Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-21 / 16. szám

Melléklet az „UNO“ 1901. évi 16-ik számához. ság úgy faji, mint nemzetgazdasági szempontból felntte károsak, sőt pótolhatatlanok s mert a közegészségnek javulását csakis a tisztaságnak az alsó néposztály réte­geiben való tokozottabb eltelterjedésétől várhatjuk. Másod­szor pedig azért tulajdonítok a tisztaságra való szokta­tásnak oly nagy lontosságot, mert ez, mint ezt csak nem régen egy szakközlönyben is („Kisdednevelés“) olvastam, a mennyiben mar nemcsak egy tapasztalat igazolja azon feltevést, hogy a rendszerető tiszta gyer­mek leinőtt korában nagyobb erkölcsi érzékkel fog bírni, mint az olyan gyermek, aki a tisztasággal és rendszere­tettel hadilábon all s a kiből, ha reá a tisztaságra való szoktatással befolyást nem gyakorolunk, többnyire tága­sabb lelkiismeretű ember válik. Ez is csak a mellett szól, hogy a gyermekeket minden rendelkezésre álló eszközzel a tisztaság követésére kell szorítani, még pedig oly mértékben, hogy azt a gyermek maga egy szüksé­ges jónak, az éiellentartás és egészség elengedhetetlen eszközének tekintse, hogy a szennytől, piszoktól undo­rodjék, mert aki a testi mocsokhoz hozzászokik s azt eltűri, az könnyebben megbarátkozik az erkölcsi szeny- nyel is. Ez késztetett orra, hogy akkor, amidőn azt tűz­tem ki magam előtt czélul, hogy Önök előtt t. Kartarsak az egészs -gtani ismereteknek a népiskolában való gyakor­lati tanitasáia vonatkozó nézeteimet elmondjam, első sorban és kiválóan a tisztaságnak s az azzal összefüggő többi kérdéseknek taglalásával a legbővebben, a legbeha­tóbban foglalkozzam. Tettem ezt pedig annál is inkább, mert azon erős hitet táplálom, hogy közegészségünk s rossz halandósági viszonyaink csakis akkor fognak elő­nyösen megváltozni, ha a gyermekek a tisztaságnak rendkívüli fontosságával és az egészségre való kihatásá­val már a népiskolában is megismerkednek, arra reá- szoktattatnak, hogy úgy mondjam : a tisztaság gyakorlá­sába bele neveltetnek. S csak akkor, ha ez valóban be is log következni -»- ami egyedül iskolai hatóságaink belátásától és intézkedésétől függ, — csak akkor, fog gróf Széchenyi Istvánnak e mondása: „Az egészség bizonyos p útig ke/.ünkben van“, illetve ezen mondásá­nak vonatkozása általánossá válni. S hogy ez mihama­rabb bekövetkezzék, azt kivált a magyar faj megerősö­dése szempontjából óhajijuk a legjobban. — Adja Isten, hogy erre ne várakozzunk sokáig! Levél a szerkesztőhöz. Uzsok községben a néh. dr. Tihanyi Sámuel örökösei tulajdonát képező s a megboldogult debreczeni főorvos áltál nagy gonddal es költséggel rendbehozott gyógyfürdő, mely a társadalom szegényebb sorsú osztályának és a galicziai határszéli lengyel közönség igen nagy részének általánosan elismert kedvező klimáju es gyógyhatású vastartalmú forrásaival valóban kedves üdülő helye volt, folyó hó 4-én este gonosz kezek gyújtása folytan a tűz áldozata lett. A tűz esteli 9 cs lü óra között ütött ki s az óriási szélben rohamosan terjedve lángba borította a cou szalont, a meleg gyógy­fürdőt, az irodahelyiséget, a Herculeslakot, a zenész­lakot és kuglizót, melyek fö dszineig elpusztultak Hogy a fürdőtelepen levő Bercsényi-lak, hideggyógyfürdő és a „Korona“ ez.