Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-10 / 32. szám

Melléklet az „UNG“ 1902. évi 32-ik számához. E hó 31-én a Svihákok kitűnő és bájos zenéjü oporottét fogják játszani diszelőadásul gróf Schönborn- Buchheim Károly és neje tiszteletére, a kik megígérték, hogy az előadásra eljönnek. Aug. hó 30-án szintén szép és élvezetes estének nézünk eléje: ugyanis V. Szathmári Zsuzsa úrasszony közreműködésével (Marosa szerepében) „Tündérlak Ma­gyarhonban“ kerül színre, azonkívül F. Lányi Irma szavalni fog, fürdőorvosunk dr. Szilágyi József egy szellemes felolvasást tart, végül Szaplonczai János helybeli szolgabiró az ő megszokott virtuozitásával czimbalmozni fog. Naponként 3-szor 2—2 óráig tartó térzene van a pompás park közepén felállított zenepa­vilonban; a térzenét Csillag Herman 15 tagú kitűnő zenekara szolgáltatja. Végül 2 fedett kuglizó és egy tennispálya áll a vendégek rendelkezésére. Megemlítésre méltó az is, hogy 10—15 kilomé­ternyi szépen gondozott sétautak vezetnek be a közeli erdőségekbe. Anna napján Krémer Sándor és a fürdőigazgatóság nagy és fényes ünnepet rendeztek; a nagy napnak pompás és szép idő kedvezett; 2 órától 3-ig térzene volt; 4 órakor confetti és virágcsata, 5 órakor nagy tombola, 7 órakor hangverseny 0 számból összeállitott és kitünően előadott műsorral, 729 órakor nagy tűzi­játék a park nagy rétjén; 9-től kezdve a fényesen föl- diszilett gyógyteremben Annabál; az első négyest 45—50 pár tánczolta; az Anna napi ünnepségen nem­csak a fürdővendégek szép asszonyai, leányai és arany ifjúsága, de a távol vidék előkelősége is szép számmal vett részt, úgy, hogy a fürdő hatalmas hársfás sétá­nyain közel 1000 emberből álló tömeg hullámzott le és föl. Az Annabálon a táuczolni szerető fiatalság Csil­lag Herman kitűnő muzsikája mellett kivilágos kivir- radtig tánczolt és mulatott. Ugv hallom, hogy ez év őszén és a jövő év ta­vaszán a fürdőévad bekövetkeztéig az uj fürdőtulajdo­nosok nagy újításokat és befektetéseket szándékoznak eszközölni, nevezetesen: 30—35 szobával biró modern lakóházat, állandó színházat, pár svájczi stílusban épült villát családi lakásokkal, egy nagy területet par­kíroznak és az elektromos világítást is bevezetik. Is­merve az uj t Jajdonosok — de különösen dr. Guth Menyhért orvos — modern Ízlését, felfogását és eré- lyét, hiszem, hogy amit feltett magában, azt a közel jövőben meg is fogja valósítani a gyógyulást kereső betegek és az üdülést és szórakozást kereső egészsé­gesek javára és örömére. Dicséret és hálá illeti a járás derék és minden szép és nemes tulajdonságokkal biró főszolgabiráját — Balajthy Mórt — is, a fürdő biztosát, a ki szintén azon vau szive és lelke egész melegével, hogy e szép fürdő felvirágozzék és a közönség igényei minden tekintet­ben kielégittessenek. Lehetetlen, hogy ez alkalommal meg ne emlé­kezzem a fürdővendégek elkényeztetett és beczézett ked- venczéről — a kiről különben legelőször kellett volna megemlékeznem, dr. Szilágyi József fürdőorvosról, a ki agilitásával és előzékenységével valóban rászolgál a fürdővendégek hálájára és szeretetére. Végül tájékozásul felsorolok egynéhányat az idáig itt időzött fürdővendégek közül: Kontratovics V. és családja kir. j.-biró Karánsebesről, Nagy Gyula kir. közjegyző .Munkácséi, Franki Ede és családja, nagy­kereső New-York, Dáni Gyula és neje mérnök Bu­dapest, Korchma Menyhértné és leányai földbirtokos neje Zeinplén-Agárd, Vargha Ferencz és neje áll. fo­gy mn. tanár Munkács, dr. Vargha Lajos ügyvéd Kis- várda, Eötvös Tamás és neje földbirtokos V.-Namény, Simonffy Sándor magánzó Debreczen, özv. Beniczky Alajosné földbirtokos Besztercze, Wiener Ármin tanár­jelölt S.-A.-Ujhely, Krasznay Péterné földbirt. Kemecse, .Jaczkovics Iván kir. törv. biró Besztercze, Szalai Bar- kóczy Barnabásné p. ü titkár Léva, Rock Gyula és neje kir. járásbiró N.-Károly, Pagossy Pálné kir. járás- biró neje N.