Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-21 / 16. szám
XXXTX. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1901. április 21. 10. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeliá*-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre. 8 kor. I Negyedévre 2 kor. Félévre. . . 4 > j Egyes szám 20 fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttór soronkint 40 flU. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A helyi ipar védelmére! Két hatalmas panaszt szoktunk mostanában hallani: hogy nincs munka, és ha itt-ott mégis akad, azt idegenek kerítik meg. — Sajnos ! igy van ez nálunk is, minden ágában az iparnak. Ausztriában veszszük bútorainkat, pesti szabó, pesti czipész küldi ruha- és lábbeli-szükségleteinket, fővárosi termekben készülnek asszonyaink ruhái és ottani mamzell szállitja a drága tollas kalapokat. Hiába van itt igyekvő mesterember, sőt jobbszerü, kitűnő árukkal rendelkező kereskedő, a mi nem közvetlen Pestről jön, azt nem becsüljük semmire. Hanem hát ez már sokszor megénekelt elégio; ezúttal az ipar más teréről óhajtunk szólani: az cpiiési iparról. Bizony nálunk nehezen fejlődik a város, kiépítésről alig lehet szó, de mégis akad itt-ott valami munka; és mit tapasztalunk ? hogy idegen ezégek, nagyobb tőkével rendelkező vállalkozók elhalásszák ezt a kevés munkát is helyi építőmestereinktől és a mi még nagyobb baj, hogy ez idegen vállalkozók más városokból impoitálják a munkásaikat is, úgy, hogy kivéve a napszámosokat, idegen kőműves, ács, asztalos viszi el garasainkat. Nagyon szomorú állapot ez nemcsak arra a nehány építészre, a ki kenyerét veszti el, de édes mindnyájunkra, mert ha a kőműves legények, asztalos és ácsmunkásaink dolog nélkül lézengenek, az már az egész város baja. És szomorú helyzet ez azért is, mert segíteni azon igen nehéz. Ha ugyanis egy pályázat lesz hirdetve valami vállalatra nézve, azt kimondani, hogy csak ungvári mester bir jogosultsággal. nem is lehet, nem is gazdaságos, nem is biztos orvosság. Ilyen megszorítás mellett megdrágulna az építkezés, esetleg kar- telibe állhat a nehány helyi vállalkozó, továbbá az sem volna kizárva, hogy egy helyi iparos más idegen megbízásából és az idegen számlájára pályázik. (Strohman-rendszer.) Arról tehát egyáltalán még szó sem lehet, hogy ilyes-valami intézkedés történhessék; és az építészek panasza nem is azon nyugszik, mert idegenek betolakodnak, hanem hogy nem szakemberek, egyszerű tőkepénzesek a vállalkozók, a kik azután alvállalkozókkal dolgoztatnak, úgy hogy az ő nyereségük egészen biztosadé a szegényebb sorsú kisebb emberek alig hogy kenyérre valót tudnak megkeresni. Ugyanis, a tőkepénzes a munkát megnyervén, keres oly alvállalkozókat, a kik neki a kőműves, bádogos, ács stb. munkákat bizonyos százalékkal olcsóbban elkészítik, mint ő vállalt; ezektől biztosítékokat vesz fel, tehát a saját bőre meg van mentve esetleges hibás munkákért — és igy a tőkepénzesnek nincs többé szerepe, csupán felvenni a vállalati ösz- szegeket, vagyis teljesen inproduktiv úton jut nyereséghez. —Nem bánják ezek, hogy utóbbi időben kisvárdai ép'tőmesterek ide szármázták, éppen mert azok is kollegák ; kereshetnek munkát szélese hazában, valamint a mieink is esetleg másutt vállalhatnak, de megöli őket a nagy tőke, melylyel a versenyt fel nem vehetik és minden nagyobb munkánál valami töredék kis mennyiség miatt kiesnek a pályázatból. Az igazi panasz azonban csak most kezdődik ; mert eddig csak a nagyobb építkezéseknél jelentkezett a tőkepénzes-konkurrens, most azonban minden legkisebb munkánál ott van, ajánlkozik és nem sokára minden városi munka egy kézben lesz. — Alig 2—3000 koronás vállalatnál, a minél tehát alig lehet számbavehető nyereségről Umodozni, feldugja fejét a tőkepénzes és 1—2 százalékot elcsapván magától, a