Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-22 / 8. szám

4. oldal.

megkaphatják. — Ugyancsak nevezett felügyelőség kívánatra díjtalanul megküldi az erdőgondnokság által kiadott szőlőkaró-árszabály másolatát

* Az ungvári rk. elemi iskola helyisége.

Az ungvári rk. elemi iskola egész az 1900. év június haváig 2 tanteremmel bírt a régi gimnázium, jelenleg városháza épületében. Az 1900. évben azonban e két tantermet is elfoglalta a város, s az iskolának két osztálya hajléktalan maradt. Azóta a város évi 600 K-t adott a hitközségnek kárpótlásul, mely hozzájárulást azonban inár az 1903. évre megtagadta. E megtagadó határozatot a közigazgatási bizottság megsemmisittette, s utasította a képviselőtestületet, hogy a jogügyi bizottság meghallgatásával hozzon újabb határozatot. A jogügyi bizottság úgy találta, hogy a rk. isk. igazgatósága jogosan követeli a várostól a két tantermet, esetleg a megfelelő bérösszeget, mert eltekintve egyéb okmányoktól, a mik az iskolának a két tanteremhez való jogát igazolják, maga az a tény, hogy a két tantermet az iskola 45 esztendeig háborítatlanul használta: az elbirtoklást vonta maga után. E véleményhez képest a pénzügyi és gazdasági bizottság azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy a két tanterem kárpótlásául szavazzon meg évi 600—600 K-t. A képviselőtestület e hó 18-án tartott közgyűlésén a javaslatot elfogadta, úgy, hogy mindaddig, mig a jelenlegi rk. iskola fenn fog ádani, az elvont két tanterem kárpótlásául évi 600 K-t fizet. E határozatot névszerinti szavazással s egyhangúlag hozta meg a képviselő- testület.

* Adófizetők figyelmébe. Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 36. §-a pontja értelmében felhivatik a t adófizető közönség, hogy adókönyvecskéiket kiegészítés, illetve előírás végett 8 nap alatt a városi adóhivatalban a délelőtti hivatalos órák alatt 8—12-ig annál is inkább mutassák be, mivel ellenkező esetben 2 koronától 10 koronáig terjedő birsággal fognak sujtatni. Ungvárt, 1903. február hó 21-én. Reviczky Károly s. k adó- tanácsos.

* Lemondás. Mittelmann Herman, az ungvári orth. izr. hitközség elnöke, a templomépités ügyében felmerült s nézeteltérések miatt, elnöki tisztéről lemondott* A miről mi mitsem tudunk. A Bereg czimü lap írja a következőket: Uugvármegye adakozása színház építésre bárhol méltó utánzásra való példaként szolgálhat. Mindenütt úgy említik e megyét, hogy: „a kis Ungvármegye" ; és ime tetteiben nagynak mutatkozik. Kulturális szükségletnek nézi a színház létesítését és kulturális áldozatnak tekinti azt, hogy egy Ungvárott felépítendő színház czéljaira népes közgyűlésen egyhangú lelkesedéssel szavaz meg kulturális czélra kivetett megyei pótadójövedelmébő' 6u000 forintot. E tetthez fölösleges a kommentár.

Hát bizony e hirt legnagyobb sajnálatunkra meg kell czáfolnunk. Volt ugyan szó lapunkban — Dortsák Gyula czikksorozatában, — hogy á landó színházról kellene gondoskodnunk, s hogy a vármegye anyagi támogatását is ki kellene ehez kérni, de az ige még testté nem vált, amint nem is válhatott az idő rövidsége miatt,

* A reáliskola sorsa Wletssics Gyula vall.- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett Ungvár városához, melylyel figyelmezteti a képviselőtestületet, hogy az esetre, ha a jövő évi ápril hó 1-éig még fizetni kért reáliskolai bérösszeget meg nem szavazza,