épület megmentetett, annak köszön­hető, hogy a lakosság a legnagyobb erőmegfeszitessel működött a további veszély meggatlásara. A szél állan­dóan észak-nyugatról fújt s még veszedelmesebbe tette a helyzetet, mert ha a község felett levő nagy mennyiségű deszkával és épületfaanyaggal megrakott Wohl-féle telep meggyuladt, a tűz az egész községét elpusztította volna. Mindenesetre dicsérettel kell meg­említeni Bolgár Andor s.-jegyzőt, Pakh László pénzü­győri fővigyazót, Kontra József pénzügyőrt és Szuimay Ivan földeszt, kik életüknek koczkáztatásával igyekeztek a veszélynek elejét venni s vakmerő ügyességgel tettek meg mindent arra, hogy a községet a bekövet­kezhető végpusztulástól megvédjek. A tűz oka kétségtelen gyújtogatás, melyet részint a bosszú, részint a nyerészkedési vagy vezetett. A csendőrseg es a hatosag minden lehetőt elkövet a megatolkodott gonoszlelkü tettesek kinyomozásara. E tüzeset is szomorú intő példa az illetékes járási hatóság­nak arra nézve, hogy Uzsok és a határszéli községbe engedély nélkül betolakodó s titkon tarlózkodó vagyon­talan, s a felvidéki nép tudatlanságai s együgyüsegét kihasználó komoly foglalkozás nélküli léha egyéneke a törvény teljes szigorával üldözze és távolítsa el. Tisztelettel: ♦ Egy íelvidéki. KÜLÖN FÉLEK. * Olvasóinkhoz. Tisztelettel felkérjük lapunk mindazon olvasóit, kik még az előfize­tést meg nem újították, avagy hátralékaikat ki nem egyenlítették, hogy úgy az előfizetés meg­újítását, mint a hátralékos előfizetést kiegyen­líteni szíveskedjenek. Tisztelettel: Az „Ung“ kiadóhivatala. * Nestor Emil ezredes kitüntetése. Ő Felsége a király Nestor Emil ezredesnek, a Lajos Viktor foherczeg 65. sz. gyalogezred parancsnokának a 3. osztályú vaskorona-rendet a dij elengedésével adományozta. A hivatalos lap e hó 14-én megjelent száma közli e legfelsőbb kitüntetést, mely nemcsak az ezred tisztikarában és legénységében keltett altalános örömet, de a nagyközönség részéről is a legnagyobb megelégedéssel fogadtatott. A kitüntetés hirere a tisz­tikar fényes ovácziókban részesítette múlt vasárnap Nestor ezredparancsnokot. Esti 7 órakor ugyanis az ezred itt állomásozó két zászlóaljánák legénységével, élén a zenekarral és százakra menő szebbnél-szebb lampionnal az ezredes Káptalan utczai lakása elé vo­nult s ott szerenádot rendezett. A szerenád végezté­vel testületileg jelent meg a kitüntetett lakásán, ahol Király alezredes fejezé ki a tisztikar örömét a jól megérdemelt legfelsőbb kitüntetés felett. A tisztikar gratulácziójához mi is szívesen füzzük a miénket. * Az uj laktanya üg;ye. Vármegyénk alis­pánja Budapestről, hol a belügyi kormánynál a vár­megye által Ungvárt építendő közösh tdseregbeli kato­nai laktanya építési ügyének sürgős elintézése érdeké­ben járt, haza erkezett azon örvendetes hírrel, hogy a belügyi kormány a kaszarnyaépités terveit minden észrevétel nélkül elfogadván, az építkezést engedélyezte. Mindennek folytán a szabályszerű hirdetmény lapunk mai számában közzé is tétetett, mire ez utón is felhív­juk a vállalkozni szándékozók figyelmét. A kaszárnya epiteséhez szükséges kölcsön ügye is tárgyalás alatt van, mely rövid idő alatt, tekintet tel a mai pénzviszo­nyokra, eléggé kedvező megoldást nyerend. Valóban halás köszönettel és elismeréssel adózhatunk vármegyénk alispanjanak azon rendkívüli odaadó, gondos és min­den irányban a legnagyobb körültekintéssel és szigor­ral kifejtett munkásságáért, melyet az oly sokakat nyugtalanító uj katonai laktanya építése ügyeben mai napig teljesített. * Tűz