vállalatot markaba veszi. Az egész itt leírtaknak nem tulajdonítanánk nagyobb jelentőséget, mert hisz 5—6 építésznek küzdelme még nem teszi a várost tönkre és vezérczikk témát sem képezne, ha nem volna sociális oldala e kérdésnek, a mely pedig általános. Ugyanis, miként már fentebb is érintettük, e vállalatoknál idegen, kisvárdai, nyíregyházái kőművesek és más iparosok vannak alkalmazva; tehát a mi helyi embereink a legyet fogják fogdosni a nyáron át; de sőt azt is hallottuk, hogy ez idegen tőkepénzes vállalatainál ungvári mesterember nem is akar munkát vállalni! Mi alig mérnök hinni, hogy ennek a makacsságnak csupán helyi büszkeség, vagy bosszú volna az oka, hogy ők idegennek nem akarnak dolgozni; — mélyebb okának kell lenni és igen valószínűleg ez az, hogy a tőkepénzes által alvallalkozóknak kiadott munka bére olyan alacsony, a mi mellett iparosaink ki nem jöhetnek. — Ezek a kis vállalkozók, a kik természetesen nem egyebek, mint egyszerű kőművesek, előbb örülnek, hogy saját kézre dolgozhatnak, de mikor a köbméterek számolására j^rül a sor, akkor látják, hogy az általok fizfxeit munkabért sem tudják kihozni, a minek természetes következménye aztán a munkabér leszállítása, és kőművesek helyett napszámosokkal dolgoztatnak. —- Ezért nem vállalnak kőműveseink ott munkát, ezért lézengenek munka nélkül és ezért ez a kérdés sociális fontosságú. Hogyan kellene itt segíteni, gondolkozzanak a nagyfejüek róla; mi két módját gon- dolnók megfontolandónak; és pedig: kisebb vállalatoknál ki legyen zárva az idegen elem, nagyobb munkáknál ki legyen kötve, hogy helyi munkások alkalmazandók, helyi iparosokkal végzendő a munka. Ez a két fó szempont lebegjen előttünk, a részletek kidolgozása természetesen esetről-esetre a munkaadók feladata. A ki pedig ezzel nem törődve, elzárja a mieinktől a keresetet, az maga alatt vágja a fát és igen rövid idő alatt kidugja majd a fejét a socializmus virága. A közigazgatási bizottság üléséből. — Április 17. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését az elmúlt szerdán tartotta Kende Péter alispán elnöklete alatt. Az ülésén előfordult közérdekübb ügyeket a következőkben adjuk : Az alispán havi jelentése a márczius havi személy- és vagyonb ztonsagi állapotot kielégítőnek mondja. A márczius havi tűzesetek 9030 kor.-nyi kárt okoztak. Útadóban befolyt 1269 kor. 42 fill., hátralékban maradt 32,034 kor. 18 fillér. A t. főorvos jelenti, hogy a márczius havi közegészségügyi állapot kedvező volt. A születések száma 563, a halálozásoké 377 volt. Orvosiendőri bonezvizs- galat és hullaszemle 4 esetben toganatosiltatott és pedig Vajánban megíagyott, Jószán baleset lolytan agyonnyomott, Orlyavan vizbelult egyénen, Zuharban baleset folytán összezúzott gyermeken. A kir. tanfelügyelő beszámol a márczius hóban fitt iskolalátogalások és külszolgálatokról, melyeknek legnagyobb részé a felvidéken történt. Majd jelenti, hogy a vallas- és közokt. m. kir. miniszter az alsó-nemetii áll. iskola javítására 2520, a bereznai állami iskola IV. tantermének bútorzatára 300, az orechovai és ruszkóczi áll. iskolák bútorzatára 300—300, a huttai áll. iskola bútorzatára 444 és ezen iskolánál végzendő pótmunkákra 250 koronát engedélyezett s hogy Dsupa Sándor I hlubokai g. k. tanítót 1. évi márczius I-töl nyugdíjazta s hogy Csépes Tivadar dubrinicsi allami és Petreczky Mihály alsó-domonyai g. k. tanítóknak 100—100 kor. magyar nyelvi jutalmat engedélyezett. A kir. allamépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint úgy az allami, mint a törvényhatósági közutak a kedvezőtlen téli időjárás következtében sokat szenvedtek. Az ungvár—uzsoki állami közút mentén egyes hegyoldali rövid, száraz kőtámtalak kidőllek. A jégzajlás a záhonyi Tisza-hid jégtörőin és jármain alkalmazott vizvesszők nagyrészét elszakította és elsodorta, a szerednyei 81. sz. hidat megrongálta. Mindezeknek helyrealitása iránt az intézkedések megtétettek. A kir. pénzügy igazgató jelenti, hogy márczius hóban befolyt állatni adóban 13,978 kor. 66 fill, (az előző év hasonidőszakáénál kevesebb 1554 kor. 33 til- lérret), haddijban 77 kor. 60 fill. (—14 kor. 40 fii.) bélyeg- és jogilletékben 16,240 kor. 88 fill. (—5093 kor. 63 f.), fogyasztási és italadóban 43,174 kor. 83 fill., (—21,217 kor. 57 fill.