Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
Hogy e két osztálynak helyiségei a régi gimnáziumban nem maradhatnak, illetve, hogy azokat onnét máshová kell helyezni, előre látható volt már akkor, amidőn határozattá emeltetett, hogy a régi gimnáziumból uj városháza lesz. Volt tehát idő az uj helyiségekről gondoskodni, illetve megállapítani azt, ki tartozik a két osztálynak tantermet adni s abban határozat — egyelőre az is jcsak ideiglenes — mégis csak az e hó 13-án tartott városi képviselő-testületi ülésen hozatott, úgy, hogy egyelőre fizet a város évi 300 Irt bért a r. k. hitközségnek kárpótlásul a két elvont tanteremért; a tanács pedig oda utasittatott, hogy úgy a t. ügyész véleményében felhozott, valamint Hehelein Károiy prépost-kanonok beszédében idézett adatok nyomán tegye az ügyet tanulmányává s a kifejlendőkhöz képest végleges javaslatot nyujtspn be a képviselő-testülethez. Érdekesnek tartjuk úgy a t. ügyészi véleményt, valamint Hehelein Károlynak jegyzőkönyvbe foglalt s nemcsak,a r. k. elemi fiiskoiákra, de magára a kir. kath. tőgimnáziumra is érdekes adatokat tartalmazó beszédét olvasóinkkal megismertetni. A t. ügyész véleménye ez: Tekintetes polgármester úr! Az ungvári r. k. IlI-ik s IV-ik elemi tanodának a régi gymnasiumba való elhelyezésére vonatkozólag Ungvár város irattárában, az ügyre vonatkozó s nagyobb fontossággal biró következő iratokat találtam : 1. Egy 1852. év julius 29-én (Markos György akkori városi ügyész által) fogalmazott, a külzeten 207/852. számmal jelölt s azon, ónnal foglalt megjegyzést tartalmazó iratot, hogy ez 6020. sz. a. van a megyei főnökség jegyzőkönyvébe beiktatva. Ezen irat azt tartalmazza, hogy Ungvár város óhajtja ugyan az ungvári 6 osztályú gymnásiumnak 8 osztályúvá kiépítését, de szegénységi viszonyai miatt ezen kiépítéshez csakis annyiban járulhat hozzá, hogy a két felső osztály tantermének felépítési s állandóan jó karban tartási költségét vállalja magára s hogy a természettani műszereket is beszerzendik. 2. A megyei cs. és kir. hatóságnak a városhoz intézett 3266/855. számú határozata, melyben a város előjáróságának köszönet szavaztatik azért, hogy a gymnasium kibővítésénél a szükséges épületek felállítása, s a tanszerek beszerzését elvállalta, s az építést ez alapon engedélyezettnek jelenti ki, — megjegyezvén, hogy a tanítók fizetése s a tannyelvre nézve az oktatásügyi minisztérium döntése bevárandó lesz. 3. A képviseleti ülésnek 1855. évi decz. 24-iki 84. számú határozata, mely szerint kimondatik, hogy vállalja a város : a) a gymnasiumi épület kiépítését, b) a gymnasium újonnan felállított épületének karbantartását s c) a természettani szerek beszerzését. 4. »Gottchár János volt gymn. igazgatónak a polgármesterhez 1856. év október 6-án kelt felhívását, melyben a gimnáziumi épületben felszerelt IlI-ik elemi osztályt kikebelezni, s máshová elhelyezni kívánja. Továbbá ugyanezen átiratra a polgármesternek 1416/1856. számú válasza, melynek 4-ik pontjában az mondatik, hogy a minisztérium csakis a 111-ik elemi osztály felállításának feltétele mellett engedte meg a 6 gimoáziális osztálynak 8 osztályúvá való felemelését*. 