a vidéken. Ó-Kemenczén, a neviczkei vár átelleneben az országút mentén fekvő, Bergida Ede ó-kemenczei lakos tulajdonát kepező korcsma­épület és mellékcpületeit ismeretlen tettesek e hó 18-án, este, hihetőleg bosszúból felgyújtották s az óriási szél­vészben az épület minden éghető részét hihetetlen gyor­sasággal pusztította a tűz, úgy, hogy a károsult csak nagy nehezen menekült családjával együtt. A folyó évben a jégverem betöltése alkalmával annak betöltése után ismeretlen tettesek a verem tetejét gyújtották föl s már akkor s veszély fenyegette a közelben álló lakókázakat. Úgy látszik, hogy a gyújtogatás ismét megkezdte gonosz munkáját, mely nemcsak a falun, de városunkban is, hol ronda épületek, félszerek bőséges tápot nyújtanak a bősz elemnek, mely milli­ókat hozott mar koldusbotra. — Bámulatos, hogy daczira ennek, okulni nem tudunk. * A közpénzek elhelyezése. A közpénzek elhelyezese dolgában igen fontos rendeletet küldött most Széli Kálmán belügyminiszter a törvényhatósá­goknak. Az eddigi gyakorlat tudvalévőén az volt, hogy a törvényhatósági bizottság névszerint való szavazas utján határozta el, hová helyezzék el a közpénzeket ? E határozatot a belügyminiszterhez terjesztették föl jóváhagyás végett. Most a belügyminiszter a törvény hatóságoknak küldött leiratában meghagyja, hogy jövőre az ilyen határozatokat ne is terjeszszék fel hozza, mert e felügyeleti jogáról lemond. Ezentúl tehat a közpén­zek elhelyezéséért a vagyoni és erkölc-i felelősség egyedül és kizárólag az illető törvényhatósági bizott­sági tagokat fogja terhelni, ami eddig is igy volt ugyan, de a belügyminiszter e legújabb rendelete által még inkább kifejezésre jut. * Polgári úszóiskola és nyári fürdő­A közoktatásügyi minisztérium több Ízben kiadott reny deleteiben (elhívta a középiskolák ig zgatóságait, hogr- a tanulókkal az úszást es fürdést minél nagyobb méő tékben gyakorolják s hogy a tanulók részére a fürdd- intézetek tulajdonosaitól lehetőleg minél nagyobb kevS vezményeket eszközöljenek ki; ahol pedig íü-dő i úszóiskola nincs, igyekezzenek azon varosok hely. hatóságait az ügy fontosságára való tekintettel ilyetén közegészségügyi intézmények létesítésére rábirni. — Dortsák Gyula reáliskolai igazgató t. hó 19-én átira­tot intézett dr. Lüley Sándor polgármesterhez, kérve őt, hogy indítványt terjeszszen a képviselő-testület elé egy a város aegise alatt létesítendő nyári fürdő és úszóiskola megalakítása iránti határozalhozatal iránt. Ha, — úgymond a nevezett igazgató, — a nemes város bocsátja ki a felhívás, bizton remélhető, hogy az itt, helyütt kivaló fontosságú Közegészségi intézmény létesülni fog. A magunk részéről a legmelegebben ajánl­juk az életrevaló és közszükségletet képező újítás meg­alkotását. * Az ungvári gyorsíró kör versenye. A helybeli főgimnáziumiGabelsberger-Markovics gyors­írókor évi nagy versenyei három fokozattal, t. i. 170, 150 és 120 szótaggal a napokban tartotta meg. Az első fokon első dijat KI in Manó és Gelb József VII. o tanulók nyerték egyenlő dolgozatokkal; a másodikat Jozeíovits Adóit VII. o. t ; dicséretben részesült Ber- náth Zoltán VII. o. t. dolgozata A második fokon az első dijat Bernáth Zoltán VII. o. t., a második dijat Markovits Miksa V. o. t. és dicséretet Sztripszky Aladar VI. o. t. és Bartakovics Aladár VI. o. tanulok nyerték, a másodikat Markovits Menyhért VII. o. t. nyerte és dicséretben Markovits Miksa V. o. tanuló részesült. A dolgozatok minősége es mennyisege igen kielégítő volt. * Felségsególy. Vass György nyug. ev. ref. tanító, ptruksai lakos, 30 korona felségs'gé'yben részesült. * Az országyiilési képviselőválasztók­nak 1902. évre kiigazított névjegyzéke -a kihagyottak és újonnan felvettek jegyzekevel együtt az 1899. évi XV. t.