Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 16. szám
XLL ÉVFOLYAM 16. SZÁM. Üngvár, 1903. április 19. SZERKESZTŐSÉG: Ungvar, Vármegyeház-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden köz- emény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. [ Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. j Egyes szám 20 fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) kOldendők. Nyilttér zoronkint 40 SÍI. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Sportegylet. Egyik utóbbi számunkban a Társaskörrel kapcsolatosan fölvetett sportegylet eszméje az ungvári társadalom vezető elemeinél visszhangra talált. Előttünk fekszik egy lelkes hangú felhívás, amely a testedző sport érdekében tömörülésre, egyesülésre szólítja fel városunk férfi- és nőközönségét. Örömmel üdvözöljük e mozgalmat és bízunk annak sikeres megvalósításában nem csupán azért, mert társadalmunk vezető egyéniségei is magukévá tették e kihatásában rendkívül fontos eszmét, de már azért is, mert egy ilyen sportegylet létesítésének szükségessége városunkban régen éreztette hiányát s mindig fölmerült a lelkes törekvés, hogy ez idea vaióban testet is'öltsön. A sport-erők azonban idáig szétszórtan minden fegyelmezettség nélkül kerestek kielégülést. A nyári időben egy-1?ét t§tanisező társaság alakulása, az itthon vakácziózó fiatalság football egylete, a téli időben működő korCS^ya- egylet szereplése, továbbá a vivő kurzus {p- tesitése a mellett tanúskodik, hogy városunk ban föltétlenül fölmerült az egyes sportágak művelésének szükségessége, legkivált azon szempontból, hogy a sport egyes nemeiben élvezetet, szórakozást és testedzést kereső nagyszámú közönség megtalálja e szenvedélyének kielégítését. Vagyis ezzel azt akarjuk kiemelni, hogy a mi városunkban a sport különböző ága — nagyszámú lelkes és hivatott művelőre találna, ha az érvényesüléshez megvolna a kellő talaj. Különböző időszakra ideiglenesen alakult és nem rendszeresen működő társaságok nem képesek kifejleszteni az ügyességet és izmok kívánt erejét. — Sőt a rendszertelen és kellő szakvezetés hiányában szüköldő sportolás a jó vezetés mellett esetleg kiváló erővé kinőhető tehetséges anyagot is tönkre teszi, egyoldalúsága által teljesen mr-grontja. A sporterőknek egyenletes kifejlesztése, szakszerű vezetése, amely kihatással van a test idomainak harmonikus kialakulására, az egészséges fejlődés előmozdítására, mint elsőrangú követelmény csak úgy valósítható meg, ha szakszerüleg képzett egyének vezetése alatt álló egylet alakittatik, melyben a sport minden neme legkisebb elemeitől kezdve fokozatos gyakorlat tárgyává tétetik úgy, hogy a különböző sportágak időszakok szerint elkülönített periódusokban rendszeresen taníttatnak — férfiak, nők, fiú- és leánygyermekek részére. A mi ez utóbbiakat illeti, a szülők eléggé meg nem róható könnyelműséget követnek el, ha gyermekeiket mar kisebb koruktól kezdve nem gyakoroltatják a tornázásban, mint a mely egyedül képes biztosítani a gyermekek egészséges fejlődését. Mert van-e öröm az olyan gyermekben, aki ha szellemileg képességet is árul el, testileg satnya, egészségtelen, a legkisebb beíegség leveri lábáról s ágyba dönti ? Különösen a mostani rohamos fejlő- désü kor az, ahol a fiatal nemzedékek testi fejlesztésére kell nagy súlyt fektetni, amidőn az“ idegesség már a kis gyermekekben mint öröklei^^^j'^'^ií^K^iR^'^mttöxi' a zsenge agyvelő a sok és aránytalan tanulással van túlterhelve, amidőn szomorodva kell tapasztalnunk, hogy a fiatal gyermek-nemzedék or- czájáról csak imitt-amott sugárzik le az egészség rózsa pírja, legnagyobb része mind sápadt, fonnyadt, egeszségtelen, vér nélküli. — A jövő nemzedékek sorsat szivén viselő és