Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-18 / 3. szám

^Da^^uaDoTTTanőd^es Csatorná-ütczakTóí említést sem tesz, holott ezek is a két első választókerület egyikébe tartoznak, tehát azokhoz, melyeknek utczái egyenkénti felsorolást nyertek a tervezetben.

Továbbá nagy felületességre vall az is, hogy az arvaszekről szóló fejezetben még mindig a frt kr. szerepel, holott ma már a korona-értekszámitás a kötelező.

Mindezekre azt mondhatná tán valaki, hogy ezek csekélységek, melyek kellőleg javíthatók, s ezért kar volna a tervezetet meg tárgyalási alapul sem venni.

Erre én azt felelem, hogy e munkát nemcsak azért nem lehet tárgyalási alapul elfő-, gadni, mert felületes, hogy hézagos, hogy azj egyes tisztviselők munkaköre úgy van megállapítva: hogy az törvény- és ministeri rendeletellenes, — de nem lehet azért sem, mert csonka, mert egyes alkalmazottak munkaköre egyáltalán nincs még felemlítve sem, mint pl. az arvaszéki jegyző, a közgyám, az iktató, kiadó, az Írnokok, a „gazda, vagyis vágóhídi felügyelő,“ a kertész stbbié.

A szépitészeti bizottságot pedig egészen elejti a tervezet, holott különösen az utóbbi időben (mint pl. a Berger-fele építkezésnél) a tanács nagyon is gyengének bizonyult arra, hogy építkezési ügyeket önállóan intézzen.

Az érthetetlenségig menő tájékozatlanság és a közigazgatas terén teljes járatlanságra vall — ismételjük — az egész tervezet, ugynanyira, hogy ennek bizonyítására ugyanannyit lehetne összeírni, mint maga a füzet, mely uj rendet volna hivatva teremteni.

Ennek bizonyítására idézünk még néhány olyan furcsaságot, hadd lássa tisztán a közönség, hogy nekem van igazam.

így pl. a tanács ügykörére azt mondja a tervezet, hogy „alkalmazza és elbocsátja a rendőrbiztost,“ holott rendőrbiztosi állás szervezve nincs. Továbbá, hogy „intézkedik az iskolaszék által előterjesztett ügyekben;“ az iskolaszéket pedig hiába keressük a tervezetben.

Az árvaszék s e g é d-személyzetének mondja

Itt mar csakugyan ^meglátszik, hogy minden szentnek maga felé hajuk a keze.

A polgármesteri összjövedelem 6000 koronában van megállapítva, három tanácsosé pedig 1800—1800 koronában, (lehat mindhárom tanácsos összjavadalma 600 koronával kevesebbre, mint magae a polgármestere), holott most már a tanácsosoktól is érettségi bizonyítványt követel kvalifikáció gyanánt. (És még e 6000 K mellett kiköti, hogy a polgármesternek egy teljesen az ő rendelkezése alatt álló szolga adandó, akinek 600 K évi fizetés es ruhailletmény jár.)

Mar pedig, aki tudja, hogy a tanácsosok, ha lelkiismeretesen es a közönség javara akarjak hivatásukat betölteni, legalább is a napi hat hivatalos órát kénytelenek betartani, (igaz, hogy jelenleg be nem tartják,) az beláthatja, hogy a nekik egyoldalulag tervbe vett fizetesemelés nagyon csekély s ily fize.és- rendezés mellett megint csak ott leszünk, ahol most, amikor a mellekjövedelmekre van utalva a városházán majd mindenki, hogy úgy ahogy megélhessen.

Hisz én úgy tudom, hogy a fizetéseknek rendezése esetén a képviselőtestületnek komoly szándéka minden mellékjövedelmet beszüntetni s az eddig megengedetteket s egyesek jövedelmét, mint pl. redia-penz, az adóintések dija, kiküldetési napidijak stbbi, a közpénztar javara sorozni.

Ha pedig ezeket az egyesektől elveszi a képviselőtestület, akkor illő, helyén való, hogy minden egyes hivatali állást betöltő legalább is oly javadalmazásban részesüljön, mely a közfelfogás szerinti „megélhetést“ mindenkinek egyformán biztosítja.

A polgármesternek mindent, a többinek alig valamit, ez nem lehet czélja a képviselő- testületnek; amennyiben pedig az előttem levő szabályrendelet-tervezet csakis ezt s nem azt tükrözi vissza, hogy a szabályrendeletből a nagyközönség is megtudhassa, hogy a városházán kinek mi a kötelessége s hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak tisztességes megélhetése biztosítva legyen, ismételve kiReáliskola —'polgáriskola (Zárszó.)

Herrmann dr. ur egy héttel a támadásban mindig elül jár. Én a védelemben csak nyomon követhetem őt. így történik aztán, hogy azon lapban, a melyben én még csak megelőző czikkelyére válaszolok, már újabb támadással szolgál: hát nagy meglepetésére ugyanazon számban olyat kifogásol, amivel hallgatott volna, ha ő volna egy héttel hátul, nem én. Am annak a körülménynek, hogy ő egy közle- mónynyel mindig előnyben van, eredménye rám az, hogy az ő „Nro II. benyomásaira" az én válaszom. bár még január 11-én beküldtem, amaz okon (és tér- szüke miatt) csak akkor jelenhet meg, amikor ő már a „Nro 111. benyomásuk" — vegei olvashatja a lapban.

Lássuk tehat a „Nro II. benyomások" állítása.t.

Azt irja Hertmann dr. ur, hogy „Nemely futó impresszióról kivánt számot adni." —- „Futó impresszió," — mi az? Talán futólagos inkább! Bizony mondom : nagyon futólagos !

„Nem volt, nem lehetett szándékom," — folytatja — „hogy belemélyedjek azokba az ügyekbe, melyeket csak érinteni akartam és hogy behatóan tanulmányozzam azokat.“—Nos, hat ez a „vallomás“ igazán nemcsak megrögzítésre érdemes, de ezeket az elvi (?) kijelentéseket egyenesen ki kell szögezni a közvélemény oszlopára.

Állítja maga-magáról, hogy nem volt szándéka belemélyedni az ügyekbe, nem volt szándéka behatóan tanulmányozni a dolgokat, amelyekben a közvéleményt felvilágosítani akarta. Hát csak nem lehetett szándéka a közvéleményt megtéveszteni?!

Mert, aki készületlenül és avatatlanul bolygat meg egy ügyet és maga elismeri magáról, hogy még csak szándéka sem volt a dolgok mélyére hatni, belemélyedni, az azt az ügyet érdemlegesen meg nem világíthatja, igazaiba a maga nézeteit nem helyezheti. de nem is támadhatja az ügyet. Pedig a t. czikkirő mégis ezt tette. A dolgán nem hogy nem enyhít a mosakodása, de még súlyosabbá teszi különben is súlyos beszámítás alá eső tévedéseit. S ezen súlyos beszámítást nem lehet elütni azzal, hogy kényelmes (és rugalmas) köpönyegül odaírja a czik- kelye felé: „benyomások;" hogy „/utó impressziók"- ról beszél „talán“, „részben“ kifejezésekkel él stb. és hogy nagyhangú állításokat tesz, hogy ez igy, hogy az úgy, — de nem bizonyít semmit. Már pedig bizonyító ereje —csak az érveknek van, nem az apadik- tikus kijelentéseknek, avagy mint a hogyan a Nro III. benyomásokban" teszi — a durva személyeskedésnek. — Nos és talán kevésbé érdemes, kevésbé tiszteletreméltó a következő „vallomása" ? —- „Egy kicsit tehát jobban utána néztem a dolognak." Ez sem megvetendő „vallomás!" De egy kicsit az az „utána nézés"

Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.