Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-01 / 5. szám
5. szám. Molnár Amália 10 darab; Naményi Elza 7 drb; Guláosy Ida és Anett, Lippay Irma, 5—5 Szó- ráth Ilonka 8 drb; Sznistsák Gizella, Linner Erzsi, Blanár Joláuka 2—2 drb; Csere Józsefné, Komka György né. Ladányi Ilona, Fekete Margit és Ida, Fii- zélyi Margit, Fekete Margit 1 — 1 darab. — A rendezőség a felüilizetőknek. tombolatárgyakat adományozóknak, Fekete Zsigmond, Fekete István és Widder Jenő uraknak a kocsik szives átengedéséért, a tantestület két női tagjának, Molnár Amália és Linner Erzsinek a terem díszítése, a tombolatárgyak és vacsora elrendezése körül kifejtett buzgalmukért, az ungvári derék fiatalságnak a buzgó közreműködéséit hálás köszönet mond. Bene Ferencz ur keresetlen. de őszintén igaz szavakkal már mondott köszönetét, ez utón is ismélik köszönő szavaikat Fekete Zsigmond urnák és családjának azért a magyaros vendégbaráti fogadtatásért, melyben rövid idő alatt kétszer volt kellemes részök. (B. Ő-) Aargitay Tihamér festőművész, ki több mint két évig tartózkodott városunkban, most Újpesten bérelt műtermet, ahol nagy lelkesedéssel és munkakedvvel dolgozik hatalmas vásznán, melyet Karcsaván kezdett meg. A Virradat-ot egyéb festményeivel együtt kollektiv fogja kiállítani a városligeti műcsarnokban és az április ü-án megnyíló kiállítás iránt már most is nagy érdeklődés mutatkozik. Margitay diófa-utezai műtermében a múlt napokban megjelent Kämmerer Ernő, a képművészeti múzeum és o;szágos képtár igazgatója és Berzevic/.y Albert, kik mindketten örömteljes meglepetésüknek adtak kifejezést a látottak felett és a kiállításnak nagy sikert jósoltak. A mester egyéb megrendelésein kívül most festi egyszersmind Desse\\ff\ Arisztid portraitját. Ez is tárlatra kerül Margitaynak Ungváron és Karcsaván festett képeivel együtt. * A vasúti jegyek ellenőrzése. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a következő hirdetményt bocsájtotta ki: A menetjegyekkel történt számos visszaélés szükségessé tette, hogy a jegyek és egyéb igazolványoknak ellenőrzését fokozottabb mérvben a legbehatóbb módon eszközöltessük és ez érdekből az üzletszabályzat 21. szakaszában, illetve annak 11-ik póthatározmányában foglalt határozmányoknak feltétlenül érvényt szerezzünk. Érdekelt közegeinket, úgymint a kapusokat, a jegy- vizsgáló kalauzokat és az ellenőrökéi szigorúan utasítottuk, hogy az utazó igazolványoknak és pedig úgy az egyszeri utazásra szóló, mint az időszakos, vagy állandó érvénynyel bíró (szabad, bérlet stb.j jegyeknek előmutatását, a várótermekbe illetve a pályaudvarra való belépésnél és útközben a vonatokban mindenkitől — kivétel nélkül — feltétlenül követeljék, továbbá elrendeltük, hogy mindenkor megköveteljék azt, miszerint az utasok a pályaudvarok elhagyása előtt a további utazásra már nem érvényes utazóigazolványukat felmutas- sákés a további utazásra még érvényes utazóigazolványukat a jegyelszedőknek átadják |Midőn a fentebbiekre*s arra is, hogy a külföldön hasonló szigorú intézkedések állanak fenn, — az utazó közönséget figj'elmeztetjük, egyúttal kérjük, hogy a menetigazolványt — időveszteség és egyéb, a menetjegy előkeresésével járó kellemetlenség kikerülése végett — saját érdekében kéznél tartani és közegeinknek a menetjegyek előmutatására irányuló kötelességszerii felhívásának ellenvetés nélkül megfelelni szíveskedjék. * A helybeli Őse ellesed vemmes izraelita jótékony egylet a napokban tartotta évi beszámoló gyűlését, mit áldomás követett. Az áldomáson beszédet mondott Reichfeld Baruch egyleti szónok Füntzler Henrik egyleti elnök és Ország .Jakab dr. egyleti orvos. Ez alkalommal több uj tag vétetett fel, kik adományokat juttattak az egyletnek. Nevezett egylet köszönetét nyilvánítja a következő adományozóknak: Lencbtag Gyula, Heumaun Bernát, Friedliinder Juda és Hermann, Gutmann Herman, Halpert Dávid, Elfér Márkusz, Rosenbaum Emil és József, Jaku- bovits Ignácz, Unterberger Herman, Grünberger Elek, Mittelmann Samu, Schreiber Márkus, Reismann Ignácz, Farkas Mayer és Mittelmann Józsefnek. * Betiltott naptár. Lapunk ez évi 3. számában közöltük, hogy Firczák Gyula püspök a Melles Emil főesperes által az 1903. évre kiadott „A mária- pócsi csodatevő boldogságos sziiz Mária naptára" czirnü naptárban levő egyházi szertartások végzésére készített útmutatás használatát az egyházmegye területére betiltotta. Melles főesperes e betiltásra vonatkozólag hosszabb közleményt jelentetett meg a Szatmáron megjelenő Heti Szemle ez évi 5. számában, melynek reprodukálására lapunkat is felkérte. E kérelemnek azonban helyszűke miatt nem adhatunk helyet s igv az ügy iránt bővebben érdeklődőket utaljuk a Heti Szemle múlt hóban megjelent 5. számára. * Az Ungfelvidék 64 községének távolsági táblázata, melyet a kereskedelmi minisztérium által múlt évben kiadott legujabbi s illetve ez időtől egyedül érvényes távolsági térképek alapján a helybeli m. kir. főerdőhivatal állított össze, könyvnyomdánkban sajtó alatt vau. A távolsági kimutatás l példánya 1 K 30 f, kemény táblára huzva 1 K 80 í-órt megszerezhető. A megrendeléseket a nyomtatandó példányok számának megállapítása végett február hó 15-ig kérjük. Tisztelettel Székely és Illés. A kóser-hus. Mózes törvényei szigorú különbségét tesznek a hús és hús között a zsidókra vonatkozólag és meghatározzák azt, hogy a zsidó ember csakis kóser-hust fogyaszthat. Az egyre növekvő nyomorúság azonban e téren is megteremtette a tisztességtelen versenyt, úgy, hogy a kereskedelmi miniszter most rendeletiteg kél a kóser-hus védelmére. A rendelet szerint 40—400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büutettetik az, ki ezégén, üzleti helyiségén, nyomtatványain vagy hirdetésein oly megjelölést hasz"Cr HST <3r nál. hogy kóser-hust árusít, tényleg azonban nem kóser- hust árusít, valamint kihágást követ el és a rendőr- hatóságok által’100 (egyszáz) K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén pedig, ha előbbi cselekménye elkövetésétől számitandőlag még két év el nem telt, 200 (kettőszáz) K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, ki kóserhust árusít anélkül, hogy erre az el- árusitás helyén fennálló izraelita hitközségtől engedélyt nyert volna, továbbá azt, ki az említett engedély nél- j kül állatot az izraelita vallás által előirt szertartásnak megfelelő módon levág vagy levágat. * A katonai lovak szavatossága. A közös hadügyminisztérium a hadsereg lóügyéről szóló szabályzatot módosította. E módosítás következtében a hadügyi kormány az eladott lovak semmiféle hibájáért som vállal szavatosságot. Az eladó-bizottság köteles közve- tetlenül minden árverés előtt a megjelent vásárlóknak tudtára adni, hogy a hadügyi kormány nem szavatol semmiféle hibáért, akár fönnállanak ezek már az eladáskor és észrevehetők, akár pedig később derül ki a hiba. Minden vásárló köteles ennek a föltételnek elfogadását az árverési jegyzőkönyvben megerősíteni. * Munkások kötelező biztosítása. Az 1902. évi XIV. t-cz. tudvalevőleg kötelezővé tette a gazdáknak, hogy a cséplőgép mellett alkalmazott munkások közül a kéveadogatókat, etetőket, fűtőket baleset ellen biztosítsa Az országos segitőpénztár megállapította ez évre, hogy mely dijakat tartozik a gazda fizetni, ha csak a törvényben biztosíttatni köteles munkásokat Íratja be a segitőpénztárba, vagy pedig ha összes munkásairól gondoskodik. E szerint kézi erejű cséplőgép, szecskavágó gép után az azoknál alkalmazott őrlő, daráló-, zúzó-, aprító-, morzsoló-, vágó- és fűrészgépek mellett alkalmazott s biztosítani kötelezett munkások után fizet a gazda évenkint 3 K-t, ha pedig az ezeknél foglalatoskodó minden munkását biztosítja, 5 K-t, járgányos gép után a biztosítási kötelezettek után 0 K-t, az összes munkások után 10 K-t. gőz vagy motoros cséplőgép után a biztosíttatni kötelezettekért 12 K-t, az összes munkások után 18 K-t, ha két lóerejü gépeknél az összes munkásokat biztosítja a gazda baleset ellen. 