Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1902-08-10 / 32. szám
K Ö Z G A Z D A S Á G. A lisztharmat fellépése. A minek bekövetkeztét az idei rendellenes időjárás után biztosra lehetett venni, azt a bajt immár országszerte jelentik a tudósítások: fellépett a lisztharmat (oidium). Kétszeres veszedelem ez most, midőn a szőlő tenyészete úgy is nagyon el van maradva más évekhez képest és csakis a legkedvezőbb körülmények közt remélhető, hogy a szőlőtermés még kellően meg fog érni. Már pedig a lisztharmat fellépése, sajnos! kétségtelen és azért az intelligensebb birtokosság nyakra-főre megteszi a szükséges óvintézkedéseket a baj elhárítására. Ha valaki valamely veszedelem ellen küzdeni akar, úgy az első feltétel, hogy azt megismerje, hogy tisztában legyen annak jelenlétével az első szimptomák után, a mikor még segíteni lehet a bajon, ne pedig csak akkor ébredjen a veszedelem tudatára, mikor már minden fáradság hiábavaló. A lisztharmat rendesen akkor jelentkezik, midőn a szőlőbogyók a zöldérés stádiumába lépnek (tehát július végén, augusztus elején) és arról ismerhető fel, hogy lisztszerü burokkal vonja be a bogyókat, mely burok kézzel letörülve igen kellemetlen szagu. A gomba megtámadja a bogyó hóját, úgy hogy az lassankint rán- ezosodni, később repedni kezd, majd a folt helyén a bogyó egészen kivájtnak tetszik, a szőlőmag pedig egészen előtérbe lép. A leveleken a bajtól rendszerint jellemző sárga foltok keletkeznek, mig a vesszőkön he-' lyenkint hamvasszürke bogyőnagyságu gombatelcpek lépnek fel, melyek lassankint összefolynak egymással, mialatt színük sötétszürkébe megy át. Az oidium kártétele, ha a baj korán lép fel és nem védekeznek ellene,1 igen jelentékeny szokott lenni, úgy hogy a termés felét vágy háromnegyed részét is megsemmisíti, a megmaradó rész pedig büdös, ihatatlan italt szolgáltat. Szerencsére azonban a lisztharmat azon betegségek közé tartozik, melynek felléptét megakadályozni is lehet, és ha bekövetkezett, úgy a baj kezdetén még gyógyítani is lehet Az elővigyázó szőlősgazdák egy nagy része okulva a három óv előtti szomorú tapasztalatokon, a kénporzást a rendes évi munkálatok közé felvette, s igy a lisztharmat fellépését eleve megakadályozza. Vannak azonban termelőink közül számosán, a kik bízva abban, hogy a lisztharmat nem miden évben lép fel, bevárják annak megjelenését, mielőtt védekezéshez fognának, és ezeknél ütött a védekezés tizenkettedik órája. Mert a kénporzás csakis akkor használ, mikor a betegség még kezdetleges stádiumban van, tehát mikor a lisztszerü bevonat a bogyókon először jelentkezik. Ránczosodó, repedt, vagy száradni kezdő bogyókon már nem is lehet segíteni, miért is ezeknél minden igyekezet kárba vész. De maga a közönséges kénvirág vagy sublimált kénpor, még ha arzénmentes is, és ha nincs is hamisítva, nem sokat használ, mert csak kellő meleg időben hat, a mellett pedig igen rosszul tapad és két-há- rom napi szeles vagy esős idő elegendő, hogy lefújja, illetve lemossa a fürtökről. Annál hatékonyabb a dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor, meg' rézgálicz és mész tartalmánál fogva kitünően tapad és finomságánál fogva sokkal egyenletesebben és vékonyabban borítja be a befujtatott részeket és azért ennek alkalmazása gazdaságosabb is.*) Mikor három év előtt a liszthatharmat oly óriási mértékben lépett fel hazánkban, ez a por mentette meg több ezer hold termését az elpusztulástól és azért fordulhat a szőlőtermelő közönség most is teljes bizalommal a rézkénpor használatához. A lisztharmat elleni feltétlen hatékonysága mellett megvan a rézkénpornak az az előnye is, hogy úgy a fürtök mint a hajtások érését lényegesen előmozdítja, a mi fő eg az idén, mikor a szőlő vegetácziója, a kedvezőtlen, hideg idő folytán annyira elmaradt, igen nagy fontosságú. A ki tehát termését a liszharmat kártételétől meg akarja óvni, a mellett pedig annak gyorsabb tenyészetét is akarja biztosítani, az használja fel most a legalkalmasabb időt szőlőjének rézkénporzására, és kiadása az elérhető haszon által sokszorosan meg fog térülni. 79 2. sz. Ungvármegye alispánjától. ki. 19'2. Tekintetes járási toszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének. A törv. hat. m. kir. állatorvos hozzám intézett jelentésével tudomásomra jutott, hogy Erdélyből lábon hajtott juhok fertőzése folytán Sáros vármegye Német Jakabvágás és Szepes vármegye Kluknó községében ragadós száj- és körömfájás lépett fel. Miután nincs kizárva, hogy ily fertőző juhok a törvényhatóság területére is hozatnak, vagy azon keresztül hajtatnak, felhívom a tek. Czimet, hogy a juh- hozatalokat, valamint más hasított körmü állatok hozatalát vagy áthajtását ligyelemmel kísérje és a legnagyobb szigorral oda hasson, hogy előadandó megbetegedések azonnal bejelentesenek. Ungvárt, 1902. augusztus 5. Alispán, helyett : Bánöezy, főjegyző. 3t47/k. i sz. A kaposi járás főszolgabirájától. Hivatalos közlemények. ad 318. sz. Törvényhatósági m. kir. állatorvos Ungvár. TEz Tekintetes alispáni hivatalnak Ungvár. Kocourek Ferencz m. kir. állategészégügyi felügyelő urnák f. évi augusztus hó 3-án 512. szám alatt keh értesítése folytán, Sárosvármegye Német Jakabvágás és Szepes vármegye Kluknó községben a ragadós száj- és körömfájás betegség, valószínűleg Erdélyből lábon hajtott juhok fertőzése folytán fellépett és nincs kizárva azon eshetőség sem, hogy ezen betegség vármegyénk területére a szokott juhbevásárlásokkal és a vármegye területén történő áthajtásokkal esetleg be- czipeltetik. Felkérem tehát a tekintetes Alispán urat, szíveskedjék a járási főszolgabirák és a polgármester utján odahatni és oly rendeletet sürgősen kibocsátani, hogy a vármegye területén áthajtott hasított körmü állatok a legnagyobb figyelemmel kisértessenek és az áthajtásoknál tapasztalt vagy netalán a községekben előforduló,' hasított kürmii állatoknál előadandó megbetegedésen azonnal bejelentessenek; mert csa’kis igy volna kikerülhető Ausztriával kötött közös szerződésünk alapján, a gazdaságra nézve nagy hátrányokkal és károkkal járó vészt elhárítani. Ungvár, 1902. augusztus 5. Darvas A dőli s. k , _____ torv. hat. m. kir. állatorvos. *) A rézkénport kizárólagossági joggal a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezete» (Budapest, V. Alkotmány-u. 31.) és annak vidéki megbízolIjai hozzák forgalomba. Egy kai. hold egyszeri porzásához ti—8 kg. rézkénpor szükséges. Erősen inficziált szőlőkben ajánlatos 8 nap múlva a porzást megismételni. Tekintetos megyei Alispán Ur ! Az ide '/. alá csatolt két felvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint Csapon kőt külön udvarban és f. évi augusztus hó 1-én 3078/k. i. szám alatti jelentésemmel beküldött felvételi jegyzőkönyv szerint már egy harmadik udvarban is, tehát f. évi július hó 31-től aug. hó 6-ig három különböző udvarban a szarvasmarha között a lépfene fertőző betegség fellépett s azért az 1888. évi 40000. számú miniszteri rendelet 179. §-a alapján f évi augusztus hő 13-áti Csapon tartandó országos marhavásár általam betiltatott. Egyúttal tisztelettel jelentem : hogy a betiltásról hivatalos táviratokon az ungvári, a s.-a.-újhelyi polgármesteri hivatalokat, a kisvárdai, királyhelmeczi és mándoki főszolgabírói hivatalokat értesítettem. N.-Kapos, 1902. augusztus 7. Kusnyiry Gyula s. /r., főszolgabíró. MENETREND (Érvényes 1902. május 1-től.) 3867. ki. 19t >2. Arleitfisi Hirdetmény. megjelölve. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Jtfinisterpapirok irodai jogalmi és levélpapírok, ___z valamint mindenféle rajzpapirok, másolópapírok, vásznak, /estékek, fekete és színes tusok, körzők stb. _:.1 a legdúsabb választékban csakis liliom minőségben kaphatók $zékely és 31lés könyv-, papir-, iró- és rajzszer- :—~ kereskedésében Ungvárt. Ungvár r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a város utczáinak kövezéséhez szükséges 290 kupacz terméskő szállítási vállalatára a városházán f. évi augusztus hó 12-én <1. e. 10 órakor nyilvános árlejtés fog tartatni. Kikiáltási ár kupaczonként 9 kor. 50 fillér. Árlejtező tartozik a kikiáltási ár 10%-át bánatpénzül letenni. A részletes feltételek a városi főjegyző irodahelyiségében megtekinthetők. Ungvár, 1902. augusztus hó 9-én tartott tanácsülésből. Fekésházy Miklós, Dr. Ivlntsy László, v. főjegyző. ’ 48 polgármester. A vonat 6yv. Szv. 1 Gyv. Szv. Vv. _ __ Ungvárról indul itl 83G l08 446 822 Csapra érkezik 522 925 l57 537 9Beregszászra „ — 1117 3a9 722 616 Munkácsra „ —Ml29 313 7- 1 112 M.-Szigetre ,. —i 45(i 730 1022 918 Kis-Várdára „ 709j - 349t 7L9! — Nyíregyházára „ 843 — 505 822 — Debreczenba „ 1207 — 722 —, S.-a.-Ujhelybe „ 654 ll53 341 722 Kassára „ 1005 338 - 1 112 Miskolczra „ 925( 250| 552 1222 Budapestre ,. 13Ü 822 1022 G6 — Lembergbe „ — 1022 — 810 810 Bécsbe (stb.) „ 7:2 620! 62ü 1B0 — I I I 4z éjjeli idő esti G22 órától reggeli 522 perczig, a öerczeket jelző számjegyeknek _ aláhúzásával van UngYár várostól 6 km. távolságra léYŐ 600 hold kiterjedted földbirtok = haszonbérbe adandó. = Értekezhetni: Dr. Nehrebeczky Györgynél, 144 Ungvári. 1397. im tkv. ineiési IndeioÉj hvitía. A szobránczi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Vinkler Sia végrehajtatónak kk. Slivka György és társai végrehajtást szenvedő elleni 104 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a beregszászi kir törvényszék (a szobránczi kir. járásbíróság) területén levő, az osztrói 14. sz. tjkvben I. 1—11. sor 22., 27., 125 , 169, 213., 282., 303., 345., 462., 506. és 534. hrsz. a. foglalt, a végrehajtást szenvedő Slivka Pál, Slivka János, Slivka Mária férj. Gyermek Györgyné, Slivka Erzsébet férj. Hrehócsik Mihály- né, Slivka Anna férj. Pauló Györgyné és kk. idősb Slivka György nevén B. 3—8. t. a. álló jutalék az ahhoz tartozó legelő illetőséggel együtt a 912/a. sz. tkvi végzéssel özv. Miló Slivka Pálné szül. Kananák Anna javára C. 12. t. a bekebelezett özv. haszonélvezeti jog érintetlen hagyása mellett, úgy azonban, hogy ha ezeij fenti jutalék a most nevezett szolgalmi jogot megelőző 1660 koronát tevő követelések összegénél csekélyebb áron adatnék el: az árverés az 1881. 60. t.-cz. 163. §-a értelmében hatálytalanná válik és a fenti jutalék a szolgalmi jog fentartása nélkül a kitűzött határnapon újabban elárvereztetik, 926 koronában megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1902. évi október hó 15-ik napján d. e. 10 órakor Osztró községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 92 kor. 60 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Szobráncz, 1902. július hó 23-án. 147 StépáD, kir. járásbiró, Hirdetmény, A mátyóczi körjegyzőséghez tartozó Gálocs, Bátfa, Palló és Vajkócz községek területén gyakorolható vadászati jog Gálocson augusztus 15-én d. e. 10 órakor Bátfán „ 15 „ d. u. 3 „ Pallón „ 16-án d. e. 10 „ Vajkóczon „ 16 „ d. u. 3 „ megtartandó árverésen bérbe fog adatni. Az árverési feltételek a körjegyzői irodában megtekinthetők. Mátyócz, 1902. aug. 6. Pápay Lajos, 146 knripcrvzn.