5. >A polgármesternek 1859. évi szeptember 20-iki 1922. számú átirat, a gimnáziumi igazgatósághoz jelentés, a mely szerint bejelenti, hogy e napon a két tantermet a tőesperesnek átadta*. A leirt tényállás a következőket állapítja meg: hogy Ungvár város közönsége magát arra, hogy ő az általa kiépítendő gimnáziumi épületben a kél felső elemi iskolának tantermet adjon, irásbelileg nem kötelezte ugyan, de mégis 1859. szeptember 20-án az akkori ungvári polgármester a két elemi osztály részére két tantermet a r. k. főesperes, mint az elemi tanodák igazgatójának át is adott, miből világosan azt lehet következtetni, bogy a gimnáziumnak 8 osztályúvá emelését az akkori kormány csak azon feltétel mellett engedte meg, ha a város a két felső elemi osztálynak is ad tantermet, ennélfogva ezen ujabbi adatok feltalálása folytán az ungvári r. k. hitközségnek abbeli igényét, hogy neki a régi gimnáziumban általa ez év junius 23-áig használt két tauleremre máshol adassék hely, igazságosnak találom s mert ezen kívánságnak természetben megfelelni képesek nem vagyunk, azért hivatalos tisztelettel javaslom : Méltóztassék egyelőre a két tanterem évi vesztett használatának kárpótlásául, f. év szeptember 1-től kezdve 600 koronát fizetni. Hehelein Károly beszéde ez : A tiszti ügyész ur felolvasott véleménye a róm. kath. fiú elemi iskola kérdéses két tantermére vonatkozólag azokon az iratokon alapul, a melyeket ő erre nézve a város irattárában megtalált. Nagyon szükségesnek látszik azonban a tiszti ügyész ur emez iratok szerinti felvilágosítását kiegészíteni azzal, a melyet szolgáltatnak a vármegye levéltárában található, erre a kérdésre vonatkozó iratok. Ezek az iratok ugyanis, a melyek másolatai a polgármester ur kezeinél vannak, nagyon határozottan felvilágosithatják a városi mélyen tisztelt képviselő-testületet arról, hogy Ungvár községe az ötvenes évek kezdetén az aziránt megindult tárgyalások folyamán, hogy az itteni hat osztályú gimnázium nyolcz osztályúvá kiegészítése megtörténjék, nem pedig négy osztályúvá szállíttassák le, az akkori kormány kívánatéhoz képest többi között kötelezettséget vállalt magára az ungvári róm. kath. fiú elemi iskolát három tágas és megfelelően berendezett tanteremmel ellátni, sőt ez iskola három tanítójának kellő javadalmazásáról is gondoskodni; felvilágosítást nyújtanak továbbá ezek az iratok arról is, hogy Ungvár községe kötelezte magát az elemi iskola részére való, ezeket a termeket éppen a gimnázium kiegészítéséhez általa emelendő épületben szolgáltatni. Ugyanis a volt kassai cs. kir. helytartósági osztálynak 1856. évi május 2-án 11,048. sz. a. Ung vármegye cs. kir. hatóságához intézett leirata, a melynek másolatát a szóló ezennel bemutatja, következőleg szól : „Ő csás/. és kir. apostoli Felsége a folyó évi április 11 -én kelt legfelsőbb elhatározásával helybenhagyni kegyeskedett, hogy a most hat osztályú ungvári gimnázium nyolcz osztályúvá alak ittassék . . . továbbá, hogy a kincstári uradalom javadalmaiból eddig egy gimnáziumi tanár fizetésére kiszolgáltatott hozzájárulás, eredeti rendeltetésének megfelelően, ismét a fő elemi iskola egyik tanítójának fizetésére fordittassék. Erről a legfelsőbb elhatározásról, mely azon a föltevésen alapul, hogy az Ungvár községe és a magánosok által a gimnázium (és az újjászervezendő fő elemi iskola) javára elvállalt kötelezettségek teljesittetni lógnak, a megyei hatóság a magas minisztériumnak a folyó évi április hó 14-én 5709. sz. a. kelt rendelete következtében azzal a felhívással értesittetik, hogy erről a dologról Ungvár községét azonnal értesítse, az említett kötelezettségek pontos és gyors teljesítése fölött őrködjék ...............Végre, mivel a legfelsőbb elhatározáshoz képest most immár az ungvári fő elemi iskolának is sürgősen szükséges kifejlesztése és szabályszerű berendezése azonnal foganatba veendő, azért az erre nézve megtartott