Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-01-18 / 3. szám
3. szám. 3. oldal. kérdem : akkor miért nem lehetne a reáliskola, igazi és természetes levezetője a gimnáziumnak is, meg miért ne lehetne az alsó 4 osztályban a polgárság igazi iskolája? Talán nem azért nem lehetne, mert tanárai egyetemi, tehát magasabb qualifikációvai bírnak és mert tanterve is szélesebb arányú . . . íme, ilyen alapos a tisztelt czikkirónak érvelése, álláspontja. Hát még ha az alreáliskolánk fölé tervezendő kereskedelmi tanfolyam ügyét tekintjük, ahol a íranczia nyelv rendes tantárgy, de rendes a reáliskolának már 3. és 4. osztályában is; és ha számba veszszük, hogy a reáliskolában éppen a mathematikai tudományokra és a modern nyelvekre vagyon a fő- .súly fektetve (óraszámra is!), amelyekre a kereskedelmi pályán s igy a kereskedelmi iskolában is oly felette nagy szükség vagyon. Ezt a dolgot azzal elütni. mint a t. czikkiró teszi, hogy itt Ungvárt a polgáriskolát „mindenek előtt gyakorlati kereskedelmi tanfolyammal“ kellene összekötni, nem lehet. Mert ez a „gyakorlati“ kereskedelmi tanfolyam még nem létező valami. Azt előbb meg kell csinálni — okkal- móddal és úgy lehet majd a majdani ungvári polgáriskola hegyibe helyezni. Még az az állitás is, hogy a polgáriskola „összeolvasztó egységes nemzeti műveltséget akar adni a polgárságnak, „csak annyiban állhat meg, hogy maga a t. czikkiró is ezt irta: akar. Mer csak akar. Mert nem adhat. Nem pedig azért, mert a polgáriskolát végzett növendékek jórészt vagy a kereskedelmi középiskolába mennek vagy pedig vasúti altiszti és más állami és magán kishivatalnoki funkciót vállalnak vagy középiskolába lépnek (van is szigorító reudeletünk ily esetekre) vagy olyatén pályákra térnek okkal-móddal, amelyekhez a törvényes qualiíikáció tu'ajdonképpen a középiskola. Csak oda megy a legkevesebb, amely szaknak emelésére alkották a polgáriskolát, t. i. az iparospályára. Ezt nyomósán tudom bizonyítani. De ha ez igy áll, akkor, legalább Ungvárt, hagyjuk csak meg a reáliskolát az iparososztály elő is kólájának is. Én kezdettől fogva annak is tekintettem. Ily irányban nem is késtem fel- világositólag cselekedni a nyilvánosság terén. A czik- kely többi állításával nem kell foglalkoznom. Egyrészről, mert ott a reáliskoláról nincs szó ; másrészt, mert p. o. valamely gazdasági iskolát toldmivesiskola alakjában e lapok hasábjain a múltkor én már megpendítettem. A többi rész pedig nem tartozik reárn. Közölnöm kell azonban az ügy érdekében, hogy a reáliskolákra nézvést éppen legújabban Wlassits miniszter ur ismét egy fontos és becses jogosítást adott. Ami tehát azt bizonyítja, hogy a reáliskolai iránynyal bizony nagyon is törődnek, s fontosságát nemcsak elismerik és méltányolják, de intézményiieg erősitik, izmositják, jövőjét még biztosabbá teszik. A rendeletet Wlassits miniszter ur Jd02. deczember 23-an adta ki és szó szerint igy szól: (alapos válasz biz ez is a t. czikkiró ur nagy igényű eme kijelentésére : „a reáliskola intézménye általában mar túl van a klimakteorimunon nemcsak nálunk, hanem tál in még inkább a külföldön" miért ismét csak talán? és miért nem: igen vagy nem! mert biz az nincs túl, úti figura docet, amint itt következik : „60 822 sz. Mind sűrűbben fordul elő, hogy oly égvén, aki reáliskolában szerzett érettségi bizonyítványt, a jogi pályára kíván lépni. Jogkari rendes hallgatóul azonban a reáliskolai érettségivel felvett hall gató csak akkor vehető fel, ha a latin nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálatot tesz, ezen vizsga letételéig mint rendkívüli hallgató folytatja jogi tanulmányait. Ennek azonban eddig az a hátrányos következménye volt, hogy a jogi tanulmányok első évének befejezése után — külön miniszteri engedély nélkül — nem jelentkezhettek első alapvizsgálatra, miután nem És sultogott mesét, s'épet, megindítót Benő : Pap áldását kérték I« énke s d. VI. Kelepelő gólya tavaszt hirdet, Mező zöldül, az alvó természet l’j életre kél. Benő a verendán karosszékben ül. Tavasz gyógylegétől megelevenül. Napok múlnak, itt a régvárt pillanaq Mikor nagy útra kelnie már szabad. Első dolga sürgönyt meneszteni, Megérkezését bejelenteni S maga szerelmes üdvözletéhez Atyja- s anyjának szeretetteljes Üdvözlését fűzi. Könyezve olvasák a sürgönyt Anya és fiú. Irénnek imára kulcsolt kezét emelve Szive fő é tevék. Kocsi zörej. Benő fut boldogan. De siri csend az egykor vig tanyán. Nincs ki fogadja. Viaszgyertya lobogó, sápadt fénye Siró anyának bánatos képére Löveli gyászos sugarát. Roskadozva Bőiül a virágos koporsóra rá. Ott kiterítve Ég remeke van . . . Nyílik az ajtó, őrjöngve rohan Rajt’ be Benő. Megáll, haját tépve Reászakad az idvezült lényre . . . — Vele együtt hal. * A dallos csalitban két sir domborul. Két szerelő szívnek fájdalmairól Sutiig a szellő, (Utigváf, Í902. ttOVi) Vortaák Gyula, TT ÜST elmulathatták ki a szabályzatokban ehhez njegkövelelt két rendes jogi félév hallgatását. Miután törekvésem odairányul, hogy a középiskoláikat bevégző és tudományos pályákra lépő ifjak pályájukat lehetőleg minden hátrány nélkül szabadon választhassák, felhatalmazom az összes egyetemi és jogakadémiai jog- és államtudományi karokat, hogy a midőn oly joghallgatók jelentkeznek első alapvizsgálatra, akik tanulmányaik első félévét reáliskolai bizonyítvány alapján mint rendkívüli, második felét pedig az időközben megszerzett latin kiegészítő érettségi bizonyítvány alapján már mint rendes joghallgatók végezték, ezeket az első alapvizsgálatra bocsássák. Felhatalmazom továbbá a jog- és államtudományi karokat, hogy amennyiben az említett engedély alapján vizsgázó joghallgatók mindkét alapvizsgájukat a szabályszerű időben leteszik, a végbizonyítványt ezeknek a nyolez, illetőleg hét félévi tanidő szabályszerű bevégvégzése után kiadják, tekintet nélkül arra, hogy az illetők első félévüket mint rendkívüli hallgatók töltötték. Ezen felhatalmazás nem terjed ki azokra az esetekre, midőn az alapvizsgálatra jelentkező azért iratkozott be rendkívüli hallgatónak, mert a gimnáziumi vagy reáliskolai bizonyítványt még egyáltalában nem tudta megszerezni (ismétlésre, javításokra utasit- tottak), vagy amidőn az illető legalább egy rendes joghallgatói minőségben eltöltött félév bevégzését sem tudja igazolni. Ezekben az esetekben az első alap- vizsgálatokra bocsátás megadása vagy megtagadása, valamint a rendkívüli féléveknek az illetők tanidejébe való beszámítása fölötti döntést továbbra is magamnak t irtom fönn Budapesten, 1902. évi deczember hó 23-án. M. kir. vall. és közokt. miniszter.