Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-08 / 10. szám
XLL ÉVFOLYAM. Ungvár, 1903, márczius 8. 10. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. ! Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. ; Egyes szám 20 fill. A lap megjelen minden vasárnap. Hirdetések. előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők Nyilttér aoronkint 40 fill. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. 1JKG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A leánynevelés. Ezen fontos, messzeható kérdéssel óhajtok foglalkozni. Aktuális kérdés ez, mely mélyen behat nemzeti kultúránk fejlődési törekvéseibe. Az, hogy a nőnevelésnek minden irányban nemzetinek kell hogy legyen, úgy hiszem bővebb fejtegetésre nem szorul. Minden jó hazafi érzi ennek szükséges voltát, lelkesül érette, mivel jól tudja, hogy a leányokba beoltott nemzeti szellem, nemzeti érzés az igazi jó és finom talaj, melyben az elvetett elvek gyönyörűen fejlődnek és a későbbi nemzedékbe továbboltják, továbbítják és a belehintett magyar szellem magvát csíráztatják, növesztik. A nemzeti irányban való neveltetés ezek szerint tehát nem is jöhet kérdés alá, ezzel tisztába lennénk, ez a napfénynél is világosabb ; elágazó nézetek e pontra nézve nem létezhetnek, e kérdés felett tehát napirendre is térhetnénk. Nem oly világos és nem is oly sima azonban az a kérdés, hogy mikép oldandó meg legczélszerübben, mily ut választandó ezen feladat szerencsés és okszerű megoldásához, mely irányt kell követnünk, hogy féltékenységét ne keltsünk, hogy a dívó rendszereket ne bolygassuk, egy szóval, hogy oly útirányt válaszszunk, mely által a kedélyek felizgatása nélkül lassan a kitűzött czel felé evezhessünk és idővel biztos révbe is juthassunk. Midőn az 1902. évi deczember hó 18-án az ungvári „Erzsébet“ leánykörben e tárgyról felolvasást tartottam, a többek közt ezeket állítottam : „Igen nagy súlyt fektetek az iskolákban a vallásos érzület és a haza iránti szeretet ébresztésére és folytonos ápolására, ezek a lelket nemesitik. A hit, hazaszeretet és tudomány karöltve terjesztessék és valamint Mindenhatónk első teremtőszava az volt: „Legyen világosság,“ úgy a hitoktatók kötelessége legyen igazi és nem vakító, hanem melegítő, felvilágosító világosság terjesztése, ol- tassék be a gyermekbe a vallásosság és haza- fiság egyaránt. Taníttassák már zsenge korában a felebaráti szeretetre stb. vallás különbség nélkül.“ — Továbbá a házi nevelőnőkről értekezvén, ezeket állítottam: „A fentebbiekből kiki meggyőződhetett arról, hogy ezen neveltetés hívének nem vallhatom magamat, nem pedig csak azért, mivel a nyilvános iskolának vagyok barátja és szószólója, hanem azért is, mivel ezt egyoldalú tanításnak tartom, hiányzik a legfőbb, a legszükségesebb, t. i. a magyar szellemben való neveltetés!“ Hogy e kérdéssel most újonnan foglalkozva, a nyilvánosság elé terjesztem és felújítom,. arra impulzust szolgáltatott egy magas, hires, elismert nagyműveltségü politikus, ki a nőnevelés kérdésével tüzetesen foglalkozik és pedig a magyar nemzetiségi politika szempontj ából. Kétségbe nem vonható, hogy a nőnevelés jelenlegi módszere reformálásra szorul; nemzeti legyen az, az egész vonalon, a szó legszorosabb értelmében, a súlypontja legyen a magyar történelem, magyar literatura és csak akkor, hogy ha ezeket jól megemésztették és vérévé vált a nemzeti eszme, legyen szabad áttérni nemzetközi tanulmányokra. Ezekre is szüksége van a nőnek, az tagadhatatlan, hogyha magasabb műveltségre igényt tart. Dr. Thomán Dávid. Ungvár város 1903. évi költségvetése. Ungvár város ez évi költségvetését e hó 3—6. napjain tárgyalta a pénzügyi és gazdasági bizottság. A tárgyalásokon előfordult közérdekübb ügyeket a következőkben ismertetjük: Mindjárt a „letelepedési dijak“ tételénél érdekes eset merült tel. Kardos Emil rendkívül csekélynek találta az e czimen előirányzott 60 K összeget s ezért az idegenek szigorúbb ellenőrzését javasolta. Mikor erre azt a választ nyerte, hogy e tekintetben többet tenni, mint jelenleg tesznek, nem lehet, mert