Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-25 / 4. szám
2. oldal. TT 2>T Or 4. szám. későn történt Azt is írja, hogy .érintkeztem az elsősorban érdekeltekkel és illetékesekkel.“ Hát — post testa, amint válaszomnak három héttel előbbi részében bebizonyítottam. S az az érintkezés csak egy kollegámmal s velem történt. Pedig „első sorban" érdekeltek — mások is valának. „Elolvastam az idevágó közlemények némely fontosabbját, pl. a reáliskola 1897—98. és 1900—901. évi vaskos értesítőit," írja odább. — Ugyan: minek az a némely, minek az a pl. Hiszen csak ezt a két dolgot adtam át a t. czikkirónak. Más forrása nem volt. Ha csak nem a „szóbeli" közvélemény, (hogy ne mondjam: közönséges vélemény, amely nem szereti a nyilvánosságot, a sajtót, stb. hanem elbujkál a „verba volant* subája alá), melyet itt egy tehetséges ifjú „Azt mondják"-nak nevezett tárczakötete czimében, de amit másként is nevez a magyar! — — Alább aztán „prima vistá“- nak nevezi észrevételeit, mindjárt meg rá „szerényének az impressziót. Azt tudtam, hogy kiváló zene- virtuózok és zeneszerzők — prima vista-ból játszák a legnehezebb darabokat. Persze, persze: jól tudák a leczkéjüket Tudják pedig, mert — gyakorolták, íarudoziak érdemében. Bezzeg, ha csak „tató impressziókatszerezlek volna a zenedarabokról, több mint bizonyos, hogy nemcsak belesülnéuek a játékukba, de a belépőjegyek árát is — visszakérnék tőlök. Hát a tudósok mindenütt, nálunk is — nem „prima vistá“-ra ítélkeznek. Eddig legalább nem tettek. — Hogy into impresszióit szerénynek is nevezi, azt — megnyugvással veheti tudomásul. Mert biz’ azokat alaptalanoknak is kell tekinteni. Még csak ez a kicsike állítása sem áll meg, mintha az Ung 1. száma a t. czikkiró ur „benyomásain" felül még két közleményben tárgyalta volna a reál- és polgári-iskola ügyet. Mert bizony csak egy közleményben cselekedte. Ha csak azt a hirecskét is nem veszi érdemleges „közlemény “-nek, hogy a czikkére a reáliskolái igazgató — válaszolni fog. — Azt írja alább, hogy Nagy kallót nem Untja középiskolai helynek! Hogy miért nem tartja annak,adós marad a felelettel. Nem lévén tehát érve, nekem sem lehet ellenérvem. De hát akármennyire nem tartja is Nagykál- lót középiskolai helynek, mégis középiskolai hely az, lévén 4 osztályú gimnáziuma. S annak, hogy mert fogyott le főreaiból 4 osztályú reáliskolává, majd, hogy miért vedle t át 4 osztályú reáliskolából 4 osztályú gimnáziummá, megvan a maga oka; még pedig az, hogy a vasúti vonalat Nyíregyházának vezették, az kapta meg a törvényszéket is, a közgazdasági forgalom is oda terelődött és Nagykálló még régi hites vasára/ is megszűntek ilyennek lenni Fagyott hát a tanulók szama. De mégis megmaradott középiskolai helynek, mert ezen a kérdésen (éppen úgy mint az ungvári reáliskola sorsán) — a törvényhozásban és a Ilin, ■■mi i MH« -III in ..mu—mm«—mé—mwMm«—m zium „jóformán már is elvesztette élesen kidomborodó, erősen speczialis különálló jellegét: de ezzel elvesztette egyik létokát is.“ Még pedig Herrmann dr. ur eszejárása szerint itt Ungvári is Mert hiszen nem én, de Herrmann dr. ur irta első czikkében, hogy „ Ung vár elsősorban kereskedő város." Annak pedig ugye, hogy nem gimnázium kell. Bizony úgy, t. czikkiró ur, saját igéit olvashatnám a fejére. Mert miért éppen a reáliskoláknak kellene e szép hazában elpusztulni a földszinéről ? Ejnye, ejnye, de megcsontosodott ellenfele a reáliskolai tanszaknak! Szerencsére — mint válaszom már megjelent részében kimutattam, a reáliskolák ennek daczára is meg fognak élni. — Hogy „elsősorban Ungvár városa mindig polgári iskolát kért volna," ez az állítása is csak akkor állna meg, ha csupán a szavak egymásutánt következésére és nem egyszersmind az értelemre is építünk. Ezt az adatot szintén évi Értesítőnkből vette, ahol az intézet történetében a 4. lapon emlitém, hogy a város polgáriskolát vagy reáliskolát kért. Tehát nem első sorban polgáriiskolát, hanem igy ni: polgariiskólát vagy reáliskolát. — Minek komoly dolgokban, idegen, a helyi viszonyokban nem jártas embernek, egyes szavak egymásután való következéséből érvet kovácsolnia! Aztán ezt állítja: „Pár nappal czikkem beküldése után pedig most decz. 31-én kimondotta a városi közgyűlés, hogy a jelenlegi reáliskola nem felel meg czéljával, s hogy vagy legyen nyolez . osztálya, vagy állítsanak helyette felsőbb polyariisko.at." Hát erre a felelőt ez: A képviselő testületben nem azt állította az illető tisztelt képviseleti tag ur, (ahogyan Herrmann dr. ur a maga czéljai szerint mondja), hogy a „jelenlegi reáliskola nem felel meg czéljának," hanem azt mondotta, hogy nem felel meg a kivánalmaknak és odatette az illető indokolásul azt, hogy nem felel meg azért, mert a 4. osztály elvégzése Után a szegény ifjak életpályájoktól el \annak zárva Ez pedig- más valami Ez egy helyzet koustatálása. A Herrmann ur apodiktikus (mert minden kijelentése az!) áliitasa pedig az intézet működését, értékét, bel- életet érinti. Azt sem mondotta az illető képviseleti tag ur (és a közgyűlés sem azt fogadta el,) hogy legyen a reáliskolának 8 osztálya, vagy állítsanak helyette felsöbű polgáriiskolát Ezt a T'dlstbo (??) polgári iskolát Herrmann dr. ur irta. Az illető képviseleti tag (s utána a képviseleti határozat) íelsőbb polgári tanintézetet említett. Ezt nemcsak azért irom ide, mert hibásán idézett a t. czikkiró ur, említettem főleg azért, hogy kinyilvánítsam, hogy abban, ha nem tanügyi ember a sokféle iskola közt az egyik, itt — helyütt ismeretlen iskolának nevét nem teljesen hűen említi, semmi megütközni valót nem találok. ■ De tudni kell a szakembernek, hogy sem alsó, sem alsóbb, sem felső, sem íelsőbb polgariskola ------------- ' *------------------------------reáliskola, — mindaddig, amig a Herrmann dr. urat a rokoni vonatkozás ide nem kalauzolta. Remélem, hogy az itt kifejtett kulturpolitizálásának reáliskolánkat illetőleg ütött az utolsó órája. — Erre a száraz tényére (igy irta t. i. a t. czikkiró), hogy „az alreáliskola senkit sem elégít ki,“ nincs mit felelnem. Hogy a a íelsőbb tanhatóságoi és a um. közokt. Minisztériumot kielégíti, azt olvashatta az Értesítőnkből. Hogy a tisztelt szülőket, Istennek hála, már több százat, szintén kielégíti a reáliskola, az édes reményünk, sőt tudomásunk is, máskülönben aligha volnának oly erős verseny és nehéz viszonyaink között oly szép számban tanulóink. És nyilván kielégíti a reáliskola annak 628 tanulónak legnagyobb részét is, akik eddig intézetünkben jártak. Ezek a tényezők bizonyára nem „senkik." Szép dolog, ha másokat is kielégít; de illetékesek mindenesetre a felsorolt tényezők. Ez pedig mind mellettünk van. Hogy a 4 osztályú reáliskola költsége'ből 7 (!) osztályú polgáriskolát lehet fentartani, erre a feleletem, hogy 7 osztályút is lehet, igen is, de majd csak akkor, amikor a polgáriskolának lesz 7 osztálya. Eddig ilyen nincs. Azt, hogy én a latin nyelv tanítását, s a gimnáziumban a numerus klausus behozatalát sürgettem, indokul hozhatta volna fel amellett, hogy én első percz- től fogva minden lehetőt elkövettem a gondozásomra bízott intézet meggyükeresitésére Ez nehezebb munka volt mindenféle összecsőditett (én igy találtam őket) elemekkel, mint — futó impressziókat papirra róvni. Hanem tisztelt uram a latin nyelvi tanítás s a numerus klausus sürgetését sem >ly czélzattal teszi. Ellenkezőleg: nem a reáliskola mellett, de ellene hozza fel. Hol itt a logika ? . . . Különben a numerus klausus nem éppen olyan különlegesség, ahogyan gondolja. Ott a V. K. M. 1891. január 14-én 57. 475/1890. sz. a. ren[lelete, melyet a miskolezi kir. kath. főgimnáziumhoz intézett, mely szerint „a két első OSZ- talyua 65 tanulónál többet nem lehet felvenni." Hogy inkább az elemi iskola V és VI. osztályába járjanak a tanulók, mint a reáliskola I. és II. osztályába, ez állítását igy indokolja: „Az a két osztály (a reálisk. I. és II. t. i) „még csonkább a négynél, a 6 osztályú elemi iskola pedig beíejezett tervü intézet." Nos, a középiskolákban a tantárgyakat legejéről kezdik tanítani. Nyelveket az olvasással, számtant az egyszeregygyei stb. Aztán tanul a gyerek az I-ső és Il-ik osztályban némrt nyelvet, számtant stb. stb. — Már most ime „itt az érem!" : az elemi iskola V. és VI osztálya ,.beíejezett tervü intézet.“ Senki sem állíthatja az ellenkezőt. Nem arról kell itt beszélni, hanem arról, hogy amely ifjú az iparos s főleg a kereskedő pályára lép, az a reáliskolai két osztályban többet és hasznavehetőbbet tanul, mint az elemi iskolai V. és VI osztályban. Aki ezt nőm hiszi el, azzal én nem _ . _____________