“ E rendeletén felül még újabb adatot is idézhetek a reál skolai intézmény mellett. Folyó évi január 5-én a pénzügyi bizottságban a közoktatásügyi költségvetés tárgyalásakor nem kisebb ember, mint Kossuth Ferencz mondotta, hogy „a nevelést reális irányban kellene fejleszteni.“ A mire válaszolva Wlassits miniszter, azt a fontos kijelentést tette, hogy a gimnáziumok számát maga is elégségesnek tartja és hogy, ha állít uj középiskolát, leginkább reáliskolát állít." Végezetül álljon itt egy kis statisztika, ami bizonyítja, hogy a mi reáliskolánk bizony immár meggyökeresedett és hogy Ungvár tényleg megbir két teljes középiskolát. Aradnak van 42052 lakosa, főgimnáziumába 469, főreáliskolajába 245 iratkozott be. Aszódon 2551 lakos, algimnáziumában beiratkozott 107 t., Baján 19485 lakos, főgimnáziumában 275 t., Bártfán 5069 1., algimnáziumában 100 t., Békésen 25087 1., főgimnáziumában 182 t., Beszterczebányán 7485 1. főgimnáziumában 326, algimnáziumában 112 t., összesen 438 t., Bonyhádon 6295 1. algymuáziumá- ban 136 t„, Beádon 3006 1., algimnáziumában 116 t.; Brassón 30739 1, kath. főgimn. 223, ág. főgimn. 190 gör. kel. főgimn. 311, all. tőrealisk. 234, ág. atreálisk., 255, gör. kel. áll. realisk. 99 t. összesen 1312 t. Budapesten a reáliskolákban ez a létszám : 457+j55+785-[- 614+621 t, Czegléden 27549 1. algymn. 17Í, Débre- czenben íőreálisk. 254, (56.940 lakos.) Déván 4.657 1 főreálisk. 359, Egerben 22.427 1. íőreálisk. 284, Gyöngyösön 16,129 t. fűgymn. 321 t. Győrött 22.795 1. főgimnáziumában 487, íörealban ■•2d Kassán 27,y81 1., íőreálisk. 297, Kecskeméten 48.493 1. kath. főgimnáziumban 337, ref. főgimnáziumban 286, főreálban 262, Körmöczbányán 4179 I. főreálban 319 t., Lőcsén 6,318 1, főgimnáziumában, 274, tornáiban 178, Nagyváradon 38557 1., főrealban 296, Székesfehérvárott 27548 lakos, főgimnáziumában 337, főrealban 29!, Székelyudvarhelyen 6414 lakos, főreáiban 164 tanuló, Mezőtúron 23,757 lakos, főgimnáziumában ^87 tanuló, Zsolnán, (ahol a népes algymuasiumot reáliskolává alakították át és amelynek csak 41L7 lakosa van) 5 osztályban z05 tanuló stb. stb. Kérdem már most: hol van az a deventia. az a „klimakteorimunon“ való „méginkább talán" tullevés a reáliskola intézményében? Ellenkezőleg: az a való igazság, hogy oly helyeken, a hol főgimnázium és főreáliskola is van, a reáliskolák tanulóinak száma aránylagos létszámot mutat, itt-ott felül is múlja .több- helyt a főgimnáziumi tanulók számát. Ahol pedig csak főreál van s gimn. nincs, oly helyeken a reáliskolákban több tanuló jár mint ama városok főgimnáziumában, ahol csak főgimnázium vagyon. (Lugos, Kör- möczbánya, Békés, Versecz, stb.) Az alreálislcolák statisztikája pedig ez: Brassóban gör, kelet. 99, ugyanott az ág. ev. 255, Esztergomban 189, Vágujhelyen 180, Sümegen 93, Ungvárt tavaly 131. A legnéptelenebb 4 osztályú 13 középiskola között az ungvári reáliskola a 13. helyet foglalja el. Pedig ezek közül 12 oly helyen van, ahol más középiskola nincsen. A tanulók létszáma ezekben ez: 61, 64, 75, 78, 83, 85, 87, 102, 107, 112, 89, 91, aztán az ungvári reáliskola most 134 tanulóval. * * * Hosszasabban foglalkoztam a Herrmann dr. ur czikkelyével. Tennem kelletett. Hisz ez állásomból íolyó kötelességem volt. Az ily előkelő egyének szavai sokak előbb döntenek. Főleg, akik nem tudják, hogy beszélgetésünkkor a kereskedelmi tanfolyamra is azt mondotta, hogy azt a reáliskola fölé kell helyezni, nem törődve a sablonnal, hogy t. i. eddig reál felett nem létezett, — ugyanezt írtam én már előbb a „Komoly teendők “-ben, — ám oly nagyigényii és mások által már előre kihirdetett czikkelyében pedig már a — polgáriskola fölé javasolja. Hát én ilyen dolgokban, főleg az ilyen dolgokban — nagyon nyílt vagyok. Nem I tehetek róla. Bűnös úgy sem vagyok benne. — Ha netalán kíméletlen lettem volna, bocsánat érte. Ügy érdekében tettem. Az én gondozásomra bízott reáliskola érdekében, melyért helytállók jövőben is mindig, minden körűimén vek között. Akkor is, ha Herrmann dr. ur esetleg nem csupán a maga, de esetleg más helybeli érdemes kulturpolitikusok szócsöve akart volna is lenni. * * * Ami Kardos igazgató ur szép és alapos czik- két illeti, arra csak kevés lehet a megjegyezni valóm. Amit a polgáriskolák nemzeti kiváló fontosságáról irt, készségesen vallom, sőt a polgáriskolákról szóló művemben, (mely egyetlen nagyobb monographia tanügyi irodalmunkban), már 1885-ben hirdettem. A polgáris- kolák reformja érdekében írott czikkelveimnek se szere, se száma. A legutóbbi időkig kedvvel foglalkoztam ez intézetek ügyeivel Tudom tehát, hogy a miket a polgáriskolák népességére felhoz, az áll anynyiban, hogy vagy olyan városokat sorolt fel, melyek nagyszámú lakossággal bírnak, (p. u. Újvidék 25 ezer lakos, Szeged 85,569 ezer lakos, Pancsova 17,948 ezer lakos) vagy pedig olyan intézeteket említ, melyeknek székhelyein más intézet nincs csak polgári, illetőleg polgári és kereskedelmi iskola. De hát ezen ne vitatkozzunk. — Kardos ur a reáliskola mellett még külön polgáriskolát is óhajt Ungvárnak. Helyes. Adja %. hogy ilyen is legyen, de töviböl, ahogyan ö is kívánja. Ez ellen egyikünknek sem lehet kifogása. En, mint ifjúkori tanulótársa, csak örvendenék, ha őt, — ki itt évek előtt már működött, s kit gyöngéd rokoni kötelékek fűznek mint vöt Ungvárhoz, majdan a külön szervezendő polgáriskola élén üdvözölhetném. Bizton hiszem, hogy lelkesen tevékenykednénk közös ideálunk: a magyar nemzeti közművelődés, nevezetesen a magyar városi középosztály művelésének szent ügyén. Az ő intézete aztán válhatik a polgárság gyermekeinek iskolájává, a mi reáliskolánk pedig — a gimnázium „igaz és természetes“ levezető csatornájaként utóbb csupán a tudományos reál- tanszaki művelés templomává. Dortsák Gyula, állami reáliskolai igazgató. A reáliskolákról. „Uugvári benyomások" czimén az Ung január 4. számában czikk jelent meg, melynek jókora része a reáliskolákról s különösen az ungvári reálról sz í, azt állitván, mikép a reál olyan gimnázium-féle latin-pótló- tárgyakkal; a gimnáziumot végzettek jobban boldogulnak a műegyetemen; a reál feladatait átvette volna a polgári iskola; Ungvárt nem szükséges a négy osztályú reál, főreál még kevésbbé. Mivel értelmiségünk túlnyomó része középfokú tanulmányait gimnáziumban végezte, minek oka a reálok kevés száma s igy a reált közvetlen tapasztalásból nem ismerik, érthető az a körülmény, hogy nehány, a reáliskolákról odavetett Ítélet termékeny talajra talál. Ezért megragadom az alkalmat és irok a reáliskola czéljáról. Aztán szólok arról is. mi jobb Ungvárnak : reál-e vagy polgáriskola? A reál nem gimnázium-féle latin-pótló tárgyakkal. hanem az exact tudományok s a modern nyelvek középiskolája, kifejezése annak a valóságnak, hogy műveltségünk nemcsak a görög és római alapokon nvugodhatik, de alapulhat épp oly joggal a modern ny Ivek s irodalom s hasonlíthatatlanul nyu- godúatik az exact tudományokon. A reáliskola czélja tehát altalános műveltséget nyújtani, nem a latin és görög nyelv s a clalassikusok, de az exact tudományok s a modern nyelvek és irodalom alapján s igy a műegyetemi, maihematika-természettudomanyi, erdészeti és bányászati stb. pályákra előkészíteni. Mert bármily magas is volt a hellen és római czivilizatió, bármily mélyen is nyúljanak hatásaik a mai korba, nincs senki, ki be tudná bizonyítani, hogy a modern nyelvek és irodalom s az exact tudományok ne lehessenek az ifjúság értelmi fejlesztésének legalább is oly alkalmas eszközei, mint a latin s görög nyelv s a classikusok. Igaz ugyan, mikép a hellen és római eszméket, mint műveltségünk forrásait egészen figyelmen kiviil nem hagyhatjuk, de nemsokára jő az idő, midőn attól a nagyon elterjedt nézettől: mikép a görög s latin nyelv tudása egyedüli alapja a műveltségnek, megszabadulunk. Erre legjobb példa maga a gimnázium, ahol a görög nyelv nelyett, görög remekírókat fordításban tanulhat a tanuló, ha akar; nem kétlem a latin is előbb-utóbb ezen sorsra fog jutni, helyet adva egy modern nyelvnek. Helyes is volna; mert egyik nyelv grammatikai tanulása az észt csak úgy fejleszti, mint a másiké, s nem jobb-e egy élő nyelvvilág, mint egy holt, s vájjon a gondolat lefordítva nem épp oly gondolat marad-e? A classikusok ismerete tényleg műveltségűnknek fontos része; de vájjon nem behatóbban lehetne-e velür anyanyelvűnkön foglalkozni? A kinek aztán a latin s esetleg a görög nyelv grammatikai ismerete szükséges, tanulhatná ezenkívül, s kellene is hogy módja legyen benne. Ezek azonban kevesen vannak, főleg theologusok; orvos, jogász, böi- csészethaligató a gimnáziumi latin-ismeretek tizedré- szével boéri. Ezt legalább a jogi pályára vonatkozólag egy újabb rendelet is igazolja — a reáliskolát végzett joghallgató a latin érettségit az első jogi év végén leteheti — hátrány nélkül. Pedig épp az első évben hallgatja a római jogot. Ez már az idők szele, mely a görögöt már utolérte; a latin nyelv tanítását is máméin belső szükséglet, de traditio tartván fenn. Eljő az idő, midőn a grammatikai képzés a középiskolában mindig szükséges lévén, a latinra pazarolt órákat a gimnáziumban is valamely modern nyelvre fordítják. Van még hazánkban oly generatio — az idősebb,
