Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
Melléklet az „UNG“ 1900. évi 33-ik számához. lelkérjük és figyelmeztetjük, hogy a földmivelésügyi miniszter urnák ezen rendeletével s ennek alapját képező 1900. évi XVII. t.-czikkel behatóan foglalkozzanak, hogy a tárgyalás idején, vagyis szeptember hó 2-ik leiében tartandó közgyűlést megelőző állandó választmányban nézeteiket és véleményüket minden irányban kitejthessék. A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő úr! A közvélemény bírálatával minden esetben számolni és annak megtévesztését tőlem telhetőieg megak dályozni óhajtván, kénytelen vagyok b. lapja legutóbbi számában megnyilatkozott „szalmaözvegy“ álmaira, illetve azok reám vonatkozó részére reflectálni és a hosszabb polémia mellőzésével mindjárt azokra az állításokra rátérni, melyek a tényeknek nem felelnek neg. A műmalom által szolgáltatott íényerő semmivel sem gyengébb, mint a minőt bármely más villanytelep nyújt, ép úgy téves azon állítás, mintha az előforduló világítási zavarok, a malomvállalat üzleti érdekeivel es „szeszélyeinkkel“ volnának összeköttetésben. Az időközönkénti világítási akadályok — melyek különben a legtökéletesebb villanytelepnel sincsenek kizárva — egyedüli oka berendezésünk ideiglenes és igy nem tökéletes voltában keres ndő. Nem felel meg a ténynek az sem, hogy a műmalom „szenzációs Ígéretekkel fogdosta volna össze a feleket“ és azokat most panaszaikkal mereven elutasítaná. Mindazok, a kik a villanyvilágítás bevezetését óhajtottak, maguk kerestek fel és kértek meg bennünket és mi valamennyit kifejezetten figyelmeztettük, miszerint telepünk és annak felszerelése csak ideiglenes jellegű és hogy annak folytonosságáért semminemű felelősséget nem vállalunk. A világítás szolgáltatása mostani részleges és ideiglenes alakjaban különben is csak nagy terhét képezi a mümalomnak és hogy a jelenlegi, reánk nézve nagyon kellemetlen állapottól mielőbb szabadulhassunk, ismetelten kértem a polgármester urat, hogy az általános villanyvilágítás engedélyezésének ügyét minél hamarább napirendre hozni és targyaltatni szíveskedjek. Ha annak idején az általam képviselt műmalom- részvénytársaság volna azután szerencsés a végleges engedély-okmányt a város képviseletétől megkapni, bizonyára a modern technika legtökéletesebb eszközeivel és berendezésével szerelné fel a központi telepet, mindenesetre úgy, hogy az a malom üzemétől teljesen függetlenül és önállóan működhessen és ezzel minden panasznak elejét vehesse. Ezt tartottam szükségesnek a közönség felvilágosítására elmondani, maradván tekintetes Szerkesztő urnák Ungvárt, 1900. aug. 18-án. Seidler Lipót. KÜLÖNFÉLÉK. * A keresztenység 900 éves jubileumát az ungvári róm. kath. egyház is megfelelő külső fenynyel és hálás kegyelettel üli meg. Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök lendületes, mély val »■ sosságo és lángoló honfiúi szeretetet hirdető buzdítást adóit püspöki körlevelében híveinek. A kereszténység fölvétele, Szent István apostoli munkája és a magyar népnek ősei erényeihez való állandó ragaszkodása volt képes e hazat -fentartani annyi ádáz ellenség között; nemcsak hogy diadalmaskodott ellenein, de magának tiszteletet tudott kivívni Európa népei között saját erejéből ; minél jobban sanyargatták, minél inkább liportak, annál nagyobb hazafiui lelkesedéssel és Istenbe vetett hittel harczolt életéért és szabadságáért Kedden este, az ünnep előestéjén, egy negyedóráig aZ összes harangok megszólaltak, hirdetve a jubiláris ünnep kezdetét; a templom, plébánia, iskolák és számos magán ház zászlóval vannak ékesítve s püspöki rendeletre kint tartandók Szent István-nap estéjéig. Szerdán reggel 9 órakor volt a r. k. templomban az ünnepi nagy mise, melyet szent beszéd előzött meg. Jóna József dr. segédlelkész megemlékezve beszédjében a 900 éves jubileumról, a hála és kegyelet érzelmeit öntötte hallgatói szivébe elhunyt első szent királyunk személyének magasztossága és tetteinek dicsősége iránt, majd szólott a magyarok Nagyasszonyának hazánkban elterjedt kilenczszázados cultusáról, mint örökségről, melyet Szent István koronázásakor, ami e napon történt, hagyott a magyar nemzetnek azzal, hogy az egyház fejétől nyert és szentelt koronát népével, hazájával együtt Máriának ajánlotta fel s azért és azóta neveztetett Magyarország Mária országának, Regnum Marianum-nak ; majd beszélt a szent korona iránti rajongó szeretetről, amely a drága ereklye iránt minden magyar szívben honol. A misét Hehelein Károly prépost-kanonok mondta nagy papi segédlettel az ezen alkalomra nagyobb díszszel elkészitett oltár előtt. Délután a litánia végeztével Eszterházy'Pal nádor hiies, szép imája „A magyarok Nagyasszonyához“ imádkoztatott el közösen. Az isteni tiszteletre meg voltak híva a világi és katonai hatóságok, amelyek szép számmal meg is jelentek a templomban : a vármegye alispánja, főjegyzője, tisztikara, a város polgármestere stb. stb. Augusztus 18-án, Ő Felsége 70. születése napján szintén hálaadó isteni tisztelettel ülte meg a r. k. egyház e nap emlékét és alattvalói hódolattal adózik Szent István koronájának örököse, dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk: I. Ferencz József 0 Felségének fölkent személye iránt. Aug. 20-án, Szent István király ünnepén folytatása lesz a jubiláris ünnepségnek ; a hatóságok szintén megvannak híva és az egyházi rész az augusztus 15-ikihez hasonlóan, ünnepi alkalmi beszéd és ünnepi szent miséből fog állani. Minden igaz magyar szive megdobban és a buzgósággal párosult hazafiság szent érzelmeinek gyújt szivében áldozati lángot, hogy az isteni gondviselés egy Szent Istvánt adott a magyar nemzetnek, akinek életszentsége, bölcsessége és világraszóló tettei őt a magyar nép valódi apostolává tette és ezen nagy tulajdonok tették méltóvá, hogy az egyház feje is annak nevezte és az ezt jelképező kettős keresztet ajándékozta neki, hogy az idők végéig hirdesse e szent jelvény Magyarország erkölcsi életének és fennmaradásának szilárdságát. Ünnepeljünk tehát mindnyájan egyszerűen azért, mert megengedtetett nekünk azon kegy, hogy magyaroknak születtünk. * * * Firczák Gyula munkács-egyházmegyei püspök a jubileum tárgyában kibocsátott körlevelében a következőket rendelte: 1. Szent István király napján (augusztus 20.) e folyó évben egyházmegyém összes lelkészed és zárda-templomaiban reggel litia végeztessék ; tartassák ünnepélyes, hálaadó szent mise megfelelő szent beszéddel és nagy doxologiával; délben buzassanak meg egyházmegyém minden templomának összes harangjai félórán keresztül, a lehetőséghez képest mozsárdörgéssel kapcsolatban, a középületek pedig nemzeti zászlókkal diszittessenek föl. Ezen ünnepélyes szent misére a világi és katonai hatóságok is meghívandók. 