Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-10 / 32. szám

helyiség czéljaira méltányos és arányos árban, 1903. évi május 1-re vagy maga a város közönsége épít­tessen, esetleg valamelyik városi középületet engedje át, vagy magánfél ajánljon föl s biztosítson alkalmas bérhelyiségeket. Ezzel kapcsolatban azt a kijelentést teszi, hogy ha a tanács közbenjárásával sem sikerül az elhelyezés kérdését elfogadható módon megoldani, kénytelen lesz megfontolás tárgyává tenni, hogy az ungvári posta- és távirdahivatalt a városból a pálya­udvarra helyeztetni s bent a városban csupán korlá­tolt működési körű s csak felvételi szolgálatra beren­dezett fiókhivatalt tartani fönn, avagy pedig az ung­vári posta- és távirdahivatalt a kincstári kezelés meg­szüntetése mellett postamester kezelésébe bocsátani. A városi tanács a kassai posta- és távirda-igazgató- ságnak már válaszolt, hangsúlyozva, hogy Ungvár város anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy a város közönsége hivatali helyiséget épittessen, s a mennyiben a már felajánlott helyiségeken kívül Ung­vári nincs más alkalmas épület a posta- és távirda- hivatal elhelyezésére, ajánlja, hogy maga az állam épittessen helyiséget * Nyílt kérelem Ungvár város közönsé­géhez. Az ungvári labdarugók felkérésére szívesen adunk helyt lapunkban az ő nyílt felhívásuknak, mely­ben arra való tekintetből, hogy anyagi viszonyaik na­gyon szerények, ezentúl vasárnapi mérkőzéseiket 20 filléres treningjegyek kiadásával fogiák megtartani és azokon mentői nagyobb számban való megjelenésre kérik fel Ungvár város sportkedvelő közönségét. Ez a kis egyesület eddig teljesen saját erejére volt hagyva és a sok kiadással járó pálvajavitás, fentartás a tagok gyenge vállaikra nehezedett csupán ; a kassa-eperjesi sport egyesülettel való mérkőzés mulatsága ugyanis nem járt haszonnal, sőt nehány K deficittel végződött. Nagyobb városokban megszokott dolog, hogy a házi mérkőzések 30—40 filléres jegyek kiadásával vannak egybekötve; ezt kísérli meg most az ungvári egyesü­let is és tekintettel az eddigi érdeklődésre, hiszsziik, hogy annyi bevételhez jutnak ez utón, hogy apró kö­telezettségeiknek megfelelhetnek majd. Ismételten ajánl­juk tehát a felhívást a közönség figyelmébe. * A Fehér-Hajó építése — megfelebbezve. A város képviselőtestületének m. hő 30-án hozott azon határozatát, hogy a Fehér-Hajó-épületet a Grünvvald- Testvérek és Schiffer-czéggel felépitteti, Fincickv Mi­hály képviselőtestületi tag megfelebbezte s a hozott ha­tározatot megsemmisíteni kéri. * Pályázat. Azon helybeli elemi iskolai tanító urak, akik a kereskedő- s iparos tanonczokat a kö­vetkező 3 évi ciklusban tanítani óhajtják, forduljanak e héten az alulírotthoz személyesen vagy írásban. .Wilcsek János, a felügyelő biz. elnöke. * Párbajra hívott hivatalfőnök. Az ungvári kir. pénzügyigazgatóságnál az elmúlt héten Tábor Péter, a közszeretet- és tiszteletben álló pénzügy- igazgató-helvettes teljesítette a főnöki teendőket. E közben Móricz pénzügyigazgatói titkárnak szemre­hányást tett egyes ügyek késedelmes elintézéséért, a mit Móricz magára nézve sértőnek tartott, s ezért e hó 9-én két zemplénmegyei ismert párbajsegéd által provokáltatni óhajtotta ah. pénzügy igazgatót, aki azonban — és igen helyesen — sem elégtételt, sem magyará­zatot nem adott, hanem e helyett az egész ügyet a felsőbb hatóságnak bejelentette. * Az ungvári ipartestület e hó 3-án tartotta évi rendes közgyűlését, melynek legérdekesebb része .az volt, hogy az ipartestületi betegsegélyző-pénztár közgyűlését alkotó tagok sorába a hivatalos szavazó­lap alapján beválasztottak egy halottat (Galajda Mihály) s megválasztottnak mégis élőt (Harajda Mihály) jelen­tettek ki. * Ellenőrzési szemlék és utószemle. Az ungvári es. és kir, 66, számú hadkiegészítő-parancs­nokságnak 1315/902. szánni átirata szerint e hadki­egészítő kerületben az ellenőrzési szemlék folyó évi október hóban a következő sorrendben fognak meg­tartatni : 11-én Ungvár, városban ; 12 és 13-án az ungvári járásban Ungvár működési helylyel az I. mozgóbi­zottság által: 12 , 13. és 14-én a szobrán czi járásban Szobránczon. A Il-ik mozgóbizottáag által: 12. és 13-án a. béreZnai járásban Nagy-Bereznán. 15-én a perecsón'yi járásban Perecsenyben. 18-án az ungvári járás szerednyei csoportjában Szerednyén. 21. és 22-én a nagykaposi járásban Nagy- 1v apioson. 24-én- pedig a nagykaposi járás csapi csoportjában GsapiiifH' v‘Ak'íítószemle f. évi november 17-én reggeli 8 órá¥5P% hadkiegészítési kerületi állomáson Ungvárt fog megtartatni. * A régi öt- és ötvenforintosokból immár oly kevés példány van forgalomban, hogy a régiség­gyűjtőknek is ’nehéz lesz majd ilyen államjegyeket szerezniük. A hivatalos kimutatás szerint julius hónap végével már csak neg\ edfél millió forint értékű állam­jegy volt forgalomban, mely összegnek jelentékeny ré­sze az elveszett, megsemmisült és igy beváltás alá soha nem kerülő jegyekre esik. Az év végéig tehát a régi öt- és ötvenforintosok egészen kikerülnek a forga­lomból. * A budapesti m. kir. állami felső épitő- ipariskola rendes tanfolyamán a jövő iskolai évre Való beírást szeptember 1-től 5-ig tartják. Az intézetben a tanítás 3 évig tart. A végzett tanulók kőmives, kőfaragó vagy ácsmesterek lehetnek; jelentkezhetnek az építőmesteri vizsgálatra, végre joggal bírnak az 1 évi önkéntességre. Dijak : beiratási dij 4, tandíj félévenkint 20 s szertári biztosíték egész évre 6 K. A jelentkezésnél szükséges iratok: 1. keresztlevél vagy születési bizonyitvány (15 évesnél fiatalabbak nem vehetők fel). 2. A négy középiskolai (polgári, reáliskola, vagy gymnasium) osztályról szóló bizonyitvány. 3. Ujraoltásról szóló or­vosi bizonyitvány. 4. Iparhalóságilag hitelesített bizo­nyitvány arról, hogy a jelentkező mennyi ideig s me­lyik épitő-iparágban dolgozott (legkevesebb 'elfogad­ható gyakorlat 2 hó). Bővebb felvilágosítást készséggel ad az igazgatóság, VII., Csömöri-ut 74. szám. * Megégett cselédleány. Davidovics Hona ignéczi születésű, gör. kát. vallásu 19 éves cseléd, Hoffmann Béla nyaralójában a teához vizet forralt, miközben a konyhaasztalon levő nagy üveg fölborult s az abban lévő szesz meggyuladt, melynek lángja a leány ruhájába kapott s a cselédet összeégetto. A leányt a kórházba szállították, a hol e hó 2-án sebei követ­keztében meghalt. * A kard. Sajnálatra méltó eset történt e hó P-án éjjel a Millennium-kávéházban. Az ezredgyakor- latokon itt levő huszárszázad egy főhadnagya kardot rántva, erősen megsebesítette a Lányi Lajos zenekará­nak egyik öreg tagját, Szirmait, aki a rendőrség­nél a följelentést megtette. * A közadók behajtása Egymásután fordul­nak most vármegyénk kezdeményezésére a vármegyei törvényhatóságok a képviselőházhoz a közadók behaj­tásáról szóló törvény módosítása iránt. Régi panasz az és komolyan megszívlelendő, hogy a közadók miatt a nyári hónapokban megindítani szokott végrehajtási el­járások a kisgazdáknak és a szegény népnek egyaránt nagy károkat és költségeket okoznak, anélkül, hogy az államnak haszna volna azokból. Az aratási munká­latok és egyéb mezőgazdasági teendők idején a gazda fizetni nem tud, de azért a végrehajtó egyre a sarkában jár. Vármegyénk kezdeményezésére a napokban újab­ban Komárom- és Zalavármegyék kérik arra a tör­vényhozást, hasson oda, hogy az adóvégrehajtásokat csak az októberi és januári évnegyedekben foganato­sítsák, a mikor a gazda már fizet, ha pénze van, fog­lalás és adóvégrehajtás nélkül is. Sajnos, e kérvények már csak októberben kerülnek a képviselőház elé. Ki vánatos volna azonban, ha a pénzügyminisztérium ad­dig is intézkednék a végrehajtások felfüggesztése iránt. * Egy kereskedő távozása. Brody Sándor kereskedő Ungvárról Budapestre tette át lakását, hol az osztrák-magyar faszenesitő gyárak központi eladási irodájának főnöke lett. A fiatal kereskedő Ungvárt mintegy 15 éven át tevékenységet és szorgalmat nem­csak üzlete körében fejtett ki, hanem a közügyek terén is buzgólkodott mint városi képviselőtestületi tag, to­vábbá tevékenykedett az izraelita haladó hitközség újjá­szervezése körül s mint a kereskedelmi kör elnöke, a helyi kereskedelem érdekeinek előmozdítása körül is dicséretesen fáradt, az ungmegyei takarékpénztárnak és az ungvári népbanknak igazgatósági tagja volt. El­távozása alkalmából ezeket szívesen jegyezzük föl felőle s uj foglalkozásához is szerencsét kívánunk neki. * Családi dráma. Megrendítő eset történt múlt vasárnap Viszoka községében. Iretisz Mihály gazdál­kodó valami csekélység miatt oly szerencsétlenül találta megütni a kis fiát, hogy az nehány pillanat múlva a szerencsétlen apa karjaiban meghalt. Az apa, mikor látta, hogy gyermeke meghalt, elrohant hazulról sógo­rához, ott leakasztott a falról egy fegyvert s agyonlőtte magát. A végzetes szerencsétlenség hire az egész kör­nyéken nagy részvétet keltett. * Italmérési jövedéki kihágások meggát- lása. A pénzügyminiszter a szatócsok és kereskedők által űzött italmérési jövedéki kihágások ineggátiása tárgyában valamennyi pénzügyigazgatósághoz a követ­kező körrendeletét intézte: Az italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. törvéuyczikk 5. §-a értelmében keres­kedésekben és szatócsüzletekben csak a szeszes italok kismértékben való elárusitása, továbbá — a szesz és abból készült közönséges pálinka kizárásával — csak is egyéb égetett szeszes italoknak álló vendégek részére való poharazásra és utczára való kimérése gyakorol­ható. A törvény ezen rendelkezésének eredményes és hatályos végrehajtása szempontjából kijelentem, hogy a korlátolt kimérési és kismértékbeni elárusitási engedély- lyel birt kereskedők és szatócsok üzlethelyiségeikben nyílt edényekben csakis azon szeszes italokat tarthatják, amelyeknek poharazásra és utczán át való kimérésre engedélyeik értelmében jogosítottak. Ebből kifolyólag az ily kereskedők és szatócsok bort, sört, szeszt és szeszből készült közönséges pálinkát üzleti helyiségük­ben nyílt edényben nem tarthatnak. Ezen rendelkezésem a korlátolt kimérési és kismértékbeni elárusitási enge- délylyel biró feleknek megfelelő módon azzal hozandó tudomására, hogy az ezen rendelkezés ellen vétők az 1899. évi XXV. t.-cz. 34. §-a alapján pénzbüntetéssel sujtatnak és hogy a megindítandó jövedéki eljárás folya­mán a már szokásossá vált azon kifogás, hogy a kö­zönséges pálinka nyílt edényben töltögetés czéljából vagy házi szükségletre tartatott az üzletben, — figye­lembe vétetni nem fog. * Az ungvári bútorgyár részvény-társaság e napokban kezdi meg Ungvár város villamos világí­tásának szerelési munkálatait. Tekintettel arra, hogy a városnak vezetőkkel való teljes felszerelése huzamo­sabb időt fog igénybe venni, a bútorgyár felkéri azo­kat a t. üzlet- és lakástulajdonosokat, kik a villam- világitást helyiségeikbe bevezettetni óhajtják, hogy eme szándékukat mielőbb bejelentsék a gyár irodájában, mivel a szerelés a bejelentés sorrendjében fog foga­natosíttatni. * Veszett macska. Folyó hó 4-én Pályin köz­ségben Egri Katona János földmives hasonnevű 10 éves fiát egy veszett macska kezén és lábán megmarta, minek következtében a már lázas állapotban levő fiút nyomban a Pasteur-intézetbe szállították, * A cselédsegélypénztár népies ismerte­tése. Abból a ezélból, hogy a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár intézménye a népnek minél széle­sebb rétege előtt ismeretessé váljék, a földmivelési mi­niszter a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900: XVI. t.-cz. és annak kiegészítéséről szóló 1902. XIV. t.-cz.-ről népies ismertető füzetet adott ki. Ezek a füzetek, amelyek magyar, német, tót, román, szerb és rutén nyelven jelentek meg, tartalmazzák mind­azt, ami alkalmas arra, hogy a gazdasági munkások s cselédek megérthessék az intézmény czélját, tudják, mik jogaik, kötelességeik s megismerjék azokat az újabb nagy kedvezményeket, melyeket a tagság esetére az 1902. XIV. törvényezikk biztosit. A népies ismertetések már eddig is nagy számban forognak közkézen s az érdeklődőknek, akik a nagyfontossági intézményt is­merni és ismertetni óhajtják, több példányban bármely nyelven rendelkezésére bocsátják, ha ez iránt szóval vagy Írásban a földmivelési minisztérium munkásügyi osztályához fordulnak. * Véres ^verekedés egy nyilvános házban. E hó 4—5-ére menő éjjel véres verekedés történt egyik ungvári nyilvános házban, amikor is egy csendőrnek négy ujját vágta le kardjával egy ott mulató huszár. Tekintettel a helyre, hol e véres verekedés történt, magá­val az ügygyei bővebben és részletesen nem foglalko­zunk ; annyit azonban megjegyzünk, hogy az esetben, ha a rendőrség szigorúan teljesítené ellenőrzési köteles­ségét, s a nemcsak városi szabályrendelettel, de belügy­miniszteri ismételt rendeletekkel is eltiltott italmérést ez üzletekben ellenőrizné s a kihágókat szigorúan büntetné, akkor ilyen és hasonló esetek ott elő nem fordulhat­nának. * Moslékba fűlt gyermek Éles Ferenczné nagy-szelmenczi lakos kilencz hónapos leánykája e hó 5-én délután a moslékos fazékba fűlt. Szegény anyja egész tavaszon még a legzordabb időben is ölében hordta egyetlen gyermekét s ott kapálgatott vele s óvta a sokféle rovar csípései ellen. A nagy hőségben nem birta a nagy és terhes munkát, 11 éves húgára bízta a kis leánykáját, hogy legalább egy délután dolgozhasson bátran. Mégis felelt kötességének, a gondjára bizolt kis babát a pitvarba csukta s elment játszani. A szerencsét­len kis gyermek hozzá csúszott a moslékos fazékhoz s mint utóbb az