’ ügy a reáliskolát a jelen tanév végén beszünteti, s az építkezést sem fogja teljesittetni. Mert — úgymond — ő jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy az alreáliskolát főreáliskolává fejlessze ki, minthogy erre felhatalmazása nincs. A p. ü. és gazdasági bizottság e leiratot tárgyalva, többségével elfogadta a tanács azon javaslatát, hogy a kért félévi bért újból megtagadja, minthogy az alreáliskolát a közönség igényeinek, a gyermekek iskoláztatásának megfelelőnek nem tartja. Hanem elfogadásra ajánlja, hogy a megtagadó határozattal együtt mondja ki a képviselőtestületet, hogy az esetre, ha a közoktatásügyi minister ígéretet tesz a főreáliskolává való kifejlesztésre,[ úgy hajlandó még az alreál- iskolának lakbérét két esetleg három éven át is fedezni. Ez ügyben a holnap, hétfőn, délután 3 órakor" tartandó képviselőtestületi ülés fog határozni. Mi azt hiszszük, hogy 1509 K 08 fillér miatt, ennyit tesz ki a kért félévi bér, nagy kár volna a reáliskola beszüntetését megszavazni.

* Adófizetés iránti megintés. Ungvár város adóhivatala felszólítja, mindazon adózókat, kik folyó évi I. évnegyedi adójukat, haddij-, útadó és iparkamarai illetéket, szőlődézsma-váltságukat stbbi, melyek 1903. február hó 15-én befizetendők lettek volna, most már nyolcz nap alatt, járulékaikkal együtt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizessék be.

* Előfizetési felhívás. Jelige: A sors ha üldöz s lelked bánatában gyógybalzsamot keres: reád mosolyog az enyhülés sugára, csak higyj, remélj, szeress. „Meze, virágok■* czim alatt f. év tavaszán egy költemény kötetei szándékozom kiadni. Nem ígérek sokat, nem ütöm a nagydobot, mert nem értek a reclámhoz. Aki üvegházi növényt, művirágot szeret, az ne is rendelje meg, mert csalódni fog. De aki gyönyörűséget talál a szabad természet egyszerű, de hamisítatlan virágaiban, aki szereti a finom humort s a honszeretet és család eszmei körében jól érzi magát: az el ne mulassza e verskötetei megrendelni. A benne lévő versek nem egy kiforratlar ifjú, hanem a meglett ember szerető, szenvedő és rernélc szivének sóhajtásai. Egy életen át sokat Írtam. A sok közül kiválogattam a legszebbeket s azokat egy csokorba kötve, közrebocsátom Kérem fogadják meleg szeretettel Ara bérmentes küldéssel 2 korona. Gyűjtők 6 előfizeti után 1 tiszteletpéldányt kapnak. Csak annyi példányban fog megjelenni, a hány megrendelő lesz. A gyűjtő- ivet kérem legkésőbb f. évi márczius hó 20-ig czimemn

TT 1ST <3i visszaküldeni. Záhony (Ungmegye), 1903. február hó. Szabó Albert, ev. ref. tauitó. — Lapunk mai számának tárczarovatában közlünk mutatványt e megjelenendő verskötetből. Úgy a mutatványt, mint az előfizetési felhívást — minél tömegesebb megrendelés végett — ajánljuk a nagyközönség figyelmébe.

|'/ * A bútorgyár mint laktanyabérlő. Az

ungvári bútorgyár-részvénytársaság ajánlatot adott be a városhoz az üresen álló Ferencz József-laktanya bérletére vonatkozólag. Ajánlatában 12 esztendőre kéri a laktanyát úgy, hogy azon saját tetszése szerinti átalakításokat eszközöltethessen, azzal a kikötéssel, hogy a bérlet lejárta után azteredeti állapotába visszahelyezni ne legyen köteles. Kiköti egyúttal, hogy a bérlet ideje alatt az adókat, tűzbiztosítást, kéményseprést s az 500 koronát meghaladó javításokat a város tartozik eszközöltetni s végül az esetre, ha a bútorgyár a laktanyát tulajdonába akarná venni, tartozik azt a város neki 250.000 koronáért átengedni. Mindezen kikötésekkel szemben hajlandó volna a bérlet első évében 2000, a másodikban 4000, a harmadikban 6000 s a még hátralévő 9 évben évenkint 10.000 korona bért fizetni. — Az ajánlatot sem a tanács, sem a pénzügyi és gazdasági bizottság nem találta elfogadhatónak.

* A lejáró vámszedési engedélyek. A kereskedelemügyi miniszter konkrét esetből kifolyólag a következő két rendeletet adta ki:

Valamennyi vármegye és város első tisztviselőjét figyelmezteti, hogy ha a törvényhatóságuk területén levő oly vámszedések gyakoroltatnának, amelyekre nézve az engedély vagy az alkalmazásban levő szabályzat az 1903. év folyamán jár le vagy esetleg már le is járt, de meg nem hosszabbittatott, — a vámtulajdonosokat figyelmeztesse, hogy engedélyük meghosz- szabbitása végett kérvényüket záros határidőn belül nyújtsák be. A törvényhatóságok e lejáró vámszedések vagy alkalmazásban levő vámszabályzatok nyilvántartására is köteleztetnek s úgy e nyilvántartások, mint a megújítás iránti kérvények, valamint a közgyűlési határozatok és netaláni felebbezések is a minisztériumnak felterjesztendők. Amennyiben pedig a vámszedési engedélyek érvénye már lejárt vagy a közel jövőben lejárni fog, úgy az ideiglenes engedélyek kiadása is kellő időben kérelmezendő. A miniszter felhívja az első tisztviselőket, hogy ha lejáró vagy már lejárt vámszedések és vámszabályzatok nem léteznek, arról is jelentést tegyenek. A tett intézkedések, a megújítás iránti kérvények vagy előterjesztések nyilvántartása és ellenőrzése az első tisztviselők törvényszerű feladatát képezi.

* Az ungvári hegyközség pénztári' kimutatása az 1902 évben volt:

1) Bevétel:

1901 évi maradvány

.................... 308 K 39 f

1902-ben a városi adópénztárnál

befolyt...............................• . . 2670 K 33 f

összesen: 2978 K 72 f

2) Kiadás:

jan. hóban 5 hegyőr á 32 K 160 K — f

febr. „ 3Vsj / á 32 K 130 K — f

márc —jul. 4 „ a 32 K 665 K 63 f

aug.—okt. 10 „ ä 40 K . 1200 K — f

nov.—dec. 10 „ á 20 K 400 K — f

hegybíró fizetése 1902 évre . . . 600 K — f

„ „ 1901. ápr.—jun. 100 K — f

rendtartás nyomtatása

..................32 K -- f

a két közgyűlés kihirdetése . . . 10 K — f

a hegyközség térképének készítéséért 70 K —- f

váltó kamatok

................................. 10 K 86 f

váltó űrlap és nyomtatványok . . 1 K — f

összesen: 3325 K 54 f

hiány : 346 K 82 f

* Nyugtázások. Dicsőemlókii Erzsébet magyar

királyné emlékére Budapesten emelendő „Ötökimádás" templom építési költségeire az ungvári takarék- pénztár 20 K-t ajánlott fel, a miért a gyűjtő-bizottság hálás köszönetét nyilvánítja. Tőkésített kamatból 1902 deczember 31. befolyt 10 K 62 f. Az uugvármegyei gyiijtőbizottság által eddig eszközölt gyűjtés eredménye 5235 K 03 f. Kiadás 181 K 65 f. A tiszta 5053 K 38 f ösz- szegből 4900 K Budapesten a magyar általános hitelbankban, 153 K 38 f pedig az ungvári népbankban van elhelyezve. Ungvárott, 1903. február 11. líj. Gébé Andor, teológiai líceumi szenior-professzor, szentszéki ülnök és az ungvármegyei gyiijtőbizottság pénztárnoka. — Az Ungmegyei Takarékpénztár, mint más évben, úgy ez évben sem feledkezett meg a leghumánusabb czélu egyesületről, a Gyermekbarát Egyesületről s évi feleslegéből 50 K-t juttatott annak. Az összeg átvételét hálás köszönettel nyugtatványozza: Szabó József,

egyes, pénztáros.

* Elhaltak névsora. Ungvár városában 1903. február 7-től február 21-ig elhaltak a következők : Pup- csák Béla gk., 5 hónapos gyermek, Volf János rk., 68 éves szűcs, Matyasovszky József rk, 1 hónapos gyermek, Czuczák Mária gk , 11 éves gyermek, Bo- hács Vilmos ágost. hitv. ev. 6 éves gyermek, Rabecz Anna gk., 45 éves nepszámos, Ivasivka Anna gk., 22 éves háztartásbeli, Bunya Lina rk , 26 éves cseléd, Toczky András rk., 42 kéményseprő segéd, Deskó Mihály gk., 3 éves gyermek, Sándor Erzsébet rk., 8 éves elemi isk. tanuló, özv. Horostsák Györgyné Pásztor .-Vnria gk., 80 éves magánzó, Hiszem József rk , 22 éves napszámos, Boruszczák Feodor rk., 27s éves gyermek, Bobák Etelka gk.. 12 napos gyermek, Muláes József rk., 8 hónapos gyermek, Ficzu Lászlóné Fedák Mária rk , 52 éves háztartásbeli, Sztankaninecz Miklós gk., 3 hetes gyermek, Forkovics Vilmos izr. 8 hónapos gyermek. Ezen 19 halálesettel szemben a születések száma 21.

8. szám.

* Házassági statisztika. Ungvár ’városában 1903. február 7-től feburár 2l-ig házasságot kötöttek a következők: Körber Lipót Jenő és Bartsch Mária, Zvida Péter és Malánics Ülena, Vincsur János és Hreskó Mária, Fecinch József és Korn Mária, Sándor Mihály és Zajácz Ilona, Galambos István és Csepenyák Melánia, Szarvas Gyula és Kuczikoszki Popelyás Rozália, Mascsekievics Lajos és Sirokay Anna, Fábián János és Rácz Erzsébet.

* Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányrépamag a legpagyobb termést adja, hogy konyahakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból lakad a legszebb virág. Szóval, a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók.

* K.-né Margitay Maris módszere alapján intelligens hölgyek franczia és angol szabást, mintarajzolást és varrást tanulhatnak Vargha Sándorné sza- bászati és varró-iskolájában, szobránczi-utcza 20. szám alatt.

Hivatalos közlemények.

11 l it 2, II' 12. M. kir. földmivelésügyi miniszter.

J9o2. sz.

Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának.

A ragadós száj és körömfájás, a vele járó nagy mérvű forgalmi korlátozások következtében a hasított körmü állatoknak úgy belföldön való értékesítését, mint pedig különösen a külföldre való kivitelét jelentékenyen megnehezíti s ez által első sorban a gazdaközönségnek tetemes károkat okoz, úgy, hogy ezen betegségnek amennyire csak lehetséges, helyhez kötése és elfojtása nemcsak állategészségügyi, de igen fontos gazdasági érdeket képez. Ezen betegség ellen a hatékony védekezés módozatai tekintetében a m. kir. állategészségügyi felügyelőktől a helyi viszonyok figyelembe vételével újabb javaslatokat kívántam be, s ezen indokolt szakvélemények és javaslatok szerint a ragadós száj és körömfájás helyhez kötése és elfojtása tekintetében az 1888. évi VII. t. ez.-ben és ennek 1888. évi

40,000 számú végrehajtási rendelet, úgyszintén az 1902. évi 89100. számú körrendeletemben megállapított általános intézkedések gyakorlatilag megfelelőknek mutatkoznak, ha azok késedelem nélkül, kellő pontossággal és erélylvel alkalmaztatnak. Ehhez képest átél folyamán, midőn az állatok amúgy is be vannak istállózva, ezen kedvező körülmény felhasználásával a betegség lefolyását gyorsítani és elhurczolásának megakadályozását fokozott mértékben biztosítani lehet, s a sok helyütt még mindig nem kielégítő eredmény többnyire a hatósági intézkedések végrehajtása körül tapasztalhatólanyha- ságra és arra vezethető vissza, hogy a rendelkezések pontos betartására a gazdaközönség nem fektet kellő súlyt. Ezen tapasztalatokra és a ragadós száj és körömfájás által okozott jelentékeny közgazdasági károsodásokra való tekintettel ismételten felhívom tehát alispán urat, hogy ezen betegség ellen az előirt összes intézkedéseket annál is inkább a legnagyobb figyelemmel és következetességgel alkalmaztassa s a pontos végrehajtásra szigorúan ügyeljen, mert a Hatóságok részéről netalán tapasztalt hiányos, felületes vagy muladó- kos eljárást a legnagyobb szigorral fogom megtoroltatok Különösen felhívom alispán urat, hogy a múlt évi 89109. számú körrendeletemben foglalt utasításokat a törvény- hatóság területén a legszélesebb körben s még a tavaszi időszak beállta előtt tétesse közzé s gondoskodjék róla, hogy az óvrendszabálvok elmulasztása, vagy a kiadott tilalmak áthágásából eredő gazdasági károk és hátrányok hordereje felől a gazdaközönség megfelelő tájékozást nyerjen.

Budapesten, 1903. évi január hó 14-én.

Darányi s. k.

8ÍU0H/1II -2. i!)02. s7, M. kir. földmivelésügyi miniszter.

Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.

A ragadós száj- és körömfájás elleni való védekezés körül teendő intézkedések ügyében a f. évi augusztus hó 23-án kiadott 69739. sz. rendeletemet egyidejűleg hatályon kívül helyezve, a következőket rendelem.

1. Mihelyt valamely községben (rendezett tanácsú városban, thjf. városban) a ragadós száj- és körömfájás fellépte, ha csak egy helyen is megállapittatik, a községi zárlat a község összes hasított körmü állataira az 1888. évi 40000. sz. végrehajtási rendelet 219. §- ban megjelölt intézkedésekkel haladéktalanul alkalmazandó, tekintet nélkül a fertőzött udvarok vagy a beteg állatok számára. Az istállózár terjedelmére nézve a f évi szeptember 12-én kiadott 79200. sz. rendeletem mérvadó. Azon esetben, ha a betegség egy udvarban már több állaton fellépett, úgyszintén ha a a betegség a községnek különböző fekvésű több udvarában (majorjában, tanyáján szállásán, pusztáján) már fellépett, a betegség lefolyásának gyorsítása és enyhítése érdekében, a járási (városi) m. kir. állatorvos sürgősen tegyen hatóságának indokolt javaslatot az iránt, hogy az átoltás (mesterséges befertőzés) az 1888. évi 40000. számú végrehajtási rendelet 223. §-ához képest a másodfokú hatóság által mielőbb elrendeltessék, ha a kór lefolyás különben nem súlyos jellegű. Hizlaldákban, tehenészetekben ezen átoltás elmaradhat, ha a hizlalda, illetve tehenészet a fertőzött helytől úgy el van különítve, hogy a befertőzés veszélye ki van zárva. Hizlaldákban és tehenészetekben az átoltás elrendelésének javaslatba hozatala előtt a tulajdonos okvetlenül meghallgatandó.

2, Ezen betegség megállapításakor a fertőzött