Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-22 / 8. szám
8. szám. TT 1ST <35. oldal. község egész területéből és a fertőzött helyhez (udvarhoz, tanyához, szálláshoz, pusztához) öt kin.-nól közelebb fekvő községekből, vagy rendezett tanácsú városból az 1888. évi VII. t.-cz. 36. §-a alapján haladéktalanul vészkerület alakitandó és a betegség terjedése esetén az újabb fertőzött helytől 5 km.-nél közelebb fekvő községek vagy r. t. város a vészkerületbe pótlólag bevonandók. Erre nézve a fertőzött község első fokú hatósága azonnal jelentést tesz a másodfokú hatósághoz, a mely a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után a fent emlitett egész területet azonnal vészkerületnek nyilvánítja. Azon esetben pedig, ha a kikerekités a szomszédos törvényhatóságra is átterjed, ezen törvényhatóság első tisztviselőjét a vészkerületnek saját területére nézve azonnal leendő kiterjesztése iránt egyúttal megkeresi. 3. Vószkeriiletből hasított körmü állat még levágás czéljából is csak hatósági engedélylyel bocsátható ki. A vészkerület megalakítása után a hasított körmü állatokról szóló marhalevelek a vészkerület egész területén haladéktalanul bevonandók. a) Fertőzött udvarból (major, tanya, szállás, puszta stb) egészséges hasított körmü állat az I. fokú hatóság külön engedélyével és állatorvosi vizsgálat után, de csak ugyanazon fertőzött község határán belül fekvő helyre (vágóhídra) és csak azonnali levágás czéljából az 1888: 40000. sz. végrehajtási rendelet 215. §-ban jelzett óvintézkedésekkel kivihető. b) Fertőzött község vészmentes udvarából hasított körmü állat az I. fokú hatóság külön engedélyével és a m. kir. állatorvos által közvetlenül az elszállítás előtt a helyszínén foganatosítandó vizsgálat után és az általa megállapítandó különleges óvó intézkedésekkel, azonnali levágás czéljából, az ugyanazon I. fokú hatóság területén fekvő közvetleuül szomszédos községbe lábon áthajtható, más községbe pedig csak lófogatu kocsin, vagy vasúton szállítható; ilyen esetben a rendeltetési község elöljárósága, az azonnali levágás ellenőrzése végett, haladéktalanul értesítendő. Az I. fokú hatóság fertőzött község vészmentes udvarából hasított körmü állatnak azonnali levágás czéljából elszállítására ilyen engedélyt a vele közvetlenül szomszédos I. fokú hatósága előzetes hozzájárulásával, de akként, hogy a lábonhajtás a szomszéd község területén túl feltétlenül ki legyen zárva, illetőleg, hogy ily esetben a szállítás vasúton, vagy lófogatu kocsin történjék Az ilyen engedélylyel szállított állat elindításáról a rendeltetési hely hatósága az azonnali levágás ellenőrzése végett haladéktalanul értesítendő. Ugyanilyen engedélyt adhat a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után a II. fokú hatóság ugyanazon törvényhatóság területén belül, a szomszéd járásnál messzebb fekvő helyre vagy pedig a közvetlenül szomszédos törvényhatóság területére, természetesen ezen törvényhatóság első tisztviselőjének előzetes hozzájárulásával; azonban ilyen engedélyben, ha a vasúti szállítás egyáltalában lehetséges, ezen szállítási módozat alkalmazandó. 4. Vészkerület vészmentes községéből hasított körmü egészséges állat az I. fokú hatóság által, a hozzá beosztott m. kir. állatorvos meghallgatása után adható engedélylyel, ugyanazon I. fokú hatóság, vagy a közvetlenül szomszédos I. fokú hatóság területére, ugyanazon törvényhatóságon belül azonnali levágás czéljából lábon hajtható, ugyanazon törvényhatóság területén belül, de a szomszédos járásnál távolabb fekvő helyre a II. fokú hatóság által a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után adható engedélylyel szintén elhajtható ; ellenben más törvényhatóság területére a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után a II. fokú hatóság által adható engedélylyel és rendszerint csakis vasúton szállítható el, azonban a II. fokú hatóság ilyen esetben 10 kilométernél nem hosszabb lábon hajtást kivételesen megengedhet; a rendeltetési hely hatósága az azonnali levágás ellenőrzése végett szintén azonnal értesítendő 5. Ragadós száj- és körömfájással fertőzött vagy pedig vószkeriiletbe tartozó vészmentes községből hasított körmü állatoknak külön engedélyem alapján a budapesti közvágóhidakra való szállithatása iránt folvo évi október 2-án kiadott és a 231 sz. „Állategészségügyi Ertesitő“-ben, valamint a „Földmivelósi Ért<,_'itő“ f. évi október 5-én megjelent számában közzétett 88,400. sz. rendeletem hatályban marad. 6. Vészkerületbe tartozó, de vészmentes közegből hasított körmü állatok halaszthathatlan szükség esetében gazdasági munkák végzése, vagy tovább tartás czéljából, a vészkerületből a II. fokú hatóság által a törvényhatósági m. kir. állatorvos meghallgatása után adható engedélylyel ugyanazon törvényhatóság területére kibocsájtható, ha pedig más törvényhatóság területére terveztetik az elszállítás, akkor az engedély megadásához a rendeltetési hely II. fokú hatóságának előzetes hozzájárulása kikérendő. Ilyen engedélyben azonban ki kell kötni azt. hogy közvetlenül az állatok elindítása előtt, azoknak tartózkodási helyén a járási (városi) m. kir. állatorvos az összes hasított körmü állatokat megvizsgálja és hogy a község vészmentességéről közelebbi meggyőződést szerezhessen, továbbá a lábonhajtás kizárólag vészmentes helyekre legyen utalva és hogy 20 kilométernél hosszabb lábonhajtás ki legyen zárva úgy, hogy ennél nagyobb távolságra a szállítás vasúton történjék, végül pedig, hogy ezen állatok a rendeltetési helyen 8 napig teljesen elkülönítve tartassanak. 7. Önként értetik, hogy vészkerület területén belül állatvásár hasitott körmü állatokkal nem tartható és hogy vészkeriiletből hasitott körmü állatnak állatvásárra való kivitele ugyancsak feltétlenül tilos. Ragadós száj- és körömfájással fertőzött járás egész területén és az ilyen járással körülvett rendezett tanácsú város vagy törvényhatósági joggal felruházott város területén tartott országos és heti állatvásárokra hasitott körmü állatoknak felhajtását további rendeletemig feltétlenül megtiltom. Ezen tilalom kiterjed a vészmentes járásban fekvő azon községre is, a mely fertőzött járásnak fertőzött községével vagy pedig fertőzött r. t. város illetve thjf. város területével határos. Egyéb területeken az állatvásárokra hasitott körmü áltatok felhajtása általában szabad, de csakis ott, a hol az előirt módon bekerített és berendezett állatvásártér van, a melynek minden egyes bejárójánál az állatvásár tartamára egy állatorvos működjék, a ki a behajtandó állatokat és azoknak marhaleveleit alaposan megvizsgálja. Állatvásáron az átlagos felhajtáshoz mérten elegendő számú állatorvosról a vásárjog tulajdonosa illetve bérlője köteles gondoskodni; e részben való mulasztás esetében az I. fokú hatóság a pótlás iránt a tulajdonos, illetőleg bérlő költségére haladéktalanul intézkedni és a mennyiben a fél hibásnak látszik, ellene a kihágási eljárást (1888. évi VII. t.-cz. 153. §. a) pontja) megindítani tartozik. A vásáron vett azon hasitott körmü állatok, a melyek a rendeltetési helyre két napon belül el nem hajthatók, kizárólag vasúton szállitandók el; ennek folytán, ha ilyen állatok két napot meghaladó hajtáson éretnek, azok azonnal feltartóztatandók, m. kir. állatorvos által megvizsgáltatandók és ha egészségeseknek találtatnak, az állatbirtokos által a legközelebbi marharakodó állomáson a rendeltetési helyre feladandók. 8. Az 1888. évi VII. t.-cz. 12. §-a arra kötelezi a mészárosokat, marhakereskedőket és marhahizlalókat, hogy nem községükben szarvasmarha megvételét, illetve behozatalát a községi elöljáróságnak 12 órán belül bejelentsék és a marhalevelet annak átadják, továbbá, hogy az ilyen szai’vasmarhát csak a községi marhaállománytól elkülönítve legeltethessék és a behozataltól számított 8 napon át elkülönítve helyezzék el. A törvény eme rendelkezésének legszorosabb végrehajtására ezúttal is felhívom a hatóságok figyelmét. 9. Hasitott körmü állatok levágott állapotban a belföldi forgalomban a vágóbiztos egészségi bizonyítványával szabadon szállíthatók. 10 Ragadós száj- és körömfájás okából a íei- tőtlenités keresztülvitele az 1890. évi 16,583. számú itteni körrendelet szerint eszközlendő. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletem haladéktalan és kiterjedt módon leendő közzététele, nemkülönben annak pontos végrehajtása iránt gondoskodni szíveskedjék. Budapest, 1902. október 15. Darányi s. k. Felelős szerkesztő : BÁNÖCZY BÉLA. NYÍLT-TÉR. Áldozat-készség. Friedmann Pinkász malomtulajdonos ur követésre méltó példát állított föl, midőn a Földmivelésügyi M - niszter ur által kedvezményes árban engedélyezett nagyobb mennyiségű terménynek megőrlésénél a vámolást felére bocsátotta le. A miért is Poroskó község lakossága nevében hálás köszönetiinket, annál is inkább tolmácsoljuk, mivel községünkben általánosan tudott dolog az, hogy a folyó évi árviz malmát és csatornáját annyira megrongálta, hogy annak helyreállítása tetemes költségébe került, mely által súlyos csapásokat szenvedett. Kelt Poroskón, 1903 február hó 14-én. Pukán Emil, Legeza György, helyettes körjegyző. 882 h. biró. 42:! sz A szobránczi járás föszolgabirájától. k i. 9U3.-------------------------------------------------------------Pályázati hirdetmény. A jcsztrebi körjegyzőségben elhahálozás folytán üresedésbe jött körjegyzői állásra ezennel pályázatot hirdetek s felhívom mindazokat, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy a7. 1886. évi XXII. t.-cz. 73. §-ban megkívánt 24 éves életkorukat s nagykorúságukat, valamint az 1900. évi XX. t.-cz. 3. §-ban megkívánt képesítést igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket 1903. évi február 25. napjának 9. e. 12 órájáig hozzám annyival is inkább adják be, mivel később érkező pályázatok figyelembe vétetni nem fognak. A választás határideje 1903. évi február 26. napjának délelőtti 10 órája. Javadalmazás : Évi fizetés ............................... 900 K. Évi lakbér, úti- s irodaátalány 500 K. A szabályrendeletileg megállapított magánmunkálatokért szedhető dijak. Kelt Szobráncz, 1903. évi február 10. Tomcsányi István, 377,2—2 főszolgabíró, D HIRDETÉS. lesó és előnyös kölcsönt kaphatnak 12 évi törlesztésre 1600 koronát meghaladó törzsfizetéssel biró állami, megyei tisztviselők és katonatisztek az Osztrák-Magyar Első Tisztviselő Egyesületnél. Kölcsönök megbeszélése tárgyában készséggel 385 nyújt felvilágosítást az Ungvári üparosszövetkezet, —---------- mint ^ügynökség. --------------Kaffka Béla, ungvári iparszövetkezeli üzletvezető. 443. szám. Ung vármegye árvaszékétöl. á. sz. 19U3. , árverési hirdetmény. Ung vármegye árvaszéke, mint gyámhatóság közhírré teszi, hogy a Kovássy Elemérné szül. Berhelyi Katinka és kiskorú Berhelyi Sarolta tulajdonát képező kereszti 4, tasolyai 51., porosztói 97. számú telekjegyzőkönyvekben foglalt 1200 O-ölével számított 670 holdnyi ingatlan birtok egészben, esetleg részben 1903. évi márczius HÓ 30-ik napján Ö. C. 10 órakor Kereszt községében özv. Neuman Miksáné és társa haszonbérlők lakásán nyilvános árverésen el fog adatni. Miről árverelni szándékozókat oly megjegyzés és figyelmeztetéssel értesíti, hogy az árverési feltételek az árverés megkezdése előtt a helyszínén az árvaszéki kiküldött által fognak megállapittatni és hogy az óvadékra szükséges 22,120 korona készpénzt avagy óvadékképes értékpapírt magukkal hozni el ne mulasszák. Kelt Ungvári, Ung vármegye árvaszékének 1903. évi február hó 16. napján tartott tanácsüléséből. Horváth Dezső, 388 árvaszéki elnök. 202. szám. K. B 1903. Kivonat Ung vármegye közigazgatási bizottságának 1903. február 10-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Kereskedelemügyi m. kir. ministernek 6289/903. sz. leirata, melylyel a sátoraljaújhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal által a Latorcza folyón létesítendő 15. sz. átvágás czéljaira Xagygeőcz község határában Jászay Gyula tulajdonából elfogla’andó 690 D-ölnyi területre nézve a földmivelésügyi miniszter ur kérelmére a kisajátítási eljárást az 1881. évi XLI. t-ez. alapján elrendeli. Határozat: A közigazgatási bizottság a fenti ministeri leirattal elrendelt kisajátítási eljárás foganatosítására az 1881. évi XLI. t-ez 33. §. alapján Lőrinczy Jenő vármegyei alispán elnöklete alatt Czibur Vilmos műszaki tanácsos és Kende Zsigmond nagygeőczi földbirtokos bizottsági tagokból álló bizottságot küldi ki s a bizottság mellé jegyzőül Fehér Ákos vármegyei aljegyzőt rendeli ki és a helyszíni tárgyalás határidejét Xagygeőcz községbe 1903. évi márczius hó Il ik napjának délelőtt 10 órájára tűzi ki, miről a kisajátítási terv és összeírás megküldése mellett Xagygeőcz község elöljáróságát oly felhívással értesíti, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegye ki és erről, valamint a tárgyalás idejéről az érdekelt félt haladék nélkül értesítse a helyi nzokásokhoz képest. Mennyiben pedig a kisajátítás által érdekelt Jászay Gyula a kisajátitási összeírás szerint Amerikában ismeretlen helyen tartózkodik, utasítja a közigazgatási bizottság a kiküldött bizottságot, hogy fentnevezett részére a kisajátitási törvény 37. §-a értelmében ügygondnokot nevezzen ki s neki jelen határozatot vétív mellett kézbesittesse. Utasittatik továbbá a bizottság, hogy a kisajátitási eljárás befejeztével a felmerült eljárási költségekről, — ideértve a kinevezendő ügygondnok dijait is. — szerkesztett számlát megállapítás és a felmerült eljárási költségek behajtása iránti intézkedés megtétele czéljából a közigazgatási bizottsághoz terjessze be. A kisajátitási törvény 34. §-a értelmében elrendeli végül a bizottság, hogy jelen határozat a Budapesti Közlönyben egy ízben és az „Ung“ lap három legközelebbi számában közzé tétessék, valamint hogy jelen határozat a kiküldött bizottság tagjainak, a sátoraljaújhelyi kir. folyammérnöki hivatalnak és Nagygeőcz község elöljáróságának vétív mellett kiadassák. Kelt Ung vármegye közigazgatási bizottságának 1903. évi február hó 10-ik napján tartott üléséből. Lőrinczy Jenő, a ispán, 387,1 - 8 mint a közig, bizottság h. elnöke.
