Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-03 / 9. szám
Melléklet az ,.UNG“ 1901. évi 9-ikszámához. dolog, :i inmadasok ulán, diadala és szilárd erősségé annál jobban tündöklött. A 14. századbeli egyházi re- lorm-kisérlelek sem a hit gyöngülésének jelei: ellenkezőleg : következményei a hit megerősítését vonták maguk iránt, mert reorganisatio lett a dolgok üdvös vége. A huszita-háboruk és zsinatolások után is a hitélet tényleg élénkült. S ugyenezen időben a francziák is a hit által menekülnek meg az angolok hatalma alól, D’Arc Janka hősies tette által, ki azért győzött, mert erős volt a hite csodatevoségében, abban, hogy őt a Gondviselés küldötte, mint szabaditót. így van ez Hnnyadyval is. Ő reá is igen nagy hatással voltak a vallásos eszmék. Nem is hiába nevezték őt el a kereszténység daliájának. — De az azon időbeli vallásos mozgalmakon a magyar király különben is igen közelről volt érdekelve. Zsigmond t. i. német császár is volt és Csehország királya. Mint német császárnak, az azon idők íellogásához hűen, a katholikus egyház világi védelme az ő tiszte volt. Ám Csehországban már dúlt a huszita-háboru. Zsigmond s vitéz hőse, Hunyady János, igy tüzetesen tájékozást szerezhettek a külföldi keresztény viszonyok felől. — Ez a vallásos szempont és egyházi retorm-mozgalom a keleti kereszténység szempontjából is nevezetes. A konstantinápolyi, egykor hatalmas görög császárok keleti birodalma mindinkább összébb szofult, a törökök előnyomulása következtében. Így azután mindjobban előtérbe lépett a két egyháznak, a nyugatinak és keletinek egyesülése. S most már őszintébben Ígérték az egyesülést a konstantinápolyi görög császárok. A nagytontosságu terv azonban nem létesült. A vallásos szempontnak eme domináló hatása már régebben is megvolt. Nagy Lajos egész hévvel fogott a térítéshez. Boszniában igen előmozditá a kalholicizmus ügyét. A hagyomány szerint 200,000 bolgárt téritett a katholikus hitre. A pápa, a kereszténység zászlótartója szép czimével díszítette öt lel. Érdekes okát adja Sala mon Ferencz, e mélyreható, szinte bonezoló tudósunk c hittérítői buzgalomnak. Azt mondja, hogy a katholikus nyugati nemzetek elszantabban küzdöttek a török ellen, mint a görögök, mert, úgymond, a mohamedán szervezetben volt valami, tnelylyel jobban egyeztek a görögök, mint más keresztény szervezetekkel. És tény, hogy szinte (elszeg viszonyba került egyik-másik keleti fejedelem. P. o. a bolgár és a szerb fejedelem nagyrészt a török partján volt. (Folytatása kövelkszik.) Nyílt levél az ung-meg-yel tanítósághoz. Az ungvári áll. isk. tantestülete, f. évi jan. 12-én tartott tantestületi ülésén elhatározta, hogy a vidéki tanítók gyermekei számára Ungváron tapintézetet létesít, miáltal egy régi óhajunk lenne megvalósulva. Nem akarok ezen nagy horderejű intézmény fontosságáról szúlani, mert ezzel mindenik kollegám tisztában van, de igenis szólam akarok az ügy iránt való lelkesedésről. Mi, ha gyűlések alkalmával'összejövünk, — valljuk be őszintén, — mindig csak azon panaszkodunk, hogy mily mostoha az anyagi helyzetünk; de arról soha, vagy igen ritkán beszélünk, hogy miként lehetne anyagi helyzetünkön segíteni. Ha hébe-hóba akad vagy