tárgyalások alapján, egyetéríőleg Varga István városi plébánossal és igazgatóval, meg kell tennie a vármegyei hatóságnak, valamint a városi községnek mindent, három tágas tanterem megfelelő berendezése és ez iskola három tanítójának kellő javadalmazása tekintetében, annál bizonyosabban, minthogy erre a község vállalkozott és késznek nyilatkozott, a leglelsőbb elhatározással kivánata szerint teljesített a mellett a föltétel mellett, hogy az egyik tanítónak kincstári javadalmazása a gimnáziumtól a fő elemi iskolához visszahelyeztessék*. Ennek a helytartósági leiratnak szavai nem hagynak semmi kétséget arra nézve, hogy Ungvár községe a fő elemi iskolára, arra az elemi iskolára vonatkozólag, amelynek Varga István plébános volt akkor az igazgatója, nem talán felsőbb parancsolatra és nem valamely segedelemképpen,hanem kétségtelenül a gimnázium nyolcz osztályúvá fejlesztése megnyerésének egyik föltételéül, önként vállalkozva kötelezte magát ezt a r. k. elemi iskolát három tágas és megfelelően berendezett tanteremmel ellátni s a bárom tanító kellő javadalmazása tekintetében is mindent megtenni. És továbbá úgy kell lenni, hogy Ungvár községe kötelezte magát az elemi iskola számára való ezeket a tantermeket éppen a gimnázium kiegészítéséhez általa emelendő épületben szolgáltatni állandóan; mert a kassai helytartósági osztály Ung cs. kir. megyetőnökéhez 1856. évi november 2l-én 28,284. sz. a. intézett leiratában válaszolólag kifejtvén, miért nem tehetni eleget annak a kívánatnak, hogy a gimnáziumbeli gör. katholikusok vallástani oktatására külön tanterem adassék, a leirat végső pontjában ezt a kijelentést teszi: „Egyébaránt meg kell jegyezni, hogy az elemi harmadik osztály kihelyezésére az illető iskola-kerületi felügyelő (tudniillik a kerületi esperes) és a szatmári püspöki főhatóság beleegyezése nélkül teljességgel rá nem lehet állani“. Ez a 3. osztály ugyanis azonnal az 1856/7. iskolai év kezdetén, egyidejűleg a gimnáziumi VII. osztálvlyal, a gimnáziumi kápolnából alakított két teremben elhelyezve megnyittatott, mielőtt a kiegészítő uj építkezés megindult volna. Megvilágítja továbbá az elemi iskola tantermeinek helyére vonatkozó ezt a kötelezettségét Ungvár községének a kassai cs. kir. helytartósági osztálynak 1857. évi márczius 9-én 2662. sz. a. a szatmári püspökhöz intézett s másolatban az ungmegyei főnökséggel közölt, szintén a vármegyei levéltárban megtalálható átirata, melyben a helytartósági osztály azzal a megokolással, hogy Ungvár községe különben képtelen volna eleget tenni a gimnázium kibővítésére vonatkozólag elvállalt kötelezettségének, beleegyezését kéri a szatmári püspöknek ahhoz, hogy a gimnázium javára a püspöktől felajánlott 6000 pengő forintot vehesse fel kölcsönül a város az építés czéljára akkép, hogy e kölcsön fejében tizenkét éven ál csak 150 frtot kelljen évenkint fizetnie a városnak a gimnázium tanszerei beszerzésére ; ez idő múltával aztán a várostól a gimnáziumnak visszafizetett tőke kamatai a püspök szándékához képest gimnáziumi jótékony czélokra fordittassanak. Ennek a helytartósági átiratnak emigy hangzik az első pontja : „Nagyméltóságod az ungvári gimnázium újjászervezése tárgyalásának mindjárt a kezdetén nagyon tiszteletreméltó bőkezűséggel erre az átalakítandó intézetre a kis-ráthi birtokra bekebelezett 6000 pengő forintnyi egy követelését ajánlotta fel és e tőke mire fordításának meghatározását szíveskedett a cs. kir. helytartósági osztályra ruházni. Nemkülönben az ungvári főesperes ur 1000 forintnyi összeget ajánlott fel és az ő, ez intézet létrejötteért kifejtett, elismerésre szerfölött méltó tevékenységének köszönhető 1500 forintnyi gyűjtött összeg a szükséges tanszerek vásárlására. Végre Ungvár város magára vállalta a fennálló gimnáziumi épület jó karbi helyezését, illetőleg a kibővítését a nyolcz osztályú tanítás és az elemi iskolák elhelyezése czéljára Ungvár város, a mi kötelezettséget magára vállalt a fő elemi iskola számára szolgáltatandó tantermekre és azok helyére nézve, azt teljesítette is pontosan. Ungvár akkori polgármestere a gimnáziumi kibővitő-épités teljes befejeztével, 1859. évi szeptember 20-án 1922. sz. a. a gimnáziumi igazgatósághoz intézett átiratban tudatja, hogy a gimnáziumi épületben három termet foglal le a fő elemi iskola részére, a melyek közül kettőt már rendelkezésére bocsátott a helybeli főesperesnek. Ettől az időtől fogva a főelemi iskolának, mint látszik, előbb három, utóbb két osztálya, használta is a városi kötelezettségen alapuló jognál fogva a részére szolgáltatott tantermeket állandóan és háborítatlanul, annyira sértetlennek tiszteli jognál fogva, hogy jóllehet a gimnázium, mely mindjárt a kiegészítés első éveiben is szorongott az épületben, nehány év múlva egy-két termet nélkülözhetetlenül szükségelt a párhuzamos osztályok nyitásához, mégis az ott elhelyezett elemi iskolai tantermeket kénytelen volt nebántsd-virágnak tekinteni s a szükséges helyiségeket más épületekben bérelni, mivelhogy ezeket az elemi iskolai osztályokat éppen a gimnázium kibővítésére emelt épületben szolgáltatni a városnak kötelezettsége, az elemi iskolának pedig ezeket a helyiségeket használni azon a kötelezettségen alapuló joga volt. Ezen a kötelezettségen és jogon nem történt mai napig semmi változás és nem történhetik azzal, hogy a város levéltárában eme kötelezettségre vonatkozó határozatok iratai mostanig nem találhatók. — Ennélfogva nem kelthet megütközést a város m. tisztelt képviselő-testületében, ha a római katholikus elemi iskola hatósága s a szatmári püspöki főhatóság, mint ez iskola legfőbb hatósága, jogsérelmet talál a városi hatóságnak abban az eljárásában, a mely szerint a városházul most elfoglalt régi gimnáziumi épületben az elemi iskola -termeit egyszerűen lefoglalta, ez iskola hatóságával való tárgyalásnak mellőztével ; valamint magától érthetőnek kell azt tekinteni, hogy a szatmári püspöki főhatóság bizonyára követelni fogja a kél osztály számára magának a megfelelő helyiségnek szolgáltatását. Másrészt van ok számítani a szatmári püspöki főhatóságnál a városi hatóságnak a helyzet szinte kényszerűségéből eredt eljárása méltányolására. Ehhez képest a szóló, mint a képviselő-testület tagja, elfogadja szavazatával a városi tanács s a pénzügyi bizottság azt a javaslatát, a mely szerint egyelőre évi 600 korona fizettessék a rótn. kath. elemi iskola részére a lefoglalt két tanterem fejében. Az állatorvosi közszolgálat államosítása A földmivelésügyi m. kir. miniszter az állatorvosi közszolgálat áilamositásáról szóló 1900. évi XVII. t.-c/.ik- ket mielőbb életbeléptetni óhajtván, a törvény 7-ik § ából kifolyólag és különösen azon okból, hogy az említett törvény által alkotott m. kir. állatorvosi szervezet életbeléptetését mindenütt a helyi állategészségügyi és állattenyésztési viszonyok lehető figyelembevételével eszközölhesse, f. évi julius 3-án 53,832. sz. a. kelt rendeletével, melyet ezennel kivonatban közlünk, felhívta a törvényhatóságot: tegye megfontolás tárgyává azt, hogy területén mily számú m. kir. állatorvost igényelnek az állategészségügyi szakteendők, miként volna az állatorvosok működési területe és székhelye kijelölendő? És tegyen ez irányban hozzá részletes és indokolt előterjesztést. A jelenleg rendelkezésére álló tényezőkkel úgy tervezi a ni. kir. állatorvosi szolgálatnak a közigazgatás szervezetébe való beillesztését, hogy egyelőre 1—1 járás 1 fokú hatósága mellé legfeljebb egy járási m. kir. állatorvos osztassék be szakközegül s egy járásból több állatorvos csak kivételesen és oly helyeken, ahol akár a járás igen nagy terjedelme, akár a községek- és az állatállomány rendkívül nagy száma egynél több járási m. kir. állatorvos működését igényli. A rendezett tanácsú városok elsőloku hatósága mellé szakközegül a városi m. kir. állatorvosoknak beosztását pedig úgy tervezi, hogy csak oly rendezett tanácsú városokban osztassák be a hatóság mellé kü ön városi m. kir. állatorvos, ahol akár az állattenyésztés nagymérvénél fogva, akár az állategészségügyi, vagy állatforgalmi érdekek különös fontosságánál fogva egy szakközeget teljesen igénybe vesz a szakteendők ellátása ; azokban a rendezett tanácsú városokban pedig, a melyek egyúttal járási székhelyet képeznek s állattenyésztésük sem nagy terjedelmű, végezheti a városi m. kir. állatorvos teendőit az ott székelő járási m. kir. állatorvos, feltéve természetesen, hogy ezt járási állatorvosi teendői lehetővé teszik, vagy amennyiben a járási és városi állatorvosi szolgálatnak ily összevonása bármi okon nem volna czélszerüen keresztülvihető, egy városi m. kir. állatorvos két egymáshoz közel lekvő rendezett tanácsú városban lesz a hivatalos teendőkkel megbízandó, a hol ezt a viszonyok szükségessé teszik és megengedik. Ehhez képest a városi m. kir. állatorvosok kirendelésénél nem jöhetnek figyelembe a rendezett tanácsú városok helyi vonatkozású állategészségrendöri teendői, minők a nagy húsfogyasztás által feltételezett tömeges vágatás ellenőrzése, igen látogatott állatvásárok kiterjedtebb felügyelete, melyek egymagukban külön állatorvos, esetleg több állatorvos alkalmazását igénylik és az ily szakteendőkre a helyhatóságok lesznek kötelesek jövőre is megfelelő szakközegeket alkalmazni. A mi pedig a törvényhatósági m. kir. állatorvosok beosztását illeti, tekintettel azoknak a törvény 16. §-ában részletezett s az állategészségügyi igazgatás érdekeben kiválóan fontos feladataira, figyelemmel lesz a miniszter arra, hogy minden vármegyei törvényhatóságba kilegyen egy törvényhatósági m. kir. állatorvos helyezhető s hogy igy ezáltal minden vármegye első tisztviselőjének meglegyen a maga állategészségügyi szakközege. A szolgálat érdekében a m. kir. állatorvosok működését minél közvetlenebb kapcsolatba óhajtja hozni, azon hatóságok működésével, melyhez beosztva vannak s e czélból a közvetlenség, az érintkezés egyszerűsítése, a munka-megosztás könnyebb lehetősége, a hatóságok munkájának apaszlása tekintetéből kivaló súlyt helyez a földmivelésügyi miniszter arra, hogy mindenütt, a hol csak kivihető, úgy az első-, mint a másodfokú hatóság mellé beosztandó m. kir. állatorvosok az illető hatóságok hivatalában nyerjenek elhelyezést. Végre felhívja a törvényhatóságot, hogy a fenli kérdéseket mielőbb tartandó közgyűlésen tárgyalás alá vegye s annak eredményéről legkésőbb folyó évi október hó 1-u részletes és kimerítő jelentést tegyen. Ennek folytán a gazdasági egyesület vezetőit, a közgazdasági előadót és a hasznos háziállatok tenyésztésével foglalkozó gazdaközönséget már most előzetesen