22 K évi átalánvbiztositási dijat fizet. Takarmány előkészítésnél alkalmazott összes munkások után a fizetni való 10 K. Bővebb felvilágosításért az országos munkássegitő pénztárhoz kell fordulni, Alkotmány-u. 16. * Házassági statisztika. Ungvár városában 1903. január 24-től január 31-ig házasságot kötöttek a következők; Péntek Ferencz és Kerekes Mária, Bara- bács József és Bovánkovics Ilona, Saláta András és Prajdka Katalin, Váradi János és Eeszler Róza. Hivatalos közlemények. ___ íi!)ri5fi/íH. 1. sz. M. kir. füldmivelésűgyi miniszter. Valamennyi vávmegyei és városi törvényhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy Wehle Emil bécsi droguista ..Porkin“ és „Perusin" nevek alatt oly jállalhizlaló szert, illetőleg gyógyszerkeveréket hoz forgalomba, a melyre nózveaz 52884/1896. számúrendeletem értelmében engedélye nincs. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy a menynyiben ezen gyógyszerkeverék a törvényhatóság területén forgalomba hozatott volna, azoknak árusítói ellen fent idézett rendeletem a) pontja alapján a megfelelő eljárást indítsa meg. Budapesten, 1903. január 7. A miniszter helyett: Kiss s. k., államtitkár. 2 !IÜ3. m. k. Ung vármegye thtósági munkásközvetitőjétol. Felhívás Ung vármegye területén működő valamennyi körjegyzőségi munkásköz vetítő úrhoz. A körzeteikben levő munkát keresők kimutatásának 20 nap alatti, vagyis f. évi február lm 20-ig beterjesztését kérem. l égvárt, 1903. január 30. Kende István, Ihatótági munkásközvetilő. 1'507/902 Besztercze-Naszód vármegye alispánjától sz. alisp. Valamennyi városi és vármegyei törvény- hatóságnak. Elmezavarban szenvedő Nagy Róza toloncz és 3 kiskorú leánya Róza, Ilona és Vilma illetőségének megállapítása czéljábúl tisztelettel felkérem, hogy Os- váth Sándort, kiről csak annyi biztos, hogy körülbelül 1895-ben uradalmi számtartó volt Mikeszászon és kivel Nagy Róza vadházasságban élt, törvényhatósága területén nyomoztatni s feltalálás esetén úgy az ő. valamint Nagy Róza illetőségi viszonyaira és gyermekeinek születési helyére nézve kilmllgaltatui és a felvett jegyzőkönyvet hozzám áttenni szíveskedjék. Nemleges értesítés nem kéretik. Beszterczén, 1902. deczember 20. Küalesz,. alispán. 78372/VItl A 1902 sz. M. kir. kereskedelemügyi miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Felmerült esetek elbírálása alkalmával arról győződtem meg, hogy a volt földmivelós-, ipar és kereskedelemügyi miniszter ur által a kóserhus árusítása tárgyában 1R8S. évi szeptember hó 18-án 48151. sz. a. az akkori bel-, valamint a vallás- és közoktatásügyi 5. oldal. miniszter urakkal egvetértőleg kibocsátott rendelet az izr. hitközségek jogos s a rendeletben kifejezésre juttatott igényeinek megoltalmazására nőm minden esetben nyújt módot. Az idézett rendelet kijelenti, hogy a kóserhus árusítása nem tartozik a szabad ipar körébe, hanem az izraelita hitközségnek kizárólagos jogát képezi, minélfogva kóserhust csak annak szabad árusítani, ki erre az illető községben fennálló izr. hitközségtől engedélyt nyert. Azonban daczára e kifejezett tilalomnak, s da- czára annak, hogy a rendelet kibocsátója e tilalomnak a rendelet szövegéből kivehetőleg büntető sanctiót is akart adni, a kóserhus eugedély nélkül való árusításának ténye e rendelet alapján még sem büntethető. Az idézett rendelet 4. §-a ugyanis nem foglal magában büntető sanctiót, hanem csupán az ipartörvény 58. §-ra és 157. §-nak d) pontjára utal, midőn kijelenti, hogy az idézett törvényszakaszok alapján büntetendő az, ki az izraelita hitközség engedélye nélkül oly felírást vagy megjelölést használ, hogy ő kóserhust árusit, mig a rendelet 5. §-a, mely már önálló büntető sanctiót foglal magában, csak az állatoknak engedély nélkül az izraelita vallás által előirt szertartásnak megfelelő módon történt levágását vagy levágatását rendeli büntetendőnek. A rendelet megalkotásakor a 4. §. volt az, mely a fentebb jelzett tilalomnak büntető sanctiót kivánt adni. — a 4. §. szövege szerint ugyanis a 157. §. d) pontja alapján büntetendő az, ki az izr. hitközség engedélye nélkül kóserhus árusítását jelző jelvényeket, vagy felírásokat használ, vagyis a rendelet 4. §-a az ipartörvény 58, és 157. §. d) pontját ez esetben ugv magyarázza, hogy az idézett törvényszakaszok alapján büntetendő a kóserhus árusítását jelző feliratnak engedély nélkül való használata abban az esetben is, ha az illető tényleg kóserhust árusit. A törvényt azonban igy magyarázni nem lehet, s az idézett törvényszakaszok alapján csak az büntethető, ki a jelzett feliratokat használja anélkül, hogy kóserhust tényleg árusítana. Mindezek folytán a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök s a vallás- és közoktatásügyi miniszter urakkal egyetórtőleg s hozzájárulásukkal az idézett rendelet 4. és 5. §§-ainak módosítását határoztam el és pedig a 4. §-t olykép találtam módositan- dónak, hogy azzal az ipartörvény 58. §. és 157. §. d) pontja alá csakis oly kihágások vonassanak, a melyek az idézett törvényszakaszok helyes és egyedül elfogadható értelme szerint tényleg oda is tartoznak, vagyis, hogy az idézett törvényszakaszok csak arra az egyénre nyerhessenek alkalmazást, a ki kóserhus árusítását jelző jelvényeket vagy felírásokat használ, tényleg azonban nem kóserhust, hanem más húst árusit. A 4 § első bekezdésének szövegét következő- képen állapítom meg: „Az 1884. évi XVII. t.-cz.-be foglalt ipartörvény 58. §-a, illetőleg 157. §. d) pontja alapján az iparhatóságok által 40—-400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik az, ki ezégén, üzleti helyiségein, nyomtatványain, vagy hirdetésein oly megjelölést használ, hogy kóserhust árusit, tényleg azonban nem kóserhust, hanem más húst árusit. A 4. §. második bekezdésének szövege változatlanul marad. Az 5. §-t olykép találtam módositandóuak, hogy az e szakaszban foglalt büntető sanctió alá vonassák az is, a ki kóserhust árusit anélkül, hogy erre az el- árusitás helyén (községben, városban stb.) fennálló izr. hitközségtől engedélyt nyert volna. Ezen szakasz első bekezdésének szövegét következőképen állapítom meg: „Kihágást követ el és a rendőrhatóságok által 100 (egyszáz) K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén pedig, ha előbbi cselekménye elkövetésétől szá- mitandólag még két óv el nem telt, 200 (kettőszáz) K-ig pénzbüntetéssel büntetendő az, ki kóserhust árusít anélkül, hogy erre az elárusitás helyén fennálló izr. hitközségtől engedélyt nyert volna, továbbá az, ki az említett engedély nélkül az izraelita vallás által előirt szertartásnak megfelelő módon levág vagy levágat. Az 5. §. második bekezdésének szövege változatlan marad. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletimet a hatósága területén létező összes első fokú ipar- és rendőrhatóságokkal tudomás és miheztartás végett közölje, s egyszersmind az érdekeltek körében is tegye közhírré. Budapest, 1902. deczember 31. Láng. llrilOO—IV ,2. sz. Magyar királyi Belügyminiszter. Valamennyi varmegye alispánjának. Miheztartásul értesítem alispán. urat, miszerint az állami közvetítéssel községeknek részletfizetés mellett kiosztott tenyószapaállatok vételár lefizetésére vonatkozólag addig fennállott azon rendelkezésemet, mely szerint az utolsó részlet lefizetését igazoló adóhivatali nyugta alispán ur utján elém terjesztendő volt: hatályon kívül helyezem és ezen nyugtáknak jövőben felküldésétől teljesen eltekinteni kívánok. Budapest, 1902. deezeinber 31. A miniszter megbízásából: Tormai, min. tanácsos. Klülill/X SZ. Magyar királyi honvédelmi miniszter Körrendelet e Ung vármegye közönségének. A cs. és kir. hadsereg és a m. kir. honvédség legénységének (őrmestertől és ezzel hasonló rendfokozati! altiszttől lefelé) átvonulás alkalmával a szállásadók által kiszolgáltatandó étkezéséért a katonai (honvédségi) javadalmazásból fizetendő térítési összeget, —