egy kollega, ki rámutat a jobb helyzetre vezető útra, azt vagy közönynyel fogadjuk, vagy pedig lelkesedésünk szál mat üz. Ez a mi bajunk és nem más, hogy anyagi helyzetünk ily mostoha ! Mert azt nem vonhatja egy t. kollegám sem kétségbe, hogy a társadalom minden rétege nem óhajtja a mi jobb anyagi helyzetünket. De azt csak nem kívánhatjuk senkitől sem, hogy akkor igyekezzék jobb jövőnk előmozdításán fáradozni, mikor mi magunk nem törődünk vele. Nézzük csak a nem tanitó-egyesüleleket, ha lassan is, évről-évre helyzetüket jobbítják, pedig a társadalom e tekintetben nem rokonszenvez velük úgy, mint velünk. 8 miért van ez igy? Azért, mert ők a tett emberei. Szakítsunk a nemtörődéssel! Lépjünk már egyszer mi is a lett mezejére! Én meg vagyok győződve, ha mi minden erőnkkel igyekszünk ügyeink előmozdításán láradozni, nem lesz oly óhajunk, hogy az ne teljesülne. Hiszen egyes tények igazolják: ha valamit helyzetünk előmozdításán tenni akarunk, úgy a magas kormány, mint a társadalom, — ha a szükség úgy kívánja. — még anyagi áldozattal is siet segítségünkre. Felhívlak tehát titeket, szeretve tiszteit kartársaim, hogy az ungvári tantestület által fölvetett, reánk nézve oly szükséges intézmény mikénti megvalósításáról gondolkozzatok, hogy majd márczius 14-én, mikorra a választmány össze lesz híva, ezen ügyhöz mentői többen hozzá tudjunk szólani. Mivel ezen intézmény megvalósításához a, tanitó-egyesület nemcsak egyes, hanem az összes tagjainak támogatására szükség van: ezért fölkérlek benneteket, igyekezzetek mindnyájan ezen ügynek fáradhatatlan harezosai lenni. Én hiszem, ha mi viribus unitis támogatjuk ezen ügyéi, gyermekeink tápintézetének felállítása sikerülni fog. Egy tanító. Mi újság1 a felvidéken? Petri József nagy-bereznai kir. járásbiró a képviselőjelölt. — Felvidéki levél. — Megdöbbentő s az itteni erkölesi állapotokat szomorúan jellemző hirt közlök vármegyénk felvidékéről, A hir az: hogy Petri József nagy-bereznai kir. járásbirót, akit a kassai kir. Ítélőtábla 50 Irt pénzbírságra Ítélt megcselekedett s beigazolt szabálytalan s éppen a felvidéki nép anyagi kárával járó ténykedéséért !s akit a kir lo- úgyészség épp e ténykedései miatt hivatalvesztésre kert Ítélni, fellépett a közelebbi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjéül s bizalmi nyilatkozatot készíttetett, melynek rendeltetése az. hogy az igazságügyminiszter kezébe kerüljön, őt — Petrit — tisztára mossa. De, miként a legleketébb szerecsen sem moshaló It bérre, még » légímompbk hósgipü )iliQm§zappann»l sem, úgy e bizalmi nyilatkozat is czéltévesztett dolog. Mert tény az, hogy Petrit a fegyelmi bíróság 50 frt pénzbírságra ítélte, azon erős enyhítő körülmény figyelembe vételével, hogy ő 18 évi közszolgálata alatt még elnökileg nem volt megintve. Mert tény az, hogy a beregszászi kir. törvényszék vádtanácsa s később a megtartott főtárgyalás folyamán a kir. törvényszék két, ellene elkövetett rágalm izással és becsületsértéssel vádolt ungvári lakost felmentett a rágalmazás és becsületsértés vádja alól, mert beigazolást nyert s ezt legerősebben maga a táblai fegyelmi ítélet igazolta,*) hogy vádlottak igazat mondottak akkor, amikor Petrit, mint bírót inkorrekt embernek jelentették ki. S mert tény az," hogy e vádlottak mellett a beregszászi kir. törvényszék ügyésze igen sok enyhítő körülményt tudott felhozni, mig a panaszos: Petri járásbiró cselekményeit enyhíteni nem tudta. Mit akarnak hát a bizalmi nyilatkozat aláírói? Mit akarnak azok, akik Petrit felléptették? — Könnyű a felelet. A magas kormány atyai gondosságából megkezdődött a felvidéki nép megmentésére indított akczió vármegyénk felvidékén is. Sélley Sándor dr. miniszteri osztálytanácsos és Egán Ede miniszteri biztos személyesen tapasztalták, hogy vármegyénk felvidéki népe nagyon is rá van utalva a mentő kézre, mely őket az uzsorások és minden erkölcsi érzületből kivetkőzött elemek hatalma alól kiragadva, a tisztes munkára és az okszerű gazdálkodásra birja. Az érdekeltek, nem a megmentendő nép érdekeltsége, — ez akczió megindításává! inogni érezték maguk alatt a talajt s igy jutottak a gondolatra, hog A kassai kir. itélő-tábla, mint fegyelmi biróság 258/1898. számú fegyelmi ítéletének indokolása: „Tekintve, hogy e szerint Petri József kir. j.-biró a hivatali székhelyére történt visszatérése alkalmából mi úti költséget és napi dijat sem igényelhetett és igy az a védekezése, hogy a hivatali székhelyére történt visszautazása alkalmából őt megillető nagyobb összegű járandóságok helyett az ugyanakkor a helyszínén el nem töltött napok után felszámított csekélyebb összegű napi dijakat joggal igényelhette, -mint alappal nem biró annál kevésbé fogadható el, mert a vádlottnak megtartása s különösen a 3/a. és a 4/a. s 4/c. pontok alatt felsorolt cselekményeitávolrólsem engedik sejteni, hogy a vádlottat a kincstárral szemben megtakarítási szempontok [vezérelték; kétségtelen tehát, hogy a nevezett kir. j.-birónak az a cselekménye, hogy napi diját a helyszínén el nem töltött napok után is felszámította s hogy ezzel az úti naplóba részben valótlan adatokat vezetett be, a 21224/96. I. M. sz. szabályrendelet és az annak mellékletét képező szabályzat rendelkezéseibe ütközik. Minthogy Petri József vádlottnak a fentebb részletezett és beigazolt mulasztásai és szabálytalan eljárásai a hivatali kötelesség vétkes megszegésének alkat-elemeit teljesen kimerítik, a kir. itélő-tábla, mint fegyelmi biróság, a nevezett vádlottat az 1871: VIII. t.-cz. 20. szakaszának A) pontjába ütköző fegyelem-vétségben vétkesnek kimondta. A fegyelmi büntetés nemének és összegének megállapításánál a kir. itélő-tábla enyhítő körülményül tekintette azt, hogy a vádlott 18 évi közszolgálati ideje alatt fegyelmi eljárás alatt nem állott és elnökileg megintve nem volt. Ellenben súlyosító körülményül vette a kir. itélő- tábla, mint fegyelmi .bíróság, a vádesetek nagy számát és az egyes esetek súlyosabb beszámítás alá eső természetét. Az ugyanis, hogy a vádlott kir. j.-biró a helyszíni szemlék megtartására vonatkozó j -könyveket következetesen és bizonyos tervszerűséggel nem a helyszínén, vagy a legközelebbi községben a felek közreműködése és jelenlétében vette fel, nemcsak törvény- és ügyvitelellenes, hanem az érdekelt felek jogaira nézve a legnagyobb hátrányokat eredményezheti és a j.