nincs bejelentő-hivatal, általános meglepetésre azt a kijelentést tette, hogy igen is lehet, csak akarni kell. Hisz az ungvári pénzintézetekhez özönével érkeznek külföldi oly váltók, melyeknek elfogadói Ungváron laknak, kereskedést, ipart űznek anélkül, hogy iparigazolványuk és letelepedési engedélyük volna Ezekről a váltó-elfogadókról pedig határozottan állítható, hogy betelepültek a hatóság tudta nélkül, akik itt úgy az ide való kereskedők, mint iparosok jövedelmét nagyon csonkítják. A fedezeti rovatnál nem is igen volt több felszólalás. Mindössze annyi történt, hogy amennyiben a bútorgyár mint villanyvilágitási vállalkozó, a telepmegváltásért évi 786 K-t tartozik fizetni, ez az összeg mint átmeneti bevétel beállittatott s hogy ugyancsak a fedezeti rovatba a közadók módjára behajtandó tartozások után 12U0 K behajtási illeték vétetett fel. A szükségleteknél feltűnt a bizottságnak, hogy noha a Fehér-Hajó épülete lebontatott, annak adója stbbi a számvevő által továbbra is mint szükséglet állíttatott be. A bizottság a Fehér-Hajó után felvett adókat törölte s a számvevőt utasította, hogy az épület lebontásáról s így az adótárgy megszűnéséről a kir. pénzügyigazgatóságot azonnal értesítse. A alkalmazottak közé a kertész fizetésére évi 600 K-t javasol felvenni a bizottság, mert az eddigi gyakorlatot, amikor a képviselőtestület hozzájárulása nélkül három utczaseprő fizetése szolgált e czólra s igy az utczaseprők száma a megállapított 9 helyett 6 volt, — tovább fentartani helyén valónak nem tartja. A kertészeti munkák felügyeletével pedig- Reviczky Károly adóügyi tanácsost javasolja megbízni. Ugyancsak az alkalmazottak és szolgák bére rovatánál került tárgyalás alá a Kálvária- es kapos- utczai temető rendezésének iigye. A bizottság itt is érdekes esetre bukkant. Ugyanis a kaposi utczai temető melletti volt vámházat a képviselőtestület az alkalmazandó temetőőr lakásául rendelte, — ami azonban nem történt meg s valaki most ott lakik anélkül, hogy bárki is tudná, hogy az épületet ki adta bérbe. A temetőügynek rendezésére javaslatot tenni, a költségvetésnek a képviselőtestület előtti tárgyalásig: Benkő József elnöklete alatt Fiucicky Mihály, Gaar Iván, Kerekes István dr., Komjáthy Gábor és Szaxuu József képviselőtestületi tagokból álló bizottság küldetett ki. A rendőrség üzetését a rendőrkapitány indítványára évi 120 K-val felemelni javasolja a bizottság, mert tény, hogy a jelenlegi évi 480 koronás fizetés mellett a rendőrlegónység folyton változik s igy jó rendőrséget teremteni nem lehet Minthogy azonban a bizottság arról is meggyőződött, hogy a rendőrlegénységet illetéktelenül cselédszolgálatok teljesítésére is használják, ez pedig a rendőrség tekintélyének emelésére egyáltalán nem alkalmas, javasolja egyúttal a bizottság, hogy mondja ki a képviselőtestület, mikép a rendőrlegénységnok szolgai és cseléili leendők végzésére való felhasználása tilos. A tisztviselői kainak lakbér megszavazása iránti kérelmét a bizottság jelenleg figyelembe veendőnek nem találja. Ellenben — mig az uj szabályrendelet elkészül — működési pótlók megszavazását javasolja a következőknek: A közigazgatási tanácsosnak 800 K-t, a könyvelőnek 400 K-t, az adóügyi tanácsosnak pedig elismeréséül eddigi buzgó és a közönség- érdekeit teljesen kielégítő működéséért 2u0 K-t, mig a főjegyzőnek a jutalmazásra felvett 1200 K-ból javasol a bizottság első sorban 400 K-t kifizetni. Nagyobb vitát keltett a dijnokok ügye. A költségvetésekben ugyanis állandóan 8 dijnok fizetése vétetik fel, a dijnokok száma mégis mindig 10, — sőt ennél is több Minthogy pedig a bizottság úgy találta, hogy a helytelen beosztás okozza azt, hogy a megengedett létszámon felüli dijnokok daczára a másolási munka egyáltalán nem halad előre, mert egyes tanácsosok még a referádáikal is a dijnokoknak diktálják, a képviselőtestület által utasítani javasolja a polgár- mesteri, hogy a kültségvetésileg engedélyezett dijnokokat úgy ossza be, mikép azok tényleg hivatásukat: a másolást teljesítsék, ne pedig diktandó referádákat