-Károly, Hunyadi István földbirt. Nyir- Mada, Fisch Hermann és neje földbirtokos Nyírbátor, Kövér Miklós ügyvéd Kisvárda, Báró Stojka Ilona Budapest, Merényi Margit k. a. tanítónő Kaposvár, özv. Katits Istvánná és leányai magánzó Debreczen, Megyeri Géza és neje kur. biró Nyíregyháza, dr. Hor­váth József orvos Besztercze, Széli Mihály és Albert nagykeresk. Kisvárda, Széli Miksa gazdálkodó Kis­várda, Jávor Aranka k. a. színművésznő Arad, dr. Rácz Miksa orvos Kolozsvár, dr. Roth Izidor ügyvéd Budapest, Ruby Pál és családja kur. tanácselnök Bpest, dr. Bartha Samu orvos Kisvárda, dr. Kóródy Sándor jogakad. tanár és csajádja M.-Sziget, özv. Szabó Jó- zsefné tábornok neje Bpest, Kalmánczhelyi Miklós és családja kir jbiró Máté-Szalka, Radó Adolf és családja nagykereskedő Kisvárda, Szabó József kir. tanácsos polgármester Beregszász, László Fülöpné és nővére bankár neje Kassa, Rácz Emil és családja Nyírbátor, Glück Jakab és családja Ungvár stb. stb. Soraimat azzal végzem, hogy adjon Isten erőt és kitartást a fürdő uj tulajdonosainak, hogy szép és nemes tervüket mielőbb keresztül vihessék a szenvedő emberiség javára. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 ! ! . . . Excelsior !!!... Szolyva-Hársfalva gyógyfürdő, 1902. julius hó 31. Kitűnő tisztelettel Vargha Ferencz, áll. főgimn. tanár Munkácsról. Uj szabályrendelet a kórházakról. Elévülés. 64. §. Az országos betegápolási alapot vagy az államkincstárt terhelő minden ápolási költség, mely az ápolás megszűnte napjától három óv lefolyta alatt igénybe nem vétetik, az 59. §-ban emlitett eset kivételével, elévül. Az ápolási költség hibás felszámítása folytán mu* tatkozó különbözet a felszámítás napjától szintén három év alatt kérendő. Az ezen mulasztásból a kórházra, vagy gyógyin­tézetre háramló kárért a mulasztó közegek felelősek. Magánosok és testületek irányában felszámítható ápolási költségekre nézve ezen elévülésnek helye nincsen. Temetési költség. 65. §. Közkórházakban elhaltak temetési költségei, melyek már a napi ápolási díjban benfoglaltatnak, külön nem számíthatók fel. Az elhaltak ingóságainak elárverezése. 66. §. Az elhaltak után hátramaradt ingóságokat, — amennyiben a betegnek hozzátartozói nincsenek, vagy ha ezek azokra nem tartanak számot — három hó letelte után, kellőleg fertőtelenitve a kórházi pénztár javára el kell árverezni. Pénzkezelés. 67. §. A kórház alaptőkéit és egyéb jövedelmeit rendszerint a kórház fen tartója kezeli s a kezelés el­lenőrzése is a kórház fentartójának (tulajdonosának) feladata. Ehhez képest a közkórháznak összes bevételei czimén befolyó pénzt — mint kamatjövedelmek, ha­szonbér, ápolási dijak stb — a kórházfentartó házi pénztárában kell kezelni, mely a kórház nagyobb ki­adásait — minők az élelmezés, fűtés, felszerelési czik- kek beszerzése, épületjavitás, gyógyszerek — maga teljesiti, a kisebb kiadásokra pedig a gondnoknak szabályszerű számadás kötelezettsége mellett megfelelő ellátmányt ad, mely a kórház kézi pénztárában kezel­tetik s az igazgató és a kórházi bizottság ellenőrzése alá tartozik. Egyes nagyobb törvényhatósági és községi kór­házaknak a belügyminiszter indokolt kérelemre meg­engedheti, hogy a kórház tőkéit és bevételeit saját házi­pénztárukban, maguk kezeljék. Az ilyen külön házipénztárral rendelkező kór­házak pénzkezelését, úgyszintén azon alapítványi kór­házakét, melyek nincsenek törvényhatóság vagy köz­ség tulajdonában, a belügyminisztorileg jóváhagyott alapszabályzat állapítja meg. A törvényhatóság számvevősége a közkórházak kézi (esetleg házi) pénztárát évközben többször rovancsolni tartozik. Ugyanekkor az egész ügykezelést és gazdasági kezelést is meg kell vizsgálnia s különösen személyes fe­lelősség alatt ellenőriznie kell, hogy az ápolási törzs­könyvet pontosan és kifogástalanul vezetik-e ? Az esetleg észlelt hiányokról a törvényhatóságnak megfe­lelő eljárás végett jelentést tesz. Betegápolási pénzek postai szállítása. 68. §. Betegápolási költségek postán való küldé­sénél a következő szabályokat kell szem előtt tartani: A betegápolási pénzeket rendszerint postautal­ványnyal kell feladni; az utalvány szelvényén a pénz­küldemény rendeltetését mindig világosan fel kell tűn­tetni, hogy külön kisérő jelentés mellőzhető legyen; a mennyiben erre mégis szükség lenne, azt egyidejűleg kell postára adni. A községek által beszedett és behajtott betegápo­lási pénzek a főszolgabíróra vagy az alispánra czim- zett ^hivatalos postautalvány vagy pénzeslevél utján „Betegápolási pénz, portómentes“ jelzéssel, úgyszintén a főszolgabírótól az alispánra czimzett ilynemű pénz­küldemények „Hivatalból“ jelzéssel a postán díjmen­tesen kezeltetnek. Az ilyen portómentes pénzeket 100 K-n alul mindenkor postautalványnyal kell elküldeni, 100 K összegen felül — bár az utalványnyal való küldés szintén kívánatos — esetleg pénzeslevélben is küldhetők. Ha a beszedett vagy behajtott betegápolási pénzek Magyarországon vagy Horvát-Szlavonországokban levő kórháznak vagy gyógyintézetnek közvetlenül küldetnek meg, akkor az ápolási költségtéritmóny összegéből előbb az utalványnak s a postai szállításnak diját elő­zőleg le kell vonni s csak az igy fennmaradt összeg küldendő el. Az osztrák hatóságoknak és kórházaknak küldött betegápolási téritményeket pedig mindig teljes összeg­ben, levonás nélkül bérmentesítve kell postára adni. Katonakórházban megfigyelés alatt állott hadkö­teles ápolási költségtéritményét szintén teljes összeg­ben levonás nélkül kell megküldeni. A betegeknek kórházba vagy gyógyintézetbe történt szállításából származó költségekről az 58. §. intézkedik. Ápolási költségek nyilvántartása (Törzskönyv). 69. §. Az ápolási költségek nyilvántartására a közkórházba felvett betegekről a gondnokság által ve­zetendő ápolási törzskönyv (M) minta) szolgál. B) Nyilvánossági jelleggel felruházott kórhazak. 70. §. Minden olyan magánkórház, melyet a belügyminiszter e rendelet 5. §. 3. pontja értelmében nyilvánossági jelleggel felruházott, az ezen minőségéből kifolyó kötelezettségeket teljesíteni tartozik mindaddig, mig nyilvánossági jellegét a belügyminiszter meg nem szüntette. A nyilvánossági jelleget a belügyminiszter meg­szünteti : a) ha a kórház tulajdonosa a nyilvánossági jelleg további fentartását nem kívánja s ezt a belügyminisz­ternek bejelenti ; b) ha az országos betegápolási alap és az állam- kincstár költségére ápolandó betegek ápolási dijainak megállapítására vonatkozó tárgyalás megegyezésre nem vezet; c) ha a kórház igazgatás, orvosi vezetés, felszerelés vagy a betegek gyógykezelése és ápolása tekintetében 'a nyilvános betegápolás szempontjából kiinduló kivá­nalmaknak nem felel meg. A közönség köréből. „Pinczetüz“ czim alatt az Ungvári Közlöny leg­utóbbi számában a m. hó 3l-én történt pinczetetőtii- zekről ir valaki hosszabb közleményt, erősen támadni és ütni óhajtván az ungvári tűzoltóságot. Én, mint a tűzoltóság h. alparancsnoka, kötelessé­gemnek ismerem e támadásra kijelenteni: 1. hogy a főparancsnok általánosan tudott kéz- és lábfájása miatt a tűznél nem lehetett jelen; 2. hogy én e napon vidéken tartózkodtam s ezért történt, hogy öt év alatt ez egyetlenegyszer nem le­hettem jelen a tűzesetnél; 3. hogy tudomásom szerint csakis az ev. ref. és a czeholnyai gk templom harangjai huzattak meg, s egy-két vészjel után azok is elhallgattak, s igy maga a tűzoltóság kellőleg figyelmeztetve nem volt a ve­szélyre, sőt hogy a rk. templom harangjai egyáltalán meg nem huzattak, éppen arra szolgált okul, hogy még azok se siessenek a vész helyére, akik tán a czeholnyai és az ev. ref. templom harangjainak rövid vészjelét hallották ; 4. hogy a kazánkocsi kerekeinek eltűréséért senki felelőssé annál inkább se tehető, mert a hetenkint tar­tott rendszeres vizsgálat alkalmával a kazánkocsi ke­rekei rendben találtattak; az pedig külsőleg egyáltalán meg nem állapítható, hogy belső részeiben nincs-e korhadás; 5 valótlanság az, hogy a gép megtagadta a szol­gálatot, mert szavahihető úri embertől tudom, hogy a gép leszerelés után azonnal a legszebben működött, aminek különben is igy kellett lenni, mert hisz éppen e gép minden vasárnap használatban van a gyakor­latoknál. Végül még csak azt jelentem ki, hogy a közle­mény írójának abban igaza van, hogy a tűzoltóság rendelkezésére ez alkalommal is csak két ló állott. De ezen mindaddig segíteni nem lehet, mig a törvény- hozás által azok a titkos és nem titkos alparapesnok- önjelöltek is nem köteleztetnek községi pótadó fizetésére, akik jelenleg állásukból folyólag csak a város nyúj­totta előnyöket élvezik, de a község terheihez járulni nem tartoznak. Ungvár, 1902. aug. 8. Tornajkó István. KÜLÖNFÉLÉK. * Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Aig­ner Ferencz ungvári p. ü. titkárt a VIII. rangosztáiy 1-ső fizetési fokozatába léptette elő. * Lelkész-kinevezés. A Csopey Gábor főespe­res elhalálozása folytán megüresedett perecsenyi gk. lelkészi állomásra Takács József turja-bisztrai espe­res-lelkész neveztetett ki. * Ungvármegye közigazgatási bizottsága rendes ülését e hó 12-én reggeli 9 órakor tartja meg. * Kamatlábleszállitás. A szatmáregyházme- gyei alapítványi pénztárból a jövőben adandó 2000 koronás és ezen összeget meghaladó kölcsönök kamata 6°/o-ra szállíttatott le. * Vármegyei közgyűlés. Ungvármegye tör­vényhatósági bizottsága e hó 25-én rendkívüli közgyű­lést tart. Ezt megelőzőleg 23-án az állandó választmány fog ülésezni. * A szobránczi választás. A Szobránczon m. hó 22-én tartott orsz. képviselőválasztás érvénytelení­tése ügyében a kisebbségben maradt Csuha-párt peti- czióval fog élni. Legalább erre vall az, hogy a lesza­vazottak névsorát a Csuha-párt részéről most másol­tatják. A Ludovica-Akadémiában üresedésben levő gróf Buttler-féle alapítványi helyre, melyre a bemuta­tási jogot a vármegye közönsége gyakorolja, négyen pályáztak és pedig: Kail Zsigmond, Lahner Kálmán, Mráz Pál és Pokay Károly. A választás az e hó 25-én tartandó rk. közgyűlésen fog megtörténni. * Betiltott országos vásár. A Csapon járvá­nyosán fellépett lépfene miatt az e hó 13-iki csapi or­szágos vásár betiltatott. * Kantin-bérbeadás. A vármegyo tulajdonát képező uj laktanya kantinjának bérbeadása ez évi szep­tember hó 1-én fog megtörténni Kassán, a katonai in- tendaturánál. * Bűnügyi nyomozások teljesítésével a B. P. 84. és 85. §-ai értelmében a községi elöljáróságok is megbízhatók. A B P. ezen intézkedése eddig gyakor­latba nem vétetett. Most azonban a beregszászi kir. ügyész megkeresést intézett a vármegye alispánjához, hogy a községek elöljárói (jegyzők, bírák stb.) közül azokat, a kik az ilyen nyomozások teljesítésével meg­bízhatók volnának, nevezze meg. — Megjegyzi a kir. ügyész, hogy a községi elöljárók csakis kisebb bűn­ügyi nyomozások teljesítésére fognak utasítást nyerni. * Elmaradt hangverseny. Fülöp Riza opera­énekesnő és bátyja Fülöp Alfréd zenetanár e hó 7-én hangversenyt óhajtottak tartani a színkörben. A hang­verseny azonban — részvétbiányból — elmaradt. * Nincs postahelyiség. A m. kir. posta- és táviró vezérigazgatóság í. évi julius hó 25-én 44983. sz. a. az ungvári posta- és táviró hivatal elhelyezését illetőleg leiratot intézett Ungvár város tanácsához. Az irat tartalma szerint a Nehrebeczky-féle bérelt helyisé­gek ellen szolgálati szempontból Kifogások merültek fel, mert azok immár nem felelnek meg a hivatal fej­lettebb forgalma mellett a követelményeknek. A vezér- igazgatóságnak nem állott módjában a liolyzetet orvo­solni, mivel más alkalmas helyiség bérbevételre nem kínálkozott s a fölajánlott helyiségekért szinte túlmagas bérösszeget kívántak. A vezérigazgatóság ezekhez ké­pest fölkérte a tanácsot, befolyásával odahatni, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents