitört víziszonyban (veszettségben) szenvedő személyek a szállításból ki­vannak zárva. Azok a személyek, akik más, általában áivihető, ragadós betegségben szenvednek, csak abban az esetben szállíthatók, ha az érvényben levő egész­ségügyi rendőri szabályokban a lakóhely elhagyására nézve megállapított föltételek teljesittettek. Hólyagos himlőben, difteriábau, (roncsoló toroklob,) torokgyík (croupp), leprában, kanyaróban, vérhasban (dysenteria), vürhenyben, vagy bárminemű hagytnázban (typhus) szenvedő személyek külön kocsikban, — olyanok, kik

Next

/
Thumbnails
Contents