írjanak. Nagy meglepetéssel tapasztalta a bizottság, hogy mig Ungvár város küzkórháza 30 filléres s teljesen megfelelő petróleummal világit ez évi január 1-től, addig Ungvár városa még mindig 48 fíllért űzet egy liter petróleumért. A számvevő e feltűnő drága petróleumra azt a megjegyzést tette, hogy a megrendelésben mindig ott szerepel a 48 filléres ár s igy ő kénytelen volt ez árakat érvényesíteni. A bizottság a megrendelést teljesítő polgármestert oda utasítani javasolja, hogy a petróleumrendelésnél nagyobb körültekintéssel járjon el s ha a jelenlegi szállító árait mérsékelni nem hajlandó, a megrendeléseket másutt eszközölje. Érdekes volt az is, hogy a múlt évi költségvetésben 300 K vétetett fel a valóban mindenkiben megbotránkozást keltő külsejű gyászkocsi javítási költségeire, s daczára, hogy e költség felvétetett, a gyászkocsi javítását senki sem rendelte el s mindennek daczára a számvevő csak 100 K-t javasolt ez évre felvenni. A bizottság azonban nemcsak a 300 K ujrafelvételét, de a gyászkocsi azonnali javítását is elrendelni javasolja. A fogyasztási adóra vonatkozó szükségletek tárgyalásánál megütődve vette tudomásul a bizottság, hogy a fogyasztási adókezelő ügyvivők azért, hogy jutalékaikat növeljék, nem a törvényben megengedett 10%-ot számítják le a seprűre, hanem csak ö-ot s hogy a 2% apadást sem veszik mindenkoron figyelembe. Minthogy a bizottság ebben a közönség jogtalan megrövidítését látja, javaslatba hozza a képviselőtestületnek, miként a seprűre a 10%-os s az apadásra a 2°/o-os leszámolást rendelje el. A jelenlegi városháza átalakítási munkálatainak leszámolása még mai napság sem történvén meg, a leszámolás azonnali eszközlésére szintén utasítani javasolja a tanácsot. Az állatvásárokon szükséges ellenőrzés eszkü- zölhetése végett kellő számú állatorvosokról gondoskodni a város, mint helypónzszedési jogtulajdonosnak kötelessége. Az állatorvosok azonban minden egyes vásár alkalmával tetemes költséget okoznak s igy e költségek fedezéséről is gondoskodni kellett a bizottságnak. Tekintettel, hogy a marhajárlatok kiállítása és átírási dijai jelenleg a rendőrkapitány jövedelmét képezik — s hogy az állategészségügyi kiadások fedezésére épp a rédiapónzek kell hogy szolgáljanak, — a bizottság ennélfogva javasolja, hogy az állatorvosok dijainak fizetésére a rendőrkapitány köteleztessék. A kövezetvám-alap költségvetésénél megbotránkozással vette tudomásul a bizottság, hogy az 1901—1902. évi községi közmunka-összeiras még nem érvényesit'etett, hogy a kivetés nem történt meg s hogy az 19ü2. évben községi közmunka váltságból mindössze 2286 K folyt be s mindennek a legfőbb oka az, hogy a katona- és gazdaságügyi tanácsos, akinek teendői közé tartozik a közmunkaügyek vezetése is, — az ügyeket nem teljesiti, sőt ennek teljesítését még a polgármester határozott utasítására is megtagadta. A bizottság ennélfogva javasolja a képviselőtestületnek, hogy ez ügyben a legerólyesebb intézkedést tegyen aziránt, hogy a községi közmunka-ügyek a legpontosabban vezettessenek. Hogy mely összeg lesz ez évben utczakövezósre fordítható, a tárgyaláson nem volt még megállapítható, a mennyiben az aszfalt-téritmények mennyisége még kiszámítva nincs s mert még nem bizonyos, vájjon a kövezetvámszedési jog további engedélyezése meg fog-e történni. Ugyancsak nem volt még megállapítható az ez évi pótadó D/o-a sem, a tárgyalások során történt tótelváltozások miatt. Méhészeti levél. III. Alsó-Németi, 1903. február 25. Kedves Barátom! Méheink első (tisztuló) kirepülését, illetve kibocsátásának idejét népünk ősidőktől fogva Sz.-József- napra teszi. Hogy e törvénynyé vált szokás mennyire veszélyes a méhészetünkre, azt az alább mondottakból világosan megérthetjük és másokkal is megértethetjük. Méhek téli álmot nem alusznak, tehát késő ősszel — a midőn már kint nem repdeshetnek — é& 4élen át is táplálkoznak; de annyira tisztaságszeretők, hogy a lakásában egy sem teszi le ürülékét, hanem beleiben tartja mindaddig, mig ki nem repülhet a szabadba. Ily Lapunk mai szórna 8 oldalra terjed
