Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-31 / 22. szám

22. szám. 3. oldal. törvényekben biztosított jogai. De ezen czél elérését 1 az alkotmányos tényezők törvényszerű működésétől ( várja és bízik a Széli kormányban, hogy azt tuda- . tosan e czélra irányított folytonos haladás utján meg j fogja valósítani. ] Bradács Gyula inditványozó kijelenti, hogy e i póthatározati javaslatot magáévá teszi. i Az indítvány ellen szólaltak fel: Csuha István, i Thuránszky Tivadar, Komjáthy Gábor, Egry Ferencz, 1 ki külön indítványt is tett s az obstruáló ellenzéknek s kívánt bizalmat szavazni, továbbá Tüchler Sándor, Ho- i moky Anlal, Mocsáry Géza és Tóth Lajos. 1 E beszédeket, a rendelkezésünkre álló rövid idő t miatt, de lapunk szűk terére való tekintettel és egyéb nyomda-technikai okokból, sajnálatunkra — nem kö- 1 zölhetjük. 1 Az elrendelt névszerinti szavazás eredmónyeképen ' Bradács Gyula határozati javaslata a Kende Péter pót- 1 határozati javaslatával kiegészítve 134 szavazattal 28 ' ellenében elfogadta a következőképen szövegezett ha­tározatot : „Ungvármegye törvényhatósági bizottsága tántorithatatlanul ragaszkodikősi alkotmányunk­hoz, valamint azon követelményekhez is, hogy az összes állami intézetekben, tehát a hadse­regben is, érvényre jusson a nemzeti szellem és megvalósittassanak a magyar nemzetnek az 1867. évi kiegyezési törvényekben biztosított jogai. De ezen czélok elérését első sorban az alkotmányos tényezők törvényszerű működé­sétől várja és éppen azért az országgyűlés képviselőháza kisebbségének az indemniti elle­ni — az állami háztartás rendes menetét meg­bénító és a parlament nyugodt munkásságát akadályozó — obstrujkóját hazafias aggoda­lommal látja és hely^Jpiti. És midőn a tör­vényhozó testület működésének a nemzet leg­fontosabb érdekeivel ellentétben álló irányba történt eltérése: a törvényen kívüli állapot felett, őszinte sajnálkozását fejezi ki, bízva a Széli- kormány és a képviselőház hazafisága és böl­csességében, reményű a vármegye közönsége, hogy megfogják találni azon utakat és módo­kat, melyekkel a jelen — kiszámithatlan ká­rokat okozó — áldatlan állapotok megszün­tethetek lesznek és hogy a fent jelzett köve­telményeket, tudatosan e czélra irányított foly­tonos haladás utján meg fogják valósítani. Elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy erről képviselőházat és a kormányt fel- iratilag értesíti.“ Ezután következett volna a napirend, azonban már délutáni fél kettő lévén, a közgyűlést az elnöklő főispán felfüggesztette s annak további folytatását dél­utáni 3 órára elhalasztotta. Mindenki örült ennek és sietett — ebédelni. Pontban délután 3 órakor, kissé megcsappant számban mutatkozó tagok jelenlétében a közgyűlés újból megnyittatván, felolvastatott a tárgysorozat első pontjául felvett alispáni évnegyedes jelentés. Az ebben foglalt indítvány folytán a közgyűlés néhai Kaminszky Bertalan, volt árvaszéki nyilvántartó, továbbá Körös- kónyi Ferdinánd és Pogány Antal törvhat biz. tagok és Tomcsányi László volt országgyűlési képviselő el­hunyta felett érzett sajnálkozását jegyzőkönyvbe iktatni és emlékezetüket jegyzőKönyvileg megörökíteni rendelte. Az Ungvár városi közkórház beható megvizs­gálásából kifolyólag a belügyminiszter egy terjedelmes leiratban sorolja fel a közkórház eddigi szabálytalan és hiányos kezelését s annak helyes mederbe való terelését elrendeli. A közgyűlés az állandó választmány javaslatához képest, bár elismeréssel adózik Novák Endre igazgató-főorvos buzgó és önzetlen tevékenysé­géért, melylyel az ungvári közkórházat a közegészség legl'okozottabb igényeknek megfelelő magas színvonalra emelte, mégis a miniszteri leirat értelmében a, kezelési rendszerben mutatkozó szabálytalanságok megszünteté­sét elrendelte. E tárgyban Gaar Iván bizottsági tag szólalt fel, s elutasította magától az állandó választmányban elhang­zott azon vádat, mintha ő a miniszteri kiküldöttet a közkórházban az ő közreműködése mellett végzett vizs­gálatok alkalmával rosszakaratulag és helytelenül infor­málta volna. Benkő József bizottsági tag kijelenti, hogy ő az állandó választmányban nem Gaarról beszélt, mert Gaar szintén azok közé tartozik, kiket rosszul infor­máltak. A m. kir. belügyminiszter a közig, bizottság fel­irata folytán értesíti a törvényhatóságot, hogy a nagy- boreznai vasút építése tartamára egy szolgabiró és egy írnokból álló szolgabirói kirendeltségnek felállítását ezélzó javaslatot méltányolja s a javaslatot érdemleges tárgyalás czéljából illetékes eljárás végett megküldi. A közgyűlés a sztavnai szolgabirói kirendeltség fültétien szükségét kimondotta s a kirendelendő szolga­biró és írnok pótjavadalmazását megállapítva, elren­delte, hogy a belügyminiszterhez a költségek kiutalvá­nyozása czéljából felterjesztés intéztessék. Néhai gróf Battler János emlékszobrának lelep­lezéséről a vármegye alispánja hosszabb jelentésben számol be. A közgyűlés a jelentést megelégedéssel jóváhagyólag tudomásul vette s egyidejűleg Fejér Emanuel bizottsági tag indítványa folytán kimondotta, hogy méltányolva kölesei Kende Péter cs. és királyi kamarás, országgyűlési képviselő s a vár­TT 2ST C3­megye volt érdemes alispánjának a hazaflui hála és kegyelet-hirdető szobor létesítése körül kifejtett érdemeit, azokat őszinte elismeréssel jegyzőkönyvbe iktatja és köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezi, — továbbá háláját és köszönetét fejezi ki Abauj-Torna, Bereg, Bihar, Borsod, Gömör, Heves, Nógrád, Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Ugocsa és Zemplén vár­megyék közönségének is, hogy az emlékmű létesítését adományaikkal lehetővé tették, végül elismerését fejezte ki a közgyűlés Lőrinczy Jenő várra, alispánnak a szobor leleplezése alkalmával elmondott magas szár- nyalásu, lelkes beszédéért és azon magatartásáért, mely­lyel a lefolyt ünnepélyen a vármegye közönségét az ország színe előtt képviselte. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a kereset­hiány enyhítése czéljából, a keresetnélküli lakosságnak közúti munkák körül leendő foglalkoztatására 10.000 koronát utalványozott. A közgyűlés elhatározta, hogy az államsegélyért köszönő feliratot intéz a miniszter­hez, a ÍO.UOO koronát pedig a Radváncz-Gerény- Czigányócz-Kis-Szlatina és Horlyón átvonuló viczi- nális útnak kijavítására fogja fordítani, mint a mely vidék lakossága ezidő szerint teljesen munka és kereset nélkül van, inig a vármegye felvidékének többi részei­ben a nagybereznai határszéli vzsut sztavna-határszéli szakaszának folyamatban levő kiépítése folytán a lakos­ság keresethiányban nem szenved. Felolvastatott Firczálc Gyula munkácsi gör. kath. püspök levele és Meszlényi Gyula szatmári róm. kath. püspök átirata, melyben valóságos belső titkos taná­csosokká történt kineveztetésük alkalmával a törvény- hatósági bizottságnak küldöttségileg, illetve átiratban kifejezett jókivánatait megköszönik. A gróf Battler János-féle Ludovika-alapitványi egyik helyre kitűzött pályázat folytán négy kérvény érkezett be. A szavazás megejtetvén, első sorban bemutatan- dóul megválasztatott Lukács István, kinek fel nem vétele esetére másod sorban bemutatandókul megválasz­tattak Blasskó Jenő és Dolinka Vazul. Az ebadó szabályrendeletnek a belügyminiszter által kívánt módosítására egy bizottság küldetett ki. A vármegyei házipénztár és a különböző ala­pokról szerkesztett 1902. évi számadások helyesnek találtatván, azok jóváhagyattak. Hasonlóképen az 1901 évi számadások is, melyekre nézve a felelős számadók­nak a felmentés megadatott. Ungvár város 1903. évi költségvetése némi mó­dosításokkal helybenhagyatott s Mihalkovich József ungvári lakos azon felebbezése, melyben a közig, taná­csos részére megállapított 800 korona működési és drágasági pótlékot 400 koronára leszállítani kérte — elutasittatott. A f. évi julius 1-én megjelenő vármegyei hiva­talos lap ügyében akként határozott a közgyűlés, hogy a 41 óv óta fennálló és eddig hivatalos lapként is szereplő „Ung“ czimü hetilap további fennállását biztositandónak tartván, a hivatalos lapot az „ Ung" lappal együttesen évi 12 korona előfizetési árért adja ki s megbízta az alispánt, hogy a szerződést a kiadó­val kösse meg. A hivatalos lap szerkesztésére 400 K évi tiszteletdij állapíttatott meg. A dr. Russay Gábor által a szobránczi liirdőben felállítani kért házi-gyógyszertár engedélyezését a köz­gyűlés véleményezte, hasonlóképen a Both István n.-bereznai gyógyszerész által Sztavnán engedélyezni kért fiók-gyógytárt is. Pajor Tamás várnagynak szabadságideje egész­ségi tekintetekből augusztus 9-ig meghosszabittatott. Az elhalálozás folytán megüresedett árvaszéki nyilvántartói állást az eddigt javadalmazással a törv. hat. biz. beszüntette, azonban a nyilvántartói teendők végzésére ugyancsak árvaszéki nyilvántartó elnevezés­sel egy 1400 v évi fizetés és 300 K lakbérrel java­dalmazandó állást rendszeresít. Az ungvári tűzoltói őrségnek a Bradács-féle telek melletti Dayka Gábor téren leendő felállítását ki­mondó, illetve a tervek elkészítését elrendelő városi képviselőtestületi határozat ellen Mihalkovich József felebbezést adván be, a közgyűlés a neheztelt határo­zatot a felebbezés elutasítása mellett helybenhagyta. Helybenhagyatott [Jngvár város képviselőtestületé­nek azon határozata, melylyel az ungvári bútorgyár mint villany világítási vállalkozó a még hiányzó 10.000 korona biztosíték letételére utasittatott. Felolvastatott Kubovich Gáspár dubóruszkai lakosnak kérvénye, illetve előtizetósi felhívása, melyben a m. tudom, akadémiához benyújtott s a középosztály és a kis-gazdák helyzetének javítását tárgyaló munká­jának kinyomatásához a törvényhatósági bizottság anyagi támogatását kéri. A törvényhatósági bizottság felhívni rendelte a folyamodót, hogy a m. tud. akadémiának, oda benyújtott munkájáról szóló bírálatát annak idején terjessze be s csak akkor fog a közgyűlés az anyagi támogatás kérdésében érdemileg határozni. Zemplén vármegye közönségének meghívása folytán a Sátoraljaújhelyen és Borsiban f. évi junius 14-én tartandó Rakóczy ünnepélyre a vármegye képviseleté­ben Lőrinczy Jenő alispán és Lám Gyula tiszti főügyész küldettek ki. Olvastatott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kö­zönségének átirata Deák Ferencz születése száz éves ■ évfordulójának megünneplése tárgyában. A közgyűlés a megünneplést elhatározta s annak előkészítésére az alispán elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki. Barsvármegye megkeresése folytán a magyar iskolahajó felszerelésére 200 korona szavaztatott meg. Pártoló felirat intézése határoztatott ol a következő törvényhatósági és városi tanácsi átiratok folytán: Sáros- . vármegye közöségónek átirata a törvényhatósági útadó * százalékának egyöntetű rendezése tárgyában. Pozsony- vármegye közönségének átirata, a magyar nyelvnek i az üzleti élet terén való érvényesítése tárgyában. Fejér­■ vármegye átirata elmebetegintezotek sürgős létesítése iránt. Csanádvármegye átirata a szegényügy jövedelme érdekében. Kolozsvár sz. kir. város átirata a 30 koronát meg nem haladó zálogkölcsönök bélyegilletékmentessége tárgyában. Ellenben tudomásul vétettek a következő átiratok: Gümör-Kishout vármegye átirata a közigazgatási tiszt­viselők fizetés rendezése tárgyában, Fogaras vármegye átirata a m. kir. állatorvosoknak utazási átalánynyal leendő ellátása tárgyában és Moson vármegye átirata a Magyarország és Alsó-Ausztria közötti határok ki­igazítása tárgyában. Tahy Endre várm. aljegyző tb. szolgabiró a sztavnai kirendeltségbe leendő kiküldetése esetére a kihágási I-ső fokú önálló bíráskodás jogával felruház- tatott és megbizatott. Az ungvári főszolgabiró, a hivatalos óráknak 8-tól d. u. 2-ig leendő megállapítása iránti kérvényével elutasittatott. Ezzel a körülbelül 75 különböző ügyből álló tárgysorozat végre este egynegyed 7 órakor kimerit- tetett. Benkő József, mielőtt még a gyűlés berekesz- tetnék, örömmel konstatálja, hogy a jelenlegi nehéz, válságos viszonyok között megtartott mai közgyűlés, a beható szép vitákat s a szónokok qualilását tekintve, oly magas színvonalon állott, hogy e tekintetben a kri­tikát az ország színe előttjis megállná. Beszéde további folyamán az elnöklő főispánt éltette, ki válaszában szintén hangsúlyozta, hogy bár a mai viták hangja néha szenvedélyes volt, de föltétien dicsérettel kell elismerni, hogy a magas szárnyalásu beszédek korrek­tek voltak s mindig a lojalitás határai között marad­tak. Ezzel a közgyűlés főispán éltetésével véget ért. Az Unió uj bevándorlási törvénye, Az észak-amerikai Egyesült-Államok ismét szigorította bevándorlási törvényeit, természe­tesen azzal a czélzattal, hogy a tulon-túl nagy mérvet öltött bevándorlást megapassza. Már húsz évvel ezelőtt belátta az Unió, hogy job­ban meg kell rostálnia az embereket, mert a világ minden részéből beözönlött elemek saját munkásainak lehetetlen versenyt támasztottak. Hátat fordított tehát a szabad költözködés el­vének s 1882-ben egyszerűen kizárta a kínaia­kat. A sárga ember nagy szorgalmánál s hihe­tetlen szerény igényüségénél fogva veszedelmes versenytársnak bizonyult. Nem csalt és nem lopott; csupán szívós faji tulajdonságaival ér­vényesült. De éppen ezért zárkózott el előle Amerika is, Ausztrália is. Tíz évvel ezután hozta meg az Unió be­vándorlási törvényeit, amelyeknek az a íő tendencziája, hogy a vagyontalan elemek be­vándorlását megakasszák. Ettől fogva előre szerződött munkasokat sem bocsátanak be. Ez sem volt elég. Európa istenadta népe milliónyi tömegekben tódul az uj Eldorádóba. A jó munkaterek zsúfoltig le vannak ugyan mar foglalva s a bevándorlók legnagyobb részére, kivált a tanulatlan munkásokra bányamunka vár, mely ezudarabb minden másnál. Azonban egyiket-másikat elszánt erélye még sikerekhez juttatja és pénzhez. A vagyonszerzés lehető­sége ott meg kizárva nincs, s elég arra, hogy tóduljon oda a nép s megkoczkáztassa a nyo­mort, a jólét kétes reményeiért; mert itt nálunk a puritán munka vagyont nem szerez. Az Unió tehat a népbeözönlés újabb megakasztásán kezdett gondolkozni s 1898-ban ncsak 3 szó­többségei vetették el azt a törvényjavaslatot, mely az irni és olvasni nem tudókat akarta kirekeszteni. Ezzel a javaslattal egyesen a pau- perizmus veszedelme ellen akart védekezni az Unió. Akkor még nem ment. Most azonban ezt a czéljat is körülbelül elérte, mert az uj törvényben olyan rostát szerkesztett, amely rostán csak az a bevándorló jut át, aki az Uniónak tetszik. Mindenekelőtt a bevándorlók fejadóját 1 dollárról két dollárra emelte fel. Ennek a rendezésnek persze csak pénzügyi jelentősége van. De azután a szigorítá­soknak egész sorozata következik. Tilos a bevándorlás a prostituáltaknak. A törvény ellen vét mindenki, akár egyes, akár társaság, a ki külíöldieket az Egyesült-Államokba bárminő módon behoz, vagy behozatalukat elősegíti oly czólból, hogy azok itt bárminemű munkát végezze­nek. Az ellen vétőket minden egyes kihágásért egyezer dollárral bünteti. Törvényellenes munkát ígérni külföldinek és ez által őket bevándorlásra bírni; minden külföldi, ki ilyen hirdetések következtében ez országba jön, szerződött munkásnak tekintetik és kizáratik, kivéve, ha ily ígéreteket nem egyesek és társaságok, hanem államok, tartományok, községek hoznak nyilvánosságra. Tilos a hajó- vagy vasúttársaságoknak a be­vándorlást elősegíteni; hirdetései csak a hajók indulási és érkezési idejét ós egyéb a szállításra vonatkozó adatokat tartalmazhatnak. Minden ezen ellen vétő társa­ságok, minden egyes esetben egyezer dollár büntetést fizetnek. Minden hajótulajdonos, vezető, vagy ügynök, ki

Next

/
Thumbnails
Contents