-rel), dohányjövedékben 41,486 kor. 65 fill. (—1658 kor. 28 fillérrel). Steíán József kis-zalacskai lakosnak kivételes nősülés iránti kérvénye pártoló javaslattal hataroztalott leiterjesztetni a honvédelmi miniszterhez, ellenben Reho Imre konezházai lakosnak ily irányú kérelmét elutasítani javasolja a bizottság. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint a márczius havi állategészségügyi állapot a tebruár havinál kedvezőtlenebb volt. Weisz és Spiegel nagy-bereznai lakosok, Nagy- Berezna határában lóvontatásu erdei pályát óhajtanak építeni. Ez erdei pálya előzetes bejárásának határnapjául május hó 2-ika tűzetett ki. Tomcsányi Kálmán nagy-geőczi körjegyző feleb- bezése folytan elrendelte a bizottság, hogy a mull év folyt'inán hivatalától! felfüggesztése miatt vissza fizetései a körjegyzőséghez tartozó községek megtei tartoznak. A kir. tanfelügyelő bemutatta a szobránczi járásorvosnak átiratát, melylyel panaszt emel arra nézve, hogy sok iskolában a tankötelesek gubában, téli felöltőben, sállal nyakuk körül, a leányok bekötött tejjel ülnek, ami nemcsak paedegogiai szemponlból esik kifogás alá, hanem egészségügyi szempontból is nagyon kárhoztatandó, mert gyakori meghűléseknek okozója. Amennyiben ezen állapotnak legnagyobbrészt az az oka, hogy az iskolákban a szükséges fogasok hiányzanak, a közig, bizottság megkeresni határozta a szatmári r. k. és a munkácsi g. k. egyházmegyék főhatóságát, valamint az ungi ev. reí. egyházmegye esperesét, hogy figyelmeztessék az összes iskolafenntartó hitközségek iskolaszékeit, miszerint az iskolába jaró tankötelesek számának megfelelő fogasról gondoskodja ak és terjesz- szék ki figyelmüket arra is, hogy a tanulók a fogasokat igénybe véve, a közegészségügyi követelményeknek tegyenek eleget. A kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint Ung vármegyeben 1900. évben összesen 148 gőzkazán volt. Ebből ipari czélra 66, gazdaságira 74, egyéb czélra (fűtés, világítás) 9 használtatott. Levy József dr. ungvári lakos azon felebbezésé- vel, hogy a borháza után kivetett adó leszáliittassék, mint későn tett felszólalással, elutasittatott. Tekintettel azonban arra, hogy a borháza után az 1899. évben kivetett adó az előző évekének négyszerese, a pénzügyigazgatóság a legszigorúbb oly irányú vizsgálat megej- tésére ulasittatott, melyből megállapítható legyen, vájjon az emelés jogos volt-e s ha nem, mi okozta mégis az adóalapnak ily nagy összegben való megállapítását. Gara István városi adótanácsos azon felebbezé- sével, hogy a kir. pénzügyigazgatóság által reá kirótt 10 kor. pénzbírság alul lelmentessék, elutasittatott s a pénzügyigazgatósag ez irányú intézkedése helyben- hagyatott. Munkára fel! >. .. . Más kérdés, hogy e munkásságnak megvoltak-e a közviszonyokban megkövetelhető eredményei ? A megnyilatkozott közlelkiismeret e kérdésre azt felelte, hogy nem! E megnyilatkozásból más következtetést nem vonhatok le. minthogy nekem még többet kell dolgoznom és a közön- séget kielégítőbb módon dolgoztatnom.< Lüley Sándor dr. mondotta e szavakat, a mikor ez év márczius hó 4-én a közönség, a képviselő-lestület osztatlannak mondható bizalmából ismét elfoglalta a polgármesteri széket. A mikor e szavak elhangzottak, a mikor a polgár- mester rámutatod arra, hogy az „ö munkája a közönLapunk mai száma 8 oldalra terjed.