-könyvek, mint közokiratok valódiságát kétessé teszi. A felvett előlegek és a kiküldetések nyilvántartásának mellőzése folytán arra kell következtetni, hogy a vádlott ily ügyeket a felügyeleti hatóságok figyelme alól elvonni akart és úgy ez az eljárása, mint az, hogy a fentebbiek . szerint a felvett költségelőlegeket fel nem számolta, — nyilván a kapzsiság és a vagyonszerzés színezetét tünteti fel, miáltal megrendül a közönségben a bírót feltétlenül megillető bizalom és tisztelet és a mi által meghiusit- tatik a felügyeleti hatóság kellő ellenőrzése Az 5. pont alatti vádesetnél pedig a vádló't kétségtelenül valótlan adatokat vezetett be az úti naplóba akkor, midőn abban a hivatali székhelyen töltött napokat is, mint hivatalos kiküldetésben töltötteket tüntette fel. Ily nyomatékos körülmények fennforgása mellett a kir. itélő-tábla a vádlott cselekményeit, illetve mulasztásait súlyosabb megtorlás alá vonandónak ismerte fel, mihez képest az 1871: Till, t.-cz. 22. szakaszának e) pontjában meghatározott büntetést a kiszabott ösz- szegbea alkalmazta.“ valamit tenniök kell az állami akczió megbénítására s azon czélból, hogy ezt elérhessék, vagy elérni megkísérthessék, hozzájuk méltó vezérre volt szükségük. Ezt a nekik teljesen alkalmas és hozzájuk illő vezetőt, Petri Józsel, jelenleg még nagy-bereznai kir. járásbiróban találtak fel, akit legelső sorban is részben saját aláírásukkal, részben keresztvonásukkal ellátott s az igazságügyi miniszterhez czimzett feliratukban arról biztosítottak, hogy őt a kir. tábla és a kir. törvényszék lesújtó ítélete daczára magukhoz méltónak s érdekeik megvédésére teljesen helyén levő egyénnek találták s ezért kérik az igazságügyminisztert, hogy bármi történt is a kir. tábla és a kir. törvényszéknél, hagyja meg továbbra is Petrit jelenlegi helyén : igazságot osztani. Minthogy azonban e felirat sikerében még nem bíztak eléggé s mert a törvényszék ítélete rövid idő alatt a kassai kir. itélő-tábla által fog felülbiráltatni, hangú atkeltés czéljábol m. hó 27-én egy csomó bepálinkázott pórnép s a felvidéknek épp azon elemei kíséretében, akik korcsmajogot vesztettek, vagy arról lemondani voltak kénytelenek,—felajánlották Petrinek a nagy-bereznai kerület képviselő jelöltségét. Ma már tehát van a felvidéknek képviselőjelöltje, hogy e jelölt lesz-e a képviselő is ? erre a kérdésre, azt hisszük, a dodonai jósda meghallgatása nélkül is Bemmel felelhetünk ! De azt határozottan szégyenletesnek s a felvidéki értelmiség rovására menőnek találjuk, hogy egy fegyelmi ítélettel erkölcsében is erősen sújtott s a büntető- törvénykönyvbe ütköző cselekményekkel nyilvánosan vádolt s az alól magát tisztázni — éppen a saját aktái folytán — nem biró egyén országgyűlési képviselőjelöltté való felléptetését szótlanul nézik s minden beavatkozás nélkül tűrik, hogy irni-olvasni nem tudó embertársaik jogtalan magánérdekek elérhetését ezélzó oly irat alá adjak keresztvonásukat, melynek sikere, ha sikert egyáltalán jósolni lehetne, — épp e szegény, irni- olvasni nem tudók anyagi és erkölcsi kárával járna. • Felvidéki. TARKASÁGOK. Zinner .legyőzetése. A múlt hetekben, Leo circusa, illetve az ott lefolyt birkózások. révén, sokkal gyakrabban volt hallható Zinner^Aencz erőművész