gyermekeit szerető ember hazafias kötelességének csak akkor felel meg teljesen, ha a gyermek nevelési rendszerét a szellem és test harmonikus kifejlesztésére alapítja. Példát nyújt erre az angol nemzet, amely a torná- zast, a sportolást, a testedzést a műveltség, az állam és fajfenntartás szempontjából ép oly nagyfontosságu tényezőnek ismerte el, mint a tudományos, a szellemi élet fejlesztését. Csak helyeselhetjük tehát a fentemlitett felhívásban foglalt ama eszmét, hogy a megalakítandó sportegylet a gyermekek, a fiatalabb lányok és fiuk testedző nevelését is körébe akarja vonni. De nemcsak általános elvi tekintetből helyeselhető a sportegylet megalakítása, hanem anyagi szempontból is. Mert ha valaki városunkban a sport valamelyik ágát űzni akarta, az annyiba, sőt többe került, mint amennyibe sportegylet létezése esetében kerülne. Ha a korcsolya-egyletbe lépett be, ha vívni tanult, ha tennisezni, vagy footballozni akart, mindegyikért külön- külön annyi, sőt talán több tagsági dijat kellett fizetnie, mint a mennyit fizetnie kellene a sportegylet tagsági dija fejében és ahol is a sport minden egyes nemét kultiyálhatja, ameny- nyiben ez minden testedző sportot gyakorlata körébe von. Mindezeknél fogva csak a legmelegebben ajánlhatjuk városunk közönségének, hogy minél számosabban lépjenek be a létesítendő sportegyletbe, amelynek megalakítása érdekében a munkaiatok folynak s az előkészítés vegeit e napokban értekezlet is fog tartatni. Ez az értekezlet lesz hivatva megállapítani a megalakulás módozatait. Ezeknél a legfőbb kérdés abban csúcsosodik ki, hogy az ungvári Társaskörrel kapcsolatosan létesittes- sék-e a sportegylet, mint annak egyik osztálya, avagy pedig önálló testületként alakuljon e meg ? Úgy az egyik, mint a másik létesítési mód mellett sok érvét lehetne felhozni, de e tekintetben nem akarunk elébe vágni az értekezlet megállapodásának, mert hiszen az értekezlet oly tagokból fog állani, kik a helyi viszonyok legjobb ismerete alapján megtudDr. Shitaro Kawai. — Az >11 n g« eredeti tárczája. — Irla ; Kiár István. I. Mikor találkoztunk, a keletieket jellemző nyájas meghajtással viszonozta köszöntésem és mutatta be magát: Dr. Shitaro Kawai professor von Tokio. Németül beszélt, rnoso ygó ajkai közül fehéren villogtak elő fogsorai, mandula vágású szemei pedig élénk nyugalommal tűrték kiváncsi tekintetem. Hogy én is bemutatkoztam, folytatta feljegyzéseit. A talpfa-telitőtelep kazánházának csőhálózatát vette fel vázlatkönyvébe. Hát úgy parasztosan kifejezve magam, ha nem tudtam volna, hogy jappáni, el sem hittem volna, hogy jappáni. A mindennapi élet forgatagában fel sem tűnt volna idegen volta. Európiasan volt öltözve, termete alig haladta meg a küzépmagasságot, arezszine mindössze egy árnyalattal volt elütőbb, a mi erős barnáinktól, szemeinek jellemző metszését pedig egy arany- foglalatú pápaszem palástolta Talán bajuszsza vallott rá leginkább. A kékes feketében játszó szőrszálak majdnem vízszintesen meredtek előre és úgy az orr tömpe vágásával összevetve legjobban karakterizálták a tudós ázsiai származását. Műveltsége azonban nemcsak hogy európai színvonalon volt, de alapos szaktudását és sokoldalúságát a kíséretében lévő szakemberek kritikán felülinek mondták. Élénk felfogása és roppant emlékező tehetsége pedig mindnyájunk csodálkozását felköJtötte. Harmadik éve volt távol hazájától. Ezalatt az idő alatt üsszejárta egész Európát. Egyes, nevezetesebb helyen több, másutt kevesebb időt töltött. Megfordult a modern ipar követelményeinek minden tekintetben megfelelő gyárvárosok ipartelepeinek babiloni tömkelegétől kezdve a havasok vízmosásos szakadékai közé épített baráber vagy gráner talpfatermelő kunyhóig