orvosok megállapították, csak egyet szippantott s vége volt. * Bányakatasztrófa Amerikában. A most ér­kezett amerikai lapok borzalmas részleteket közölnek arról a katasztrófáról, a mely a múlt hónap közepe tá­ján történt JohnstoMrn-ban. — Az egyik aknában a bányalég fölrobbant és száztizenöt munkás életét vesz­tette, köztük három ungvármogyei is. Elrettentő figyel­meztetésül szolgálhat a Magyarországból kivándorolni készülő embereknek, hogy az áldozatok legnagyobb része magyar ember. Amerikában ugyanis, ahol a tőke még feltétlen ur, a milliárdos bányatulajdonosok még annyit sem tesznek meg, hogy a szükséges elővigyá- zati rendszabályokat megtartanák. Nem tekintik bajnak, ha néhány munkás életét veszti, hiszen csakhamar akad más a kivándorlottak százezrei közül, a törvény pedig nem kényszeríti kártérítés megfizetésére a kötiy- nyelmüségből elpusztult emberéletekért. A johnstowni katasztrófánál, mint eddig megállapították, a következő ungmegyei munkások vesztették életüket: Csucska Mihály, Kolcun János és Galajda János. Az elpusz­tult emberek hozzátartozói ezer-ezer dollárt kapnak a munkások által föntartott segítő alapból. Azonkívül az osztrák-magyar konzulátus kártéritő port indit az el­pusztultak hozzátartozóinak nevében a Cambria-társulat ellen. Érdekes, hogy a halottakat alig lehetett eltemetni, mert nem akadt elég sirásó. Ekkor egy Tóth A. J. nevű magyar ember önként vállalkozott arra, hogy síro­kat ás elpusztult honfitársai részére és négyvennyolez óráig szakadatlanul fáradozott ezen, pusztán felebaráti szeretetből. * Női kézimunkát, hímzést, horgolást, point- lasseé-munkákat, továbbá monogram -hímzést fehérne­műre, selyem vagy bársonyra elvállal Grün Vilmosáé , Szécbenyi-tér 15. sz. a. * Szabászati tanfolyam. A folyó évi május 1-én megnyílt K.-né Margitay Maris rendszere alapján vezetett szabászati- és varró-iskola első tanfolyama e hó végével be lesz fejezve. — Az elért kiváló ered­mény a mellett szól, hogy ezen iskolának létjogosult­sága van, sőt városunkban hézagot pótol, miután már itt is mindinkább elterjed az az üdvös újítás, hogy a legelőkelőbb hölgyek is sajátkezüleg készítik ruháikat, hogy finomult Ízlésüket teljesen érvényre juttathassák. Szeptember elsején uj tanfolyam nyílik meg a szabá­szaid és varró-iskolában s a beiratkozások már e hó­napban eszközölhetők. Bennlakó tanítványok felvétet­nek. Kizárólag intelligens hölgyek A'étetnek fel, s a fel­tételek a legelőnyösebbek, különben kívánatra prospek­tust küld és bővebb felvilágosítást nyújt Vargha Sán- dornó az intézet tulajdonosnője. Ungvárt, szobránczi- utcza 22. * Elhaltak névsora. Ungvár városában 1902. augusztus 2-től augusztus 9-ig elhaltak a következők: Bezeg József gk , 82 éves napszámos, Tóth István rk., 84 éves koldus, Kusnyir Erzsébet gk., 9 éves elemi iskolai tanuló, Sand Lina izr., 6 hetes gyermek, Árva Erzsébet gk., 4 hónapos gyermek, Dávidovics Ilona gk., 19 éves eseléd; Kaczuniak János gk., 1 éves gyermek, Varga Julianna ágost. hitv. ev., 2 hetes gyermek, Me- gella Vaszily gk., 22 éves gyári munkás, Klein Margit izr., 13 éves elemi iskolai tanuló. Ezen 10 halálesettel szemben a születések száma 8, * Házassági statisztika. Ungvár városában 1902. julius 26-tól augusztus 9-ig házasságot kötöttek a következők : Horváth László és Laba Julianna, Krul György és Bacsó Anna.

Next

/
Thumbnails
Contents