neve, mint Zinner Jenő kereskeo^^— aki pedig egyike legjelesebb üzletembereinknek. Az ok, amiért a mondott időben a két Zinner közül nem Jenőt, de Ferenczet emlegették, az, hogy még nem következett be a tavaszi szezon s igy hölgyeinknek az uj, újabb és legújabb divatezikkeket bemutatni Jenőnek módjában nem állott, — de a kissé hosszúra nyúlt birokverseny tartama alatt annál többször volt Ferencznek alkalma hatalmas izmosságáról, erejéről és' ügyességéről a közönséget — melynek soraiban igen nagyszámban voltak a nők — meggyőzni. Zinner — nem a Jenő, de a Ferencz — birkózásai tényleg oly ügyesek és sikerültek voltak, hogy már-már azon hiedelem kezdett megerősödni, hogy ő a legyőzhetetlen athleta, aki a kitűzött 300 frt első dijat — persze azzal a szinlappal együtt, melyen ez összeg fungált — zsebre fogja vágni. De mert még a szerelemnek is vége szokott lenni, pedig minden ábrándos ifjú és még ábrándosabb lányka örök szerelmet fogad, — igy végül Zinner, a Ferencz, szintén legyőzetett egy még ügyesebb, erősebb és kitartóbb collegaja : Tachel által, aki e győzelmén felül még azzal is hírnevet és bizonyos tekintélyt szerzett Ungváron, hogy Herz sörödéjeben naponkint 15, mondd tizenöt korsó sört ivott meg és ugyanannyi tojás-sárgát fogyasztott el. A közönség is, meg Tachel is, sőt tán még Zinner, a Jenő is megnyugodott Zinner, a Ferencz legyőze- téseben. csak ő maga, a legyőzött nem tud megnyugodni, miként ezt a hozzánk intézett s alább közölt sorai igazolják, melyben Ungvár legszebb hölgyét teszi felelőssé és mondja iegyőzetésének okozójául. A 1p\rp1 07 • Budapest. 1901. febr. 25. Tek. Szerkesztő ur ! Bocsánatot kérek, hogy ezen pár soraimmal háborgatom, de kényszeiitve veszem kezembe e tollat és leirom a szivem fájdalmait Hogy tudják, hogy nemcsak mint birkózó működtem ön- feláldozással, hanem ott. ahol legyőztek, nem engem győztek le, hanem fájó szivemet győzték le oly nehezen, mivel mással nem törődve, mindig csak ő ióla ábrándozva, mikor a porond közepett állva, nem ellenfelemre gondolva, hanem — Illő reá. Miért is szeretlek A . . . Nézd csak a tért, ott a lombos fa tövében, Nem jut a napsugárból egy csepp sem neki; Megakad a fény mind a sok irigy levélben S iá minden levél csak árnyékát veti. Életem is ilyen nap-nem-érte tájék. Nem veti rá fényét boldog szerelem ; Másnak jut a fény. mint nekem csak az árnyék, b a fényt mégis várom, várom szüntelen. Hazafiui üdvözlettel Zinner Ferencztől, I-sö Magy. Athléta és versenybirkozója ** Tek. Szerkesztő ur 1 Szíveskedne nekem ezen pár sorokat az >Dng< lapba be- téletni, ha talán szerkesztő ur nem jónak találja, úgy kérem szépen visszaküldését és a jövő héti, azaz vasárnapi példányban, ha elfogadható, kiadni. Tek. Szerkesztő ur, és egy lapot kérek — e kis tárczával. amit beküldtem, biztosan elvárva minden postával, Hazafiui üdvözlettel: Fenti. * M inthogy Zinner ur, a Ferencz, okvetlen kéri válaszunkat, feleletül adjuk, hogy az imádott nő, aki bukásának okozója volt, épp a napokban ment férjhez, ha nem is athleta-termetü, de elég csinos ifjúhoz, — s Zinner, a Jenő, már megérkezett hosszabb bevásárlási utjaból s meghozta a gyönyörű tavaszi újdonságokat---Qiii-Gáré.
