Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-18 / 3. szám
2. oldal. TT 2sT <3* 3. szám. Akademikai fantomok helyett ezt a témát volna érdemes behatóbban fejtegetni és nyomatékosan propagálni. Noha ebben nem szakember a szerző, mégis sokkal helyesebben, meggyőzőbben tárgyalja, mint a reáliskolát. Mert itt nem teszi elfogulttá hivatalos állása, itt szabadon követheti hazafias és ember- barati nemes érzelmet és feszélyezés nélkül forgathatja ügyes tollát. Nagyon igaza van abban is, a mit a kereskedelmi iskolák nelytelen elhelyezéséről mond és abban, hogy Ungvárnak szüksége van kereskedelmi rendes tanfolyamra. Ez azonban nemcsak abban az esetben volna szükséges, „ha az állami reáliskola kifejlesztése semmiképpen sem volna elérhető.“ üs ha már nincs Ungvári polgári iskola, de van alreál, hát nem bánom, tessék ezzel kereskedelmi iskolát összekötni, legalább erősebb létokot és czélt nyer e csonka iskola. Ismételten kiemelem, hogy merőben helytelen, a mit a polgári fiúiskoláról mond a szerző; ez intézmény mellett azonban elég ügyesen kardoskodott már Kardos tanár. Nem osztozom egészen szerzőnek az állami polgári leányiskolát illető véleményében sem; de erre még rátérek. Feltűnő azonban, hogy a szerző egy harmadik polgári leányiskolát követel, de polgári fiu-iskolat egyet sem kíván. Hat persze, a leányiskola nem csinálhat concur- rentiát az ő intézetének! Végezetül el akarok bánni azzal a három közlemenynyel, mely a lapok idei 2. számában felelni kíván első czikkemre. Igen sajnálom, hogy Dortsák igazgató úr támadását indokolatlan, — ildomtalan, sőt otromba för- medvénynek kell bélyegeznem. Egy része egyszerűen valótlan, más részé oktalan feltevés, jó részé sületlen személyeskedés, nagy része pedig teljesen mellékes, lényegtelen, alaki dolgokba való izetlen kapkodó kapaszkodás. A kérdés tulajdonképeni lényeget (alreáliskola vagy polgári iskola kell-e inkább Ungvárnak) alig érinti ez arrogáns szószátyarkodás. Nagyon kellemetlen (és szokatlan) nekem, hogy igy kell nyilatkoznom, s hogy ezt kell bizonyítanom; nemcsak az idővesztegetést sajnálom, hanem ellenfelemet is, a ki rokonszem vemet vívta ki úgy eddigi működésével, mint személyes érintkezésével. Az Ízetlenné vált vitát nem a magam auctoritása érdekeben kell befejeznem (azt sem az „Ung“-ban, sem az Ungban nem lehet befejezni), hanem azért, hogy az altalam felvetett kérdésben magánérdekek a közügy karara, meg ne tévesszek a tálán teljesen ki nem alakult helyi közvéleményt. Lassúk hát e három antikritikát! (Vége következik.) A közigazgatási bizottság üléséből.- Január 1-1. — Un? vármegye közigazgatási bizottsága az elmúlt kedden tartotta e havi ülését Gróf Török József főispán elnöklete alatt. Az ülésen előadottakból kiemeljük a következőket. Az alispán deczember havi jelentése szerint tüzesetek voltak Karcsaván, Szerednyén, Radvánczon, Pályinban, Viskán, Lubnyán, Kereszten és Ubrezsen. A kár értéke összesen: 4398 K, melyből 3504 K a biztosításból megtérül A csendőrség 255 esetben teljesített nyomozásokat és pedig 87 esetben bűntett és vétség, 168 esetben kihágások tárgyában. Törvényhatósági úti adóban befolyt 16Í16 K, hátralék 33623 K. A vármegyei házi és gyámpénztárnak a kir. adóhivatal kezelésébe történt átadása minden kifogás nélkül a legnagyobb rendben történt meg. Az árvaszéki elnök által beterjesztett gyámpénztári forgalmi kimutatás szerint a maradvány 1,092,739 korona. A vármegye tiszti főorvosa jelenti, hogy az általános közegészségügyi állapot kedvezőtlen volt. A hirtelen beköszöntött hideg időjárás a már uralkodó fertőző megbetegedések mellett még számos hurutos és lobos légzőszervi megbetegedést idézett elő, melyek a halálozásai számarányt szokatlan magasra emelték. A hevenyfertőző betegedések a következő számban és lefolyással fordultak elő: Roncsoló toroklob és torokgyík: 5 eset egy halálozással. Vörheny: 16 eset 10 halálozással; hasi-hagymáz: 15 betegedéssel, meghalt 2: hök- hurut: 105 betegedéssel, meghalt 9; kanyaró: 41 betegedéssel, meghalt 9; járványos fültő miiigylob: 16 eset. A születési és halálozási viszon3rok a következőképen alakultak. Élve született a vármegye területén 533 gyermek. Meghalt 460 egyén; tehát a születések száma csak 73 esettel múlta felül a halálozások számát. Orvostörvényszéki és rendőri hullabonczolatok és hullaszemlék 9 esetben eszközöltettek. Népiskolák és óvódák 30 esetben, gyógyszertárak 4 esetben, korcsmák, élelmiszerek és italok 81 esetben, vágószékek 28 esetben és gyárak-mühel ek és fürdők 8 esetben vizsgáltattak . A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy deczember havában egyenes adó czimén befolyt 140931 K, hátralék 235.338 K. Haddijban befolyt 8761 K, hátralék 44349 K, bélyeg és jogilleték: 23384 K, fogyasztási és italadó: 67513 K, dohányjövedék: 45326 K. A kir. ügyész jelentése szerint a járásbirósági fogházakban összesen 50 férfi és 21 nő van letartóztatva, Bbbol vizsgálati fogoly : 9 férfi. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister a homoki áll iskolánál a női kézimunka oktatását engedélyezte; a lyutai áll. iskola két termének bebútorozására 800, a horlyói áll. iskola bebútorozására 700, a radvánczi áll iskola butorzatá- nak-festésére 150 körömiét engedélyezett Legeza Jánosné és Laszlovics Anna huttai lakosok, kik egy, a szomszédban pusztitott tűzvész alkalmából az uj állami iskolát a leégéstől megmentették, 30—30 korona jutalmat nyertek. Az őrdarmai áll. iskola részére megvétetett 4000 koronán a Pogány-téle telek, az ungvári két községi óvodának államosítása és megfelelő épületek emelése elrendeltetett azzal, hogy a Kossuth-Lajos- téri áll. óvoda felett a tanfelügyelői hivatal is elhelyezést nyerjen. Á Putka-Helmeczen tervbe vett póstaügynökség tárgyában a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy felkéri a kir. pósta- és távirdaigazgatóságot, hogy amennyiben a póstaügynökség alkalmas egyén hiányában nem létesíthető, a kézbesítő és gyüjtőjáratot rendezze be Fismán Sámuel a nagymihály-pálócz-veskóczi törvényhatósági közút fedanyagának szállítására nézve elvállalt kötelezettségének meg nem felelvén, a közigazgatási bizottság ellene a szerződés 3-ik pontját alkalmazva, a szerződést felbontottnak mondötta ki s utasította az alispánt, hogy a vállalatra szabályszerű árlejtést tűzzön ki. A perecsényi Bantlin-féle vegyigyár részvénytársaság által kiépített dubrinies-csornoholovai gőzüzemű vaspálya folytatásaként tervbe vett lóvontatásu ipar- vasút építésére az engedély megadatott. Ezek után szavazatlapokkal történt szavazás utján az albizottságok alakíttattak meg a következőképen. A fegyelmi választmányba az 1903-ik évre megválasztattak : Dr. Preusz Adolf, Thuránszky Tivadar Dr. Hiersch Károly, Hidasi Sándor rendes, Benkő József és Czibur Vilmos póttagokul A gyámügyi felebbviteli küldöttségbe rendes tagokul megválasztáttak: Dr. Preusz Adolf és Popovics Miklós, póttagul Benkő József. A főispán által kineveztettek : Bradács Gyula és Dr. Spiczer Sándor rendes, Hidasi Sándor póttagul. A várm.pótadó felszólamlási bizottságba: Bradács Gyula, Fejér Emánuel, Popovics Miklós és Dr. Preusz Adolf. A tanítói nyugdijügyi bizottságba tagokul: Lőrinczy Jenő, Bradacs Gyula, orvosokul: Dr. Mijó Kálmán, Dr. Weinberger Mór. Az ipartanácsba rendes tagokul: Peltsárszky Béla, Tomajkó István, póttagokul Klein Ignácz, Orosz Rezső. A börtönvizsgáló bizottságba a főispán által tagokul kineveztettek, Popovics Miklós, Benkő József, Szabó Endre és Czibur Vilmos. Reáliskola — polgáriskola. Még néhány állítást kell megczáfolnom. P. o. „Mig a 4 osztályú reáliskola egyesek érdeke lehet“, (ugyan kik értendők: tanárok, tanulók?) „a 4 osztályú polgáriskola ezrek érdekeit . elégitené ki.“ Ugyan kérem: miért? Talán az állami elemi iskolai 5. és 6. osztálya helyett a polgári iskola I. és II. osztályába fognak járni a tanulók ? De hiszen én úgy hirlapilag, mint az Értesítőnkben figyelmeztettem a szülőket, hogy kár két évet vesziteniök. És volt is foganatja. „Ezrek érdekeit“ . . . Ugyan hol szedné a polgáriskola azokat az ezer tanulókat! És ugyan hová férnének el ? . ., Már amaz állításra, hogy a polgáriskola, „igazán természetes és nem ideiglenes levezetője lenne a gimnáziumnak", még kövérebb betűkkel kell kérdeznem : miért ? Talán, mert a t. czikkiró mondja! Miért lenne a reáliskola ideiglenes levezető csatorna ? És miért „igazán természetes“ a polgáriskola! — Hát fontos^ iskolai ügyekkel ne dobálódZunk oly könnyedén. Állítván, bizonyítsunk is. A mi reáliskolánk tényleg igazi levezető csatornája a gimnáziumnak. Mert azt, hogy a két I. o.-ban egyben-egyben alig 4—5-tel van több tanuló, mint nálunk az I.-ben, az egyenesen és igazán a reáliskola létezésének köszönhető (Mondják némelyek, hogy a munkácsi gimnáziumi internátus- nak is. Véleményem szerint: nem. Mert, ha reáliskolánk nem léteznék, az I. osztály évi 38—40 tanulója bízvást a helybeli főgimnázium I. osztályának a számát növelné 126—130-ra, tehát 1 — 1 osztályban 60-nál többre. S akkor ott lenne a túlzsúfoltság. Mi pedig nincs meg. Ez igaz tény, ezt el kell ismernie annak is, aki barátja a reáliskolának, annak is, aki meghúzta felette a vészharangot — a polgáriskola érdekeben. De álljunk csak meg itt egy kissé. A reáliskolának a tanterve az alsó 4 osztályban a polgáriskolájéval a franczia nyelv kivételével jobbára azonos. Már most Az ős nemzetséget megaranyozni, Régi dicsőségét megujilani Benő hivalása, s ez csak úgy lehet, Ha a báróuővel fog kötni majd frigyet. Szülei eddigien Gtitkolák, Hogy a fény, |ompa, m t otthon lát, Mint — mind csak szeinf ny vesz tőjáték, Hogy kölcsönzőiket félrevezessék. Ő most nagy szegény.« * »Gyémá-d a szived s ez ám az enyém!* Felelte Irén. • »A bárónőt nem jegyzem el szivem! Megtartom N-ked telt ígéretem Hűen a sírig. E szív senkié nem lesz, csak Tiéd I De én szerelmem, üdvöm : nehéz a lét. Dolgozni pedig meg nem tanítottak, Buzi ón neki fekszem hát a dolognak, Te higyj, remélj, várd a pillanatot, Mikorra sorsom jobbra változott. Én leszek a te János vitézed, Tündérszép Ilonám, viszlek téged Csendes lakomba. Helyeslé Irén. Elment arája. A levelét hőn, ep^dve várja. Nagy-későn jött meg. Hirt hozott, hogy mily ha ezot kell vívnia, Mily nehéz jó anyját állatgalnia. Járni a bárónő estélyeire, Hallgatni szerelmi ömlengéseire . . . — »És más egyébről szóemlités se 1 Az eskü hát igy ment feledésbe ? Hűtlen lett! Nősorsa: a feledés.« . , . — Szólt Irén, — és a kétségbeesés Vett rajta erőt. Nem felelt a levélre s a többi Levelét is mind-mind visszaküldi. Aztán röviden Feloldja mátkái esküje alól. »Fusson csak fény után, a sok aranytól Káprázzék szeme, szive áradozzon, Reá meg soha többé ne gondoljon. Hogy’ is lehetett olyan hiszékeny! Benő magát eladta áruképpen. Arról, hogy az ő szive megreped, — A hozomány vadász csak nem tehet.« így kesereg Irén. A zord tél bevonult hóviharral, Bús a tájék, szinte sirni akar A nagy természet. Zokog eleget a kis lak leánya, Előbb még erdőnek szép virágszála. Hervadó rozsa most, veszti szirmait, Sorvadás terjeszti fölé szárnyait. Nincs moso.ya, dalra nem nyíl ajka, Jó anyja meg nem vigasztalhatja. Csak mikor Zsolt gyanúsítja Benőt, A méltatlan vád ad újra erőt És szót ajkira. »Aljassággal vádolod barátod? 1 Tévedsz, csupán a g y ü rú volt zálog Mi kettőnk között. Azt meg visszaküldőm neki. Viselje Boldogabb választottja, jegyese. Csak, ha nem szeretném, fogadhattam vón* el Áldozatot tőle. így én oldám fel Esküje alól. S ha meg is reped Szegény szivem, Ég csak azt adja meg : Tudhassam, hogy hőn szeretett Benőm Rózsákon jár a boldogság-mezőn . . . Aztán haljak meg 1 Ha tudta volna szegény jó Irén ; Mit szenvedett Benő! V. Báróéknál nagy a sürgés forgás, Benő lelkében a bú mély sirt is. Nem veszik észre. Nagy egykedvűségét, Mely elemésztette vig életkedvét: Beleegyezésnek tárták. Ráhagyta! Jtt a gyürüváttásnak is a napja. Fogat — fogat után, nagy úri nép Tölti meg a vár sok szép teremét. Fogadják az üdvkivánatokat. Itt a fontos, a döntő pillanat. Benő karjára fűzi a leányt S holthalványan mondja a vallomást A bárólánynak : »Szivemmel én már nem rendelkezhetett», Az egy jóságos tündéré. Esküdtem Az Égre, hogy hozzá sírig hű leszek 1 Bárónő, az Égre kérem, értse meg, Hogy itt szüléink vásárt csináltak, Szívért s szív helyett vagyont kínáltak. Boldogság ilyen frigyből nem fakad, Én mást szeretek, adott szavamat Meg nem szeghetem 1« A bárólány sápadoz, tántorog. Ezért majd mindjárt megfizetni fog ! Kamattal együtt. »Jól van«, — szólt — azonnal magam jelentem, Hogy gyémánt szivét el nem nyerhettem.« S karjába fűzve lejt a terembe, . . . Imé itt van az eljegyzésnek perese . . . Szóra nyílt ajka, mindenki figyel . . . »Vőlegényül ez ur nekem nem kell. Hozományom ám az övé lehet, Erre vadásztak, ki mit bir, vi het< S büszkén távozék. Benővel felfordult a világ. Nyugvó ágyon vitték haza. Sok kínos nappal s éjjelen Lázálmában ott volt jelen Irén fájó alakja,
