Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-03 / 9. szám

és erre kell 365 nap, 5 óra, 48 perez és 47 másodpercz. A két év között tehát 20 perez és 24 másodpereznyi különbözet van, vagyis azon időponttól, melyben a löld a tavaszi napéjegyenlőség pontján áthalad, még 20 perczig és 24 másodperczig kell a földnek mennie, mig az égbolt ugyanazon pontjára visszaér, honnan egy év előtt útját megkezdette. E különbözetet a napéjegyen- pontok előhaladása okozza. Azt mondják önök, oly csekélység az egész, hogy nem érdemes figyelembe venni.

De ez nem áll. A perczek órákká, az órák napokká szaporodnak, — és ami egymagában elenyésző csekélység, évek, évszázadok után nagyon is észrevehetővé válik, és parancsolólag követeli, hogy figyelembe vétessék. Hisz egy pár perez és másodpercz elhanyagolása okozta azt is, hogy ime a görög szertartásu kereszténység a maga naptárával a helyes időtől immár 13 nappal elmaradt.

Reánk, a (öld lakóira, a legéletbevágóbb lesz mindenkor az évszakok váltakozása. Tél, tavasz, nyár, ősz tett és fog tenni mindig egy évet. És miután az évszakok váltakozása a napéjegyenlőség beálltához van kötve, minden más egyéa év lehet tudományos szempontból szerfölött érdekes, tanulmányozásra érdemes, de nekünk csak a tropikus év lehet a mindennapi életre egyedül alkalmas.

Sajátságos, hogy a föld kettős főmozgása, t. i. a Nap körül való keringése és saját tengelye körüli forgása egészen egymástól független tény, melyek között nincs közös időmérték. Nem lehet ugyanis mondani, hogy a föld a Nap körül való egy keringés alatt hány nappalt és éjét alkot, vagyis pontosan hányszor fordul meg saját tengelye körül. Ez az oka annak, hogy az évet kénytelenek vagyunk napok, perczek, sőt másod- perczekben is kifejezni.

Egy tropikus, vagyis az évszakok visszatérésére alapított, nekünk alkalmas napév, mint említettük, kitesz 365 napot, 5 órát, 48 perczet és 47 másodperczet. Milyen jó volna, ha azt mondhatnék, hogy egy év hajszálnyi pontossággal éppen 365 nap és 6 óra Akkor minden 3 évben volna 365 nap, a negyedikben összeadnék a négy évről összegyűlő 4-szer 6 órát, ami éppen egy napot tesz ki és leszamitanók azzal, hogy ebben a 4-ik évben volna 366 nap és ezt elneveznok szökőévnek. Soha semmi zavar nem volna. Milyen pompás kalendárium volna ez.

Önök, igen tisztelt Hölgyek és Urak, most azt kérdik maguktól : hát most nem úgy van ? Hisz most is úgy teszünk, hogy minden három év után a negyedik szökőév, az elsőben van 365 nap, az utóbbiban 366 nap.

Igen, igy teszünk. De mégis néha, habár nagy ritkán is, e rendtől eltérünk. Igaz, hogy ez az eltérés oly ritka, hogy igen kevés ember ér meg kettőt, mert száz, néha kétszáz év múlva következik be. De eltérés van és eltérni kénytelenek vagyunk, mert az év nem 365 nap és 6 óra, hanem 11 perez és 13 másodperczczel kevesebb. Ez a csekélység pedig 400 év alatt, alig pár perez híjával, 3 egész napot tesz ki. Ez tehát jogosulatlan többlet, melyről le kell mondanunk. A lemondást pedig úgy hajtjuk végre, hogy minden négyszáz év alatt kihagyunk három szökő-napot és igy helyreáll a rend. A százados evekből ugyanis csak azok maradnak meg szökőévnek, melyeknek számát nem 4-gyel, hanem 400-zal lehet osztani.

íme, ez az, amit Gergely-féle naptár-javitásnak mondunk. XIII. Gergely pápa 1582-ben javította a naptárt es azóta százados évek voltak : 1600., 1700., 1800. és 1900. Ezekből szökőév volt 1600., de sem 1700., sem 1800. sem 1900. szökőév nem volt Vagyis e 400 év letelte alatt all p. és 13 mp.-nyi többletből felgyülemlett három napot elhagytuk és most ismét rendben vagyunk.

Azonban, kérem, igazságérzetem nem engedi, hogy az önök jóhiszeműségével visszaéljek, meg aztán valószínűleg e fényes közönség soraiban vannak többen is, kik a csillagászati tudományok rejtelmeiben az én ismereteimet sokkal felülmúló mértékben előrehaladtak és igy még rám piríthatnának, — kénytelen vagyok tehát bevallani, hogy valami kis többlet még mindig terheli a mi lelkünket. De aztán ez már oly csekély, hogy csak 3200 év alatt lesz egy nappá. És miután ebből a 3200 évből a niceai zsinat ideje óta csak 1576 év telt el és még 1624 év, tehát több mint a fele hátra van és igy az egész többlet még ma 12 órát sem tesz ki, félnapot pedig a naptárból kihagyni képtelenség, — egész bátran alkalmazhatjuk az erkölcstan tételét, hogy lehetetlenségre senki sem köteles és napirendre térhetünk e kis hiba felett. S majd gondjuk legyen rá azoknak, kik a 3200 évet átélik, mint mi átéltük az 1900-at.

Fölmerül már most a kérdés : hát a Gergely-féle naptár-javitás előtt hogy volt ? Igen könnyű rá a felelet. Úgy, mint ahogyan van ma is a görög szertartásu kereszténység. A figyelmen kívül hagyott pár perez már XIII. Gergely papa idejében 10 napot tett ki, ma pedig már 13 napot tesz, mert a görög szertartásu kereszténység ma is a Julius Caesar által megállapított naptárt használja, mely az évet pontosan 365 napnak és 6 órának veszi, pedig az kevesebb, — továbbá minden negyedik évet, minden kivé.el nélkül szökőévnek vesz, holott minden 400 év alatt háromszor kellene e sorrendet megszakítania, mert ha valahol, itt van helyén a közmondás: exceptio confirmat regulám, — a kivétel megerősíti a szabályt.

így történt aztán, hogy az uj naptárban az 1900. év rendszerinti, vagyis 365 napos volt, mig az ó-nap- tárban szökőnek maradt és 366 napból állott. Ez az egy napi többlet tolta tovább a görög szertartásuak karácsonyát egy nappal, jan. 6-ikáról 7-ikére és adta meg nekem például azt a kiváló szerencsét, mely azt hiszem, soha többé nem fog érni közülünk senkit, hogy jó barátaimtól boldog karácsonyi ünnepi jó kívánságokat kaptam jan. 6-án is és 7-én is, mert ezt az uj rendet bizony még meg nem szokhatta a világ. De ha az ó-naptár végleg a múlt emlékei közé nem vándorol és módunkban lesz megszokni, akkor aztán mi ily változást aligha érünk meg, mert igy maradunk 200 évig, mert a 2000-ik esztendő az uj naptárban is szökőév lesz.

Azt kérdezhetné valaki, miért kellett a naptárjavitást éppen a római szentszéknek foganatosítani ? A pápai szék vezérelvén a hitet, oktatván a jó erkölcsöket, a valódi tudományosság terén is mindenkor az emberiség úttörője volt. A kor eszméi, az uj irányzatok, a pápai szék gondoskodásából az ártalmas elemektől megtisztulva áradtak és áradnak szét a világ műveltségébe, íme, dicsőségesen uralkodó atyánK, XIII. Leo pápa ő szentsége, épp e napokban adott ki főpásztori körlevelet a keresztény, tehát egyedül helyes alapokon nyugvó demokrácziáról. A pápai szék kezdeményezése tehát közelebb fekvő okok nélkül is teljesen természetes és jogosult lett volna. De volt közelebbi ok is.

Az egyház a csillagászati kérdéseket érdeklődése körébe vonta, mert csak azok segélyé>ol tudott és tud eleget tenni a niceai első egyetemes zsinat rendeletének, mely a husvét idejét meghatározta. Keleten a kereszténység a husvétot a zsidók pászka ünnepével együtt tartotta, habár az nem is esett mindig vasárnapra, — mig nyugaton azt mindig a zsidók ünnepe után és mindig vasárnap tartották. E különböző gyakorlatnak a niceai zsinat vetett véget.

A niceai első egyetemes zsinat kiválólag görög zsinat volt, mert a pápai követeken kívül alig volt valaki nyugatról és mégis csodatevő sz. Miklós niceai érsek, N. sz. Athanáz, később alexandriai pátriárka vezetése alatt a zsinat és vele az egész kereszténység elfogadta a római egyház gyakorlatát és kimondotta, hogy a husvét:

1. mindig vasárnap legyen ;

2. mindig a tavaszi napéjegyenlőség után következő első holdtölte utáni első vasarnap legyen ;

3. a zsidók ünnepével együtt ne legyen és ha a pászka-ünnep az igy meghatározott vasárnapra esnék, akkor a következő másik vasárnapon legyen.

Az egyháznak tehát tudnia kell: mikor van a tavaszi napéjegyenlőség és utána első Ízben holdtölte. Hogy ezek a terminusok nem egészen fixpontok, azt a zsinat észrevette, mert Julius Caesar idejében a tavaszi napéjegyenlőség márezius 25-ikén volt és a zsinat

idejen már márcz. 21-ikére esett. Épp azért megbízta az alexandriai pátriárkát, mint ahol a csillagászati tudományok a leginkább ki voltak fejlődve, hogy a jelzett időpontokat minden evben jóelőre állapíttassa meg, a lómai egyházzal közölje és a római egyház gondoskodjék róla, hogy a megállapított terminus az

összes egyhazakkal közölve legyen.

Ma, a közlekedés rohamosan fejlődő korszakában is bajos volna e rendeletnek eleget tenni. Hát még akkor, midőn sem gőzerő, sem villamosság nem állott az

emberiség szolgálatában. Készítettek tehát táblázatokat, abban a feltevésben, hogy a Julián-nuptár egészen korrekt. És midőn a középkor határához értek, lehetetlenség volt észre nem venni, hogy a táblázatok rosszak, hogy azokkal a niceai zsinat rendeletének eleget tenni nem lehet, mprt sok volt azok alapja, sok volt maga a naptár.

Ezért vitte keresztül a római szentszék a naptár javítását. A javított naptárt a kalholikus országok rövidesen elfogadták. Magyarországban 1587-ben lett behozva, de, mint a karok és rendek kijelentették, egyedül a király iránti tiszteletből. Az uj naptár ellen hazánkban a protestánsok 1591-ben Nagy-Károlyban tartott zsinatjukon tiltakoztak és a nagy-banyai, akkor tisztán protestánsokból álló városi tanács, az ottani protestáns lelkészt, Banfihunyady Benedeket az uj naptár befogadása miatt bebörtönöztette. De már az 1597. évi tasnadi zsinaton a protestánsok is elfogadták az uj naptart, mire azt az 1599. évi XLV. t.-czikk kötelezővé tette és azokra a lelkipásztorokra, kik az uj naptár ellen izgattak, kemény büntetéseket állapitolt meg, ezek között még a hivatalvesztést is. A protestáns országok közölt az uj naptár behozatalában legutolsónak maradt Svájcz protestáns része, mert azt csak 1798-ban fogadta e'.

A gorög szertartásu kereszténység még mindig az ó naptárt használja. 1582-beq, midőn a naptárjavitás foganatosítva lett, Olaszországon kívül görög szert, katholikus egyház nem volt. XIII. Gergely pápa levelére Joakim az akkori konstantinápolyi pátriárka megígérte ugyan, hogy az ügyet tanulmányozni fogja és rajta lesz, hogy a nyugati egyház példáját kövesse, de ebből nem lett semmi.

Az időszakonkénti uniók, valamint Róma az uj naptár behozatalát nem kivonta a gör. szertartásuaktól, sőt nem kivanja azt ma sem És igy van ez jól. Nem a kényszer, de a szeretet napjának melege vigye oda a görög szertartásu katholikus egyházakat, hogy ezt a használhatatlan, elromlott rossz órát, a régi naptárt önként, sajat elhatározásukból dobják el.

H izánkban I. Lipót 1692-ben, l. Ferencz 1814-ben hívta lel a görög szert. kath. püspököket, hogy fogadják el az uj naptart, de eredménye nem lett. Most újabban a munkácsi egyházmegye egész klérusa kerületenkint hozott egyhangú határozattal kérte a szentszéket, hogy az uj naptár behozatalát engedélyezze.

Nem akarom itt részletezni e kérdés társadalmi, közgazdasági, politikai nagy horderejét, csak azt az egyet emlitem, mennyivel közelebb hozná az életben, szeretetheti, lélekben, buzgalomban a latin és görög szert, kalh. egyház híveit éppen itt nálunk és mennyivel fenségesebben ünnepelhetnék meg együtt szent hitünk nagy titkait.

Adja az ég, hogy az uj naptár behozatalában hazánk görög szertartásu kath. egyhazai adjanak mielőbb jó példát az egész világ görög szert, kereszténységének.

De valószínűleg már nagyon is visszaé tem becses türelmükkel. Felolvasásom elején az idő és tér fogalmának megbeszélése mellett kicsinységünk gondolata férkőzött toliamhoz. Most én ezt egyáltalán nem érzem.

Hatalmas, magasztos mű a természet, de hatalmas, magasztos az ember szelleme is, mely ezen nagy művet olvasni, értelmezni tudja, Mi is megmértük a föld útját,

kirándulást tettünk a csillagok világába, tanulmányoztuk ezt a nagy óraművet, melyet a jó Isten az égbolt végtelenségébe helyezett, mely megszabja az évek és századok tartamát. Meghatároztuk pontosan az időmérték egységét, az évet.

Nincs más hátra, mint hogy azt kívánjam Önöknek, tisztelt Hölgyek és Urak, hogy e mérési egységet minél többször alkalmazhassák ez uj században is, hogy az idő végérhetellenségéből minél többet mérjenek le, hogy ha az idő halad is, mi maradjunk még sokáig.

Hunyady János élete és hadjáratai.

Irta és az »Ungvári Leányok Erzsébet-Köré«-nek ülésein felolvasta: Dortsák Oyula, reáliskolai igazgató.

(Folytatás.)

Ill-ik rész: Hunyady János első fellépése és jellemzése.

Mindjárt bevezetésem elején kiemeltem, hogy Hunyady jelentősége annyival inkább is örök időkre szóló, mert mikor a magyar hadi dicsőség legszebb hőskölteményeit bevéste sújtó kardjával a történelem emlékezetébe, hazank belállapota sivár, siralmas, szégyenletes volt. A honvédelemnek még csak roncsai sem voltak meg. Párttusák, polgárháborúk dúlták a szegény, árva, elhagyatott, kirabolt hazát. De, ha csak a belső baj lett volna meg ! Egymás ellen küzdött máskor is a magyar. Ontott honfivért fölös számban igen sokszor. De az őserő lüktetése meg nem szűnt soha. Másrészt a nemzeti Géniusz vagy rendelt a nemzet élére erős kara, érez-szilárd állhatatossága és bölcs királyt, kinek csititó szavára, ha kellett : villogó aczéljára, alá- hanyatlottak a pártoskodók szablyái, bevonattak a polgárháború zászlói ; vagy a végső megpróbáltatás vészes, öldöklő angyalát küldte a nemzetre és akkor, a 12 ik órában, a páitoskodás az örvény szélén megállt . . . visszavonult, hogy magával, pártja érdekének védésével, az örvénybe ne rántsa a közös édes anyát: a hazát és a nemzeti létet.

Abban az időben azonban, amikor Hunyady a magyar hadi dicsőség fényes csillaga s a török réme lett, a belső fejetlenség és züllés átka mellé sorakozott a kül- veszéJy, az ország függetlenségének biztosan bekövetkezni vélt elvesztése, az ország meghódítása A török már ur volt Európában, császárai azon öröklött eszmével léptek országról-országra, hogy amint egy hold van az égen, akként egy félhold legyen a töldön, egy űré legyen a világ, amit II. Mohamed, Konstantinápoly elfoglalója igy lejezett ki : „Valamint egy Isten van az égen, egy ur legyen a földön is.“ Rettenetes, e szavának igazságát Magyarországon akarta bizonyítani. Mert Magyarország, úgy látszott, a töröknek igéret- föld volt. Egy második Kanaán. Nemcsak mert tejjel- mézzel folyó ország volt, de mert Európa_ szivében fekszik. Erős, megdönthetetlen védelmi pont. És ez úgy is volt. Amikor ugyanis Buda 1541-ben török kézre került, ez a török-uralom kezdetét jelentette Magyar- országon. És amint 1 és fél század múlva ismét keresztény zászlót lengetett Buda ős ormán a szél, ez a török uralom bomlásának kezdetét jelentette. A vég kezdetét.

Hát magyar honra a töröknek rég fájt a foga. Már Nagy Lajos alatt tette első látogatását, még pedig ,1366. körül. De, mint utóbb oly sokszor, sőt rendesen, hátukra jegyezte a magyar buzogány súlyos ütésével, hogy merre vezet ki az ut s<ép Magyarországból ! Mar Zsigmond alatt fordulni látszott a koczka. Rigómezőn és Nikápolynál a véres hareztér temetője volt a magyarnak, nagy diadala az osman félholdnak.

»A Nissa és Nikapoly közti ütközetben egy addig ismeretlen czimerü lovag jelent meg. Pajzsára egy fekete holló volt festve, orrában arany gyűrűvel. Úgy harczolni már régen nem láttak senkit, mint a hollós vitézt, kis dandárja élén. Egy pillanatban itt, másikban amott, s mindenütt, ahol megjelent, futott az ellen, vagy halva maradott a csatatéren. Mintha a hadak Istene maga szállott volna alá a magyar zászlók alatt küldeni. Ahol ez az uj bajnok megjelent, lángoló lelkesedés fogta el a magyarokat. A hollós pajzsu hős neve ez idő óta örök ijedelme volt az osman harezosoknak.

Ez volt Hunyady János.“ (Jókai.)

Hogy Hunyady János nagy lelkét, nagy jellemét a maga teljes egészében megérthessük és cselekményeinek hő honszerelmén felül egy másik főrugóját megismerhessük, egy igen fontos szempontot kell életében megfigyelni, t. i. a vallásos szempontot. Mélyreható e tekintetben Salamon Ferencz fejtegetése. A vallásos szempontok — úgymond — nagy szerepet játszanak egyes egyének moráljában. A vallásos ’érzelem az emberrel vele születik. Minden más érzelmek és szenvedelmek között ez e legerősebb, legsajátosabb; tűzre, lángra leginkább gyújtható. Bármennyire tagadják is némelyek a vallás, nevezetesen a kereszténység szükséges voltát, életük intézésében, folyásában mégis követik a keresztény nevelés által nyert morált. Hunyady egész egyéniségében és politikájában a vallásos szempont döntő szerepet játszik. A katholikus egyház abban az időben nagy krízist állott ki. Két irányban igyekeztek az egyházat reformálni. Az egyik ut a consiliumok, az egyházi zsinatok által történt. Ez mintegy alkotmányos volt. Ilyen volt a baseli zsinat, mely 18 évig tartott. Ekkor történt a szakadás, a sebizma. Azt akarták, hogy a pápai hatalom egyénesitése, főtekintélye helyett, egy, az összes keresztény világból álló tanács kormányozza az egyházát a pápával, mint elnökkel. A másik ut már inkább forradalminak nevezhető. Ez a Húsz János által gerjesztett csehországi vallási mozgalom volt. E mozgalmat az egyházi zsinatok alkotmányos utón, tárgyalások által igyekeztek elsimítani. De a huszita-mozgalom Húsz János halálával nem szűnt meg, tovább tartott s még igazságos Mátyás politikájára is befolyással volt

A huszita-mozgalom nem gyöngítette a hitet, sőt a kath. hitélet megerősítésére szolgált. Úgy volt azzal J sokszor az egyház, hogy amikor nem érte támadás, ak- kor közönynyel nézték ; de mikor küzdelemre került a