-cz. 146. és 151. §-ai rendeletéhez képest a központi választmány székhelyén a vármegye- háza nagytermében, továbbá az ungváriak jegyzéke Ungvárt a városhizán, az összes községek választóinak ideiglenes jegyzéke pedig az illető körjegyzőségek szék: helyén közszemlére ki van téve, — ennek nyomán­1. A névjegyzéket folyó évi május hó 5 töl május hó 25-ig bezárólag reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti es délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. 2. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz 44-ik §-a értelmében a névjegyzék ellen sajat személyét illetőleg bárki felszó­lalhat, ezenkívül mindenkinek jogában all azon választó- kerületben, melyhez tartozó valamely községbe (elvéte­tett, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. Ezen felszólalások május hó 5-től 15-ig bezárólag Írásban adandók be. 3. A felszólalásokat mindenki megtekintheti s azokra május hó 16 tói május hó 25-ig bezárólag mindenki, ki fel­szólalni jogosítva van, írásban észrevételeket nyujhat be; — az észrevétel minden beadványához külön adandó be. 4. A felszólalások és azokra tett észrevéte­lek a központi választmányhoz intézendők és szüksé­ges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszóla­lás történt, kisközségekben pedig az illető körjegyző­nél nyújtandók be. * Próbavilágitás. Ungvár városában néhány nap óta a Pittner-fele petroleum gázégő lámpákkal kísérletez a Pittner-czég budapesti képviselője. Tiz lámpa van felállítva a Nagyhid-utczán és a Sistéren. A lámpák igen nagy, de igenis zöldes-sárga fényt adnak. * Eljegyzések. Turjay Jolán kisasszonyt. Tur- jay Lász ó nyug. gymnasiumi igazgató leányát elje­gyezte Melna Gyula magy. kir. postatiszt Besztercze- Bányáról. — Szamovolszky Ida kisasszonyt eljegyezte Móhr Béla ág. ev. s.-lelkész Kassáról. * Ung vármegyeiek balesetei Ameriká­ban. A Clevelandban megjelenő „Magyar Híradó“ két Amerikában tartózkodó konezházai egyennek baleset folytán bekövetkezett haláláról ad hirt a következőkben : Magyarok balesetei. Két honfitársunk szerencsétlen haláláról vettünk tudósítást. Sajátszerü találkozása a véletlennek, hogy mindakettő ugyanabba a helységbe! Ungm. Koncz- házára való. Pittsburgból, Pa., írja Kosztyó Péter, a szeren­csétlenül jártnak sógora: Márczius 17-én szerencsétlen halállal múlt ki az ungmegyei Konczházára való Kiss György, ki Pittsburgban 65 Bates street alatt lakott. A „Jones & Laughlins Eliza furnace“-nál dolgozott. Egy olvasztó kemeneze (blast furnace) építése közben egy nyolez tonnás vasdarab esett rá, úgy, hogy a szeren­csétlenből abban a pillanatban elszállott a lélek. Sem egylethez, sem szövetséghez nem tartozott. Az ó-hazá­ban özvegye és hat gyermeke, úgy odahaza mint Amerikában számos rokona gyászoljak. Legyen neki könnyű az idegen hant. South Betlehemből, Pa., Írja Kiss János: Nagy szerencsétlenségről kell beszámolnom. Ugyanis e hó 18-án este fel tizegykor hármacskán hazafelé haladva. Rehó György 35 éves, konezháza-i (Ungm.), illetőségű kissé hatra ••adt, éppen azon a helyen, a hol vasúti vágányokon . lett keresztül .u-nuie. Ugyanabban a pillanatban nagy robba ’-feledett a philadelphiai Express-vonai 4 figyc. mert baj lehet. Még nagy az útja, hát csak ! .■ nek ez volt az utolso szava, ^...«naiDan már a mozdony czilinderje bal vállon érte s a második sínpárhoz oly erővel lökte, hogy rögtön kifordult az agyveleje s egy jaj szó nélkül ott lehelte ki lelkét. Az ó-hazában 70 éves anyát, özvegyet és egy 3 éves kis leányt hagyott minden támasz nélkül és az egész­ben az a legszomorubb, hogy semmifele egylethez nem tartozott, bar többször lett felszólítva a belépésre. A borzasztó eset szolgáljon intő például annak az itt lakó 3—400 magyarnak, a kik még eddig semmibe sem vettek egyletünknek és a bridgeporti Szövetségünknek áldásos működését. A szerencsétlenül járt honfitárs temetése e hó 20-an d. u. 2 órakor ment végbe, először a templomban Frank Vlosak róm. kath. lelkész a koporsót megszentelte s ritkán hallott szivreható magyar búcsúztatóval a legkedvesebbjeitől elbucsuztatta; azután a magyarság általános részvéte mellett ^kísérték ki utolsó útjára. Legyen csendes nyugalma az idegen hant alatt ! * Az ungvári kir. kath. főgimnázium igazgatósága felhívja mindazon magántanulókat, kik a küszöbön álló Vlll-ik osztályú osztályvizsgálatokat s ezek után az érettségi vizsgalatokat a helybeli főgim­náziumnál óhajtják letenni, hogy az igazgatóságnál haladéktalanul jelentkezzenek. * Adomány. Gróf Széchenyi Béla az ungvár- megyei nőegyesület jótékony czéljaira 10 koronát kül­dött. Fogadja érte az egyesület hálás köszönetét. * Megbízás. A hegyvidéki miniszteri kirendelt­ség ügykörének Ung vármegyére történt kiterjesztésé­vel kapcsolatosan a földmivelesügyi m. kir. miniszter Rochlitz Nándor magy. kir. főerdészt Ung vármegye területéie helyi megbízottul rendelte ki. * A salamoni tánczmulatság. A salamoni ev. ref. egyház elöljárósága egy minden tekintetben fénye en sikerült zártkörű tánczvigalmat rendezett e hó 8-án az ottani iskola és tanítói lak helyiségeiben Lányi Gyula ungvári zenekara közreműködese mellett. A mulatság az újonnan építendő templom javara ren- deztetett, mely e szent czélra igen szép jövedelmet hozott. Mar a délutáni órákban, közel- és távolról gyülekeztek a kocsin érkező vendegek s az esti vona­tokon érkezőkkel megsokasodva jókedvvel, derült hangulatban kivilágos kivirradtig jártak a jó zene mellett a szebbnel-szebb tánezokat. Az első négyest 30, a másodikat 26 pár tánczolta. A hölgykoszoru tagjai voltak .• asszonyok : Csiszár Imréné, Csontos Sándorné, ö/.v. Deák Lőrinczné, Fekete Tituszné, Felföldy Jenőné, özv. Gaal Gyuláné, Garay Ignatzné, Gönczy Istvánná, Heinemann Karolyné, Makutz Gyuláné, Minay Lászlóné, Dr. Nagy Béláné, Ozsváth Lajosné, Pataki Pálné, Porzsolt Ádamné, Ritsányi Janosné, özv. Strecker Lajosné, Szabó Albertn, Szűcs Istvánná, Szűcs Lajosné, Tóth Lajosné, Zeisler Lajosné. Leányok: Egry Jolán, Enyedi Irén, Fekéshazy Anna, Fekésházy Jolán, Fe­kete Mariska, Felföldi Irén, Gönczi Gizella, Izay Blanka, Izay Marianka, Juhász Ilona, Kalló Helén, Maksa Etel, Minay Irén, Minay Julia, Müller Berta, Ozsváth Julia, Porkoláb Boriska, Porzsolt Ilonka, Schlesinger Laura, Strecker Margit, Szűcs Jolánka, Szűcs Sarolta. Felül- űzettek: dr, Komjáthy Béla országgy. képv. (Bpesl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents