Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-03 / 18. szám

2. oldal. TT nsr at­18. szám. A terv szerint az épület díszes, a berendezés csinos és kényelmes. Az évi bevétel 8400 koronára tehető; ennek fele esik a kölcsön törlesztésére, másik fele a Feketesas- ópület jelenlegi bevételének biztosítására. A várost ter­heli a tűzbiztosítással, épület fentartásával járó kiadások. Ez a tervezet dióhéjba foglalva. Hozzászólunk tehát. A dolog komoly s minél többfelől lesz megvilá­gítva, annál jobb. A színházépítésre 'kijelölt Kossuth Lajos-teret színház helyéül alkalmasnak nem találjuk. Hasonló­képen nem helyeseljük, hogy az építés és fentartás lebonyolításához Ungvár város közönsége bevonassák. A színháznak a Kossuth Lajos-téren szándékolt építése megölné a színészetet, mert ott ok nélkül, nem egyszer üres ház előtt tartanák az előadást. A tulaj- donképeni színházlátogató, tehát művészet-pártoló kö­zönség zöme az Ung hídon innen fekvő városrészében lakik, tehát a tervezett helytől nagy távolságra. A hidon- tuli városrész üzleti forgalma a színházhoz jutást kel­lemetlenné teszi, időjárás miatt kedvezőtlen napokon, de sőt zord télen pedig vajmi kevesen vállalkoznának innen az előadásokra a nagyhidon átvonulni. Holott az innenső városrészben, tapasztalás szerint ez a kö­rülmény fenn nem forog. Maradjon a színház tehát ezen a részen. Aki ösmeri az itteni közönséget, ma­gáévá teszi a felhozottakat. Utóvégro díszes színházat emelni oly helyütt, ahol a közönség a színházi előadá­sok látogatásától visszatartatnék, a színház czóljához kötött várakozással össze nem egyeztethető. A Múzsák templomát helyezzük el csak itt. Ez a színészet s a közönség érdeke. A tervnek azon második részét pedig, hogy az épitós, a kölcsön törlesztése és általában az egész ügy kivitele Ungvár város közönségének közrevonásával eszközöltessék, határozottan ellenezzük. Ma Ungvár város pénzügyi viszonyai felette ked­vezőtlenek. Pótadója 70%; kaszárnyái üresen állanak, a Fehér-hajó palotának a közeli években várt jövedel­mezősége csak papíron van még kimutatva. A város folyó szükségletei, a dolog természeténél fogva, évről- évre emelkednek. Ellenben a bevételek fokozódására egyhamar kilátásunk nincsen. Nagy teher nehezedik erre a városra, óvakodnunk kell tehát, nehogy újabb terheket rakjunk rá. Mi biztosítja a várost, hogy a színház épülete, a tervezet szerint meghozza-e a papíron kiszámított jöve­delmet. A szinház-e, a vendéglő és kávéház avagy a boltok bevétele-e? Ungvár már túlesett azon csalódá­sokon, amit ajánlatokba vagy szép ígéretekbe vetett bizalmáért szenvednie kellett. Bizony, a Feketesas ed­digi jövedelme s az építési kölcsön törlesztési összege a bevételekből kikerülni nem fog, még ha az első 3—6 évre szóló jövedelmet feltüntető kész szerződé­seket is mutatnának be a képviselőtestülethez. Hátha még részletes kiszámításokkal mulatnánk ki érveink helyességét! Tudva azonban, hogy gon­dolkozó közönséghez szólunk, az apróra szedést fe­leslegesnek találjuk. A színházépítés kivitelét tehát egyedül a társa­dalom vállaira helyezzük. Ha a jó szándék lankadni nem fog s e részben a mozgalom minden vonalon megindul, egy évtized folyamán hozzájuthatunk egy szerény arányú, de csinos és megfelelő színház­épülethez. De mely jegy uralkodik felettünk, hogy most, az 1903—4. évben lázas sietséggel kelljen a Kos­suth Lajos téren okvetlen színházat építeni ? I Ungvár város közönségét azonban ebbe bele ne vonjuk. Arra a jövő ötven évre vállai már nagyon terhelve vannak. Ne bántsák, nehogy leroskadjon. Gondolnunk kell az utánunk jövő ötven óv alatt élők sorsára is. Ez a köztünk futkosó csicsergő apró­ság nem szolgált rá, hogy a mi nyomorúságunkból részükre is nagy adagot hagyjunk örökül 1 h. A kegyelet. Minden nemzet át van hatva azon nemes tudattól, hogy nemzetének nagyjairól, kima­gasló csillagairól megfeledkeznie nemcsak hogy nem szabad, hanem kötelességének kell, hogy vallja azok emlékét feleleveníteni, fel­ébreszteni, hogy a serdülő nemzedék azok szellemeiből merítse a történelmi igazságokat, hazája iránti tántorithatlan szeretetét, ragasz­kodását és tetterejét. A mult a jelennek iskolája, a múlt adja az irányt, melyen haladnunk kell egy szebb és jobb jövő felé. A ki a múlt tanulságaiból meríteni nem tud, vagy nem akar — legyen ez egyén vagy nemzet — az eltévesztette fel­adatát és válságos perczekben hasztalanul ke­resi a kiindulási pontot, mely őt a helyes útra vezethetné. Kevés nemzet dicsekedhet oly szép és di­csőséges múlttal, mint a magyar nemzet. Vezérelvét, vezércsillagát a szabadság lán­goló eszméjében kereste és találta, ezért rajongott, ezért szenvedett is! A szenvedés azonban nem zsibbasztotta el tetterejét, sőt serkentette és hazája iránti szeretetének nyil- vánulásában határt nem ismert. A nagy idők nagy embereket szültek és a magyarok Istene soha sem hagyta el a nem­zetet! Nem hagyta el azért, mivel a „szabad­ság“ égő fáklyája vezette őket harczaikban, ez lelkesítette, ez nemesítette, ez bároritotta, ez felemelte! Ezen reflexiókra alkalmat szolgál az a jelentős momentum, hogy kétszáz esztendő telt el II. Rákóczi Ferencz fellépése óta, akiről bátran mondhatjuk, hogy a magyar nemzeti létért harczolt és önzetlen előharezosa volt e küzdelemnek. Rengeteg vagyonát a szabad­ságharcznak áldozta fel, szabaddá, függetlenné akarta tenni nemzetét! Kétszáz esztendő múltéi e szabadságharcz óta, mely alapul szolgált egy szebb jövő éb­redésének és a nemzet színe java készül, moz­golódik, hogy kegyeletének a legimpozánsab- ban kifejezést adjon. És mi, e megye, e város lakói tétlenül néznők? A Rákóczi-vár romjai, melyek nagy­ságát — ha némán is — eléggé érthetően hir­detik, megmozdulnának és kérdőre vonhat­nának ! Róvjuk mi is le a kegyelet adóját e nagy hős, e nagy előharezos, e páratlan es önzetlen hazait irányában, ki megtanította a magyart, hogy mikép kell a szabadságért lelkesedni, ál­d°zn* ■ Dr. Thomán Dávid. Tanulmányi kirándulás. Ez évi június hó 30-tól július hó 7-éig tartó ta­nulmányi kirándulást rendez a munkácsi állami főgim­názium. E kirándulásban, — mely Budapest, Fiume, Abbázia, Portoré, Buccari, Martin-Skizza, Pola és Adelsbergre terjed, — nemcsak a munkácsi, hanem más városok és tanintézetek tanulói, tanárai, a tanárok családtagjai, tanítók és tanítónők, egyházi férfiak, tan- ügybarátok és a művelt társadalomba tartozó intelligens egyének is részt vehetnek. A kirándulás vezetője Vaiglm Ferencz munkácsi áll. főgimn. tanár, ungvári intézője Sirokny Albert kir. katli. főgimnáziumi tanár. A közönség bővebb tájékoztatása czéljából a kö­vetkezőket közöljük a kirándulás részletes programm- jából: Junius hó 30-án, kedden reggel 4 óra 45 percz- kor indulás Ung várról a gyorsvonattal és érkezés Sá­toraljaújhelybe reggel 6 óra 50 perczkor, a vasúti ét­kező teremben közös reggeli; 7 óra 28 perczkor in­dulás és érkezés Budapestre délután 1 óra 30 perczkor. 1 óra 50 percztől — 2 óra 20 perczig közös ebéd a Wurglits Vilmos-féle étkező termekben (VIII. kér. Ke- repesi-ut és Aggteleki utcza sarkán); 2 óra 20 percz- től — 5 óra 40 perczig 20—20-as csoportokban Bu­dapest székesfőváros nevezeteségeinek megtekintése Programm szerint (uj országháza, dunai hidak, köz­ponti vásárcsarnok4', királyi palota, Margitsziget, m kir. operaház, vígszínház, körutak stb.) 5 óra 40 percztől 6 óra 15 perczig estebéd; 6 óra 15 perczkor kivonu­lás a keleti pályaudvarra. Indulás Budapestről Fiúméba ö óra 50 perczkor este. Julius hó 1-én szerdán reggel 7 óra 10 perczkor érkezés Fiúméba és ünnepies fogadtatás, ezután elszál­lásolás a Hotel Susákban; 8- óra 30 percztől 12 óra 30 perczig kisebb-nagyobb csoportokban programra sze­rinti kirándulás 1. a Terzattóra a Frangepánok és Zrí­nyiek egykori régi várába (római, görög és egyiptomi régiségekkel); a Terzattóról gyönyörű kilátás nyílik Quarneróra 2. a Fiumara regényes völgyébe a Smith és Meynier-féle világhírű papírgyárba. 3. Megtekintése a színház, árucsarnokok, delta, Baross kikötőnek, Mária-Terózia mólónak és a forgóhidnak. Félegy órá­tól — félkétóráig közös ebéd a Hotel-Susákban; félkét órától — félháromig pihenő. Délután 3 órától esti 8 óráig megtekintése a cognac és csokoládé gyárnak, a Szent-Vitus templom, m. kir. áll. főgymnásium, az óváros, József m. kir. herczeg ur tropikus növények­ben gazdag és pompás kertjének, a m. kir. kormány­zóság tengerészeti felszereléseinek és gyűjteményeinek, végül a m. kir. tengerészeti akadémiának. Este 8 órá­tól— 9 óráig közös vacsora; 9 órától 10 óráig a vá­rosnak különösen a kikötő tájára eső részén séta. Julius hó 2-án csütörtökön 8 órától — félegy óráig megtekintése a m. kir. dohány és szivargyárnak, a torpedó-, petroleum finomitó és rizshántoló — ke­ményítő gyáraknak. Egy órától — két óráig közös ebéd; 3 órától 9 óráig kirándulás külön hajón a Mar- tin-Skizzai vesztegelő intézetbe, Portoré-, Buccari-, Abbázia és Voloscába. Este 9 —10 óráig közös estebéd. Julius hó 3-án pénteken félhét órakor reggel kö­zös reggeli; 7 órától V28 óráig séta a vasúthoz ; 7 óra 42 perczkor indulás' a gyorsvonattal; érkezés St. Péterin Krainba 9 óra 30 perczkor. St. Péterről indu­lás 9 óra 52 perczkor, érkezés Adelsbergbe d. e 10 óra 10 perczkor. A vasúti állomástól 8—10 perez alatt bevonulás gyalog a városba a pompás, fasoros szép utón; ezután elszállásolás a „Magyar koronához“ czim- zett szállóban. Délelőtt 11 órától délután 2 óráig meg­tekintése a világhírű cseppkőbarlangnak elektromos világítás mellett. Délután 2—3-ig közös ebéd a „Ma­gyar koronában.“ Délután 3—6-ig séta kisebb-nagyobb csoportokban Adelsberg regényes és festői szép vidé­kén. Egy koronának külön leiizetóse mellett megtekint­hető az uj — valóban fenomenális szép, úgynevezett: Grosz-Ottoker-Grotte délután 3—6 óra közt; vezetők­ről gondoskodva lesz. Adelsbergből indulás este 7 óra 10 perczkor a gyorsvonattal; érkezés Szt. Péterre 7 óra 26 perczkor; estebéd a vasúti állomás étkezőjé­ben. Indulás Szt.-Péterről gyorsvonattal este 8 óra 20 perczkor, érkezés Fiúméba este 9 óra 30 perczkor. Julius hó 4-én szombaton reggeli 6 órakor. In­dulás az Adamich mólóról reggel félhet órakor külön hajón; érkezés Polába d. e. 10 órakor. Délelőtt i0 órától — déli 1 óráig megtekintése a hadi arsenál, hadi kikötőnek és vagy 2—3 nagy hajónak. Délben 1 órától — 2 óráig közös ebéd egyik előkelőbb vendég­lőben. Délután 2 órától 5 óráig megtekintése a római régiségeknek, nevezetesen: Augustus imperátor tem­plomának; a Porta-aureának, a hatalmas amphiteátrum- nak, még máig is használatban lévő vízvezetéknek, Szt. Policarpo nevű városrésznek stb. Végül fürdés a tengerben. Indulás Polából külön hajón félhat órakor és érkezés Fiúméba 9 órakor este. Kilencz órától 10 óráig a rendes helyen közös vacsora. Julips hó 5-én vasárnap reggel 8 órakor közös reggeli. Délelőtt 9 órától 12 óráig séta a városban és emléktárgyak bevásárlása. (A rendezőség gondoskodott arról is, hogy a kirándulók egy pár előkelőbb üzlet­ben olcsó pénzért szép és hasznos dolgokat vehetnek). Félegy órakor közös ebéd, azután 4 óráig pihenő és fürdés a tengerben; 4-től 6V2 óráig séta a városban, megtekintése a még nem látott nevezetesebb köz- és magánépületeknek és Guardino publiconak. Félhet órá­tól egy negyed nyolez óráig közös estebéd, végül este 8 órakor indulás Fiúméból a gyorsvonattal Budapestre. Julius hó 6-án hétfőn reggel 8 óra 50 perczkor érke­zés Budapestre. Kilencz órakor reggel egyik előkelőbb kávéházban közös reggeli; reggeli után déli 12 óráig kisebb-nagyobb csoportokban programm szerint meg­tekintése a székesfőváros egyes nevezetességeinek és emlék tárgyak vásárlása. Déli 12 órától egy óráig kö­zösebéd a Wurglits-féle vendégleben. Budapestről — Ungvár felé indulás a keleti pályaudvarról délután 2 óra 35 perczkor a gyorsvonattal és Ungvárra érkezés éjjel 11 óra tájban. Tudnivalók. A tanulmányi kirándulás összes költségei vasut- és hajó-jegygyel, kifogástalan és jó teljes ellátás és szállással együtt : 1. kiindulás Ungvárról — és visszajőve Ungváríg tanulók, tanárok és •utóbbiak családtagjainak és mind­azoknak, a kiknek arczkópes igazolványuk van, gyors­vonatokon a III. osztály 35 frtba és a II. kocsi-osztály 45 frtba fog kerülni. 2. jKiindulás Bpestről — és visszajőve Bpestig tanulók, tanárok es utóbbiak családtagjainak és mind­azoknak, a kiknek arczkópes igazolványuk van, gyors­vonatokon a III. osztály 30 frtba, a II. osztály 40 frtba fog kerülni. Jelentkezni lehet a tanulmányi kirándulásra f. évi junius hó 10-éig Sirokay Albert ungvári főgimn. tanárnál; biztosítékul 20 írt a jelentkezés alkalmával, a hátra lévő összeg pedig junius hó 20-án délig ok­vetlenül lefizetendő. A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő ur ! A becses lapja legutóbbi számában ellenem inté­zett és Reisman Amál aláírással ellátott támadásra vá­laszom a következő: Hogy a hidontúli, ez időszerint még városi és nem állami kisdedóvodába a túlteltség miatt több gyer­mek már föl nem vehető: az az óvoda környékén la­kók előtt köztudomású és amennyiben nem volna az, az nekem hibául fel nem róható. Hogy dadám nem részesült oly finom nevelésben, mint esetleg a tisztelt támadó, az ismét nem az én hibám; sőt a mai cselódtartási mizériák mellett az nem is csodálható. Azon udvarban, a hol ón lakom, az enyémen kívül még más lakások is vannak, a többi között még eczetgyjár is van ott: tehát correct gondolkozás mel­let nem kívánható tőlem, hogy mihelyt valaki az ud­varba lép, annak rögtön eléje fussak; valamint az sem, hogy ha cselédemet valakivel beszélgetni látom, a be­széd tárgyára kiváncsi legyek. Talán még az sem vehető tőlem rossz néven, ha dadámat kötelességének teljesítése végett beszólitoin az udvarról; végül pedig az semmi esetre sem, hogy mindazokat, akik az óvodai létszám (36) maximumá­nak dáczára gyermekeiket felvétetni óhajtják, magán­lakásomba — esetleg házi teendőim miatt — be nőm hívom (az óvoda a 3-ik udvarban van) és a fölvétel lehetetlenségének hosszadalmas előadásával az időt nem fecsérelem. Mindezek kétségtelenül alkalmazhatók azon esetre, midőn a hivatalos időn kívül magánlakásomon tartóz­kodom ; hivatalos időben pedig, mint azt a támadón kívül mindenki tudni fogja, az óvodába bárki benyit­hat és úgy hiszem, hogy ott az ilynemű ügyek elin­tézésénél még sohasem adtam okot kifogásokra. így állván a dolog, azoknak, akiket illet, a jövendőben több belátást és kevesebb túlérzékenységet ajánlok, mert hogy szűk a jelenlegi ideiglenes óvodai helyiség, arról nem tehetek. , , . , . . . .. tohaz-utczai városi ovono. KÜLÖNFÉLE K * Meszlényi Gyula szatmári megyés püs­pök e hó 28-án töltötte be püspöki székfoglalásának 15-ik évét. Az évforduló alkalmából a szatmári székes­egyházban hálaadó istentisztelet volt, melyen szép számú közönség vett részt. A templomi ünnepség után a püspök a székeskáptalan tisztelgését fogadta, mely­hez mi is szivünk egész melegével járulunk. * Személyi hírek. A határszéli vasút építésé­nek főfelügyeletével megbízott Brachmayer József m. á. v. főfelügyelő és főmérnök betegsége folytán e teen­dők elvégzésével Kain Albert m. kir. államvasuti mér­nök bízatott meg, ki a helyszínére Sztavnára'utazott. * Esküvő. M. hó 28-án esküdött örök hűséget dr. Hrabár Elemér pancsovai m kir. honvédezredor- vos Grabovszky Bertának, Grabovszky Román és neje Cserszky Emilia leáuyának. A polgári összeadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents