Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-19 / 3. szám
Melléklet az „UNG“ 1902 évi 3-ik számához határozat végrehajtását rendszerint nem akadályozza; ha azonban a végrehajtás helyrehozhattan kárt okozna, vagy egyéb méltánylást érdemlő esetekben a hatóság a végrehajtást indokolt kérelemre felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet ebben az esetben is rendszerint az elsőfokú hatóságnál kell előterjeszteni. A kérelem felett akkor, ha az igazolással egyidejűleg terfesztik elő, vagy később ugyan, de olyan időpontban , midőn az iratok még az elsőfokú hatóságnál vannak, az elsőfokú hatóság határoz. Amennyiben még az igazolás felett határozat nem hozatott, a végrehajtás' felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az igazolási kérelemmel együttesen kell bírálat alá venni. Ha az elsőfokú hatóság a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelemnek nem ad helyet, a végrehajtást nyomban megkezdheti, de amennyiben az igazolást elfogadta, a fél által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet soronki- vül terjeszti fel s egyúttal előadja, hogy a végrehajtás már folyamatban van. Az illető miniszter a végrehajtás felfüggesztését — amennyiben még lehetséges — bármily ponton elrendelheti. Ha az elsőfokú hatóság az igazolási kérelemnek sem adott helyet, a fél a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét a másodfokú hatósághoz az igazolás kérdésében intézhető felfolyamodásban ismételheti. Ha akkor, midőn a végrehajtás felfüggesztését kérik, az ügyiratok már a felebbviteli hatóságnál vannak (pl. mert több érdekelt van s ezek egyikének kiülő időben előterjesztett felülvizsgálati kérelme már felterjesztetett), akkor az elsőfokú hatóság a nála előterjesztett kérelmet azonnal az illető felebbviteli hatósághoz terjeszti fel határozat végett. Ilyen esetben az érdekeltek a végrehajtás felfüggesztését a felebbviteli hatóságnál közvetlenül is kérhetik. Ha pedig felebbezés igazolásáról van sző. a határozat végrehajtását vagy a megkezdett ' végrehajtás lolytatását az igazolás is megakasztja, kivéve a T. és ezen utasítás 8. §-ának a) és b) pontjában említett eseteket. 10. §. Ujraíelvétel. Ujrafelvételnek közigazgatási vitás (contentiosus) ügyekben van helye. A törvény vitás közigazgatási ügyek alatt mindenekelőtt azokat az ügyeket érti, melyek az 1896. évi XXVI. t.-cz.-ben egyenként vannak felsorolva s melyekben ezentúl a közigazgatási folyamatban is lesz helye ujrafelvételnek (ezen utasítás 12. §-ának utolsóelőtti bekezdése); ezenfelül az egyéb contentiosus természetű ügyeket is. A nem vitás közigaz- tási ügyekben mint eddig, úgy ezentúl is hozható újabb határozat anélkül, hogy a törvényben szabályozott ujrafelvételi eljárásra lenne szükség. Ilyen ügyek különösen azok, amelyekben a hatóság diseretionális hatáskörben határoz. Azt. hogy az ügy, melynek ujrafelvételét kérik, vitás (contentiosus) természetü-e, a konkrét esetben eljáró hatóság birálja meg. A fegyelmi ügyek azonban a törvény értelmében feltétlenül a vitás közigazgatási ügyek közé tartoznak. Ahhoz, hogy az ujraíelvétel megengedhető legyen, szükséges : 1. hogy az a bizonyíték, melyet a fél a főügy jogerős elintézése után felhoz, a kérdés érdemére döntő legyen tehát olyan, melyről valószínű, hogy abban az esetben, ha a fél a főügy tárgyalása folyamán hozta fel, az ügy másként nyert volna eldöntést; 2. igazolni kell. hogy a bizonyítékot a fél a főeljárás folyamán önhibáján kívül nem használhatta. Más körülmények az ujrafelvétel megengedésére okul nem szolgálhatnak. így nevezetesen nem kérhető ujrafelvétel határidő elmulasztása czimén. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye s azon a czi- men, hogy valaki a törvényben megállapított idő alatt elmulasztotta az igazolást, a jogerőre emelkedett véghatározatot ujrafelvétel alakjában meg nem támad hatja" Az ujrafelvételi kérelem előterjesztésének határideje a főeljárás folyamán hozott határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított egy év. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak sincs helye; egy éven túl előter- jesztett ujrafelvételi kérelmet tehát feltét lenül el kell ufasitani. Az ujrafelvételi kérelmet mindig annál a hatóságnál kell előterjeszteni, mely a főiigyben a jogerős véghatározatot hozta. A megengedhetőség kérdésében rendszerint ugyanez a hatóság határoz. Ha azonban a főügyben hozott jogerős véghatározat alapjául valamely felsőbb hatóság határozata szolgált: akkor annak a hatóságnak, mely a főügyben a jogerős véghatározatot hozta, a nála előterjesztett kérelmet ehhez a felsőbb hatósághoz kell döntés végett felterjeszteni. így például valamely törvényhatósági tisztviselő ellen a fegyelmi eljárás a miniszter utasítása folytán rendelte- tettett, el s a jogerős véghatározatot a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya hozta: az ujrafelvételi kéresmet a közigazgatási bizottságnál kell ugyan előterjeszteni, ez azonban tartozik a kérelmet döntés végett az illető miniszterhez felterjeszteni. Az ujrafelvétel csak írásban terjeszthető elő, szóbeli előterjesztésnek helye nincs. Az ujrafelvétel megengedése esetén az érdemleges eljárás annál a hatóságnál kezdődik, mely a fő ügy - ben az elsőfokú határozatot hozta s a főeljárásra vonatkozó szabályok szerint folyik le. A jfőeljárás folyamán hozott jogerős határozat végrehajtását nemcsak az ujrafelvételi kérelen előte- jesztése nem akadályozza, hanem az sem, hogy az újra felvétel már megengedtetett. Ugyanabban az ügyben ujrafelvételi kérelemnek a közigazgatgsi folyamotban csak egyszer van helye, Ha tehát az ujrafelvételi kérelmet a hatóság elutasította, többé ugyanabban az ügyben — habár uj bizonyítékokat tudna is a fél felhozni — újra felvételt nnm lehet kérni. (Folytatása következik.) A szőlőfiöujitásl kölcsönök: jogi temász ete. Egyik előkelő vidéki takarékpénztár követelése megmentése céljából átverésen kénytelen volt megvenni egy földbirtokot, a melyen jelzálogos követelése volt biztosítva A íöldbirtoknak részét képezte egy, az 1896: V. t.-c. értelmében felújított szőlő is, a melyre a sző- lőfelujitási kölcsönök kiszolgáltatására szerződésileg megbízott bank annak idején kölcsönt is adott és az a kölcsön a szőlőre be is volt jegyezve. Mihelyt a takarék- pénztár az ingatlant megvette, a bank kérdést intézett, vájjon átvállalja-e a kölcsönt és tovább műveli-e a szőlőt, a mely kérdésekre a takarékpénztár — hivatkozva a szőlő elhanyagolt állapotára — tagadólag válaszolt. Erre a bank bejeletette az ügyet a szőlőkölcsönöket engedélyező allami bizottságnak, ez pedig elrendelte, hogy a kölcsönt a takarékpénztárra át kell Írni és rajta közadók módjára behajtani. Ez meg is történt, a bank kiállította a kormánybiztos ellenjegyzésével ellátott hátráló'.i kimutatást a takarékpénztár terhére, a kimutatás alapján pedig az illetékes pénzügyigazgatóság behajtotta a takarékpénztáron a teljes kölcsönt. Erre a takarékpénztár beperelte úgy a bankot, mint a kincstárt a rajta behajtott összeg visszafizetésére, részben tartóz illan fizetés czimén — a mennyiben a kölcsönt át nem vállalta s igy azért személyes kötele zettségben sem állott, részben kártérítés címén, — mert a kereset szerint a szőlő egyáltalán nem volt szőlőművelésre alkalmas, mert azon a lölujitási munkák részben nem, részben hiányosan foganatosíttattak és igy a behajtott kölcsön sem engedélyezhető, sem folyósilható nem lett volna. Az alperesek — a kincstár és a bank — hatás köri kifogást tettek a kereset ellen, azt allegálvan, hogy az nem való a rendes bíróság, hanem a pénzügyi hatóságok kompetenciájába. A budapesti törvényszék első fokban elvetette ezeket a kifogásokat, felfolyamodás folytán azonban az ügy a budapesti tabla elé került, a mely a törvényszéki végzést megváltoztatta, alpereseknek kilogásait elfogadta és felperest keresetével elutasította a következő megokolassal: .......mert annak a kérdésnek vizsgálata, s eldöntötése, vájjon felperes tartozatlan fizetést tejesitett-e vagy sem, miaor a zilahi kir. pénzügyigazgalóság által törvényes hatáskörében az 1896: V. t.-c. 13. §-a. alapjan elrendelt végrehajtás adóvégrehajtói loganatositása következtében a 20.061 korona 60 fillért kifizette,- elválaszthatatlan annak a másik kérdésnek a mérlegelésétől, hogy e végrehajtás jogszerűen volt-e vagy sem elrendelve, s foganatosítva felperes ellenében; ennek mérlegelése azonban nem a polgári bíróságok, hanem az 1883: XL1V. t-ciKkben esetleg pedig az 1889: XXVI11. és 1896: XXVl. t.-cikkekben megjelölt más hatóságok hatáskörébe tartozik továbbá: mert habár az 1896: V. t.-c. 6. §. és az e tör vény végrehajtása tárgyában 1896. szeptember 25-én 60.900. szám alatt kelt fóldmivelésügyi miniszteri ren delet 4. § a szerint a szőlőlelujitási kölcsönt tényleg az elsőrendű alperes pénzintézet szolgáltatja ki, a kölcsön ügylet még sem tekinthető a magánjog köribe eső közönséges kölcsönzésnek, még pedig nemcsak azért, mert az ügylet létesítése s a kölcsönösszeg folyósítása és felhasznalása és különféle kormány közegek közre- munkálásával, ellenőrzése mellett történhetik, hanem azért fóképen, mert az 1896: V. t.-c 12. §-a az üy kölcsönöket a szőiődézsma s más hasontermészetii válsággal egy tekintet alá esőnek nyilvánítja s telekkönyvi biztosítása is ezekével azonos módon, tehát a magánkölcsönök biztosítására szolgaló zálogjogtól eltérően történik, részben vagy egeszen való esedékességük esetén is, amennyiben önként nem fizettetnék, e,észen sajátlagos módon nem a kölcsönadó pénzintézet, hanem a behajthatóságáért (elelős államkincstár részére s ennek végrehajtó közegei által hajtatik be. Figyelembe véve már most azt, hogy felperes kártérítési igényét abból származtatja, hogy a szóban lorgó szőlőfelujitási kölcsön megszavazása, folyóvá tétele, lölhasználása s behajtása körül alpereseket gondatlanság, sőt kötelezettségeiknek vétkes megszegése terheli s figyelemmel arra, hogy a kölcsön megszavazása az 1896: V. t.-c. 10 §-ában megjelölt s a kormányhatóság kinevezésétől függő bizottság feladatához tartozik, folyósításánál, valamint az adósok és hátralékok kimutatásánál, mely a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgál, a kormánybiztos ellenjegyzése kívántatik, (elhasználására pedig a bizottság, az államig szakértők, gyakorolnak ellenőrzést, nem szenved kétséget az sem, hogy a kártérítés forrásául vett gondatlanság és köteles ségszegés megállapítása elkerülhetetlenné teszi a most felemlített különféle kormány közegek hivatalos eljárásának megbirálását is a tekintetben, hogy ez megfelelt e vagy sem minden irányban a fennálló szabályoknak. Ámde minthogy a felügyelet és ellenőrzés s az Útmutatások megadásának feladata a 1896: V.-t.-c. 17. §-a szerint a íöldmivelésügyi ministert illeti meg és pedig még akkor is, ha a feladat tényleges es helyi gyakorlását a kölcsönadó pénzintézetre ruházta volna at, mivel hogy ily esetben is A felügyelet és folytonos ellenőrzés feladata a nevezett kormányhatóságnal marad; a miből kifolyóan a közegei éljárásában netán mutatkozó szabálytalanságok vagy köteleségszegések megállapítása, tehát ezek megszüntetése és orvoslása is az ő hatáskörébe tartozik, ennélfogva nem lehet kétséges az sem, hogy a polgári bíróságok a felperes kártérítési jogának és az alperesek kártérítési kötelezettségének meggállapitására ki nem terjes' kedhetnok törvényszabta hatáskörük átlépése nélkül KÜLÖNFÉLÉK. * Rendkívüli vármegyei közgyűlés volt e hó 16-án, Török Józsid' gróf főispán elnöklet« alatt. A közgyűlésre a zord idő miatt csak kevés számban jelentek meg különösen a vidéki tagok. A közgyűlés az uj tagositasi törvény előmunkálatainak ügyében javaslattételre bizottságot küldött ki, majd tudomásul vette a belügyminiszternek a fogyasztási adópótlókok kivetése, beszedése és kezelése tárgyában alkotott szabályrendeleteknek esetleges szükséges módosítása iránt kibocsátott körrendeletét, valamint Bá- nóczy Jenőnek a vármegyei főjegyzősógről való lemondását s egyúttal megbízta az alispánt, hogy az uj választás megtartásához szükséges pályázati hirdet- méuyd közölje úgy, hogy a választás a február havi rendes közgyűlésén eszközölhető legyen. Tekintettel pedig arra, hogy Turja-Iiemete község Jurcsek Paulin és Hennin lelenczek után már több ezer korona tartási dijat fizetett ki s a további tartásdij fizetésének kötelezettsége a község lakosait tönkre menéssel fenyegeti. az újabban felmerült 480 K 84 f tápköltséget a vármegyei betegápolási alap terhére átvette. * Uj szentszéki ülnökök. Firczák Gyula munkácsi püspök a munkácsegyházmegyei szentszékhez Gébé Andor, Gébé Péter, Hadzsega Bazil dr., Suba György dr. theol. tanárokat és Fapp Antal püspöki titkárt ülnökökké nevezte ki. * A gyermekbarát egyesület társasestélye. Az ungvármegyei jótékonysági egyesületek egyik legtevékenyebbje s a szegény iskolásgyerinekek valódi gondozója, felruházója, február hó 1-én a korona-szálló nagytermében tánczestélyt rvndez. Mulatságra hívja az egyesület városunk lakosságának azt a részét, melynek módjában van áldozatot hozni a jótékonyság oltárára, áldozni azokért, akik az egyesület működése nélkül tólviz idején hónapokon keresztül kénytelenek volnának a zárt levegőn lenni, mert meleg ruha nélkül még az árva, a szegény, elhagyatott, keresetnélküli szülővel bíró gyermek sem bírja ki a hideget. Hány szegény, elhagyatott s módnélkűii gyermeket mentett már meg nagyobb betegségtől, mondjuk a korai haláltól a gyermekbarát-egyesület '1 erre feleletet adni nagyon bajos, pedig hogy mentett, az bizonyos, Hogy azonban az egyesület mennyi öröinköny- nyet csalt a gyermekek szemébe, mily igazi jótéteményt gyakorolt kilencz évi fennállása alatt, erre elég példát láttunk a szokásos évi ruhakiosztásokon, amikor 70—80 meztelen gyermek nyer meleg ruhát s ugyanannyi téli lábbelit. Azt hisszük, hogy közönsógiin'i az egyesület s annak vezetősége iránti elismerésének lerovása czéljából tömegesen fog megjelenni a február hó L-ji mulatságon, hogy igy azon a befolyó tiszta jövedelemből fokozottabb mértékben teljesíthesse az emberbaráti szeretet egyik legszebb megnyilatkozásit, a szegény gyermekek felruházását. Az egyesület a táncz- estólyre a következő meghívót bocsátotta ki: „Meghívó. Firczák Gyula püspök és gróf Török József ő méltóságaik védnöksége alatt álló ungvári gyermekbarátegyesület f. ó. február 1-én saját czéljaiuak előmozdítására a „Korona szálló* dísztermében tánczestélyt (piquenique) rendez, melyre kívül czimzetíet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete este 8 órakor. Belépőjegy uraknak személyenként 2 K, hölgyeknek 1 K. A hölgyek az estély vacsorájáról is gondoskodnak. Az italokat a vendéglős fogja kiszolgáltatni. Tekintettel a tánczestély fesztelen jellegére, felkérjük^a hölgyeket, hogy egyszorü öltözékben megjelenni szíveskedjenek. Aki tévedésből meghívót nem kapott, kérjük, hogy özv. Tabódy Jenőné egyesületi elnökhöz forduljon. Védnökök: Firczák Gyula püspök. Török József gróf főispán. Elnökök : Lőrinczy Jenő alispán. Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő. Dr. Mijó Kálmán vármegyei főorvos. Rendezők : Bradács Gyula, Bánóczy Béla, Balcarek Károly, Barajevácz Szvetozár, Bene Ferencz, Berzeviczy István, Bianár Ödön, Bla- zsovszky Miklós dr, Bónis Kálmán, Bornemissza Zoltán, Boross Sándor, Brody Sándor, Engelthaler Ottó, Te eg Alfréd, Gasparik Pál, Geyer Ferencz, Hackel Sándor dr., Haderdány András, Hamos Aladár, Heverdle Frigyes, Hodula Károly, Ibrányi György, Izsépy Andor, Kelen Gyula, Komjáthy Tihamér, Kovács Géza, Lottspeich Lipót, Lukács Géza dr., Lux Árpád, Lám Gyula, Margntay Tihamér, Martinez Gusztáv, Müller Lajos, Nemes Emil, Nagy Béla dr., Nagy Elemér, Pál Albert. Pazar Zoltán, Petres János, Radda Károly, Remeniczky Mihály, Róth Hermann dr., Rónay György, Rolajzek Mátyás, Sänger Nándor, Sutka Pál, Szabó József, Székely Simon, Schärf Leo dr., Schlosser Béla, Schmidt Kálmán, Szinovács Gyula. Tahy Endre, Takács László, Toincsányi Géza, Tomcsányi István, Totin Andor, Tüchler Sándor dr., Tschamler Félix, Vidor Marczi, Wasowicz Miroszláv, Weisz Theodor." * Az ungvári kereskedelmi és iparbank lebruar no 2-án tartja évi rendes közgyűlését. \ mar kibocsájtott s hozzánk is beküldött évi jelentes és zárszámadásokból ismét örömmel győződhetünk meg. hogy a bank egyike a legreálisabb pénzintézeteknek s hogy vezetése a legjobb kezekre van bízva. A zárszámadásokból közöljük, hogy a bank múlt évi összforgalma 7.878,741 kor. 64 fill, volt, s hogy a tiszta nyeremény 24,761 kor. 76 tillér, melyből a 772. darab egyenkint 2U0 koronával tejesen befizetett részvényekre egye.i- kint 20 korona nyeremény fog kifizettetni. * Az ungvári ipartestület e hó 26-án Dugván, a korona szálloda nagytermében zártkörű jó- tekonyczéiu Dalt rendez, melynek tiszta jövedelme az egyesületi zászló beszerzesere fog fordiitani Belépő dij : csaladoknak 5 korona, személyenként 2 korona. Fe- tüllizetések nyilvanossan fognak nyugtáztalni. A zenei Lányi Gyuia zenekara szolgáltatja. Kezdete 8 órakor, hf