mindenütt, ahol valami újat láthatott és tanulhatott. És habár vándorlása alatt az országok és ezekkel kapcsolatban a népfajok, azoknak szokásai, nyelvezete, ipari és kulturális fejlettsége sokszor minden átmenet nélkül váltották fel egymást, tanulmányújáról oly világos és tiszta kép élt emlékében, a mely osztatlanul bámulatba ejtett minduyájunkat. Mint ürömmel hallottam, nem véletlenül vetődött Magyarországba, de tanulni jött tőlünk. Az erdőgazdaság és az azzal kapcsolatban lévő iparágaknak tanul- manyozasa végett jött hozzánk. Hosszabb időt töltött a budapesti műegyetemen és a selmeczi erdészeti akadémián. üsszejárta a garamvidóki, erdélyi és horvátországi kincstári erdőgazdaságokat, mig Ungban a talpfatelités megszemlélésével be is fejezte magyar- országi tanulmányúját. Perecsényből egyenesen Angliába utazott A műszaki dolgokat illetőleg Polifka János máv. felügyelő látta el útbaigazításokkal, mig a talpfatermelést Rónay Antal íöerdőianácsos mutatta be neki, ki egyúttal vendégéül is látta a tudós utazót Hogy a telitőteiepen közel 5 órán at tartott szakelőadás aiatt tisztába jött-é a professor a talpfatelités módozataival és utána eligazodott volna-ó a gépház csőhálózatának labirinthjeibeu, azt sejtem, de nem bizonyíthatom. Jappáu betűs feljegyzései taláuyszerü hierogliphák gyanánt terpeszkedtek előttem és igy nem tudhattam meg, hogy mennyit abszorbeált népe számára a tudós professor eme speciálisan fejlett iparág titkaiból. De hogy házigazdájának vendéglátásából helyes fogalmat alkotott magának arról a hagyományosan önzetlen vendégszeretetről, mely a magyar népet jellemzi, arról már tanúságot tehetek. Nemcsak szavakban fejezte azt ki előttünk Dr. Shita ó, de hogy úgy is érzett, mint ahogy beszélt és hogy szavai nem udvariaskodó formaságok voltak, azt bizonyította az otthonosság, a melylyel találta magát és az a fesztelen jó kedv, a melylyel a nem minden fáradtság nélküli hegyi kirándulásban elejétől végig részt vett. ^ Dél felé járhatott az idő, mikor a két kocsiból álló erdei vonat előállott. Előre egy üres biztonsági Kocsi volt adva, utana a személyszállító kutyák következtek. A kicsi masina meg a vonat végén pöfékelt. Érdekes kis készséget képeztek úgy egyvégtóben. Aki még nem látott ilyen keskeny vágánytávu, havasokat mászó alkotmányokat, annak nézni valót is adott. A biztonsági kocsi aránytalanul hosszú keretgerendái lusta hernyóhoz hasonlóan nyújtózkodtak az apró kerekű fékes kutyákon. Az utána következő személykocsi legjobban egy kakasülőhöz hasonlított. A kocsi alvárával egyenlő hosszú ülőpad háttámlája magasan meredezett az égnek és bár első tekintetre nem volt valami bizalomra gerjesztő, később tapasztaltam, hogy amennyire kényelmetlen, annyira biztos ülés esett rajta. A mozdonyka pedig a gépipar tökéletességének terméke volt. tízóles kürtőjű kazánkájával, kicsi gőzhengereivel úgy nézett ki, mint egy játékszer. Vó- Kony hajtórudjai alig mutattak vonósépességre, apró kerékpárjain nyugvó alvára könnyen billenőnek látszott és mégis mozdony volt a talpán. Ötvenes emelkedésű hegyipalyán teljesített szolgálatot. Még pedig olyan szolgálatot, hogy a nagy vasutak mozdonyai arányla- gos összehasoniitás mellett sem állhatták volna vele sorba. Úgy tudott kapaszkodni mint a zerge. Apró kerekei nyikorogtak az éles kanyarokban, kéménye köhögött, prüszkölt az erős emelkedéseken, de azért rendíthetetlenül haladt felfelé. Kissebb emelkedéseken meg szaladni is tudott. Helyenként úgy neki iramodott, Hogy öröm volt nézni. És mig a négy kerekű kutyák kattagva peregtek a vékony sinszálakon, mi meleg lábzsákokba és bundákba burkolózva gyönyörködtünk a vidék minduntalan változó panorámájában, Lapunk mai szama 8 oldalra terjed
