Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-11-15 / 46. szám
46. szám. 3. oldal. A bútorgyári munkások sztrájkja. Az ungvári bútorgyár részv.-társaságtól vettük a következő sorokat : Azon sajnálatos eseményekből kifolyólag, melyek során a gyári munkások meggondolatlanul állítólagos igényjogosultságuknak a bútorgyár vezetőségével szemben erőszakos utón akartak érvényt szerezni, helyénvalónak tartjuk a sztrájk keletkezéséről és annak okairól keringő alaptalan, s a tényeknek meg nem felelő híresztelésekkel szemben, nem igazolásképen, de pusztán felvilágosításul a következőket közölni: A bútorgyár munkás-személyzete múlt hó 30-án előttünk még akkor ismeretlen okból, s a nélkül, hogy állítólagos sérelmükre a gyár vezetőségétől orvoslást nyerni békés utón megkísértették volna, a munkát beszüntették, s a gyártelepet teljes számmal egyszerre odahagyták. — Az ennek nyomán az ungvári iparhatóság előtt rövidesen megindult békéltetési tárgyalások tudvalevőleg minden eredmény nélkül folytak le és pedig azon oknál fogva, mert ennek során a munkások oly követeléseket támasztottak, melyeket a gyárvezető- sóguek, sajnos, megadni nem állott módjában, a mint ezt az alábbi adatok kétségen felül igazolják: A munkások követelése első sorban arra irányul, hogy közülük a gyárvezetőség, ha mindjárt erre joggal oka volna is, senkit el ne bocsásson. Már pedig e követelés mig egyrészt indokolatlan, — mert ha a munkásnak joga van tetszés szerinti időben a gyárnak felmondani, szükségkép a gyárnak is feltétlenül szabadon kell e jogával rendelkeznie, — másrészt azonban egyszerűen teljesíthetetlen, mert a gyári rendet alapjában támadja meg, s alkalmazása a szükséges fegyelem meglazitására vezetne, mi nélkül pedig gyárat vezetni nem lehet. Ami a munkadijat illeti, a jelenlegi viszonyok sajnos, nem engedik meg, hogy munkásainkat a régebbi munkabérrel díjazzuk, mert ebben az iparágban ma már a szinte túltengő verseny miatt oly minimális a haszon, hogy az eddigi munkabéreket is csak áldozatok árán hagyhatnék érvényben. Bérfelemelésről tehát szó sem lehet, s nem is hihetjük, Tögy^“munkások közt az intelligensebb elem, mely a viszonyokat csak nagyjából is mérlegelni tudja, erre komolyan gondolhasson, ismeretes lévén előttük, hogy más hasonló gyárakban, hol a munkások száma ezrekre megy, a szakmanydijak 20—30%-al alacsonyabbak, mint nálunk. A jatalomdij kérdése tekintetében a városi iparhatóság által jóváhagyott és megerősített gyári munkarend szabályai határoznak, melyekhez a gyárvezetőség kezdettől fogva pontosan alkalmazkodik, amit különben az is kellőképen tanúsít, hogy a jutalomdijat a gyárvezetőség 16 éven át mindenkor rendesen kifizette, s csupán egyes kivételes esetekben vonta meg oly munkásoktól, kik munkájukat minden igazolás és ok nélkül oda hagyták. Az e czimen kifizetett összegeket a munkások, noha ezt a gyárvezetőség saját jószántából mint jutalmat osztja ki, maguk között tévesen, vagy hogy reá erősebb jogot formáljanak, óvadék czimen emlegetik. Feltéve most már, bár meg nem engedve, hogy a fent- érintett összegeknek csakugyan óvadék jellege volna, a gyárvezetőség álláspontját e körülmény meg nem változtatná, mert olyan munkások, kik a munkát minden jogos igazolás vagy elfogadható ok nélkül odahagyják, a cautióra többé igényt nem tarthatnak, miután az óvadék épp erre az esetre szolgál biztosítékul. Áttérve most már a sztrájk miatt beállott üzemszünetre, nyilvánvaló, hogy ez nemcsak a bórharcz tartama alatt, de messzire kihatva is súlyos anyagi veszteséggel nehezedik a vállalatra magára is, de hátrányaival óriási mértékben hat vissza a munkások érdekére is. Szomorú példa erre az a sztrájk, mely annak idején Osztrák-Szilézia egyik nagyobb gyárában szüntette be a munkát, ahol is a munkások, midőn egy pár heti időtartam után tovább a sztrájkot fenntartani nem tudták, a munka újonnan való felvétele végett a gyártulajdonost megkeresték, ki azonban őket visszautasítani volt kénytelen, mert a sztrájk alatt beérkezett megrendeléseket részben visszajelentette, részben más ezégre átruházta, minek folytán beállott az az eset, hogy munkásainak még mintegy 4 héten nem volt képes munkát adni. A munkások különben maguk is tudják, hogy az olynemü gyártmányt, mint a mienk, készletet előállítani nem lehet, mert a formák és színek sokfélesége arra utal bennünket, hogy árut csak fix megrendelésre készítsünk, ilyenek hiányában tehát semmit sem dolgozunk. — Minthogy pedig a sztrájk tartama alatt megszakadt összeköttetések pótlása hosszabb időt igényel, az esetre, ha a munkások a sztrájkot pl. még két hétig folytatják, e két hét után legalább még négy hétig munka hiánya miatt szünetelni leszünk kénytelenek, hogy a munkásoknak ez időn belül foglalkozást a legjobb akarat mellett sem adhatunk, s azontúl is hosszú időn át még a munkásokat csak nagyon mérsékelt számban alkalmazhatjuk majd. KÜLÖNFÉLÉK * Templomszentelés. Örömteljes ünnepük volt a csapi róm. kath. híveknek az elmúlt vasárnapon: uj templomuk felszentelésének ünnepe. A szép, tágas templom szintén egyike azon ékes virágoknak, melyeket Meszlényi Gyula, szatmári püspök példátlan jótékonysága fakasztott Ungvármegye kulturmezején. E templom is teljesen az ő bőkezűségéből épült. A templom védő szentjének, szent Annának művészi kivitelű képe, melyet Windischgräz herczegnő festett, oly sikeres műalkotás, mely nemcsak eredeténél, hanem Ízléses kiállításánál fogva is ékességét képezi a templomnak. A szentelésen, melyet Pemp Antal szatmári kanonok végTJ N Gr zett, a kevésbé kedvező időjárás daczára a szomszéd községek hívei is óriási nagy számban jelentek meg: Ráthból Sc.hirnlszk.v- Gyula esperes-plébánossal, Dobó- ruszkáról Tah.v plébánossal, Császlóczból Pajor plébánossal stb. Ungvárról is sokan rándultak'át, közöttük Benkő apát főesperes és Lőrinczy Jenő vmegyei alispán. Résztvettek a szentelési ünnepségen Sennyeyné és Redvitzné bárónők is. A templomi szertartás után Schi- rulszky kér. esperes vendégei voltak számosán, kik a vasúti állomás vendéglőjében rendezett fényes lakomán összegyűlve táviratilag üdvözölték Windischgräz hercegnőt és Meszlényi Gyula püspököt. Kívánjuk a csapiaknak, hogy magyar szívvel imádkozván, imádságuk bő áldást esdjen az Égtől a magyarra * Az „Ungmegyei Nőegyesület“ házi estélye e hó 21-én lesz megtartva a vármegyeház nagy termében. Lapunk múlt heti számában az estélyt ugyanis f. 11-ikére jeleztük. A sajtóhibából eredt tévedést tehát ezennel helyreigazítjuk. Az estélyre szóló meghívókat különben szétküldötte már az egyesület elnöksége s mint haljuk, igen nagy az érdeklődés a mulatság iránt nemcsak a város inteligenciája körében, de vidéken is. Remélhető tehát, hogy az idei tél első tánczestélye méltó előhírnöke lesz-e farsang folyamán tervbe vett s fényeseknek Ígérkező mulatságoknak. * Eljegyzés. Komlós Béla m. á. v. hivatalnok eljegyezte Stern Emma kisasszonyt Csapról. * Ungvár város uj szervezeti szabályrendelete október hó 12-től november 10-ig volt kitéve a törvény szerint előirt 30 napos közszemlére. Ez idő alatt nem is érkezett be felebbezés, csak a 31-ik napon, amikor Saáger Bertalan városi számvevő apellált a törvényhatósághoz, melyben elsősorban kevesli, hogy neki csak 400 K lakbért szavazott meg a képviselő- testület, meg aztán hogy a számvevő nem előljárósági tag s igy élethossziglan választandó, s hogy a zárszámadások elkészítése alul a számvevő mentessék fel. Megjegyzésével annak, hogy a számvevő a községi törvény 63. §-a alapján tényleg előljárósági tag, közöljük azt is, hogy a felebbezést a tanács, mint elkésetten beadottat, hivatalból visszautasította, s igy a szabályrendelet minden felebbezés nélkül küldetett fel a törvényhatósági bizottsághoz jóváhagyás végett. * Az ungvári korcsolyázó egyesület mesterséges jégpályájának bővítési és egyengetési munkálatai befejezést nyertek. A jégpálya tetemesen nagyobb lett s közel 3000 négyszögmétert foglal magában A pavilion is rendbehozatott, melyhez egy kényelmes lejáró készíttetett. A tagsági jegyek szétküldése kezdetét vette. * Felolvasó-esték. Az ungvári Katholikus Kör igazgató választmánya, szavalattal, énekkel és színjátékkal egybekötött felolvasó estéket rendez a Teleki-utczai róm. kath. népiskola nagytermében a következő napokon : 1. 1903. évi november 22-én, 2. 1903. évi deczember 20-án, 3. 1904. évi január 10-én, 4 1904. évi január 31-én. ö. 1904. évi február 21-én. E felolvasó esték, 1., 3. és 5-ike, ingyenes, a 2. és és 4-ik- nél azonban a kör javára személyenkint 40 fillér belépő dij fizetendő. A felolvasások délutáni 5 órakor kezdődnek. * Értesités. Az „Ungvármeg.yei Ált. Néptanitő- Egyesület" t. tagjait értesítem, hogy’ a m. évi okt. 27-én, Nagybereznán tartott közgyűlés alkalmából a fuvar- és napidijaknak utólagosan engedélyezett 4-5%-át még mindig nem vették fel: Radváncz (Erdei György és Vincze B ) egyenkint 192; Tarja-Remete (Schenknor A.) 3'61 ; Szobráncz (Molnár A., Kimner E., Szoták E , Ladányi H ) egyenkint 374; Perecsény (Sterzinger M.) P12; Nagyszelmencz (Reőthy K., Alexay I.) egyenkint 3 97 ; r -Komorócz (Scheffer E.) 5 67 ; Zavatka (Zaboray I.) 8 15; Tasolya (Virga L.) 4 40; Dubrinies (Csépes I) 1 08; Darócz (Drávetzky I., Uhrinyák M ) egyenkint 213; Eőrdarma (Gállay Gizella) 2 92; Nagj kapós (Székelyné, Rostás I) egyenkint 4-— ; Gálocs (Mészáros I.) 4 59 — Felkérem az itt megnevezett t. kartársakat, hogy fuvardíjaikat bélyeg- telen nyugtatványaik ellnében mielőbb felvegyék, mert a határidőn túl bent maradó fuvardíjaikat kénytelen leszek a m. kir. adóhivatalba beszállítani. — Kartársi üdvözlettel: Takács László egyesületi alelnök. * Az ungvári ev. reí. ifjúsági egyesület mai műkedvelői előadása iránt a közönség körében nagy érdeklődés mutatkozik. Az előadás a Korona szálló nagytermében tartatik meg, s esti fél 8 órakor veszi kezdetét. * Az „Ungvári Népkönyvtár,“ mely betegség következtében több héten át zárva volt, f. hó 1-jétől megint nyitva áll. Fölkérem az érdekelt feleket, hogy a hosszabb idő óta kint lévő könyveket a legközelebbi alkalommal beszolgáltassák. Takács László, a könyvtár kezelője. * Az ungvári közkórház jövő évi hús-, kenyér-, liszt-, bor-, fűszer- és tüzifaszükségletóre s a felszerelési czikkekre a napokban fog az árlejtés köz- zététetni. Ajánlatok november hó 30-áig adhatók be a kórházi gondnoksághoz. * Az ungvármegyei gyógyszerészek a napokban tartott értekezletükön egyhangúlag elhatározták, , hogy az 1904. év január 1-től kezdve jótékonysági : egyesületeknek és betegsegélyző-pénztáraknak csakis i 1U °/o-nyi engedményt fognak adni, s 6 fdlérnél kisebb ; összegért gyógyszert árusítani nem fognak. Indokolják . e határozatukat azzal, hogy a gyógyszerárakat a bel- . ügyminiszter az utóbbi években több Ízben tetemesen [ leszállította. , * Lebontották. Az ungvári társaskör nyári hei lyiségónek tetőzetét, tekintettel arra, hogy felgyujtását ■ a múlt héten kétszer is megkisérlettók — a társaskör . választmánya szétszedette, s igy a házbelieket s a • szomszédokat megmentette a további tűzveszélytől. * A nagymihályi sörgyár eladása. A Sztá- rayr uradalomhoz tartozó sörgyár tulajdonost cserélt. A gyárat Maller B. és fiai ezég. mely régibb idő óta bérben bírja és teljesen modern módon berendezte, vette meg. A ezég most telepét kibővíti és a gyár termelőképességét jelentékenyen fokozni fogja. * Az egyforintos tallérok forgalma egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a kereskedelmi forgalom teljesen alkalmazkodjék a koronaértékhez. A brassói kereskedelmi és iparkamara ezért kimerítően okadatolt felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, kérve az egy forintos talléroknak mielőbb való bevonását, már csak a forintos számolás használatának megszüntetése czéljából is. A felterjesztést pártolás végett megküldötte az összes társkamaráknak. * Vizbefult. E hó 9-én este Kányák György nyug. tanító a Váralja-utczán menve, irányt tévesztett, s beesett az Ung-csatorna vizébe, ahol halálát lelte. Holttestét még azuap kifogták. * A köztisztviselők egészségi állapotának megvizsgálása. A m kir. belügyminiszter 1903. évi 75.168. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz a köztisztviselők egészségi állapotának vizsgálása és díjazása körüli eljárás tárgyában a következő körrendeletét intézte: Az 1876. XIV. t.-cz. 167. §-ában biztosított jogomnál fogva, ugyanezen törvényczikk 156. és 162. §-aihoz rendelem, amint következik: Köztisztviselő egészségi állapotának megvizsgálását bármely szolgálati érdekből, tehát az 1885. XI. törvény- czikk 20. és 21. §-aiban előirt czólból is, — törvény- hatósági tiszti (járási, kerületi, illetőleg tiszti jellegű városi) orvosok s a törvényhatósági tiszti főorvosok hatáskörébe utalom. Ezeken kiviil e czélra a szükséghez képest a törvényhatósági tiszti kórházi főorvosok, illetőleg Budapest székesfőváros területén a kerületi orvosok is igénybe vehetők. A vizsgálat elrendelése végett az érdekelt közszolgálati ág képviselete az igénybe veendő orvos felettes hatóságát keresi meg s az orvos annak rendeletére járhat csak el A vizsgálat a legszigorúbb lelkiismeretességgel és szakbeli pontossággal hajtatván végre, az arról szóló bizonyítvány akként szerkesztendő hogy a nem orvost is lehető határozottsággal tájékoztathassa. Különösen nyugdíjaztatási eseteknél kifejezés adandó annak is, hogy a vizsgált egyén véglegesen, avagy csak ideiglenesen vált-e szolgálatképtelennó ; amennyiben pedig szabadságolás szüksége áll elő: annak tartama tartama is megjelölendő, valamint az a körülmény is, hogy a szabadság azonnal szükséges-e, vagy halasztható ? végül esetleg az is felemlítendő, vájjon a vizsgált egyén másnemű, könnyebb szolgálatra alkalraas-e? A vizsgálatértés az erről szóló bizonyítvány kiállításáért négy (-1) korona dij szedhető. Hogy a díjon felül mikor van kocsibér, fuvardíj, és napidij felszámításának is he'ye; arra nézve az igénybe vett orvos felettes hatóságnál érvényben levő szabályrendelet meg- állapitasai irányandók. Ami különösen a kórházi főorvosok igénybevehető napidijának kérdését illeti: a- mennyiben ez szabályrendeletileg nem lenne meghatározva, részükre a törvényhatósági tiszti főorvost megillető napidijat állapitok meg. Az orvos a vizsgálatból kifolyólag érdembe hozott költségeiről szerkesztett számláját folettes hatóságához nyújtja be, amely azt felülvizsgálja, érvényesíti és előlegezi is, azután az összeg visszatérítése végett a megkereső hatósághoz fordul. Jelen szabályrendelet közzététele napján lép életbe; egyidejűleg minden ellenkező rendelkezés — különösen az 1891. évi 70,884. belügyminiszteri sz. alatt kibocsátott körrendelet is — hatályát veszti. Budapesten, 1903. évi október hónap 31-én. A miniszter helyett: Széli Ignácz s. k. államtitkár. * Szőlőbirtokosok figyelmébe. A beregszászi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőség értesíti Bereg és Ung vármegyék szőlőbirtokosait, hogy mindazok, akik az állami szőlőtelepekről szőlővesszőket vagy szőlőoltványokat szándékoznak venni, vagy azokhoz a rendes áraktól eltérő kedvezményes áron óhajtanak jutni, erre vonatkozó vételalánjatukat, illetőleg kérvényüket a fentnevezett felügyelőséghez legkésőbb folyó évi november hó 30-ig nyújtsák be. Úgy a vételajánlatok, mint a kérvények bélyegmentesek. A kérvények a Földművelésügyi Minisztériumhoz intézve küldendők be a felügyelőséghez. Bővebb tájékoztatással szolgál a Földmivelésügyi Minisztérium által f. évi 77 000 szám alatt erre vonatkozólag kiadott „Hirdetmény“, mely minden érdeklődő szőlőbirtokosnak a fentnevezett felügyelőséghez intézett megkeresésre, díjtalanul megköldetik. * Tűz Perecsenyben. E hó 4-én este 7 órakor Fülöp Ignácz pók háza leégett Megjelent a tűznél Ko- vássy Elemér főszolgabíró és személyesen intézte a localizalást, mire nagy szükség volt, mert az épületek tömkelegé körül bámészkodóknak eszökbe nem jutott volna a segítés. Erélyes közbelépése gátot vetett a tűz tovaterjedésének. Az épület biztosítva volt. A kár mintegy 3000 K-t tesz. * Vörhenybetegek. Az elmúlt héten hat újabb vörhenymegbetegedés fordult elő, még pedig : 1. Rubin Jenő 16 éves gimnazista Nagy-utcza, kórházban ápol- tatik. 2. Seiler Fülöp 3 éves fiú Széchenyi-tór 1. sz. meghalt. 3. Nagy János 3 éves fiú Varga-utcza, meghalt. 4. Holosnyai Miklós 10 éves diák, convictus, kórházban ápoltatik. 5. Goldblatt Lajos 5 éves fiú Széchenyi- tér 19. sz. otthon ápolás alatt. 6. Nighetti József 6 éves fiú Bozosi-utczában ápolás alatt. Dr. Ország Jakab t. orvos. * K.-né Margitay Maris módszere alapján, intelligens hölgyek franczia és angol szabást, mintarajzolást és varrást tanulhatnak Vargha Sándorné sza- bászati és varró-iskolájában, szobránczi-utcza 20. sz. a.