2 Ezenkívül, minthogy Szent István király hazánkat a Bold. Szűz égi oltalmába ajánlotta, folyó évi október 14-én, azaz „a Bold. Szűz oltalma ünnepén“, egyházmegyei zarándoklatot fogok vezetni Maria-Pócsra, a Bold. Szűz eme hires kegyhelyére, melynek minél impozánsabbá tételére titeket, Krisztusban kedvelt fiaim s általatok egyházmegyém összes híveit már most meghívom. Itt fogunk könyörögni hazánk és egyházmegyénk jólétéért, hálát rebegvén a B. Szűznek a vett jókert. A király születésnapja. Ő Felsége a király 70. születésnapját a legnagyobb lelkesedéssel ünnepelte meg városunk közönsége is. Mar e hó 17-én lobogódiszt öltött az egész varos, este pedig kigyul- tak az örömtüzek a házak ablakaiban, melyeknek fényé mellett á katonai zenekar járta be a várost, kisérve több ezerre menő közönségtől. Az ünnep napján pedig megtartattak a hálaadó Istentiszteletek. Elsőnek a katonaság tábori miséje a szobránczi-uti gyakorló-téren tartatott meg, melyhez a 65. gyalogezred 3 és a honvédség 1 zászlóalja vonult ki, akik Nestor ezredes vezetése alatt Konja tábornok, dandarparancsnok előtt kitünően sikerült diszelvonulást tartottak a szent mise befejeztével, amit Jóna József dr. s.-lelkész végzett az ott felállított sátorkapolnában. Mise közben a 65. gyalogezred zenekara játszott szebbnél-szebb egyházi dalokat, melyek mély hatást keltettek a nagy számban összegyűlt közönségnél. Délelőtt 9 órakor úgy a r. k. plebánia-templom- ban, mint a székesegyházban ünnepélyes hálaadó Isten- tisztelet tartatott, melyen Török József gróf, főispán vezetése alatt részt vettek a vármegyei és városi tisztviselők, az összes állami hivatalok, tantestületek stbbi. D. e. IOV2 órakor az orth. izr. hitközség nagy- utczai imaházában volt külön Istentisztelet, melyen ő felségéért Binéth Gerzon Wolf alrabbi mondott többszörös „Eljen‘'-zéssel kisért héber nyelvű imát, a kar pedig Riesenbach kántor vezetése alatt énekelt szebbnél-szebb egyházi darabokat és végezetül Kölcsey Hymnusát. Az orth. izr. hitközség imaháza, valamint a bejarat ez alkalomból nagyon Ízlésesen és szépen volt díszítve. * Személyi hir. Bernátli Géza igazságügyi államtitkár, nejével együtt nehány nap óta Vajánban időzik, Bernáth Zoltán sógoránál. * Katonai hirek. A 65. gy.-ezredet a múlt héten Pokorny altábornagy, hadtestparancsnok megszemlélvén, legnagyobb megelégedésének adott kifejezést úgy a legénység kiképzése, valamint kinézése fölött; a tisztikarhoz intézett beszédét azzal végezte, hogy „az ezred kitűnő“. — A katonaság különben már holnap hajnalban Szobráncz—N.-Mihályon és Galszécsen át a galíciai király gyakorlatokra eltávozik. Egyúttal az ezred elhelyezéseben is változás fog beallani, mert a 4-ik zászlóalj a gyakorlatokról egyenesen Miskolczra megy; távoznák Lileszka őrnagy zászlóalj-parancsnokkal Fischer Lesic, Schreiber és Pékh századosok, Haller és Szabó főhadnagyok. Október végén Király alezredes, zászlóalj-parancsnokkal áthelyeztetik az I-ső zászlóalj s igy a mostani létszám igy fog kiegészíttetni. * Egyházi hir. Huszár Flórián, felső-domonyai r. k. plébános, sz.-széki ülnök, ez évi október hó 15-től kezdve, saját kérelmére nyugdijaztatott; az igy megüresedett javadalomra augusztus hó végéig terjedő határidővel pályázat nyittatott. * Az üngvármegyei Kör szünidei bizottsága e hó 11-én tartotta meg gyűlését Tahy Endre elnöklésevel az Egyetemi Kör választmányi termében. A gyűlés főtárgya a julius 14-én Ungvárott rendezett mulatságról szóló beszámolás volt, a mely beszámolást a gyűlés örömmel és köszönettel tudomásul vette s úgy az elnökségnek, mint a pénztárosnak és az ellenőrnek a felmenlvényt megadta. A gyűlés egy hangú lelkesedéssel elfogadta amaz indítványt, hogy mindazoknak a társadalmi tényezőknek, a kik a mulatság sikerének és fényének emeléséhez anyagilag -és erkölcsileg hozzájárulni szíveskedtek, jegyzőkönyvben megörökítendő halás köszönetét nyilvánítja. Egyszersmind a gyűlés — hivatkozva az alapszabályok idevágó fegyelmi pontjaira — rosszalását fejezi ki azon üngvármegyei köri tagokkal szemben, a kik ez alkalommal a kör anyagi es erkölcsi érdekeivel ellenkező magaviseletét tanúsítottak. Tahy Endre, elnök, Novoszeleczky Elemér, jegyző. * Kérelem Ungvármegye ált. néptanító-egyesületének tagjaihoz. Most, az uj névsor összeállításával pontosan feltüntettem mindenkinek tagsági dij, hátralékát is, melyek között 5—10, sőt több koronás tartozások nem ritkán fordulnak elő. Miután pedig tudvalevő dolog, hogy az egyesületnek a folyó kiadásain kívül, a Tanítók Házával szemben is nagymérvű kötelezettségei vannak, melyeknek csak a tagsági dijak pontos befizetése által tehet eleget, ezen oknál fogva felkérem az egyesület tagjait, különösen pedig a községi és felekezeti iskoláknál működő kartársakat, hogy tartozásaikat lehetőleg szept. végéig kiegyenl'teni szíveskedjenek, nehogy ellenkező esetben a végrehajtás kellemetlenségeinek legyenek kitéve. Az állami tanítók hátralékai a közgyűlés fuvar- és napidijaiból lesznek levonva, — önként értetődvén, hogy a kik a közgyűlésen részt nem vettek, azokra a fentebb mondottak szintén vonatkozással bírnak. Ungvárt, 1900. évi aug. 19. Szabó József, egyesületi pénztáros. * Miniszteri sürgetés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter mag ez év január havában leiratot intézett Ungvármegye közönségéhez, melyben felhívja Ungvár város képviseletét, hogy mielőtt a szobráncz— nagy-mihályi vasút anyagi támogatása ügyében a hozzá érkezett felebbezések folytán véglegesen döntene, esetleg újabb, a hozzájárulást megadó határozatot hozzon. Minthogy e felhívásra a képviselő-testület máig sem hozott határozatot, a miniszter most sürgető rendeletet bocsátott ki, 8 nap alatt elvárva az ez ügyben tett újabb intézkedések közlését. * Gyár-szemlék. A kereskedelemügyi miniszter arról értesítette a másodfokú iparhatóságokat, hogy az iparhatósagi megbízottak által az év végén kitöltött gyár-szemleivek és az iparhatósági megbízottak választásáról szerkesztett jegyzőkönyvek az elsőfokú iparhatóságok által vizsgálandók meg s jövőben sem a kereskedelemügyi miniszterhez, sem a másodfokú iparhatósághoz nem lesznek felterjesztendők. * Ezüst-lakodalom. Négy vármegyének érintkező-pontján lakó, előnyösen ismert vendéglősünk, Garai Ignácz és neje jubilálta házasságának negyed- százados évfordulóját. A közszeretetben élő házastársakat, tisztelői mind a négy vármegyéből, de még távolabbról is fölkeresték, hogy élő szóval fejezzék ki sze- rencsekivánataikat. Este 8 órakor a lakodalmi vacsorán mintegy 100-an vettek részt; többek közölt megyénk dísze, Komjáthy Béla, a kaposi kerület országgyűlési képviselője is. Az első pohárköszöntőt Bacskay Sámuel ref. lelkész mondotta a házastársakra, továbbá Gergely Albert dr. munkácsi ügyvéd, Szabó eszenyi tanító szintén a házastársakra ; Csap állomásfőnöke, Fekete állatorvos Komjáthyt köszöntötték fel. Ismét alkalmunk volt hallgatni Komjáthy Béla zamatos szónoklatát, ki gyönyörű szavakban méltatta a munka emberét, a házastársakat, kik szerén , becsületes mun- kájokkal szereztek maguknak vagyoni jólétet és embertársaik becsülését. Következtek az üdvözlő sürgönyök, ezek közt első volt megyés püspökünk, Firczák Gyuláé. Jó étel, jó ital az asztalról nem hiányzott, a zenét Lányi Lajos szolgáltatta. A fiatalság tánezra perdült, mig a nem tánezoló urak és hölgyek Komjáthy Béla, a kedélyesség központja köré csoportosultak s kivilágos kivirradtig jó kedélyben, a régi jó magyar nótákból kifogyhatatlanul, csak reggel 6 órakor oszlott szét a társaság, amikor jelezve lett, hogy a nem várakozó gőzkocsi — már fogva van. Halálozás. Sárkány Imre gálszécsi ev. ref. lelkész, ungvári háztulajdonos, életének 60. évében, e hó 15-én elhunyt. Özvegye: Makkay Etel úrnő és 5 gyermeke gyászolja a derék lelkész halálát. Nyugodjon békében 1 * Előléptetés. Varga Sándor ungvári kir. járásbirósági fogház-őrmester az altisztek részére megállapított fizetési osztály 1-ső fizetési fokozatába lépett elő. * Névmagyarosítás. Zipser Sándor helybeli gyógyszerész, vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel Szepesi-re változtatta. * Hosszú életkor. E hó 14-én halt el Ungvárt özv. Thirmann Lipótné, városunk legöregebb asszonya, életének 107. évében, sokak szerint tán még ennél is nr gasabb életkorban. Az 55 év óta özvegy nő egész az utóbbi napokig a lehető legjobbnak mondható egészségnek örvendett s egyedüli baja az volt, hogy szeme- világát már hosszabb ideje elvesztette. Halálát nagyszámú rokonság, köztük unokája, Thirmann Samu polgártársunk gyászolja. Béke poraira 1 * Hölgyek, mint tánezrendezők. Érdekes tánczmulatság fog lefolyni e hó 21-én a traski fürdőben, az ott felállítandó fedett tánezterem felépítésének alapjára. Megszoktuk már azt, hogy a traski fürdő mulatságai kedélyesek, látogatottak s a megjelentekben a legjobb emléket hagyok legyenek ; a 21-iki mulatság azonban túl fog tenni minden eddigin, mert amellett, hogy kedélyes, látogatott és legjobb emléket hagyó lesz, még nagyon érdekesnek is ígérkezik, amennyiben a tánezrendezői tisztet a kaposi járás legszebb hölgyei töltik be, ami nálunk még teljesen újságszámba megy. A mulatságot a nagy-kaposi járás vadasz-társasága rendezi Mijó Kálmán dr., vármegyei tb. főorvos védnöksége alatt. Belépti-dij személyenkint 2 k., családjegy 4 k.; de, miként a meghívón jelezve van : „Tekintettel a leirhatlan jótékonyczélra, leiül fizetéseket a tulajdonos köszönettel fogad“. A tánezrendező hölgyek névsora ez : Árvay Etelka, Boros Anna, Csonka Berta, Csonka Margit, Enyedy Irén, Fekésházy Jolán, Fekés- házy Anna, Fekésházy Malvin, Felföldy Olga, Gönczy Gizella, Kusnyiry Leona, Mijó Sári, Pribék Sári, Szent- imrey Margit, Szöllősy Anna, Szántay Malvin, Szűcs
